<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Arn%C3%B3cz+L%C3%A1szl%C3%B3</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Arn%C3%B3cz+L%C3%A1szl%C3%B3"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Arn%C3%B3cz_L%C3%A1szl%C3%B3"/>
	<updated>2026-05-01T21:48:12Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdas%C3%A1ginformatikus_MSc_felv%C3%A9teli_vizsga&amp;diff=193190</id>
		<title>Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdas%C3%A1ginformatikus_MSc_felv%C3%A9teli_vizsga&amp;diff=193190"/>
		<updated>2018-01-02T22:49:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Kvízek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Gazdaságinformatikus_MSc}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ismertető==&lt;br /&gt;
Gazdaságinformatikus MSc felvételi három részből áll:&lt;br /&gt;
*Valószínűségszámítás (1/3 súllyal) &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; Diszkrét matematika (1/3 súllyal)&lt;br /&gt;
*Vállalatgazdaságtan (1/3 súllyal) &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; Pénzügyi ismeretek (1/3 súllyal)&lt;br /&gt;
*Vállalatirányítási rendszerek (1/3 súllyal) &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; Programozási és hálózati ismeretek (1/3 súllyal)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/486.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/360.html Kari oldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*2014 január - [[Media:Gazdinfo_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2010jun.pdf | 2010 június]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2011jun.pdf | 2011 június]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2013jun.pdf | 2013 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2013jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2014jun.pdf | 2014 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2015jun.pdf | 2015 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2015jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2016jun.pdf | 2016 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2016jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Valószínűségszámítás===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Alapfogalmak, axiómák, a valószínűség tulajdonságai&lt;br /&gt;
*Feltételes valószínűség, események függetlensége, Markov-lánc fogalma&lt;br /&gt;
*Klasszikus valószínűség, geometriai valószínűség&lt;br /&gt;
*Valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, diszkrét és folytonos eset&lt;br /&gt;
*Nevezetes diszkrét valószínűségi változók binomiális, Poisson, geometriai&lt;br /&gt;
*Nevezetes folytonos valószínűségi változók egyenletes, exponenciális, normális&lt;br /&gt;
*Várhatóérték, szórás, momentumok, Markov- és Csebisev-egyenlőtlenség&lt;br /&gt;
*Együttes- és vetületi eloszlásfüggvény, függetlenség, konvolúció&lt;br /&gt;
*Kovariancia, korrelációs együttható, kétdimenziós normális eloszlás, polinomiális eloszlás&lt;br /&gt;
*Feltételes eloszlás, feltételes várhatóérték, lineáris regresszió&lt;br /&gt;
*Nagy számok törvényei, centrális határeloszlás-tételek&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Solt György: Valószínűségszámítás. Bolyai-könyvek sorozat, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004.&lt;br /&gt;
*Denkinger Géza: Valószínűségszámítási gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.&lt;br /&gt;
*Pap Gyula valószínűségszámítás egyetemi jegyzete, Debreceni Egyetem, [http://www.inf.unideb.hu/valseg/dolgozok/papgy/okt/esemeny.pdf letölthető].&lt;br /&gt;
*Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, több kiadásban.&lt;br /&gt;
*William Feller: Bevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.&lt;br /&gt;
*Fazekas István: Valószínűségszámítás (Számítógépes segédlet), egyetemi jegyzet, Debreceni Egyetem, 2000, [http://www.inf.unideb.hu/valseg/JEGYZET/valseg/ letölthető].&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_valószínűségszámítás_mintapéldák.pdf | Valószínűségszámítás mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Diszkrét matematika===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Leszámlálási problémák&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Elemi leszámlálás (ismétlés nélküli és ismétléses permutációk, variációk és  kombinációk), alkalmazás összetettebb leszámlálási feladatokra&lt;br /&gt;
**Binomiális együtthatók, binomiális tétel és egyszerű alkalmazásai&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Gráfelmélet&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Gráfelméleti alapfogalmak, Fák elemi tulajdonságai, Prüfer-kód, Kruskal-tétel&lt;br /&gt;
**Euler- és Hamilton-körök, Síkbarajzolhatóság&lt;br /&gt;
**Párosítások páros gráfban, Kőnig, Hall és Gallai tételei, Párosítások tetszőleges gráfban, Tutte-tétel&lt;br /&gt;
**Hálózati folyamok, Menger tételei, többszörös összefüggőség&lt;br /&gt;
**Gráfok színezése&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Katona Gyula Y., Recski András, Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai. (Különösen az 1.1, 2.1, 2.2, 2.3, 2.5, 2.9, 2.11 fejezetek) Typotex Kiadó.&lt;br /&gt;
*Elekes György: Kombinatorika feladatok. (Elsősorban az 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6, 2.1, 2.2, 2.3, 2.7, 2.8, 2.9, 2.10 fejezetek) ELTE egyetemi jegyzet &lt;br /&gt;
*Friedl Katalin, Recski András, Simonyi Gábor: Gráfelméleti feladatok. (Elsősorban az 1.1-6, 2.1, 3, 4.1, 4.2, 5, 6, 7.1-3 fejezetek) Typotex Kiadó.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_diszkrétmatematika_mintapéldák.pdf | Diszkrét matematika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vállalatgazdaságtan===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere&#039;&#039;&#039;: érték, hasznosság, profit, alternatíva költség kockázat fogalma, értelmezése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai&#039;&#039;&#039;: pénzáramlások meghatározása, tőkeköltség, fő gazdasági mutatók, elemzések.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Menedzsment alapok&#039;&#039;&#039;: a vállalat alapvető erőforrásai és folyamatai; a vállalat, mint szervezet; funkciók és menedzseri szerepek; a csoportmunka jelentősége és eredményei; kommunikáció a szervezetben; vállalatirányítási rendszerek; a termék fogalma, életciklusa.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Minőségmenedzsment&#039;&#039;&#039;: a minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai; a minőségügyi rendszerek alapelveinek áttekintése az ISO 9001:2000 előírásai alapján; a Total Quality Management (TQM) alapelveinek összefoglalása; a folyamatos javítás elve és módszerei.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Termelésgazdaságtan&#039;&#039;&#039;: a termelőrendszer definíciója, fejlődése; a termelő- és szolgáltatórendszerek osztályozása; a készletek szerepe a termelésben, készletekkel kapcsolatos költségek; egyszerű készletgazdálkodási rendszerek.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Költséggazdálkodási rendszerek&#039;&#039;&#039;: költségszámítási rendszerek fejlődése, szintjei; költségek csoportosítási módjai. Tradicionális költségszámítási modellek; ár-költség-nyereség-fedezet struktúra (ÁKFN modell); standardköltség-számítás; tevékenységalapú költségszámítás (ABC). Kihasználatlan kapacitás költsége.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Kövesi J. (szerk.): Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, Typotex Kiadó, Budapest, 2007.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_vállalatgazdaságtan_mintapéldák.pdf | Vállalatgazdaságtan mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pénzügyi ismeretek===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A pénzügyi rendszer lényege, jellemzői, A pénzügyi közvetítés intézményei&lt;br /&gt;
*A pénzügyi piacok jellemzése, pénz és tőkepiac, elsődleges és másodlagos piac&lt;br /&gt;
*A pénzügyi eszköz és az értékpapír lényeges vonásai&lt;br /&gt;
*A pénzügyi eszközök értékelésének alapjai, a pénzáramok nagysága, időbeli ütemezése, a pénzáramok kockázatossága&lt;br /&gt;
*A hozam-kockázat viszony alapvonásai, A piaci hatékonyság értelmezése&lt;br /&gt;
*A pénzügyi döntések alapvető jellemzői, befektetési és finanszírozási döntések&lt;br /&gt;
*A befektetési és finanszírozási döntések alapvető jellemzői a részvénytársaságoknál&lt;br /&gt;
*A részvényesi érték maximalizálás elve a vállalatoknál&lt;br /&gt;
*Az megbízó-ügynök kérdés lényege&lt;br /&gt;
*A számviteli beszámoló felhasználása értékelési célra, A számviteli beszámoló alapvető részei&lt;br /&gt;
*A pénzügyi mutatók szerepe az értékelésben, piaci mutatók&lt;br /&gt;
*A befektetési döntések alapjai, A pénz időértéke, A pénz jövő és jelen értéke, Pénzáramok és időskála&lt;br /&gt;
*Kamatos kamat számítás, Több pénzáram jelen és jövőértéke, Nettó jelenértéke és belső megtérülési ráta&lt;br /&gt;
*Az évjáradék jelen és jövőértéke, Az örökjáradék, A diszkontráta meghatározása, Diszkontráta és az infláció összefüggése&lt;br /&gt;
*Éven belüli kamatperiódusok, Éves kinyilvánított és effektív kamatláb&lt;br /&gt;
*Az értékpapír fogalma, csoportosítása&lt;br /&gt;
*Az értékpapír értékelés alapmodellje, a diszkontált cash flow modell&lt;br /&gt;
*A részvények fogalma, jellemzői az értékelés módszerei&lt;br /&gt;
*Osztalék értékelési modell állandó és növekvő osztalék esetén&lt;br /&gt;
*A részvények elvárt hozamrátája, A részvények piaci árát és elvárt hozamát alakító tényezők&lt;br /&gt;
*Az elsőbbségi részvények értékelésének jellemzői&lt;br /&gt;
*A kötvény fogalma, típusai, A kötvény jellemző vonásainak ismerete: névérték, a kötvény névleges kamatlába, a kötvény lejárata, a kötvény piaci értéke, a kötvény lejáratig számított hozama&lt;br /&gt;
*Kapcsolat a kötvény elvárt hozama és a kötvény névleges kamatlába között&lt;br /&gt;
*A diszkont kincstárjegy, államkötvény jellemzői kockázat és hozam szempontjából&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Pálinkó Éva -- Szabó Márta: Vállalati Pénzügyek. Typtex Kiadó, 2006. 1-6. fejezet.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_pénzügyismeretek_mintapéldák.pdf | Pénzügyi ismeretek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vállalatirányítási rendszerek===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Vállalati információs rendszerek fejlődése&#039;&#039;&#039;: Vállalatirányítási rendszerek helye, feladata. Fejlődés az üzleti munkamegosztás nézetéből. Vállalatirányítási rendszerek a számítógéppel integrált gyártás megközelítésében. Vállalatirányítási rendszer bevezetésének legnagyobb akadályai.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Standard integrált vállalatirányítási rendszerek alapjai&#039;&#039;&#039;: Fogalma. Terhelés-megosztási architektúrák. Standard rendszerek működésének alapdokumentumai: bizonylatok, ezek állapotai és élettörténetük, metódusok, interaktív technikák. Metódusok összefogása mozgásnemekbe és tranzakciókba. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Integrált rendszerek adatmodellje&#039;&#039;&#039;: Vállalati törzsadatok, cégadatok. Telephelyek. Raktárak. Tipikus adatszerkezetek. Cikkek, tételek: Általános törzsadatok, készletezési és tervezési adatok, fajtái számviteli értelemben, főkönyvi adatok, raktári készletvezetés, készletértékelési módszerek és számviteli készletérték. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok. Termékcsalád, cikkcsoport. Anyagjegyzék. Tipikus adatszerkezetek. Gépek, berendezések, kapacitások. Dolgozók, bérkategóriák. Műveletterv, műveletek. Tipikus adatszerkezetek.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Rendelés-feldolgozás&#039;&#039;&#039;: Ajánlat. Vevői megrendelés, sajátkockázatú megrendelés. Rendelés elfogadás: teljesíthetőség és hitelképesség vizsgálat. Elfogadott rendelés. Primer szükséglet. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Szükségletszámítás, ütemezés&#039;&#039;&#039;: Készletszintek, egyszerű feltöltő algoritmus. MRP I, MRP II bemeneti adatai, kimenetei adatai, algoritmusa. Elosztási erőforrás tervezés (DRP), törzsadatai, bemeneti adatai, kimenetei adatai, algoritmusa.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Beszerzés&#039;&#039;&#039; :Szállítói hálózat felépítése. Fogalomtár. Áru beérkeztetése és Minőségi átvétele. Árubeérkeztetés. Áruátkönyvelés/szállítás a szabad készletek közé. Fogalomtár. Számlafogadás. Számlaellenőrzés. Számla könyvelése. Fogalomtár. Számla kifizetése. Kifizetés könyvelése és számla-leszámítolás. Fogalomtár. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Gyártás&#039;&#039;&#039;: Gyártásátfutás. Gyártási feladatok jóváhagyása. Gyártási rendelések kiadása. Anyagkönyvelés. A gyártási rendelések készre jelentése. A termelés anyagi, műszaki és ügyviteli feladatai. Dokumentációk, bizonylatok kezelése. A termelés anyagi feltételeinek biztosítása. Munkaelőkészítés, munkaadagolás. Műszaki, ügyviteli változtatások. Selejtkezelés.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Kiszállítás és számlázás&#039;&#039;&#039;: Szállítólevél elkészítése. Szállítás. Számla elkészítése. Fogalomtár. Fizetés beérkeztetés a könyvvitelhez. Számla könyvelése. Fizetés beérkezés könyvelése és számla-leszámítolás. Bizonylatok életciklusa. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Előleg&#039;&#039;&#039;: Előlegfizetés bizonylatai. Vevői végszámla elkészítése és könyvelése. Szállítói végszámla fogadása és könyvelése. Bizonylatok életciklusa. Fogalomtár. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Befektetett eszközök&#039;&#039;&#039;: A tárgyi eszközök kezelésének informatikai támogatása, beszerzés, nyilvántartásba vétel, üzembe helyezés, értékcsökkenés elszámolása, tartozékok, egyéb módosítások, kivezetés, törlés. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Rendszerintegráció&#039;&#039;&#039;: Az integrációs kényszer kialakulása. Fizikai összeépítés. Alkalmazásintegráció.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Egy konkrét integrált nagyvállalati rendszer&#039;&#039;&#039;: Főbb funkcionális modulok. Rendszer-architektúra, működés. A rendszer magas szintű adatmodellje. Testreszabás eszközei. Fejlesztési eszközök. Interfészek külső rendszerek és programok felé.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Hetyei József szerk.: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon. ComputerBooks, Budapest, 1999, 23-94. oldal&lt;br /&gt;
*Szeredi Péter, Lukácsy Gergely, Benkő Tamás: Szemantikus világháló elmélete és gyakorlata. Typotex, Budapest, 2005, 8.1. fejezet.&lt;br /&gt;
*José A. Hernández, Jim Keogh, Franklis F. Martinez: SAP R/3 kézikönyv. Panem, Budapest, 2007. 1. és 2. fejezet.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_vállalatírányításirendszerek_mintapéldák.pdf | Vállalatirányítási rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Programozási és hálózati ismeretek===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Programozás:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Objektum-orientált programozás alapfogalmai, elvei, objektum fogalma.&lt;br /&gt;
**Osztály, egységbezárás, védelem és információtakarás fogalma.&lt;br /&gt;
**Konstruktor, destruktor. Statikus tagok&lt;br /&gt;
**Az öröklés szerepe az objektumorientált programozásban.&lt;br /&gt;
**Öröklés, származtatott osztály, alaposztály.&lt;br /&gt;
**Virtuális függvények és absztrakt osztályok.&lt;br /&gt;
**Függvénynév és operátor túlterhelés (overload) jelentőssége. (Példát is kell tudni adni C++, Java vagy C# nyelven.)&lt;br /&gt;
**Generikus osztályok és adatszerkezetek jelentősége.&lt;br /&gt;
**Fontosabb adattípusok belső felépítése és működése (pl.: láncolt lista)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;A feladat gyakorlati része&#039;&#039;&#039; az OO alapokat kérdezi vissza a gyakorlatban, vagy valamilyen algoritmikus feladat elvégzéséhez szükséges kód megírását kéri számon. A nyelv szabadon választható (C++/Java/C# közül). A gyakorlati feladatok az alábbi témakörből kerülhetnek ki:&lt;br /&gt;
***A megadott UML diagram alapján készítse el az osztálystruktúrát C++, JAVA vagy C# nyelven.&lt;br /&gt;
***Bináris fa bejárása, adott szinten lévő elemek átlaga, adott részfa átlaga.&lt;br /&gt;
***Adott tömb elemeinek sorba rendezése, adott szempont szerint vagy két rendezett tömb összefésülése.&lt;br /&gt;
***Függvény készítése, mely megmondja, hogy a paraméterként megkapott egész szám bináris ábrázolásában hány darab 1-es / 0-a szerepel.&lt;br /&gt;
***Fibonacci sor első n, vagy n. elemének kiszámítása.&lt;br /&gt;
***Adott formátumban eltárolt gráf vizsgálata. (Van-e benne kör, n. szintű szomszéd kiíratása, összefüggő-e)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Adatbáziskezelés:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Relációs adatmodell elemei, Relációk&lt;br /&gt;
**Kényszerek (Entitás, Referenciális,) Műveletek (relációs algebra)&lt;br /&gt;
**Funkcionális függőségek és normál formák (1NF, 2NF, 3NF, BCNF), Normalizáció&lt;br /&gt;
**Adatmodellezés, E/K diagramok (attribútum, entitás, kapcsolat, kardinalitás)&lt;br /&gt;
**E/K leképzés relációs modellre, SQL nyelv&lt;br /&gt;
**Select (join, orderby, groupBy, having... )&lt;br /&gt;
**Insert, Update, Delete, Create table (adattípusok ismerete)&lt;br /&gt;
**Indexek, B* fa működése, B fa&lt;br /&gt;
**Hierarchikus indexek, Tranzakciók&lt;br /&gt;
**ACID tulajdonságok&lt;br /&gt;
**Anomáliák (piszkos olvasás, elveszett módosítás, nem megismételhető olvasás, fantom rekord)&lt;br /&gt;
**Tranzakciós naplózás (redo, undo, redo/undo)&lt;br /&gt;
**Izolációs szintek és anomáliák (SQL Standard szerint)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;A feladat gyakorlati része&#039;&#039;&#039; az alábbi témakörben várható:&lt;br /&gt;
***Egyszerű vagy komplex lekérdezés implementálása SQL-ben.&lt;br /&gt;
***Szűrők, kifejezések, operátorok.&lt;br /&gt;
***Aggregátok, csoportosítás, rendezés.&lt;br /&gt;
***Join és alkalmazásai, beágyazott lekérdezések, unionok.&lt;br /&gt;
***Gyakorlati SQL-es példa: Az alábbi táblaszerkezetű adatbázisból kérdezze az ... feltételt kielégítő rekordokat.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Hálózati ismeretek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Vállalati hálózatok&lt;br /&gt;
**Közhasznú hálózatok&lt;br /&gt;
**Hálózati hardver&lt;br /&gt;
***Lokális hálózatok&lt;br /&gt;
***Nagyvárosi hálózatok&lt;br /&gt;
***Nagy kiterjedésű hálózatok&lt;br /&gt;
***Vezeték nélküli hálózatok&lt;br /&gt;
**Hálózati szoftver&lt;br /&gt;
***Protokollhierarchiák&lt;br /&gt;
***A rétegek tervezési kérdései&lt;br /&gt;
***Összeköttetés alapú és összeköttetés nélküli szolgálatok&lt;br /&gt;
**Hivatkozási modellek&lt;br /&gt;
***Az OSI hivatkozási modell&lt;br /&gt;
***A TCP/IP hivatkozási modell&lt;br /&gt;
**Az OSI és a TCP/IP hivatkozási modell összehasonlítása&lt;br /&gt;
**Biztonsági kérdések, protokollok (MD5, PGP, RSA)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Programozás&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**Benedek Zoltán, Levendovszky Tihamér: Szoftverfejlesztés C++ nyelven, SZAK kiadó, 2007&lt;br /&gt;
**Kondorosi Károly, Szirmay-Kalos László, László Zoltán: Objektum orientált szoftverfejlesztés, ComputerBooks, [http://www.tankonyvtar.hu/informatika/objektum-orientalt-080905-184 letölthető].&lt;br /&gt;
**Nyisztor Károly: Gyakorlati C++, Kossuth Kiadó, 2004&lt;br /&gt;
**B. Stroustrup: The C++ programming language Addison-Wesley, 3rd Edition, 2000&lt;br /&gt;
**(Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv, Kiskapu 2001)&lt;br /&gt;
**Tóth Bertalan: Programozzunk C++ nyelven, ComputerBooks, 2003&lt;br /&gt;
**Benkő Tiborné, Benkő László: Programozási feladatok és algoritmusok Turbo C és C++ nyelven, ComputerBooks, 1997&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Adatbáziskezelés:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Jeffrey D. Ullmann, Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek -- Alapvetés, Panem Kft, 2008.&lt;br /&gt;
**Garcia -- Hector Molina, Jeffrey D. Ullmann: Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Kft., 2008.&lt;br /&gt;
**[http://www.kobakbt.hu/jegyzet/AdatbazisElmelet/index.html Adatbáziselmélet]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Hálózati ismeretek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Panem Kft., 2003.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_programozásiéshálózatiismeretek_mintapéldák.pdf | Programozási és hálózati ismeretek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kvízek==&lt;br /&gt;
*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Pénzügyek | Pénzügyek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Programozási_és_hálózati_ismeretek | Programozási és hálózati ismeretek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Vállalatgazdaságtan | Vállalatgazdaságtan]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Más szakok felvételi vizsgái==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Villamosmérnök BSc záróvizsga | Villamosmérnök]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdas%C3%A1ginformatikus_MSc_felv%C3%A9teli_vizsga&amp;diff=193189</id>
		<title>Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdas%C3%A1ginformatikus_MSc_felv%C3%A9teli_vizsga&amp;diff=193189"/>
		<updated>2018-01-02T22:48:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Kvízek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Gazdaságinformatikus_MSc}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ismertető==&lt;br /&gt;
Gazdaságinformatikus MSc felvételi három részből áll:&lt;br /&gt;
*Valószínűségszámítás (1/3 súllyal) &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; Diszkrét matematika (1/3 súllyal)&lt;br /&gt;
*Vállalatgazdaságtan (1/3 súllyal) &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; Pénzügyi ismeretek (1/3 súllyal)&lt;br /&gt;
*Vállalatirányítási rendszerek (1/3 súllyal) &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; Programozási és hálózati ismeretek (1/3 súllyal)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/486.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/360.html Kari oldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*2014 január - [[Media:Gazdinfo_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2010jun.pdf | 2010 június]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2011jun.pdf | 2011 június]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2013jun.pdf | 2013 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2013jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2014jun.pdf | 2014 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2015jun.pdf | 2015 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2015jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2016jun.pdf | 2016 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2016jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Valószínűségszámítás===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Alapfogalmak, axiómák, a valószínűség tulajdonságai&lt;br /&gt;
*Feltételes valószínűség, események függetlensége, Markov-lánc fogalma&lt;br /&gt;
*Klasszikus valószínűség, geometriai valószínűség&lt;br /&gt;
*Valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, diszkrét és folytonos eset&lt;br /&gt;
*Nevezetes diszkrét valószínűségi változók binomiális, Poisson, geometriai&lt;br /&gt;
*Nevezetes folytonos valószínűségi változók egyenletes, exponenciális, normális&lt;br /&gt;
*Várhatóérték, szórás, momentumok, Markov- és Csebisev-egyenlőtlenség&lt;br /&gt;
*Együttes- és vetületi eloszlásfüggvény, függetlenség, konvolúció&lt;br /&gt;
*Kovariancia, korrelációs együttható, kétdimenziós normális eloszlás, polinomiális eloszlás&lt;br /&gt;
*Feltételes eloszlás, feltételes várhatóérték, lineáris regresszió&lt;br /&gt;
*Nagy számok törvényei, centrális határeloszlás-tételek&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Solt György: Valószínűségszámítás. Bolyai-könyvek sorozat, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004.&lt;br /&gt;
*Denkinger Géza: Valószínűségszámítási gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.&lt;br /&gt;
*Pap Gyula valószínűségszámítás egyetemi jegyzete, Debreceni Egyetem, [http://www.inf.unideb.hu/valseg/dolgozok/papgy/okt/esemeny.pdf letölthető].&lt;br /&gt;
*Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, több kiadásban.&lt;br /&gt;
*William Feller: Bevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.&lt;br /&gt;
*Fazekas István: Valószínűségszámítás (Számítógépes segédlet), egyetemi jegyzet, Debreceni Egyetem, 2000, [http://www.inf.unideb.hu/valseg/JEGYZET/valseg/ letölthető].&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_valószínűségszámítás_mintapéldák.pdf | Valószínűségszámítás mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Diszkrét matematika===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Leszámlálási problémák&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Elemi leszámlálás (ismétlés nélküli és ismétléses permutációk, variációk és  kombinációk), alkalmazás összetettebb leszámlálási feladatokra&lt;br /&gt;
**Binomiális együtthatók, binomiális tétel és egyszerű alkalmazásai&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Gráfelmélet&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Gráfelméleti alapfogalmak, Fák elemi tulajdonságai, Prüfer-kód, Kruskal-tétel&lt;br /&gt;
**Euler- és Hamilton-körök, Síkbarajzolhatóság&lt;br /&gt;
**Párosítások páros gráfban, Kőnig, Hall és Gallai tételei, Párosítások tetszőleges gráfban, Tutte-tétel&lt;br /&gt;
**Hálózati folyamok, Menger tételei, többszörös összefüggőség&lt;br /&gt;
**Gráfok színezése&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Katona Gyula Y., Recski András, Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai. (Különösen az 1.1, 2.1, 2.2, 2.3, 2.5, 2.9, 2.11 fejezetek) Typotex Kiadó.&lt;br /&gt;
*Elekes György: Kombinatorika feladatok. (Elsősorban az 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6, 2.1, 2.2, 2.3, 2.7, 2.8, 2.9, 2.10 fejezetek) ELTE egyetemi jegyzet &lt;br /&gt;
*Friedl Katalin, Recski András, Simonyi Gábor: Gráfelméleti feladatok. (Elsősorban az 1.1-6, 2.1, 3, 4.1, 4.2, 5, 6, 7.1-3 fejezetek) Typotex Kiadó.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_diszkrétmatematika_mintapéldák.pdf | Diszkrét matematika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vállalatgazdaságtan===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere&#039;&#039;&#039;: érték, hasznosság, profit, alternatíva költség kockázat fogalma, értelmezése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai&#039;&#039;&#039;: pénzáramlások meghatározása, tőkeköltség, fő gazdasági mutatók, elemzések.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Menedzsment alapok&#039;&#039;&#039;: a vállalat alapvető erőforrásai és folyamatai; a vállalat, mint szervezet; funkciók és menedzseri szerepek; a csoportmunka jelentősége és eredményei; kommunikáció a szervezetben; vállalatirányítási rendszerek; a termék fogalma, életciklusa.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Minőségmenedzsment&#039;&#039;&#039;: a minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai; a minőségügyi rendszerek alapelveinek áttekintése az ISO 9001:2000 előírásai alapján; a Total Quality Management (TQM) alapelveinek összefoglalása; a folyamatos javítás elve és módszerei.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Termelésgazdaságtan&#039;&#039;&#039;: a termelőrendszer definíciója, fejlődése; a termelő- és szolgáltatórendszerek osztályozása; a készletek szerepe a termelésben, készletekkel kapcsolatos költségek; egyszerű készletgazdálkodási rendszerek.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Költséggazdálkodási rendszerek&#039;&#039;&#039;: költségszámítási rendszerek fejlődése, szintjei; költségek csoportosítási módjai. Tradicionális költségszámítási modellek; ár-költség-nyereség-fedezet struktúra (ÁKFN modell); standardköltség-számítás; tevékenységalapú költségszámítás (ABC). Kihasználatlan kapacitás költsége.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Kövesi J. (szerk.): Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, Typotex Kiadó, Budapest, 2007.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_vállalatgazdaságtan_mintapéldák.pdf | Vállalatgazdaságtan mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pénzügyi ismeretek===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A pénzügyi rendszer lényege, jellemzői, A pénzügyi közvetítés intézményei&lt;br /&gt;
*A pénzügyi piacok jellemzése, pénz és tőkepiac, elsődleges és másodlagos piac&lt;br /&gt;
*A pénzügyi eszköz és az értékpapír lényeges vonásai&lt;br /&gt;
*A pénzügyi eszközök értékelésének alapjai, a pénzáramok nagysága, időbeli ütemezése, a pénzáramok kockázatossága&lt;br /&gt;
*A hozam-kockázat viszony alapvonásai, A piaci hatékonyság értelmezése&lt;br /&gt;
*A pénzügyi döntések alapvető jellemzői, befektetési és finanszírozási döntések&lt;br /&gt;
*A befektetési és finanszírozási döntések alapvető jellemzői a részvénytársaságoknál&lt;br /&gt;
*A részvényesi érték maximalizálás elve a vállalatoknál&lt;br /&gt;
*Az megbízó-ügynök kérdés lényege&lt;br /&gt;
*A számviteli beszámoló felhasználása értékelési célra, A számviteli beszámoló alapvető részei&lt;br /&gt;
*A pénzügyi mutatók szerepe az értékelésben, piaci mutatók&lt;br /&gt;
*A befektetési döntések alapjai, A pénz időértéke, A pénz jövő és jelen értéke, Pénzáramok és időskála&lt;br /&gt;
*Kamatos kamat számítás, Több pénzáram jelen és jövőértéke, Nettó jelenértéke és belső megtérülési ráta&lt;br /&gt;
*Az évjáradék jelen és jövőértéke, Az örökjáradék, A diszkontráta meghatározása, Diszkontráta és az infláció összefüggése&lt;br /&gt;
*Éven belüli kamatperiódusok, Éves kinyilvánított és effektív kamatláb&lt;br /&gt;
*Az értékpapír fogalma, csoportosítása&lt;br /&gt;
*Az értékpapír értékelés alapmodellje, a diszkontált cash flow modell&lt;br /&gt;
*A részvények fogalma, jellemzői az értékelés módszerei&lt;br /&gt;
*Osztalék értékelési modell állandó és növekvő osztalék esetén&lt;br /&gt;
*A részvények elvárt hozamrátája, A részvények piaci árát és elvárt hozamát alakító tényezők&lt;br /&gt;
*Az elsőbbségi részvények értékelésének jellemzői&lt;br /&gt;
*A kötvény fogalma, típusai, A kötvény jellemző vonásainak ismerete: névérték, a kötvény névleges kamatlába, a kötvény lejárata, a kötvény piaci értéke, a kötvény lejáratig számított hozama&lt;br /&gt;
*Kapcsolat a kötvény elvárt hozama és a kötvény névleges kamatlába között&lt;br /&gt;
*A diszkont kincstárjegy, államkötvény jellemzői kockázat és hozam szempontjából&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Pálinkó Éva -- Szabó Márta: Vállalati Pénzügyek. Typtex Kiadó, 2006. 1-6. fejezet.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_pénzügyismeretek_mintapéldák.pdf | Pénzügyi ismeretek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vállalatirányítási rendszerek===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Vállalati információs rendszerek fejlődése&#039;&#039;&#039;: Vállalatirányítási rendszerek helye, feladata. Fejlődés az üzleti munkamegosztás nézetéből. Vállalatirányítási rendszerek a számítógéppel integrált gyártás megközelítésében. Vállalatirányítási rendszer bevezetésének legnagyobb akadályai.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Standard integrált vállalatirányítási rendszerek alapjai&#039;&#039;&#039;: Fogalma. Terhelés-megosztási architektúrák. Standard rendszerek működésének alapdokumentumai: bizonylatok, ezek állapotai és élettörténetük, metódusok, interaktív technikák. Metódusok összefogása mozgásnemekbe és tranzakciókba. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Integrált rendszerek adatmodellje&#039;&#039;&#039;: Vállalati törzsadatok, cégadatok. Telephelyek. Raktárak. Tipikus adatszerkezetek. Cikkek, tételek: Általános törzsadatok, készletezési és tervezési adatok, fajtái számviteli értelemben, főkönyvi adatok, raktári készletvezetés, készletértékelési módszerek és számviteli készletérték. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok. Termékcsalád, cikkcsoport. Anyagjegyzék. Tipikus adatszerkezetek. Gépek, berendezések, kapacitások. Dolgozók, bérkategóriák. Műveletterv, műveletek. Tipikus adatszerkezetek.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Rendelés-feldolgozás&#039;&#039;&#039;: Ajánlat. Vevői megrendelés, sajátkockázatú megrendelés. Rendelés elfogadás: teljesíthetőség és hitelképesség vizsgálat. Elfogadott rendelés. Primer szükséglet. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Szükségletszámítás, ütemezés&#039;&#039;&#039;: Készletszintek, egyszerű feltöltő algoritmus. MRP I, MRP II bemeneti adatai, kimenetei adatai, algoritmusa. Elosztási erőforrás tervezés (DRP), törzsadatai, bemeneti adatai, kimenetei adatai, algoritmusa.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Beszerzés&#039;&#039;&#039; :Szállítói hálózat felépítése. Fogalomtár. Áru beérkeztetése és Minőségi átvétele. Árubeérkeztetés. Áruátkönyvelés/szállítás a szabad készletek közé. Fogalomtár. Számlafogadás. Számlaellenőrzés. Számla könyvelése. Fogalomtár. Számla kifizetése. Kifizetés könyvelése és számla-leszámítolás. Fogalomtár. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Gyártás&#039;&#039;&#039;: Gyártásátfutás. Gyártási feladatok jóváhagyása. Gyártási rendelések kiadása. Anyagkönyvelés. A gyártási rendelések készre jelentése. A termelés anyagi, műszaki és ügyviteli feladatai. Dokumentációk, bizonylatok kezelése. A termelés anyagi feltételeinek biztosítása. Munkaelőkészítés, munkaadagolás. Műszaki, ügyviteli változtatások. Selejtkezelés.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Kiszállítás és számlázás&#039;&#039;&#039;: Szállítólevél elkészítése. Szállítás. Számla elkészítése. Fogalomtár. Fizetés beérkeztetés a könyvvitelhez. Számla könyvelése. Fizetés beérkezés könyvelése és számla-leszámítolás. Bizonylatok életciklusa. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Előleg&#039;&#039;&#039;: Előlegfizetés bizonylatai. Vevői végszámla elkészítése és könyvelése. Szállítói végszámla fogadása és könyvelése. Bizonylatok életciklusa. Fogalomtár. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Befektetett eszközök&#039;&#039;&#039;: A tárgyi eszközök kezelésének informatikai támogatása, beszerzés, nyilvántartásba vétel, üzembe helyezés, értékcsökkenés elszámolása, tartozékok, egyéb módosítások, kivezetés, törlés. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Rendszerintegráció&#039;&#039;&#039;: Az integrációs kényszer kialakulása. Fizikai összeépítés. Alkalmazásintegráció.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Egy konkrét integrált nagyvállalati rendszer&#039;&#039;&#039;: Főbb funkcionális modulok. Rendszer-architektúra, működés. A rendszer magas szintű adatmodellje. Testreszabás eszközei. Fejlesztési eszközök. Interfészek külső rendszerek és programok felé.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Hetyei József szerk.: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon. ComputerBooks, Budapest, 1999, 23-94. oldal&lt;br /&gt;
*Szeredi Péter, Lukácsy Gergely, Benkő Tamás: Szemantikus világháló elmélete és gyakorlata. Typotex, Budapest, 2005, 8.1. fejezet.&lt;br /&gt;
*José A. Hernández, Jim Keogh, Franklis F. Martinez: SAP R/3 kézikönyv. Panem, Budapest, 2007. 1. és 2. fejezet.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_vállalatírányításirendszerek_mintapéldák.pdf | Vállalatirányítási rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Programozási és hálózati ismeretek===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Programozás:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Objektum-orientált programozás alapfogalmai, elvei, objektum fogalma.&lt;br /&gt;
**Osztály, egységbezárás, védelem és információtakarás fogalma.&lt;br /&gt;
**Konstruktor, destruktor. Statikus tagok&lt;br /&gt;
**Az öröklés szerepe az objektumorientált programozásban.&lt;br /&gt;
**Öröklés, származtatott osztály, alaposztály.&lt;br /&gt;
**Virtuális függvények és absztrakt osztályok.&lt;br /&gt;
**Függvénynév és operátor túlterhelés (overload) jelentőssége. (Példát is kell tudni adni C++, Java vagy C# nyelven.)&lt;br /&gt;
**Generikus osztályok és adatszerkezetek jelentősége.&lt;br /&gt;
**Fontosabb adattípusok belső felépítése és működése (pl.: láncolt lista)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;A feladat gyakorlati része&#039;&#039;&#039; az OO alapokat kérdezi vissza a gyakorlatban, vagy valamilyen algoritmikus feladat elvégzéséhez szükséges kód megírását kéri számon. A nyelv szabadon választható (C++/Java/C# közül). A gyakorlati feladatok az alábbi témakörből kerülhetnek ki:&lt;br /&gt;
***A megadott UML diagram alapján készítse el az osztálystruktúrát C++, JAVA vagy C# nyelven.&lt;br /&gt;
***Bináris fa bejárása, adott szinten lévő elemek átlaga, adott részfa átlaga.&lt;br /&gt;
***Adott tömb elemeinek sorba rendezése, adott szempont szerint vagy két rendezett tömb összefésülése.&lt;br /&gt;
***Függvény készítése, mely megmondja, hogy a paraméterként megkapott egész szám bináris ábrázolásában hány darab 1-es / 0-a szerepel.&lt;br /&gt;
***Fibonacci sor első n, vagy n. elemének kiszámítása.&lt;br /&gt;
***Adott formátumban eltárolt gráf vizsgálata. (Van-e benne kör, n. szintű szomszéd kiíratása, összefüggő-e)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Adatbáziskezelés:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Relációs adatmodell elemei, Relációk&lt;br /&gt;
**Kényszerek (Entitás, Referenciális,) Műveletek (relációs algebra)&lt;br /&gt;
**Funkcionális függőségek és normál formák (1NF, 2NF, 3NF, BCNF), Normalizáció&lt;br /&gt;
**Adatmodellezés, E/K diagramok (attribútum, entitás, kapcsolat, kardinalitás)&lt;br /&gt;
**E/K leképzés relációs modellre, SQL nyelv&lt;br /&gt;
**Select (join, orderby, groupBy, having... )&lt;br /&gt;
**Insert, Update, Delete, Create table (adattípusok ismerete)&lt;br /&gt;
**Indexek, B* fa működése, B fa&lt;br /&gt;
**Hierarchikus indexek, Tranzakciók&lt;br /&gt;
**ACID tulajdonságok&lt;br /&gt;
**Anomáliák (piszkos olvasás, elveszett módosítás, nem megismételhető olvasás, fantom rekord)&lt;br /&gt;
**Tranzakciós naplózás (redo, undo, redo/undo)&lt;br /&gt;
**Izolációs szintek és anomáliák (SQL Standard szerint)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;A feladat gyakorlati része&#039;&#039;&#039; az alábbi témakörben várható:&lt;br /&gt;
***Egyszerű vagy komplex lekérdezés implementálása SQL-ben.&lt;br /&gt;
***Szűrők, kifejezések, operátorok.&lt;br /&gt;
***Aggregátok, csoportosítás, rendezés.&lt;br /&gt;
***Join és alkalmazásai, beágyazott lekérdezések, unionok.&lt;br /&gt;
***Gyakorlati SQL-es példa: Az alábbi táblaszerkezetű adatbázisból kérdezze az ... feltételt kielégítő rekordokat.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Hálózati ismeretek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Vállalati hálózatok&lt;br /&gt;
**Közhasznú hálózatok&lt;br /&gt;
**Hálózati hardver&lt;br /&gt;
***Lokális hálózatok&lt;br /&gt;
***Nagyvárosi hálózatok&lt;br /&gt;
***Nagy kiterjedésű hálózatok&lt;br /&gt;
***Vezeték nélküli hálózatok&lt;br /&gt;
**Hálózati szoftver&lt;br /&gt;
***Protokollhierarchiák&lt;br /&gt;
***A rétegek tervezési kérdései&lt;br /&gt;
***Összeköttetés alapú és összeköttetés nélküli szolgálatok&lt;br /&gt;
**Hivatkozási modellek&lt;br /&gt;
***Az OSI hivatkozási modell&lt;br /&gt;
***A TCP/IP hivatkozási modell&lt;br /&gt;
**Az OSI és a TCP/IP hivatkozási modell összehasonlítása&lt;br /&gt;
**Biztonsági kérdések, protokollok (MD5, PGP, RSA)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Programozás&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**Benedek Zoltán, Levendovszky Tihamér: Szoftverfejlesztés C++ nyelven, SZAK kiadó, 2007&lt;br /&gt;
**Kondorosi Károly, Szirmay-Kalos László, László Zoltán: Objektum orientált szoftverfejlesztés, ComputerBooks, [http://www.tankonyvtar.hu/informatika/objektum-orientalt-080905-184 letölthető].&lt;br /&gt;
**Nyisztor Károly: Gyakorlati C++, Kossuth Kiadó, 2004&lt;br /&gt;
**B. Stroustrup: The C++ programming language Addison-Wesley, 3rd Edition, 2000&lt;br /&gt;
**(Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv, Kiskapu 2001)&lt;br /&gt;
**Tóth Bertalan: Programozzunk C++ nyelven, ComputerBooks, 2003&lt;br /&gt;
**Benkő Tiborné, Benkő László: Programozási feladatok és algoritmusok Turbo C és C++ nyelven, ComputerBooks, 1997&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Adatbáziskezelés:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Jeffrey D. Ullmann, Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek -- Alapvetés, Panem Kft, 2008.&lt;br /&gt;
**Garcia -- Hector Molina, Jeffrey D. Ullmann: Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Kft., 2008.&lt;br /&gt;
**[http://www.kobakbt.hu/jegyzet/AdatbazisElmelet/index.html Adatbáziselmélet]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Hálózati ismeretek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Panem Kft., 2003.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_programozásiéshálózatiismeretek_mintapéldák.pdf | Programozási és hálózati ismeretek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kvízek==&lt;br /&gt;
*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Pénzügyek | Pénzügyek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Programozási_és_hálózati_ismeretek | Programozási és hálózati ismeretek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Vallalatgazdasagtan | Vállalatgazdaságtan]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Más szakok felvételi vizsgái==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Villamosmérnök BSc záróvizsga | Villamosmérnök]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_V%C3%A1llalatgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=193188</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Vállalatgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_V%C3%A1llalatgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=193188"/>
		<updated>2018-01-02T22:46:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Vállalatgazdaságtan&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvVallalatgazdasagtan&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a törzsegységi szervezeti formára? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A törzsegységek direkt módon irányítják a szervezeti egységeket, ezért rugalmasabb a szervezet.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek lehetővéteszik a helyzethez valógyors alkalmazkodást.&lt;br /&gt;
# Elválik a stratégiai és az operatív irányítás.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek tanácsot adnak a vezetőnek, szakmailag segítik a vezetőmunkáját.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek Ún. hidat képeznek az azonos szinten levőszervezeti egységek között, ezért feleslegessé válik a szolgálati Út.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az alábbi menedzsmentfunkciókra vonatkozóállítások közül, hogy melyik a helyes! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szervezés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A tervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz Henry Fayol tevékenységére? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Könyve, a ,,Tudományos menedzsment” indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogó szociális juttatások indították el az emberközpontú irányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment-alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A minőségrendszerek fejlődésének második fázisában ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a teljes vállalatot átfogóminőségmenedzsment-szemléletre kell törekedni.&lt;br /&gt;
# elsősorban arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a nem megfelelő termékek eljutását a vevőhöz.&lt;br /&gt;
# főképp a termelési rendszerben fellépő hibák kiküszöbölése a cél, s ezáltal a gyártási folyamat stabilizálása.&lt;br /&gt;
# elsősorban a vállalati egységek összehangolt működésének kialakítására törekszünk.&lt;br /&gt;
# arra kell törekedni, hogy azonosítsuk a belső vevőket, s minél jobban elégítsük ki az igényeiket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a QS9000 szabványra vonatkozóhelyes állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az ISO 9000 helyett az USA-ban alkalmazott minőségügyi rendszer, melyet az amerikai szabványügyi testület adott ki.&lt;br /&gt;
# A gyógyszergyártás és egészségügy területén alkalmazott minőségügyi rendszer.&lt;br /&gt;
# Ez volt az elsőminőségügyi rendszer, ez alapján készítették az ISO 9000-es szabványrendszert.&lt;br /&gt;
# Autóipar területén alkalmazott minőségügyi rendszer.&lt;br /&gt;
# A TQM-et leírókiadvány, melyet az amerikai autóipari cégek adtak ki.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik eljárást használná, ha egy folyamatban a legfontosabb, kritikus problémákat szeretné feltárni? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ishikawa-diagram készítése&lt;br /&gt;
# ellenőrzőkártya alkalmazása&lt;br /&gt;
# vezetőségi átvizsgálás&lt;br /&gt;
# Pareto-elemzés&lt;br /&gt;
# folyamatábra készítése&lt;br /&gt;
# önértékelés az EFQM alapján&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a fedezeti pontban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A fix költség megegyezik a fedezettömeggel.&lt;br /&gt;
# Az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel. &lt;br /&gt;
# A fedezettömeg megegyezik az összes közvetett költséggel. &lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen fedezi a fix költségeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a helyes állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A tervezés a szervezeti célok megvalósulásának figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése, esetleges korrekciók végrehajtása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezeti célok megvalósulásának figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése, esetleges korrekciók végrehajtása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A szervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforr´asok egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy szervezeti forma többdimenziós, akkor az azt jelenti, hogy ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több hatáskörmegosztás érvényesül. Ilyen szervezet például a funkcionális szervezeti  forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több munkamegosztási elv érvényesül. Ilyen szervezet például a mátrix szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több koordinációs eszközt alkalmaznak. Ilyen például a törzsegységi szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben a szakmai kompetenciák (marketing, raktározás, számvitel, stb.) szerint történik a munkamegosztás. Ilyen például a funkcionális szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben szétválik a stratégiai és az operatív irányít´as. Ilyen például a divízionális szervezeti forma. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a Mintzberg-féle menedzseri szerepek 3 főcsoportja? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Tervező, szervező, irányítószerepek.&lt;br /&gt;
# Humán, konceptuális, technikai szerepek.&lt;br /&gt;
# Interperszonális, információs, döntési szerepek.&lt;br /&gt;
# Vezető, irányító, képviselőszerepek.&lt;br /&gt;
# Kommunikációs, orientációs, vezetési szerepek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz H. Ford tevékenységére? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogószociális juttatások indították el az emberközpontúirányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment-alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a klasszikus menedzsment irányzatra jellemzőállítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# emberközpontú&lt;br /&gt;
# racionalizálás&lt;br /&gt;
# motivációs elméletek kialakulása&lt;br /&gt;
# vevőközpontúság&lt;br /&gt;
# dolgozók felhatalmazása           &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A minőségrendszerek fejlődésének harmadik fázisában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a teljes vállalatot átfogóminőségmenedzsment-szemléletre kell törekedni.&lt;br /&gt;
# elsősorban arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a nem megfelelő termékek eljutását a vevőhöz.&lt;br /&gt;
# főképp a termelési rendszerben fellépőhibák kiküszöbölése a cél, s ezáltal a gyártási folyamat stabilizálása.&lt;br /&gt;
# elsősorban a vállalati egységek összehangolt működésének kialakítására törekszünk.&lt;br /&gt;
# arra kell törekedni, hogy azonosítsuk a belső vevőket, s minél jobban elégítsük ki az igényeiket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azt az állítást, amely igaz az Ishikawa-diagramra! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Elsődleges célja a kritikus hibák feltárása, azonosítása.&lt;br /&gt;
# Könnyen áttekinthetővé teszi a vizsgált folyamatot.&lt;br /&gt;
# Az ún. 1/3-2/3 (vagy 80-20) szabályon alapszik.&lt;br /&gt;
# Nehezebben áttekinthető, táblázatos formában dolgozik.&lt;br /&gt;
# Szisztematikusan feltárja a hibák okait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a hatlépéses folyamatfejlesztési modell harmadik lépése? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Folyamat azonosítása, ábrázolása.&lt;br /&gt;
# A helyzet rendezése, javaslatok azonnali intézkedésekre.&lt;br /&gt;
# Folyamatban résztvevők azonosítása.&lt;br /&gt;
# Teljesítmény mérése.&lt;br /&gt;
# Javaslatok, megoldások kifejlesztése és kipróbálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a fedezeti pontban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A nyereség nulla.&lt;br /&gt;
# Az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.&lt;br /&gt;
# A fedezettömeg megegyezik az összes közvetett költséggel.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen fedezi a fix költségeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a közvetlen költség? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A termelt mennyiséggel arányosan változóköltség.&lt;br /&gt;
# Egy adott termékhez kapcsolható költség.&lt;br /&gt;
# Egy adott költséghelyen felmerülőköltség.&lt;br /&gt;
# Közvetlenül a termelésben (gyártásban) felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke.&lt;br /&gt;
# A kiadások azon része, mely a vállalat főtevékenysége érdekében merült fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz H. Ford tevékenységére? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Tevékenysége indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogószociális juttatások indították el az emberközpontú irányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen szempontok szerint osztályozzuk a szervezeti struktúrákat? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# centralizálás, vállalati méret, iparági besorolás&lt;br /&gt;
# kommunikáció, szervezeti hierarchia, emberközpontúság&lt;br /&gt;
# erőforrás-elosztás, információáramlás, vezetési stílus&lt;br /&gt;
# hatáskörmegosztás, munkamegosztás, koordinációs eszközök&lt;br /&gt;
# vezetés felelőssége, erőforrás-elosztás, döntési mechanizmus&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a funkcionális szervezeti formára? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# egydimenziós, többvonalas, stabil környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# többdimenziós, egyvonalas, dinamikus környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# egyvonalas, egydimenziós, stabil környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# többvonalas, többdimenziós dinamikus környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# egydimenziós, többvonalas, főként dinamikus környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# többdimenziós, egyvonalas, főként statikus környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az alábbi csoportokból azt, amelyik csak a menedzsment funkcióit tartalmazza! (A 4-ből csak három funkciószerepel egy-egy válasznál.) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=6}}&lt;br /&gt;
# Irányítás, tervezés, tárgyalás&lt;br /&gt;
# Ellenőrzés, tervezés, irányítás&lt;br /&gt;
# Irányítás, vezetés, ellenőrzés &lt;br /&gt;
# Vállalkozás, vezetés, tervezés &lt;br /&gt;
# Döntés, tervezés, szervezés &lt;br /&gt;
# Vezetés, irányítás, tervezés &lt;br /&gt;
# Tervezés, tárgyalás, szervezés&lt;br /&gt;
# Döntés, irányítás, szervezés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a helyes állításokat! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a szervezés résztevékenységei? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# munkakörök kialakítása, erőforrások allokálása, kapcsolatok létrehozása, szervezeti felépítés kialakítása&lt;br /&gt;
# előrejelzés, célkitűzés, vállalati politikák kialakítása&lt;br /&gt;
# program kidolgozása, ütemterv kidolgozása, költségvetés kidolgozása.&lt;br /&gt;
# eljárások kidolgozása, mérés, ellenőrzés, döntés&lt;br /&gt;
# követelmények megfogalmazása, mérés, értékelés, beavatkozás                                                  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A funkcionális szervezeti forma ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# kialakulása H. Ford nevéhez köthető.&lt;br /&gt;
# kialakulása M. Weber nevéhez köthető.&lt;br /&gt;
# kialakulása F. W. Taylor nevéhez köthető.&lt;br /&gt;
# a dinamikus szervezeti formák közétartozik, gyorsan reagál az új kihívásokra.&lt;br /&gt;
# esetén az egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszonyok miatt gyors az információáramlás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Frederick Winslow Taylor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# tevékenységével elindította az emberközpontúirányzatot.&lt;br /&gt;
# elsőként fogalmazta meg a menedzsment funkciókat.&lt;br /&gt;
# az egyszemélyi vezetést preferálta.&lt;br /&gt;
# menedzsment elveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
# differenciált bérrendszerrel ösztönözte a dolgozókat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azt az állítást, amely az amerikai minőségrendszerek fejlődésére jellemző! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alulról felfelé építkező rendszer.&lt;br /&gt;
# Elsősorban a jól képzett szakmunkás és középvezetői rétegre épül.&lt;br /&gt;
# Legfőképpen a menedzsmentre épít, elsősorban az őfeladatuk a minőségügyi kérdések kezelése.&lt;br /&gt;
# Kezdeti korszakára jellemzőaz ún. adaptív innováció.&lt;br /&gt;
# Először terjesztették ki a minőségügyi rendszert az egész vállalatra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az ISO 9001:2008-as minőségbiztosítási rendszerre jellemző állítást!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vállalat minden dolgozójára, részlegére kiterjed.&lt;br /&gt;
# A tágabb értelemben vett termelőrendszert szabályozza.&lt;br /&gt;
# Szigorúköltségelszámol´ast, -gazdálkodást vár el a szervezettől.&lt;br /&gt;
# Bevezetésével nagymértékben javul a termék minősége.&lt;br /&gt;
# Megváltozik a menedzsment és a dolgozók feladata, szerepe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001:2008-as minőségbiztosítási szabvány egyik főfejezete a ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# tulajdonosi érdek érvényesítésével foglalkozik.&lt;br /&gt;
# kapacitások hatékony kihasználásával foglalkozik.&lt;br /&gt;
# vállalati imázs kialakításával kapcsolatos követelményekkel foglalkozik.&lt;br /&gt;
# méréssel, elemzéssel, fejlesztéssel kapcsolatos követelményekkel foglalkozik.&lt;br /&gt;
# dolgozók felhatalmazásával, bevonásával foglalkozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a termelésmenedzsmentre a termékéletgörbe növekedési szakaszában? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=6}}&lt;br /&gt;
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző&lt;br /&gt;
# a versenyképesség meghatározótényezője a gyártási költség&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment főfeladata a termelékenység javítása&lt;br /&gt;
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie&lt;br /&gt;
# a megfelelőminőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Standard költségszámításnál, az árbevétel-elemzésnél megkülönböztetünk ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# ár- és mennyiségi eltérést.&lt;br /&gt;
# ár- és ráfordítási eltérést.&lt;br /&gt;
# ár- és tervezett mennyiségi eltérést.&lt;br /&gt;
# intenzitási eltérést és passzív költséget.&lt;br /&gt;
# mennyiségi és ráfordítási eltérést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a helyes állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az irányítás a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# Az szervezés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A szervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A tervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A törzsegységi szervezeti forma előnye a lineáris szervezethez képest, hogy ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a törzsegységek direkt módon irányítják a szervezeti egységeket, ezért rugalmasabb a szervezet.&lt;br /&gt;
# tehermentesíti a vezetőt.&lt;br /&gt;
# lehetővéteszi a helyzethez valógyors alkalmazkodást.&lt;br /&gt;
# elválik a stratégiai és az operatív irányítás.&lt;br /&gt;
# feleslegessé válik a szolgálati út. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A japán minőségszemlélet szerint a minőség fogalma ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a csúcstechnika, a legújabb technológiák és legjobb anyagok alkalmazásával a legkorszerűbb termékek előállítása. &lt;br /&gt;
# különböző szinteknek való megfelelést jelent, mint például az előírásoknak, használatra való alkalmasságnak  stb.&lt;br /&gt;
# a luxustermékek képviselik a csúcsminőséget, ehhez képest lehet a többi termék minőségét viszonyítani.&lt;br /&gt;
# a vevőnyilvánvalóigényének valómegfelelés.&lt;br /&gt;
# az előírásoknak valómegfelelést jelenti, ha minden előír´asnak megfelel a termék, akkor az jó minőségű, ha nem, akkor rossz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az ISO 9001:2008-as minőségbiztosítási rendszerre jellemző állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Bevezetésével nagymértékben javul a termék minősége.&lt;br /&gt;
# A vállalat minden dolgozójára, részlegére kiterjed.&lt;br /&gt;
# Megváltozik a menedzsment és a dolgozók feladata, szerepe.&lt;br /&gt;
# Szigorúköltségelszámolást, -gazdálkod´ast vár el a szervezettől.&lt;br /&gt;
# Stabil, állandóműködési körülményeket alakít ki a vállalatnál. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azt az állítást, amely igaz a TQM rendszerre! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A TQM menedzsmentfilozófia egyik alapelve a folyamatok folyamatos fejlesztése.&lt;br /&gt;
# A TQM menedzsmentfilozófia sikeres bevezetését tanúsítással igazolják a külsőpartnerek, elsősorban a vevők felé.&lt;br /&gt;
# A TQM kifejezetten arról szól, hogy hogyan lehetséges még sorozatgyártás, tömegtermelés mellett is odafigyelni a termékek minőségére úgy, mintha egyedileg gyártanánk.&lt;br /&gt;
# A TQM az ISO 9000-es szabványcsalád követelményeinek továbbfejlesztésével jött létre.&lt;br /&gt;
# A TQM menedzsmentfilozófia központjában a folyamatok szigorú, egységes szabályozása áll. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A pótlékolókalkulációt a ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# termékek gazdasági rangsorának megállapításánál használjuk.&lt;br /&gt;
# beruházásmegtérülés számolásánál használjuk.&lt;br /&gt;
# szűkített és teljes önköltség meghatározására használjuk.&lt;br /&gt;
# nyereség-fedezeti számításoknál használjuk.&lt;br /&gt;
# standard költségszámításnál használjuk. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik a termékéletgörbe bevezetési szakaszának egyik termelésmenedzsment jellemzője? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése.&lt;br /&gt;
# A cél a minél több vásárló meghódítása.&lt;br /&gt;
# Szervizhálózat megszervezése.&lt;br /&gt;
# Költségcsökkentés és automatizálás jellemző.&lt;br /&gt;
# A termelésmenedzsment főfeladata a termelékenység javítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik az egyedi gyártás jellemzője az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# A rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani.&lt;br /&gt;
# A termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti.&lt;br /&gt;
# Jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal.&lt;br /&gt;
# A gépeket a termék gyártási műveletei alapján csoportosítják.&lt;br /&gt;
# Az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a fedezeti pontban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.&lt;br /&gt;
# A fedezet összege megegyezik az összes közvetett költséggel.&lt;br /&gt;
# Az összes költség megegyezik az árbevétellel.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen fedezi a fix költségeket.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_V%C3%A1llalatgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=193187</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Vállalatgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_V%C3%A1llalatgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=193187"/>
		<updated>2018-01-02T22:01:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Vállalatgazdaságtan&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvVallalatgazdasagtan&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a törzsegységi szervezeti formára? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A törzsegységek direkt módon irányítják a szervezeti egységeket, ezért rugalmasabb a szervezet.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek lehetővéteszik a helyzethez valógyors alkalmazkodást.&lt;br /&gt;
# Elválik a stratégiai és az operatív irányítás.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek tanácsot adnak a vezetőnek, szakmailag segítik a vezetőmunkáját.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek Ún. hidat képeznek az azonos szinten levőszervezeti egységek között, ezért feleslegessé válik a szolgálati Út.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az alábbi menedzsmentfunkciókra vonatkozóállítások közül, hogy melyik a helyes! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szervezés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A tervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz Henry Fayol tevékenységére? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Könyve, a ,,Tudományos menedzsment” indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogó szociális juttatások indították el az emberközpontú irányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment-alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A minőségrendszerek fejlődésének második fázisában ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a teljes vállalatot átfogóminőségmenedzsment-szemléletre kell törekedni.&lt;br /&gt;
# elsősorban arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a nem megfelelő termékek eljutását a vevőhöz.&lt;br /&gt;
# főképp a termelési rendszerben fellépő hibák kiküszöbölése a cél, s ezáltal a gyártási folyamat stabilizálása.&lt;br /&gt;
# elsősorban a vállalati egységek összehangolt működésének kialakítására törekszünk.&lt;br /&gt;
# arra kell törekedni, hogy azonosítsuk a belső vevőket, s minél jobban elégítsük ki az igényeiket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a QS9000 szabványra vonatkozóhelyes állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az ISO 9000 helyett az USA-ban alkalmazott minőségügyi rendszer, melyet az amerikai szabványügyi testület adott ki.&lt;br /&gt;
# A gyógyszergyártás és egészségügy területén alkalmazott minőségügyi rendszer.&lt;br /&gt;
# Ez volt az elsőminőségügyi rendszer, ez alapján készítették az ISO 9000-es szabványrendszert.&lt;br /&gt;
# Autóipar területén alkalmazott minőségügyi rendszer.&lt;br /&gt;
# A TQM-et leírókiadvány, melyet az amerikai autóipari cégek adtak ki.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik eljárást használná, ha egy folyamatban a legfontosabb, kritikus problémákat szeretné feltárni? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ishikawa-diagram készítése&lt;br /&gt;
# ellenőrzőkártya alkalmazása&lt;br /&gt;
# vezetőségi átvizsgálás&lt;br /&gt;
# Pareto-elemzés&lt;br /&gt;
# folyamatábra készítése&lt;br /&gt;
# önértékelés az EFQM alapján&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a fedezeti pontban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A fix költség megegyezik a fedezettömeggel.&lt;br /&gt;
# Az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel. &lt;br /&gt;
# A fedezettömeg megegyezik az összes közvetett költséggel. &lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen fedezi a fix költségeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a helyes állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A tervezés a szervezeti célok megvalósulásának figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése, esetleges korrekciók végrehajtása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezeti célok megvalósulásának figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése, esetleges korrekciók végrehajtása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A szervezés a feladatok és erőforrások egym´ashoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforr´asok egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy szervezeti forma többdimenziós, akkor az azt jelenti, hogy ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több hatáskörmegosztás érvényesül. Ilyen szervezet például a funkcionális szervezeti  forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több munkamegosztási elv érvényesül. Ilyen szervezet például a mátrix szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több koordinációs eszközt alkalmaznak. Ilyen például a törzsegységi szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben a szakmai kompetenciák (marketing, raktározás, számvitel, stb.) szerint történik a munkamegosztás. Ilyen például a funkcionális szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben szétválik a stratégiai és az operatív irányít´as. Ilyen például a divízionális szervezeti forma. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a Mintzberg-féle menedzseri szerepek 3 főcsoportja? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Tervező, szervező, irányítószerepek.&lt;br /&gt;
# Humán, konceptuális, technikai szerepek.&lt;br /&gt;
# Interperszonális, információs, döntési szerepek.&lt;br /&gt;
# Vezető, irányító, képviselőszerepek.&lt;br /&gt;
# Kommunikációs, orientációs, vezetési szerepek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz H. Ford tevékenységére? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogószociális juttatások indították el az emberközpontúirányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment-alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a klasszikus menedzsment irányzatra jellemzőállítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# emberközpontú&lt;br /&gt;
# racionalizálás&lt;br /&gt;
# motivációs elméletek kialakulása&lt;br /&gt;
# vevőközpontúság&lt;br /&gt;
# dolgozók felhatalmazása           &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A minőségrendszerek fejlődésének harmadik fázisában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a teljes vállalatot átfogóminőségmenedzsment-szemléletre kell törekedni.&lt;br /&gt;
# elsősorban arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a nem megfelelő termékek eljutását a vevőhöz.&lt;br /&gt;
# főképp a termelési rendszerben fellépőhibák kiküszöbölése a cél, s ezáltal a gyártási folyamat stabilizálása.&lt;br /&gt;
# elsősorban a vállalati egységek összehangolt működésének kialakítására törekszünk.&lt;br /&gt;
# arra kell törekedni, hogy azonosítsuk a belső vevőket, s minél jobban elégítsük ki az igényeiket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azt az állítást, amely igaz az Ishikawa-diagramra! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Elsődleges célja a kritikus hibák feltárása, azonosítása.&lt;br /&gt;
# Könnyen áttekinthetővé teszi a vizsgált folyamatot.&lt;br /&gt;
# Az ún. 1/3-2/3 (vagy 80-20) szabályon alapszik.&lt;br /&gt;
# Nehezebben áttekinthető, táblázatos formában dolgozik.&lt;br /&gt;
# Szisztematikusan feltárja a hibák okait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a hatlépéses folyamatfejlesztési modell harmadik lépése? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Folyamat azonosítása, ábrázolása.&lt;br /&gt;
# A helyzet rendezése, javaslatok azonnali intézkedésekre.&lt;br /&gt;
# Folyamatban résztvevők azonosítása.&lt;br /&gt;
# Teljesítmény mérése.&lt;br /&gt;
# Javaslatok, megoldások kifejlesztése és kipróbálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a fedezeti pontban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A nyereség nulla.&lt;br /&gt;
# Az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.&lt;br /&gt;
# A fedezettömeg megegyezik az összes közvetett költséggel.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen fedezi a fix költségeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a közvetlen költség? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A termelt mennyiséggel arányosan változóköltség.&lt;br /&gt;
# Egy adott termékhez kapcsolható költség.&lt;br /&gt;
# Egy adott költséghelyen felmerülőköltség.&lt;br /&gt;
# Közvetlenül a termelésben (gyártásban) felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke.&lt;br /&gt;
# A kiadások azon része, mely a vállalat főtevékenysége érdekében merült fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz H. Ford tevékenységére? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Tevékenysége indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogószociális juttatások indították el az emberközpontú irányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen szempontok szerint osztályozzuk a szervezeti struktúrákat? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# centralizálás, vállalati méret, iparági besorolás&lt;br /&gt;
# kommunikáció, szervezeti hierarchia, emberközpontúság&lt;br /&gt;
# erőforrás-elosztás, információáramlás, vezetési stílus&lt;br /&gt;
# hatáskörmegosztás, munkamegosztás, koordinációs eszközök&lt;br /&gt;
# vezetés felelőssége, erőforrás-elosztás, döntési mechanizmus&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a funkcionális szervezeti formára? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# egydimenziós, többvonalas, stabil környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# többdimenziós, egyvonalas, dinamikus környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# egyvonalas, egydimenziós, stabil környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# többvonalas, többdimenziós dinamikus környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# egydimenziós, többvonalas, főként dinamikus környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
# többdimenziós, egyvonalas, főként statikus környezetben jól működőszervezeti forma&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az alábbi csoportokból azt, amelyik csak a menedzsment funkcióit tartalmazza! (A 4-ből csak három funkciószerepel egy-egy válasznál.) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=6}}&lt;br /&gt;
# Irányítás, tervezés, tárgyalás&lt;br /&gt;
# Ellenőrzés, tervezés, irányítás&lt;br /&gt;
# Irányítás, vezetés, ellenőrzés &lt;br /&gt;
# Vállalkozás, vezetés, tervezés &lt;br /&gt;
# Döntés, tervezés, szervezés &lt;br /&gt;
# Vezetés, irányítás, tervezés &lt;br /&gt;
# Tervezés, tárgyalás, szervezés&lt;br /&gt;
# Döntés, irányítás, szervezés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a helyes állításokat! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A tervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a szervezés résztevékenységei? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# munkakörök kialakítása, erőforrások allokálása, kapcsolatok létrehozása, szervezeti felépítés kialakítása&lt;br /&gt;
# előrejelzés, célkitűzés, vállalati politikák kialakítása&lt;br /&gt;
# program kidolgozása, ütemterv kidolgozása, költségvetés kidolgozása.&lt;br /&gt;
# eljárások kidolgozása, mérés, ellenőrzés, döntés&lt;br /&gt;
# követelmények megfogalmazása, mérés, értékelés, beavatkozás                                                  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A funkcionális szervezeti forma ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# kialakulása H. Ford nevéhez köthető.&lt;br /&gt;
# kialakulása M. Weber nevéhez köthető.&lt;br /&gt;
# kialakulása F. W. Taylor nevéhez köthető.&lt;br /&gt;
# a dinamikus szervezeti formák közétartozik, gyorsan reagál az új kihívásokra.&lt;br /&gt;
# esetén az egyértelmű alá- és fölérendeltségi viszonyok miatt gyors az információáramlás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Frederick Winslow Taylor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# tevékenységével elindította az emberközpontúirányzatot.&lt;br /&gt;
# elsőként fogalmazta meg a menedzsment funkciókat.&lt;br /&gt;
# az egyszemélyi vezetést preferálta.&lt;br /&gt;
# menedzsment elveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
# differenciált bérrendszerrel ösztönözte a dolgozókat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azt az állítást, amely az amerikai minőségrendszerek fejlődésére jellemző! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Alulról felfelé építkező rendszer.&lt;br /&gt;
# Elsősorban a jól képzett szakmunkás és középvezetői rétegre épül.&lt;br /&gt;
# Legfőképpen a menedzsmentre épít, elsősorban az őfeladatuk a minőségügyi kérdések kezelése.&lt;br /&gt;
# Kezdeti korszakára jellemzőaz ún. adaptív innováció.&lt;br /&gt;
# Először terjesztették ki a minőségügyi rendszert az egész vállalatra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az ISO 9001:2008-as minőségbiztosítási rendszerre jellemző állítást!&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A vállalat minden dolgozójára, részlegére kiterjed.&lt;br /&gt;
# A tágabb értelemben vett termelőrendszert szabályozza.&lt;br /&gt;
# Szigorúköltségelszámol´ast, -gazdálkodást vár el a szervezettől.&lt;br /&gt;
# Bevezetésével nagymértékben javul a termék minősége.&lt;br /&gt;
# Megváltozik a menedzsment és a dolgozók feladata, szerepe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001:2008-as minőségbiztosítási szabvány egyik főfejezete a ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# tulajdonosi érdek érvényesítésével foglalkozik.&lt;br /&gt;
# kapacitások hatékony kihasználásával foglalkozik.&lt;br /&gt;
# vállalati imázs kialakításával kapcsolatos követelményekkel foglalkozik.&lt;br /&gt;
# méréssel, elemzéssel, fejlesztéssel kapcsolatos követelményekkel foglalkozik.&lt;br /&gt;
# dolgozók felhatalmazásával, bevonásával foglalkozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a termelésmenedzsmentre a termékéletgörbe növekedési szakaszában? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=6}}&lt;br /&gt;
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző&lt;br /&gt;
# a versenyképesség meghatározótényezője a gyártási költség&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsment főfeladata a termelékenység javítása&lt;br /&gt;
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás&lt;br /&gt;
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie&lt;br /&gt;
# a megfelelőminőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Standard költségszámításnál, az árbevétel-elemzésnél megkülönböztetünk ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# ár- és mennyiségi eltérést.&lt;br /&gt;
# ár- és ráfordítási eltérést.&lt;br /&gt;
# ár- és tervezett mennyiségi eltérést.&lt;br /&gt;
# intenzitási eltérést és passzív költséget.&lt;br /&gt;
# mennyiségi és ráfordítási eltérést.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_V%C3%A1llalatgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=193185</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Vállalatgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_V%C3%A1llalatgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=193185"/>
		<updated>2018-01-02T17:24:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Melyek a Mintzberg-féle menedzseri szerepek 3 főcsoportja? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Vállalatgazdaságtan&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvVallalatgazdasagtan&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a törzsegységi szervezeti formára? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A törzsegységek direkt módon irányítják a szervezeti egységeket, ezért rugalmasabb a szervezet.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek lehetővéteszik a helyzethez valógyors alkalmazkodást.&lt;br /&gt;
# Elválik a stratégiai és az operatív irányítás.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek tanácsot adnak a vezetőnek, szakmailag segítik a vezetőmunkáját.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek Ún. hidat képeznek az azonos szinten levőszervezeti egységek között, ezért feleslegessé válik a szolgálati Út.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az alábbi menedzsmentfunkciókra vonatkozóállítások közül, hogy melyik a helyes! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szervezés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A tervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz Henry Fayol tevékenységére? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Könyve, a ,,Tudományos menedzsment” indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogó szociális juttatások indították el az emberközpontú irányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment-alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A minőségrendszerek fejlődésének második fázisában ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a teljes vállalatot átfogóminőségmenedzsment-szemléletre kell törekedni.&lt;br /&gt;
# elsősorban arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a nem megfelelő termékek eljutását a vevőhöz.&lt;br /&gt;
# főképp a termelési rendszerben fellépő hibák kiküszöbölése a cél, s ezáltal a gyártási folyamat stabilizálása.&lt;br /&gt;
# elsősorban a vállalati egységek összehangolt működésének kialakítására törekszünk.&lt;br /&gt;
# arra kell törekedni, hogy azonosítsuk a belső vevőket, s minél jobban elégítsük ki az igényeiket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a QS9000 szabványra vonatkozóhelyes állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az ISO 9000 helyett az USA-ban alkalmazott minőségügyi rendszer, melyet az amerikai szabványügyi testület adott ki.&lt;br /&gt;
# A gyógyszergyártás és egészségügy területén alkalmazott minőségügyi rendszer.&lt;br /&gt;
# Ez volt az elsőminőségügyi rendszer, ez alapján készítették az ISO 9000-es szabványrendszert.&lt;br /&gt;
# Autóipar területén alkalmazott minőségügyi rendszer.&lt;br /&gt;
# A TQM-et leírókiadvány, melyet az amerikai autóipari cégek adtak ki.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik eljárást használná, ha egy folyamatban a legfontosabb, kritikus problémákat szeretné feltárni? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ishikawa-diagram készítése&lt;br /&gt;
# ellenőrzőkártya alkalmazása&lt;br /&gt;
# vezetőségi átvizsgálás&lt;br /&gt;
# Pareto-elemzés&lt;br /&gt;
# folyamatábra készítése&lt;br /&gt;
# önértékelés az EFQM alapján&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a fedezeti pontban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A fix költség megegyezik a fedezettömeggel.&lt;br /&gt;
# Az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel. &lt;br /&gt;
# A fedezettömeg megegyezik az összes közvetett költséggel. &lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen fedezi a fix költségeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a helyes állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A tervezés a szervezeti célok megvalósulásának figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése, esetleges korrekciók végrehajtása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezeti célok megvalósulásának figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése, esetleges korrekciók végrehajtása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A szervezés a feladatok és erőforrások egym´ashoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforr´asok egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy szervezeti forma többdimenziós, akkor az azt jelenti, hogy ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több hatáskörmegosztás érvényesül. Ilyen szervezet például a funkcionális szervezeti  forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több munkamegosztási elv érvényesül. Ilyen szervezet például a mátrix szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több koordinációs eszközt alkalmaznak. Ilyen például a törzsegységi szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben a szakmai kompetenciák (marketing, raktározás, számvitel, stb.) szerint történik a munkamegosztás. Ilyen például a funkcionális szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben szétválik a stratégiai és az operatív irányít´as. Ilyen például a divízionális szervezeti forma. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a Mintzberg-féle menedzseri szerepek 3 főcsoportja? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Tervező, szervező, irányítószerepek.&lt;br /&gt;
# Humán, konceptuális, technikai szerepek.&lt;br /&gt;
# Interperszonális, információs, döntési szerepek.&lt;br /&gt;
# Vezető, irányító, képviselőszerepek.&lt;br /&gt;
# Kommunikációs, orientációs, vezetési szerepek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz H. Ford tevékenységére? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogószociális juttatások indították el az emberközpontúirányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment-alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a klasszikus menedzsment irányzatra jellemzőállítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# emberközpontú&lt;br /&gt;
# racionalizálás&lt;br /&gt;
# motivációs elméletek kialakulása&lt;br /&gt;
# vevőközpontúság&lt;br /&gt;
# dolgozók felhatalmazása           &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A minőségrendszerek fejlődésének harmadik fázisában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a teljes vállalatot átfogóminőségmenedzsment-szemléletre kell törekedni.&lt;br /&gt;
# elsősorban arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a nem megfelelő termékek eljutását a vevőhöz.&lt;br /&gt;
# főképp a termelési rendszerben fellépőhibák kiküszöbölése a cél, s ezáltal a gyártási folyamat stabilizálása.&lt;br /&gt;
# elsősorban a vállalati egységek összehangolt működésének kialakítására törekszünk.&lt;br /&gt;
# arra kell törekedni, hogy azonosítsuk a belső vevőket, s minél jobban elégítsük ki az igényeiket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azt az állítást, amely igaz az Ishikawa-diagramra! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Elsődleges célja a kritikus hibák feltárása, azonosítása.&lt;br /&gt;
# Könnyen áttekinthetővé teszi a vizsgált folyamatot.&lt;br /&gt;
# Az ún. 1/3-2/3 (vagy 80-20) szabályon alapszik.&lt;br /&gt;
# Nehezebben áttekinthető, táblázatos formában dolgozik.&lt;br /&gt;
# Szisztematikusan feltárja a hibák okait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a hatlépéses folyamatfejlesztési modell harmadik lépése? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Folyamat azonosítása, ábrázolása.&lt;br /&gt;
# A helyzet rendezése, javaslatok azonnali intézkedésekre.&lt;br /&gt;
# Folyamatban résztvevők azonosítása.&lt;br /&gt;
# Teljesítmény mérése.&lt;br /&gt;
# Javaslatok, megoldások kifejlesztése és kipróbálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a fedezeti pontban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A nyereség nulla.&lt;br /&gt;
# Az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.&lt;br /&gt;
# A fedezettömeg megegyezik az összes közvetett költséggel.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen fedezi a fix költségeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a közvetlen költség? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A termelt mennyiséggel arányosan változóköltség.&lt;br /&gt;
# Egy adott termékhez kapcsolható költség.&lt;br /&gt;
# Egy adott költséghelyen felmerülőköltség.&lt;br /&gt;
# Közvetlenül a termelésben (gyártásban) felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke.&lt;br /&gt;
# A kiadások azon része, mely a vállalat főtevékenysége érdekében merült fel.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_V%C3%A1llalatgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=193184</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Vállalatgazdaságtan</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_V%C3%A1llalatgazdas%C3%A1gtan&amp;diff=193184"/>
		<updated>2018-01-02T17:24:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: Új oldal, tartalma: „Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Vállalatgazdaságtan  {{Kvízoldal |cím=FelvVallalatgazdasagtan }}   == Melyik állítás igaz a törzsegységi szervezet…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Vállalatgazdaságtan&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvVallalatgazdasagtan&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a törzsegységi szervezeti formára? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A törzsegységek direkt módon irányítják a szervezeti egységeket, ezért rugalmasabb a szervezet.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek lehetővéteszik a helyzethez valógyors alkalmazkodást.&lt;br /&gt;
# Elválik a stratégiai és az operatív irányítás.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek tanácsot adnak a vezetőnek, szakmailag segítik a vezetőmunkáját.&lt;br /&gt;
# A törzsegységek Ún. hidat képeznek az azonos szinten levőszervezeti egységek között, ezért feleslegessé válik a szolgálati Út.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az alábbi menedzsmentfunkciókra vonatkozóállítások közül, hogy melyik a helyes! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A szervezés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A tervezés a feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz Henry Fayol tevékenységére? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Könyve, a ,,Tudományos menedzsment” indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogó szociális juttatások indították el az emberközpontú irányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment-alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A minőségrendszerek fejlődésének második fázisában ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# a teljes vállalatot átfogóminőségmenedzsment-szemléletre kell törekedni.&lt;br /&gt;
# elsősorban arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a nem megfelelő termékek eljutását a vevőhöz.&lt;br /&gt;
# főképp a termelési rendszerben fellépő hibák kiküszöbölése a cél, s ezáltal a gyártási folyamat stabilizálása.&lt;br /&gt;
# elsősorban a vállalati egységek összehangolt működésének kialakítására törekszünk.&lt;br /&gt;
# arra kell törekedni, hogy azonosítsuk a belső vevőket, s minél jobban elégítsük ki az igényeiket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a QS9000 szabványra vonatkozóhelyes állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az ISO 9000 helyett az USA-ban alkalmazott minőségügyi rendszer, melyet az amerikai szabványügyi testület adott ki.&lt;br /&gt;
# A gyógyszergyártás és egészségügy területén alkalmazott minőségügyi rendszer.&lt;br /&gt;
# Ez volt az elsőminőségügyi rendszer, ez alapján készítették az ISO 9000-es szabványrendszert.&lt;br /&gt;
# Autóipar területén alkalmazott minőségügyi rendszer.&lt;br /&gt;
# A TQM-et leírókiadvány, melyet az amerikai autóipari cégek adtak ki.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik eljárást használná, ha egy folyamatban a legfontosabb, kritikus problémákat szeretné feltárni? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ishikawa-diagram készítése&lt;br /&gt;
# ellenőrzőkártya alkalmazása&lt;br /&gt;
# vezetőségi átvizsgálás&lt;br /&gt;
# Pareto-elemzés&lt;br /&gt;
# folyamatábra készítése&lt;br /&gt;
# önértékelés az EFQM alapján&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a fedezeti pontban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A fix költség megegyezik a fedezettömeggel.&lt;br /&gt;
# Az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel. &lt;br /&gt;
# A fedezettömeg megegyezik az összes közvetett költséggel. &lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen fedezi a fix költségeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a helyes állítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# A tervezés a szervezeti célok megvalósulásának figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése, esetleges korrekciók végrehajtása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a szervezeti célok megvalósulásának figyelemmel kísérése, az eredmények értékelése, esetleges korrekciók végrehajtása.&lt;br /&gt;
# Az irányítás a szervezet tagjai viselkedésének befolyásolása.&lt;br /&gt;
# A szervezés a feladatok és erőforrások egym´ashoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
# A vezetés a feladatok és erőforr´asok egymáshoz rendelése, a működés strukturálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy szervezeti forma többdimenziós, akkor az azt jelenti, hogy ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több hatáskörmegosztás érvényesül. Ilyen szervezet például a funkcionális szervezeti  forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több munkamegosztási elv érvényesül. Ilyen szervezet például a mátrix szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben egyszerre több koordinációs eszközt alkalmaznak. Ilyen például a törzsegységi szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben a szakmai kompetenciák (marketing, raktározás, számvitel, stb.) szerint történik a munkamegosztás. Ilyen például a funkcionális szervezeti forma.&lt;br /&gt;
# a szervezetben szétválik a stratégiai és az operatív irányít´as. Ilyen például a divízionális szervezeti forma. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a Mintzberg-féle menedzseri szerepek 3 főcsoportja? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Tervező, szervező, irányítószerepek.&lt;br /&gt;
# Humán, konceptuális, technikai szerepek.&lt;br /&gt;
# Interperszonális, információs, döntési szerepek.&lt;br /&gt;
# Vezető, irányító, képviselőszerepek.&lt;br /&gt;
# Kommunikációs, orientációs, vezetési szerepek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Melyik állítás igaz H. Ford tevékenységére?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban az üzemszervezésre irányult.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége indította el az elsőtudományos menedzsment irányzatot.&lt;br /&gt;
# A dolgozóknak adott átfogószociális juttatások indították el az emberközpontúirányzatot.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége elsősorban a fizikai munka racionalizálására irányult.&lt;br /&gt;
# Az egész vállalat működését tanulmányozta, menedzsment-alapelveket fogalmazott meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a klasszikus menedzsment irányzatra jellemzőállítást! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# emberközpontú&lt;br /&gt;
# racionalizálás&lt;br /&gt;
# motivációs elméletek kialakulása&lt;br /&gt;
# vevőközpontúság&lt;br /&gt;
# dolgozók felhatalmazása           &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A minőségrendszerek fejlődésének harmadik fázisában&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a teljes vállalatot átfogóminőségmenedzsment-szemléletre kell törekedni.&lt;br /&gt;
# elsősorban arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a nem megfelelő termékek eljutását a vevőhöz.&lt;br /&gt;
# főképp a termelési rendszerben fellépőhibák kiküszöbölése a cél, s ezáltal a gyártási folyamat stabilizálása.&lt;br /&gt;
# elsősorban a vállalati egységek összehangolt működésének kialakítására törekszünk.&lt;br /&gt;
# arra kell törekedni, hogy azonosítsuk a belső vevőket, s minél jobban elégítsük ki az igényeiket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azt az állítást, amely igaz az Ishikawa-diagramra! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}&lt;br /&gt;
# Elsődleges célja a kritikus hibák feltárása, azonosítása.&lt;br /&gt;
# Könnyen áttekinthetővé teszi a vizsgált folyamatot.&lt;br /&gt;
# Az ún. 1/3-2/3 (vagy 80-20) szabályon alapszik.&lt;br /&gt;
# Nehezebben áttekinthető, táblázatos formában dolgozik.&lt;br /&gt;
# Szisztematikusan feltárja a hibák okait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik a hatlépéses folyamatfejlesztési modell harmadik lépése? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Folyamat azonosítása, ábrázolása.&lt;br /&gt;
# A helyzet rendezése, javaslatok azonnali intézkedésekre.&lt;br /&gt;
# Folyamatban résztvevők azonosítása.&lt;br /&gt;
# Teljesítmény mérése.&lt;br /&gt;
# Javaslatok, megoldások kifejlesztése és kipróbálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz a fedezeti pontban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A nyereség nulla.&lt;br /&gt;
# Az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.&lt;br /&gt;
# A fedezettömeg megegyezik az összes közvetett költséggel.&lt;br /&gt;
# Az árbevétel éppen fedezi a fix költségeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a közvetlen költség? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A termelt mennyiséggel arányosan változóköltség.&lt;br /&gt;
# Egy adott termékhez kapcsolható költség.&lt;br /&gt;
# Egy adott költséghelyen felmerülőköltség.&lt;br /&gt;
# Közvetlenül a termelésben (gyártásban) felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke.&lt;br /&gt;
# A kiadások azon része, mely a vállalat főtevékenysége érdekében merült fel.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193183</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193183"/>
		<updated>2018-01-02T16:48:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladó adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik nem egy láthatósági módosító! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# static&lt;br /&gt;
# public&lt;br /&gt;
# private&lt;br /&gt;
# protected&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi módszerek közül melyik nem terhel túl egy függvényt? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Felveszünk még egy paramétert.&lt;br /&gt;
# Más visszatérési értéket adunk meg.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk egy paraméter típusát.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk a paraméterek sorrendjét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy adatbázistáblán lehet egyszerre több Clustered Index is.&lt;br /&gt;
# Az indexek azért gyorsítják a keresést, mert a rekordok fizikailag is az index kifejezés alapján vannak sorrendezve.&lt;br /&gt;
# Index készítésekor megadható, hogy az csökkenővagy növekvő sorrendben készüljön.&lt;br /&gt;
# Az indexekben a tábla összes oszlopa megtalálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz adatbázis-kezelésnél? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az elsődleges kulcs létrehozásakor pontosan egy mezőt kell megadni.&lt;br /&gt;
# A táblákon kötelező elsődleges kulcsot megadni&lt;br /&gt;
# Külső kulcs kényszert csak olyan mezőre adhatunk meg, ami másik táblára mutat&lt;br /&gt;
# A külső kulcsok az adatkonzisztencia miatt fontosak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A routing (útválasztás) az a folyamat, amikor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI 2.  rétegbeli MAC cím alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli MAC c´ım alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI második rétegbeli IP cím alapján tovább´ıtunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli IP cím alapján tov´abbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A címfeloldóprotokoll (Address Resolution Protocol - ARP) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó MAC cím megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó IP cím megtalálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A forgalomtovábbításnál a best effort elve szerint minden valósidejű (real time) folyam (stream) elsőbbséget élvez, ezért jobb minőséget ér el a többi nem valósidejűforgalomnál.&lt;br /&gt;
# A best effort forgalomtovábbítás elve szerint minden csomagot igyekeznek továbbítani, de amennyiben torlódás miatt ez nem lehetséges, akkor eldobják azokat.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy minden IP routert igyekszünk minél több másik routerhez kapcsolni.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy ha csak lehetséges, akkor minden IP csomagot igyekeznek Ethernet keretekben továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kliens-szerver kommunikációs modellben ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a két kommunikáló fél egyenrangúnak tekinthető, a kliens és a szerver is indít kérést és válaszol a másik kéréseire.&lt;br /&gt;
# a kliens és szerver alkotta modell egyenértékű a peer-to-peer modellel, amely jellemző a fájlcserélőmegoldásokra.&lt;br /&gt;
# csak a szerver (kiszolgáló) küld adatot és azt mindegyik kliens (ügyfél) fogadja.&lt;br /&gt;
# a kliens kérésére a szerver feldolgozza a kérést és visszaküldi a választ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A lefedett területet felosztjuk ún. cellákra, ami nagyobb területi lefedettséget és nagyobb felhasználókapacitást biztosít egy adóra jutókisebb adóteljesítmény és kisebb frekvenciaspektrum foglalási igény mellett.&lt;br /&gt;
# A mobil szolgáltatási területet cellákra osztjuk. Minden előfizető előfizetéskor kiválaszt egy adott területet, ahol el kívánja érni a szolgáltatást, mintegy ”cellába zárjuk” az előfizetőt, ezt hívjuk cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# A mobil állomás energiaellátását biztosítóakkumulátorok ún. elem-cellákból (battery-cell) épülnek fel, ezt a kialakítást nevezzük cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# Minden aktív felhasználó(mobil állomás) tud kapcsolódni a bázisállomáshoz, ezért nincs is szükség a cellás elv alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha meghívjuk az alábbi függvényt, az hányszor fogja kiírni a ,,HELLO” szöveget? public int WriteOnce() {       Console.WriteLine(&amp;quot;HELLO&amp;quot;); WriteOnce(); }return 1; ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Végtelen sokszor.&lt;br /&gt;
# Egyszer.&lt;br /&gt;
# El sem indul, mert nem fordul le a kód.&lt;br /&gt;
# Amíg a stack nem csordul túl.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévő rekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külső kulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás igaz az absztrakt osztályra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztályban minden függvény absztrakt.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztályból lehet származtatni.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály nem definiálhat tagváltozókat.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály őse csak absztrakt osztály lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik állítás igaz a konstruktorra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A konstruktor nem tartalmazhat paramétereket.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály konstruktora absztrakt kell, hogy legyen.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak csak egy alapértelmezett (default) konstruktora lehet.&lt;br /&gt;
# A konstruktor nem lehet privát láthatóságú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az idegen kulcsra (foreign key)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Egy táblában csak egy idegen kulcsot lehet megadni.&lt;br /&gt;
# Egy táblában egy idegen kulcs értéke csak egyszer szerepelhet.&lt;br /&gt;
# Minden táblában meg kell adni egy idegen kulcsot.&lt;br /&gt;
# Az idegen kulcs értéke lehet NULL. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem trigger típus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# BEFORE&lt;br /&gt;
# DURING&lt;br /&gt;
# AFTER&lt;br /&gt;
# INSTEAD OF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy tűzfal csak HTTP forgalmat enged át, akkor a tűzfalon keresztül ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minden UDP forgalom automatikusan át lesz engedve.&lt;br /&gt;
# minden TCP forgalom automatikusan blokkolva lesz.&lt;br /&gt;
# csak a HTTP/TCP forgalom lesz átengedve.&lt;br /&gt;
# minden, napjainkban használt alkalmazás által generált forgalom automatikusan át lesz engedve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A switch ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy harmadik ISO-OSI rétegbeli útválasztó.&lt;br /&gt;
# egy adatkapcsolat rétegbeli csomagkiszolg´aló.&lt;br /&gt;
# egy fizikai ISO-OSI rétegbeli aktív h´alózati eszköz.&lt;br /&gt;
# egy második ISO-OSI rétegbeli kereteket továbbítóés kapcsolóeszköz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózati ´allomás (host) azonosítása az interneten ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# egy nyilvános hálózati interfészének IP címe alapján történik.&lt;br /&gt;
# egy hálózati interfészének MAC címe alapján történik.&lt;br /&gt;
# a felhaszn´alóvagy adminisztrátor azonosítója (user ID) alapján történik.&lt;br /&gt;
# egy IP tartományának azonosítója alapján történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a függvény előtti static kulcsszó? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A függvény visszatérési értéke állandó.&lt;br /&gt;
# A függvény osztályszintű.&lt;br /&gt;
# A függvény nem változtathatja meg az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# A függvényt nem lehet felüldefiniálni lesz´armazott osztályban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Leszármazott osztály esetén a leszármazott vagy az ősosztály konstruktora fut le korábban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az ősosztály konstruktora fut le korábban.&lt;br /&gt;
# A leszármazott osztály konstruktora fut le korábban.&lt;br /&gt;
# Egyszerre futnak le.&lt;br /&gt;
# Nem determinisztikus, azaz nem tudjuk megmondani előre, hogy melyik fut korábban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz az adatbázis indexre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az indexek feladata, hogy gyorsítsák a lekérdezéseket.&lt;br /&gt;
# Egy adatbázis táblára több indexet is létre lehet hozni.&lt;br /&gt;
# Egy lekérdezés csak egy indexet tud használni.&lt;br /&gt;
# Az index mindig tartalmazza a hozzátartozótábla minden oszlopát. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem constraint (megszorítás). ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#NOT NULL&lt;br /&gt;
#UNIQUE&lt;br /&gt;
#SEQUENCE&lt;br /&gt;
#PRIMARY KEY&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a CSMA (Carrier Sense Multiple Access)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egy csatornafigyelő protokoll; az adóállomás adás előtt belehallgat a csatornába, és ha foglalt, addig vár,  amíg ismét szabad nem lesz.&lt;br /&gt;
# Egy Multicast protokoll; az adóállomások érzékelik a szomszédos csoporttagokat és csak azoknak biztosítanak  hozzáférést az ad´ashoz.&lt;br /&gt;
# Egy csatornafigyelő protokoll; az adóállomás adás után belehallgat a csatornába, és ha foglalt, akkor újraküldi az adást.&lt;br /&gt;
# Egy Ethernetre adaptált Multicast protokoll, a szomszédok felderítése érdekében belehallgat a csatornába. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a forgalomirányítás (routing) szerepe? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A fizikai réteg szintjén a bitfolyamok sorrendhelyes átvitelének irányítása.&lt;br /&gt;
# Az adatkapcsolati réteg (data link) szintjén eldönteni, hogy egy bejövőcsomag melyik kimeneti vonalon  (linken) kerüljön továbbításra.&lt;br /&gt;
# A hálózati réteg szintjén eldönteni, hogy egy bejövőcsomag melyik kimeneti vonalon (linken) kerüljön továbbításra.&lt;br /&gt;
# A viszony réteg (session) szintjén TCP adatfolyamok (data flow) irányítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mikrohullámú rádiós átvitel esetében a többutas terjedésből adódó elhalkulást (multipath fading) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a terjedés során szóródómikrohullámok okozzák: a megtört és/vagy visszaverődőhullámok később érkeznek, eltolt fázisuk miatt ki is olthatják az eredeti jelet.&lt;br /&gt;
# a terjedés során szóródómikrohullámok okozzák: a hosszúterjedés alatt annyit csillapodik a jelerősség, hogy a vevőnél nem lehet biztonsággal visszaállítani az adójelalakját.&lt;br /&gt;
# az okozza, hogy a vezeték nélküli adás során a körkörösen (omnidirectional) sugárzóantennából több úton érkezik a vevőhöz az adás, ezért az nem tudja visszaállítani az eredeti jelalakot.&lt;br /&gt;
# az okozza, hogy több antennát használnak adásra (MIMO), ezért a fogadóoldalon nehéz vissza´allítani az eredeti jelalakot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Internetes bankolás során az alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# UDP/IP kapcsolatot haszn´al, mert fontos az adatok sorrendhelyes és hibátlan átvitele.&lt;br /&gt;
# TCP/IP kapcsolatot használ, mert fontos az adatok sorrendhelyes és hibátlan átvitele.&lt;br /&gt;
# TCP/IP kapcsolatot haszn´al, mert az adatok sorrendhelyes átvitelénél fontosabb a gyors adatátvitel.&lt;br /&gt;
# UDP/IP kapcsolatot használ, mert az adatok sorrendhelyes átvitelénél fontosabb a gyors adatátvitel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz a hívásátadásra (handover-re)? Mobilszolgáltatás (3G, LTE) esetében a mobil készülék adatforgalmat bonyolít le és ekkor hívásátadás(t) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# végezhet, de csak ha elfogadja, hogy alkalmazás szintjén megszakad az adatforgalom (és az új kapcsolódási ponton keresztül újra kell indítani).&lt;br /&gt;
# nem végezhet, mozgás során a régi adótoronnyal marad kapcsolatban, nehogy az adatforgalom megszakadjon.&lt;br /&gt;
# művelet nem értelmezhetőebben az esetben, az csak WiFi hálózatokban lenne megoldható.&lt;br /&gt;
# végezhet, ha mozgás sor´an a régi adótoronytól távolodva gyengül az adatátvitel minősége, és egy másik, számára jobb vételi minőséget biztosítóadótoronyhoz kapcsolódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy IPTV szolgáltatótöbb előfizetője ugyanazt a műsort követi. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érdemes multicast megoldást választani, mert a közös szakaszon csak egyszer kell az adatot átküldeni, majd az elágazási ponttól minden előfizetési hely felé külön-külön továbbítani az adatcsomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem érdemes multicast megoldást választani, mert a közös szakaszon a multicast esetében is több (minden előfizetőnek külön-külön) adatcsomagot kell küldeni.&lt;br /&gt;
# Csak unicast szolgáltatást lehet biztosítani a valós idejű(pl. TV) alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# Érdemes unicast megoldást választani, mert a közös szakaszon csak egyszer kell az adatot átküldeni, majd az elágazási ponttól minden előfizetési hely felé külön-külön továbbítani az adatcsomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hullámhossz-osztásos multiplexelés (Wavelength-Division Multiplexing – WDM) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a frekvenciaosztásos multiplexelés speciális változata és UMTS mobilhálózatokban használják.&lt;br /&gt;
# az időosztásos multiplexelés speciális változata, és Ethernet hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
#az időosztásos multiplexelés speciális változata, és csomagkapcsolt hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
#a frekvenciaosztásos multiplexelés speciális változata, és optikai hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 802.3 protokollban a cheksum (ellenőrzőösszeg) =={{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# MAC címek érvényességének ellenőrzésére használják, és a CRC (ciklikus redundancia összeg) segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# sérülten érkezett adatbitek detektálására használják, és a CRC (ciklikus redundancia összeg) segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# sérülten érkezett adatbitek detektálására használják, és a Reed-Solomon kódolás segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# MAC címek érvényességének ellenőrzésére használják, és a Reed-Solomon kódolás segítségével számolják. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tűzfal (firewall) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# csomagszűrőés alkalmazási átjárófunkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# vírusirtóés routing funkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# menedzselt Ethernet kapcsolási (switching) funkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# címfordítási (NAT) funkciók megvalósítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A torlódásvezérlés (congestion control) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a hálózat terheléséhez igazítja a küldőoldalon a csomagküldés sebességét, az UDP protokollok haszn´alj´ak.&lt;br /&gt;
# a h´alózat terheléséhez igazítja a küldőoldalon a csomagküldés sebességét, a TCP protokollok haszn´alj´ak.&lt;br /&gt;
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), a TCP protokollok használják.&lt;br /&gt;
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), az UDP protokollok használj´ak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A destruktornak lehet bemenőparamétere, de a konstruktornak nem.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak lehet bemenőparamétere, de a destruktornak nem.&lt;br /&gt;
# A destruktorokat túl lehet terhelni, de a konstruktorokat nem.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak és a destruktornak is lehet visszatérési értéke.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy absztrakt osztályból hány példány hozhatólétre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egy sem&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# Bármennyi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Azonos szórási tartományba (broadcast domain) tartozóhálózati eszközök ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# fizikai réteg szintjén közvetlenül képesek elérni egymást.&lt;br /&gt;
# hálózati réteg szintjén közvetlenül képesek elérni egymást.&lt;br /&gt;
# adatkapcsolati réteg szintjén közvetlenül képesek elérni egymást.&lt;br /&gt;
# egy antenna szórási körzetén belül tartózkodnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Van a peer-to-peer rendszereknek hátránya a kliens-szerver rendszerekkel szemben? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Nincs, mert a peer-to-peer rendszer a kliens-szerver minden hátrányát kiküszöböli.&lt;br /&gt;
# Igen, mert a peer-to-peer esetben nehezebb a rendszer adminisztrációja és az erőforrások takarékos használata.&lt;br /&gt;
# Igen, mert a peer-to-peer rendszerek kevésbéhibatűrőek.&lt;br /&gt;
# Nincs, mert a peer-to-peer fájlcserélés ingyenes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DNS (Domain Name System) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# az IP tartományok számozásának rendszere.&lt;br /&gt;
# IP csomópontok (erőforrások) automatikus számozási rendszere.&lt;br /&gt;
# IP csomópontok (erőforrások) neveinek hierarchikus rendszere.&lt;br /&gt;
# Ethernet csomópontok számozási rendszere.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== IP hálózatok esetében a QoS ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# protokoll tartományok közti útválasztást (routing) valósít meg.&lt;br /&gt;
# eljárással a interferenciából adódó fizikai jelszint minőségbeli romlását küszöböli ki.&lt;br /&gt;
# eljárások segítségével a kapcsolatok (session) azonosítását lehet biztosítani.&lt;br /&gt;
# eljárások segítségével a szolgáltatások és alkalmazások igényeinek megfelelőminőségű adatforgalmat lehet biztosítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogy kezdődik egy TCP kapcsolat (session)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A két végpont aszimmetrikus titkosítás segítségével azonosítja egymást.&lt;br /&gt;
# A két végpont háromrészes kézfogási eljárással egyezteti a kapcsolat egyes paramétereit.&lt;br /&gt;
# Nincs szükség inicializálásra, az elsőadatcsomag átküldésével automatikusan létrejön a kapcsolat.&lt;br /&gt;
# A TCP esetében nincs a kapcsolat nyilvántartva, az egymás ut´ani csomagokat (datagram) egymástól függetlenül küldik.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193181</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193181"/>
		<updated>2018-01-02T15:06:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Mit jelent a függvény előtti static kulcsszó? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladó adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik nem egy láthatósági módosító! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# static&lt;br /&gt;
# public&lt;br /&gt;
# private&lt;br /&gt;
# protected&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi módszerek közül melyik nem terhel túl egy függvényt? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Felveszünk még egy paramétert.&lt;br /&gt;
# Más visszatérési értéket adunk meg.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk egy paraméter típusát.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk a paraméterek sorrendjét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy adatbázistáblán lehet egyszerre több Clustered Index is.&lt;br /&gt;
# Az indexek azért gyorsítják a keresést, mert a rekordok fizikailag is az index kifejezés alapján vannak sorrendezve.&lt;br /&gt;
# Index készítésekor megadható, hogy az csökkenővagy növekvő sorrendben készüljön.&lt;br /&gt;
# Az indexekben a tábla összes oszlopa megtalálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz adatbázis-kezelésnél? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az elsődleges kulcs létrehozásakor pontosan egy mezőt kell megadni.&lt;br /&gt;
# A táblákon kötelező elsődleges kulcsot megadni&lt;br /&gt;
# Külső kulcs kényszert csak olyan mezőre adhatunk meg, ami másik táblára mutat&lt;br /&gt;
# A külső kulcsok az adatkonzisztencia miatt fontosak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A routing (útválasztás) az a folyamat, amikor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI 2.  rétegbeli MAC cím alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli MAC c´ım alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI második rétegbeli IP cím alapján tovább´ıtunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli IP cím alapján tov´abbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A címfeloldóprotokoll (Address Resolution Protocol - ARP) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó MAC cím megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó IP cím megtalálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A forgalomtovábbításnál a best effort elve szerint minden valósidejű (real time) folyam (stream) elsőbbséget élvez, ezért jobb minőséget ér el a többi nem valósidejűforgalomnál.&lt;br /&gt;
# A best effort forgalomtovábbítás elve szerint minden csomagot igyekeznek továbbítani, de amennyiben torlódás miatt ez nem lehetséges, akkor eldobják azokat.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy minden IP routert igyekszünk minél több másik routerhez kapcsolni.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy ha csak lehetséges, akkor minden IP csomagot igyekeznek Ethernet keretekben továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kliens-szerver kommunikációs modellben ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a két kommunikáló fél egyenrangúnak tekinthető, a kliens és a szerver is indít kérést és válaszol a másik kéréseire.&lt;br /&gt;
# a kliens és szerver alkotta modell egyenértékű a peer-to-peer modellel, amely jellemző a fájlcserélőmegoldásokra.&lt;br /&gt;
# csak a szerver (kiszolgáló) küld adatot és azt mindegyik kliens (ügyfél) fogadja.&lt;br /&gt;
# a kliens kérésére a szerver feldolgozza a kérést és visszaküldi a választ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A lefedett területet felosztjuk ún. cellákra, ami nagyobb területi lefedettséget és nagyobb felhasználókapacitást biztosít egy adóra jutókisebb adóteljesítmény és kisebb frekvenciaspektrum foglalási igény mellett.&lt;br /&gt;
# A mobil szolgáltatási területet cellákra osztjuk. Minden előfizető előfizetéskor kiválaszt egy adott területet, ahol el kívánja érni a szolgáltatást, mintegy ”cellába zárjuk” az előfizetőt, ezt hívjuk cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# A mobil állomás energiaellátását biztosítóakkumulátorok ún. elem-cellákból (battery-cell) épülnek fel, ezt a kialakítást nevezzük cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# Minden aktív felhasználó(mobil állomás) tud kapcsolódni a bázisállomáshoz, ezért nincs is szükség a cellás elv alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha meghívjuk az alábbi függvényt, az hányszor fogja kiírni a ,,HELLO” szöveget? public int WriteOnce() {       Console.WriteLine(&amp;quot;HELLO&amp;quot;); WriteOnce(); }return 1; ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Végtelen sokszor.&lt;br /&gt;
# Egyszer.&lt;br /&gt;
# El sem indul, mert nem fordul le a kód.&lt;br /&gt;
# Amíg a stack nem csordul túl.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévő rekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külső kulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás igaz az absztrakt osztályra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztályban minden függvény absztrakt.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztályból lehet származtatni.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály nem definiálhat tagváltozókat.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály őse csak absztrakt osztály lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik állítás igaz a konstruktorra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A konstruktor nem tartalmazhat paramétereket.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály konstruktora absztrakt kell, hogy legyen.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak csak egy alapértelmezett (default) konstruktora lehet.&lt;br /&gt;
# A konstruktor nem lehet privát láthatóságú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az idegen kulcsra (foreign key)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Egy táblában csak egy idegen kulcsot lehet megadni.&lt;br /&gt;
# Egy táblában egy idegen kulcs értéke csak egyszer szerepelhet.&lt;br /&gt;
# Minden táblában meg kell adni egy idegen kulcsot.&lt;br /&gt;
# Az idegen kulcs értéke lehet NULL. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem trigger típus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# BEFORE&lt;br /&gt;
# DURING&lt;br /&gt;
# AFTER&lt;br /&gt;
# INSTEAD OF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy tűzfal csak HTTP forgalmat enged át, akkor a tűzfalon keresztül ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minden UDP forgalom automatikusan át lesz engedve.&lt;br /&gt;
# minden TCP forgalom automatikusan blokkolva lesz.&lt;br /&gt;
# csak a HTTP/TCP forgalom lesz átengedve.&lt;br /&gt;
# minden, napjainkban használt alkalmazás által generált forgalom automatikusan át lesz engedve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A switch ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy harmadik ISO-OSI rétegbeli útválasztó.&lt;br /&gt;
# egy adatkapcsolat rétegbeli csomagkiszolg´aló.&lt;br /&gt;
# egy fizikai ISO-OSI rétegbeli aktív h´alózati eszköz.&lt;br /&gt;
# egy második ISO-OSI rétegbeli kereteket továbbítóés kapcsolóeszköz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózati ´allomás (host) azonosítása az interneten ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# egy nyilvános hálózati interfészének IP címe alapján történik.&lt;br /&gt;
# egy hálózati interfészének MAC címe alapján történik.&lt;br /&gt;
# a felhaszn´alóvagy adminisztrátor azonosítója (user ID) alapján történik.&lt;br /&gt;
# egy IP tartományának azonosítója alapján történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a függvény előtti static kulcsszó? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A függvény visszatérési értéke állandó.&lt;br /&gt;
# A függvény osztályszintű.&lt;br /&gt;
# A függvény nem változtathatja meg az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# A függvényt nem lehet felüldefiniálni lesz´armazott osztályban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Leszármazott osztály esetén a leszármazott vagy az ősosztály konstruktora fut le korábban? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az ősosztály konstruktora fut le korábban.&lt;br /&gt;
# A leszármazott osztály konstruktora fut le korábban.&lt;br /&gt;
# Egyszerre futnak le.&lt;br /&gt;
# Nem determinisztikus, azaz nem tudjuk megmondani előre, hogy melyik fut korábban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz az adatbázis indexre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az indexek feladata, hogy gyorsítsák a lekérdezéseket.&lt;br /&gt;
# Egy adatbázis táblára több indexet is létre lehet hozni.&lt;br /&gt;
# Egy lekérdezés csak egy indexet tud használni.&lt;br /&gt;
# Az index mindig tartalmazza a hozzátartozótábla minden oszlopát. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem constraint (megszorítás). ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#NOT NULL&lt;br /&gt;
#UNIQUE&lt;br /&gt;
#SEQUENCE&lt;br /&gt;
#PRIMARY KEY&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a CSMA (Carrier Sense Multiple Access)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egy csatornafigyelő protokoll; az adóállomás adás előtt belehallgat a csatornába, és ha foglalt, addig vár,  amíg ismét szabad nem lesz.&lt;br /&gt;
# Egy Multicast protokoll; az adóállomások érzékelik a szomszédos csoporttagokat és csak azoknak biztosítanak  hozzáférést az ad´ashoz.&lt;br /&gt;
# Egy csatornafigyelő protokoll; az adóállomás adás után belehallgat a csatornába, és ha foglalt, akkor újraküldi az adást.&lt;br /&gt;
# Egy Ethernetre adaptált Multicast protokoll, a szomszédok felderítése érdekében belehallgat a csatornába. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a forgalomirányítás (routing) szerepe? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A fizikai réteg szintjén a bitfolyamok sorrendhelyes átvitelének irányítása.&lt;br /&gt;
# Az adatkapcsolati réteg (data link) szintjén eldönteni, hogy egy bejövőcsomag melyik kimeneti vonalon  (linken) kerüljön továbbításra.&lt;br /&gt;
# A hálózati réteg szintjén eldönteni, hogy egy bejövőcsomag melyik kimeneti vonalon (linken) kerüljön továbbításra.&lt;br /&gt;
# A viszony réteg (session) szintjén TCP adatfolyamok (data flow) irányítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mikrohullámú rádiós átvitel esetében a többutas terjedésből adódó elhalkulást (multipath fading) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a terjedés során szóródómikrohullámok okozzák: a megtört és/vagy visszaverődőhullámok később érkeznek, eltolt fázisuk miatt ki is olthatják az eredeti jelet.&lt;br /&gt;
# a terjedés során szóródómikrohullámok okozzák: a hosszúterjedés alatt annyit csillapodik a jelerősség, hogy a vevőnél nem lehet biztonsággal visszaállítani az adójelalakját.&lt;br /&gt;
# az okozza, hogy a vezeték nélküli adás során a körkörösen (omnidirectional) sugárzóantennából több úton érkezik a vevőhöz az adás, ezért az nem tudja visszaállítani az eredeti jelalakot.&lt;br /&gt;
# az okozza, hogy több antennát használnak adásra (MIMO), ezért a fogadóoldalon nehéz vissza´allítani az eredeti jelalakot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Internetes bankolás során az alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# UDP/IP kapcsolatot haszn´al, mert fontos az adatok sorrendhelyes és hibátlan átvitele.&lt;br /&gt;
# TCP/IP kapcsolatot használ, mert fontos az adatok sorrendhelyes és hibátlan átvitele.&lt;br /&gt;
# TCP/IP kapcsolatot haszn´al, mert az adatok sorrendhelyes átvitelénél fontosabb a gyors adatátvitel.&lt;br /&gt;
# UDP/IP kapcsolatot használ, mert az adatok sorrendhelyes átvitelénél fontosabb a gyors adatátvitel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz a hívásátadásra (handover-re)? Mobilszolgáltatás (3G, LTE) esetében a mobil készülék adatforgalmat bonyolít le és ekkor hívásátadás(t) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# végezhet, de csak ha elfogadja, hogy alkalmazás szintjén megszakad az adatforgalom (és az új kapcsolódási ponton keresztül újra kell indítani).&lt;br /&gt;
# nem végezhet, mozgás során a régi adótoronnyal marad kapcsolatban, nehogy az adatforgalom megszakadjon.&lt;br /&gt;
# művelet nem értelmezhetőebben az esetben, az csak WiFi hálózatokban lenne megoldható.&lt;br /&gt;
# végezhet, ha mozgás sor´an a régi adótoronytól távolodva gyengül az adatátvitel minősége, és egy másik, számára jobb vételi minőséget biztosítóadótoronyhoz kapcsolódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy IPTV szolgáltatótöbb előfizetője ugyanazt a műsort követi. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érdemes multicast megoldást választani, mert a közös szakaszon csak egyszer kell az adatot átküldeni, majd az elágazási ponttól minden előfizetési hely felé külön-külön továbbítani az adatcsomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem érdemes multicast megoldást választani, mert a közös szakaszon a multicast esetében is több (minden előfizetőnek külön-külön) adatcsomagot kell küldeni.&lt;br /&gt;
# Csak unicast szolgáltatást lehet biztosítani a valós idejű(pl. TV) alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# Érdemes unicast megoldást választani, mert a közös szakaszon csak egyszer kell az adatot átküldeni, majd az elágazási ponttól minden előfizetési hely felé külön-külön továbbítani az adatcsomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hullámhossz-osztásos multiplexelés (Wavelength-Division Multiplexing – WDM) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a frekvenciaosztásos multiplexelés speciális változata és UMTS mobilhálózatokban használják.&lt;br /&gt;
# az időosztásos multiplexelés speciális változata, és Ethernet hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
#az időosztásos multiplexelés speciális változata, és csomagkapcsolt hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
#a frekvenciaosztásos multiplexelés speciális változata, és optikai hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 802.3 protokollban a cheksum (ellenőrzőösszeg) =={{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# MAC címek érvényességének ellenőrzésére használják, és a CRC (ciklikus redundancia összeg) segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# sérülten érkezett adatbitek detektálására használják, és a CRC (ciklikus redundancia összeg) segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# sérülten érkezett adatbitek detektálására használják, és a Reed-Solomon kódolás segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# MAC címek érvényességének ellenőrzésére használják, és a Reed-Solomon kódolás segítségével számolják. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tűzfal (firewall) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# csomagszűrőés alkalmazási átjárófunkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# vírusirtóés routing funkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# menedzselt Ethernet kapcsolási (switching) funkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# címfordítási (NAT) funkciók megvalósítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A torlódásvezérlés (congestion control) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a hálózat terheléséhez igazítja a küldőoldalon a csomagküldés sebességét, az UDP protokollok haszn´alj´ak.&lt;br /&gt;
# a h´alózat terheléséhez igazítja a küldőoldalon a csomagküldés sebességét, a TCP protokollok haszn´alj´ak.&lt;br /&gt;
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), a TCP protokollok használják.&lt;br /&gt;
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), az UDP protokollok használj´ak.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193180</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193180"/>
		<updated>2018-01-02T15:01:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladó adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik nem egy láthatósági módosító! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# static&lt;br /&gt;
# public&lt;br /&gt;
# private&lt;br /&gt;
# protected&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi módszerek közül melyik nem terhel túl egy függvényt? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Felveszünk még egy paramétert.&lt;br /&gt;
# Más visszatérési értéket adunk meg.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk egy paraméter típusát.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk a paraméterek sorrendjét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy adatbázistáblán lehet egyszerre több Clustered Index is.&lt;br /&gt;
# Az indexek azért gyorsítják a keresést, mert a rekordok fizikailag is az index kifejezés alapján vannak sorrendezve.&lt;br /&gt;
# Index készítésekor megadható, hogy az csökkenővagy növekvő sorrendben készüljön.&lt;br /&gt;
# Az indexekben a tábla összes oszlopa megtalálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz adatbázis-kezelésnél? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az elsődleges kulcs létrehozásakor pontosan egy mezőt kell megadni.&lt;br /&gt;
# A táblákon kötelező elsődleges kulcsot megadni&lt;br /&gt;
# Külső kulcs kényszert csak olyan mezőre adhatunk meg, ami másik táblára mutat&lt;br /&gt;
# A külső kulcsok az adatkonzisztencia miatt fontosak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A routing (útválasztás) az a folyamat, amikor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI 2.  rétegbeli MAC cím alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli MAC c´ım alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI második rétegbeli IP cím alapján tovább´ıtunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli IP cím alapján tov´abbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A címfeloldóprotokoll (Address Resolution Protocol - ARP) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó MAC cím megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó IP cím megtalálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A forgalomtovábbításnál a best effort elve szerint minden valósidejű (real time) folyam (stream) elsőbbséget élvez, ezért jobb minőséget ér el a többi nem valósidejűforgalomnál.&lt;br /&gt;
# A best effort forgalomtovábbítás elve szerint minden csomagot igyekeznek továbbítani, de amennyiben torlódás miatt ez nem lehetséges, akkor eldobják azokat.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy minden IP routert igyekszünk minél több másik routerhez kapcsolni.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy ha csak lehetséges, akkor minden IP csomagot igyekeznek Ethernet keretekben továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kliens-szerver kommunikációs modellben ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a két kommunikáló fél egyenrangúnak tekinthető, a kliens és a szerver is indít kérést és válaszol a másik kéréseire.&lt;br /&gt;
# a kliens és szerver alkotta modell egyenértékű a peer-to-peer modellel, amely jellemző a fájlcserélőmegoldásokra.&lt;br /&gt;
# csak a szerver (kiszolgáló) küld adatot és azt mindegyik kliens (ügyfél) fogadja.&lt;br /&gt;
# a kliens kérésére a szerver feldolgozza a kérést és visszaküldi a választ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A lefedett területet felosztjuk ún. cellákra, ami nagyobb területi lefedettséget és nagyobb felhasználókapacitást biztosít egy adóra jutókisebb adóteljesítmény és kisebb frekvenciaspektrum foglalási igény mellett.&lt;br /&gt;
# A mobil szolgáltatási területet cellákra osztjuk. Minden előfizető előfizetéskor kiválaszt egy adott területet, ahol el kívánja érni a szolgáltatást, mintegy ”cellába zárjuk” az előfizetőt, ezt hívjuk cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# A mobil állomás energiaellátását biztosítóakkumulátorok ún. elem-cellákból (battery-cell) épülnek fel, ezt a kialakítást nevezzük cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# Minden aktív felhasználó(mobil állomás) tud kapcsolódni a bázisállomáshoz, ezért nincs is szükség a cellás elv alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha meghívjuk az alábbi függvényt, az hányszor fogja kiírni a ,,HELLO” szöveget? public int WriteOnce() {       Console.WriteLine(&amp;quot;HELLO&amp;quot;); WriteOnce(); }return 1; ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Végtelen sokszor.&lt;br /&gt;
# Egyszer.&lt;br /&gt;
# El sem indul, mert nem fordul le a kód.&lt;br /&gt;
# Amíg a stack nem csordul túl.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévő rekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külső kulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás igaz az absztrakt osztályra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztályban minden függvény absztrakt.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztályból lehet származtatni.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály nem definiálhat tagváltozókat.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály őse csak absztrakt osztály lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik állítás igaz a konstruktorra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A konstruktor nem tartalmazhat paramétereket.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály konstruktora absztrakt kell, hogy legyen.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak csak egy alapértelmezett (default) konstruktora lehet.&lt;br /&gt;
# A konstruktor nem lehet privát láthatóságú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az idegen kulcsra (foreign key)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Egy táblában csak egy idegen kulcsot lehet megadni.&lt;br /&gt;
# Egy táblában egy idegen kulcs értéke csak egyszer szerepelhet.&lt;br /&gt;
# Minden táblában meg kell adni egy idegen kulcsot.&lt;br /&gt;
# Az idegen kulcs értéke lehet NULL. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem trigger típus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# BEFORE&lt;br /&gt;
# DURING&lt;br /&gt;
# AFTER&lt;br /&gt;
# INSTEAD OF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy tűzfal csak HTTP forgalmat enged át, akkor a tűzfalon keresztül ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minden UDP forgalom automatikusan át lesz engedve.&lt;br /&gt;
# minden TCP forgalom automatikusan blokkolva lesz.&lt;br /&gt;
# csak a HTTP/TCP forgalom lesz átengedve.&lt;br /&gt;
# minden, napjainkban használt alkalmazás által generált forgalom automatikusan át lesz engedve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A switch ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy harmadik ISO-OSI rétegbeli útválasztó.&lt;br /&gt;
# egy adatkapcsolat rétegbeli csomagkiszolg´aló.&lt;br /&gt;
# egy fizikai ISO-OSI rétegbeli aktív h´alózati eszköz.&lt;br /&gt;
# egy második ISO-OSI rétegbeli kereteket továbbítóés kapcsolóeszköz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózati ´allomás (host) azonosítása az interneten ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# egy nyilvános hálózati interfészének IP címe alapján történik.&lt;br /&gt;
# egy hálózati interfészének MAC címe alapján történik.&lt;br /&gt;
# a felhaszn´alóvagy adminisztrátor azonosítója (user ID) alapján történik.&lt;br /&gt;
# egy IP tartományának azonosítója alapján történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a függvény előtti static kulcsszó? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A függvény visszatérési értéke állandó.&lt;br /&gt;
# A függvény osztályszintű.&lt;br /&gt;
# A függvény nem változtathatja meg az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# A függvényt nem lehet felüldefiniálni lesz´armazott osztályban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Leszármazott osztály esetén a leszármazott vagy az ősosztály konstruktora fut le korábban?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az ősosztály konstruktora fut le korábban.&lt;br /&gt;
# A leszármazott osztály konstruktora fut le korábban.&lt;br /&gt;
# Egyszerre futnak le.&lt;br /&gt;
# Nem determinisztikus, azaz nem tudjuk megmondani előre, hogy melyik fut korábban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz az adatbázis indexre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az indexek feladata, hogy gyorsítsák a lekérdezéseket.&lt;br /&gt;
# Egy adatbázis táblára több indexet is létre lehet hozni.&lt;br /&gt;
# Egy lekérdezés csak egy indexet tud használni.&lt;br /&gt;
# Az index mindig tartalmazza a hozzátartozótábla minden oszlopát. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem constraint (megszorítás). ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#NOT NULL&lt;br /&gt;
#UNIQUE&lt;br /&gt;
#SEQUENCE&lt;br /&gt;
#PRIMARY KEY&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a CSMA (Carrier Sense Multiple Access)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egy csatornafigyelő protokoll; az adóállomás adás előtt belehallgat a csatornába, és ha foglalt, addig vár,  amíg ismét szabad nem lesz.&lt;br /&gt;
# Egy Multicast protokoll; az adóállomások érzékelik a szomszédos csoporttagokat és csak azoknak biztosítanak  hozzáférést az ad´ashoz.&lt;br /&gt;
# Egy csatornafigyelő protokoll; az adóállomás adás után belehallgat a csatornába, és ha foglalt, akkor újraküldi az adást.&lt;br /&gt;
# Egy Ethernetre adaptált Multicast protokoll, a szomszédok felderítése érdekében belehallgat a csatornába. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a forgalomirányítás (routing) szerepe? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A fizikai réteg szintjén a bitfolyamok sorrendhelyes átvitelének irányítása.&lt;br /&gt;
# Az adatkapcsolati réteg (data link) szintjén eldönteni, hogy egy bejövőcsomag melyik kimeneti vonalon  (linken) kerüljön továbbításra.&lt;br /&gt;
# A hálózati réteg szintjén eldönteni, hogy egy bejövőcsomag melyik kimeneti vonalon (linken) kerüljön továbbításra.&lt;br /&gt;
# A viszony réteg (session) szintjén TCP adatfolyamok (data flow) irányítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mikrohullámú rádiós átvitel esetében a többutas terjedésből adódó elhalkulást (multipath fading) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a terjedés során szóródómikrohullámok okozzák: a megtört és/vagy visszaverődőhullámok később érkeznek, eltolt fázisuk miatt ki is olthatják az eredeti jelet.&lt;br /&gt;
# a terjedés során szóródómikrohullámok okozzák: a hosszúterjedés alatt annyit csillapodik a jelerősség, hogy a vevőnél nem lehet biztonsággal visszaállítani az adójelalakját.&lt;br /&gt;
# az okozza, hogy a vezeték nélküli adás során a körkörösen (omnidirectional) sugárzóantennából több úton érkezik a vevőhöz az adás, ezért az nem tudja visszaállítani az eredeti jelalakot.&lt;br /&gt;
# az okozza, hogy több antennát használnak adásra (MIMO), ezért a fogadóoldalon nehéz vissza´allítani az eredeti jelalakot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Internetes bankolás során az alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# UDP/IP kapcsolatot haszn´al, mert fontos az adatok sorrendhelyes és hibátlan átvitele.&lt;br /&gt;
# TCP/IP kapcsolatot használ, mert fontos az adatok sorrendhelyes és hibátlan átvitele.&lt;br /&gt;
# TCP/IP kapcsolatot haszn´al, mert az adatok sorrendhelyes átvitelénél fontosabb a gyors adatátvitel.&lt;br /&gt;
# UDP/IP kapcsolatot használ, mert az adatok sorrendhelyes átvitelénél fontosabb a gyors adatátvitel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz a hívásátadásra (handover-re)? Mobilszolgáltatás (3G, LTE) esetében a mobil készülék adatforgalmat bonyolít le és ekkor hívásátadás(t) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# végezhet, de csak ha elfogadja, hogy alkalmazás szintjén megszakad az adatforgalom (és az új kapcsolódási ponton keresztül újra kell indítani).&lt;br /&gt;
# nem végezhet, mozgás során a régi adótoronnyal marad kapcsolatban, nehogy az adatforgalom megszakadjon.&lt;br /&gt;
# művelet nem értelmezhetőebben az esetben, az csak WiFi hálózatokban lenne megoldható.&lt;br /&gt;
# végezhet, ha mozgás sor´an a régi adótoronytól távolodva gyengül az adatátvitel minősége, és egy másik, számára jobb vételi minőséget biztosítóadótoronyhoz kapcsolódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy IPTV szolgáltatótöbb előfizetője ugyanazt a műsort követi. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érdemes multicast megoldást választani, mert a közös szakaszon csak egyszer kell az adatot átküldeni, majd az elágazási ponttól minden előfizetési hely felé külön-külön továbbítani az adatcsomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem érdemes multicast megoldást választani, mert a közös szakaszon a multicast esetében is több (minden előfizetőnek külön-külön) adatcsomagot kell küldeni.&lt;br /&gt;
# Csak unicast szolgáltatást lehet biztosítani a valós idejű(pl. TV) alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# Érdemes unicast megoldást választani, mert a közös szakaszon csak egyszer kell az adatot átküldeni, majd az elágazási ponttól minden előfizetési hely felé külön-külön továbbítani az adatcsomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hullámhossz-osztásos multiplexelés (Wavelength-Division Multiplexing – WDM) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a frekvenciaosztásos multiplexelés speciális változata és UMTS mobilhálózatokban használják.&lt;br /&gt;
# az időosztásos multiplexelés speciális változata, és Ethernet hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
#az időosztásos multiplexelés speciális változata, és csomagkapcsolt hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
#a frekvenciaosztásos multiplexelés speciális változata, és optikai hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 802.3 protokollban a cheksum (ellenőrzőösszeg) =={{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# MAC címek érvényességének ellenőrzésére használják, és a CRC (ciklikus redundancia összeg) segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# sérülten érkezett adatbitek detektálására használják, és a CRC (ciklikus redundancia összeg) segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# sérülten érkezett adatbitek detektálására használják, és a Reed-Solomon kódolás segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# MAC címek érvényességének ellenőrzésére használják, és a Reed-Solomon kódolás segítségével számolják. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tűzfal (firewall) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# csomagszűrőés alkalmazási átjárófunkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# vírusirtóés routing funkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# menedzselt Ethernet kapcsolási (switching) funkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# címfordítási (NAT) funkciók megvalósítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A torlódásvezérlés (congestion control) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a hálózat terheléséhez igazítja a küldőoldalon a csomagküldés sebességét, az UDP protokollok haszn´alj´ak.&lt;br /&gt;
# a h´alózat terheléséhez igazítja a küldőoldalon a csomagküldés sebességét, a TCP protokollok haszn´alj´ak.&lt;br /&gt;
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), a TCP protokollok használják.&lt;br /&gt;
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), az UDP protokollok használj´ak.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193179</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193179"/>
		<updated>2018-01-02T15:01:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladó adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik nem egy láthatósági módosító! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# static&lt;br /&gt;
# public&lt;br /&gt;
# private&lt;br /&gt;
# protected&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi módszerek közül melyik nem terhel túl egy függvényt? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Felveszünk még egy paramétert.&lt;br /&gt;
# Más visszatérési értéket adunk meg.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk egy paraméter típusát.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk a paraméterek sorrendjét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy adatbázistáblán lehet egyszerre több Clustered Index is.&lt;br /&gt;
# Az indexek azért gyorsítják a keresést, mert a rekordok fizikailag is az index kifejezés alapján vannak sorrendezve.&lt;br /&gt;
# Index készítésekor megadható, hogy az csökkenővagy növekvő sorrendben készüljön.&lt;br /&gt;
# Az indexekben a tábla összes oszlopa megtalálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz adatbázis-kezelésnél?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az elsődleges kulcs létrehozásakor pontosan egy mezőt kell megadni.&lt;br /&gt;
# A táblákon kötelező elsődleges kulcsot megadni&lt;br /&gt;
# Külső kulcs kényszert csak olyan mezőre adhatunk meg, ami másik táblára mutat&lt;br /&gt;
# A külső kulcsok az adatkonzisztencia miatt fontosak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A routing (útválasztás) az a folyamat, amikor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI 2.  rétegbeli MAC cím alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli MAC c´ım alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI második rétegbeli IP cím alapján tovább´ıtunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli IP cím alapján tov´abbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A címfeloldóprotokoll (Address Resolution Protocol - ARP) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó MAC cím megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó IP cím megtalálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A forgalomtovábbításnál a best effort elve szerint minden valósidejű (real time) folyam (stream) elsőbbséget élvez, ezért jobb minőséget ér el a többi nem valósidejűforgalomnál.&lt;br /&gt;
# A best effort forgalomtovábbítás elve szerint minden csomagot igyekeznek továbbítani, de amennyiben torlódás miatt ez nem lehetséges, akkor eldobják azokat.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy minden IP routert igyekszünk minél több másik routerhez kapcsolni.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy ha csak lehetséges, akkor minden IP csomagot igyekeznek Ethernet keretekben továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kliens-szerver kommunikációs modellben ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a két kommunikáló fél egyenrangúnak tekinthető, a kliens és a szerver is indít kérést és válaszol a másik kéréseire.&lt;br /&gt;
# a kliens és szerver alkotta modell egyenértékű a peer-to-peer modellel, amely jellemző a fájlcserélőmegoldásokra.&lt;br /&gt;
# csak a szerver (kiszolgáló) küld adatot és azt mindegyik kliens (ügyfél) fogadja.&lt;br /&gt;
# a kliens kérésére a szerver feldolgozza a kérést és visszaküldi a választ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A lefedett területet felosztjuk ún. cellákra, ami nagyobb területi lefedettséget és nagyobb felhasználókapacitást biztosít egy adóra jutókisebb adóteljesítmény és kisebb frekvenciaspektrum foglalási igény mellett.&lt;br /&gt;
# A mobil szolgáltatási területet cellákra osztjuk. Minden előfizető előfizetéskor kiválaszt egy adott területet, ahol el kívánja érni a szolgáltatást, mintegy ”cellába zárjuk” az előfizetőt, ezt hívjuk cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# A mobil állomás energiaellátását biztosítóakkumulátorok ún. elem-cellákból (battery-cell) épülnek fel, ezt a kialakítást nevezzük cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# Minden aktív felhasználó(mobil állomás) tud kapcsolódni a bázisállomáshoz, ezért nincs is szükség a cellás elv alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha meghívjuk az alábbi függvényt, az hányszor fogja kiírni a ,,HELLO” szöveget? public int WriteOnce() {       Console.WriteLine(&amp;quot;HELLO&amp;quot;); WriteOnce(); }return 1; ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Végtelen sokszor.&lt;br /&gt;
# Egyszer.&lt;br /&gt;
# El sem indul, mert nem fordul le a kód.&lt;br /&gt;
# Amíg a stack nem csordul túl.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévő rekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külső kulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül mely állítás igaz az absztrakt osztályra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztályban minden függvény absztrakt.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztályból lehet származtatni.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály nem definiálhat tagváltozókat.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály őse csak absztrakt osztály lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik állítás igaz a konstruktorra? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A konstruktor nem tartalmazhat paramétereket.&lt;br /&gt;
# Az absztrakt osztály konstruktora absztrakt kell, hogy legyen.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak csak egy alapértelmezett (default) konstruktora lehet.&lt;br /&gt;
# A konstruktor nem lehet privát láthatóságú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz az idegen kulcsra (foreign key)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Egy táblában csak egy idegen kulcsot lehet megadni.&lt;br /&gt;
# Egy táblában egy idegen kulcs értéke csak egyszer szerepelhet.&lt;br /&gt;
# Minden táblában meg kell adni egy idegen kulcsot.&lt;br /&gt;
# Az idegen kulcs értéke lehet NULL. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem trigger típus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# BEFORE&lt;br /&gt;
# DURING&lt;br /&gt;
# AFTER&lt;br /&gt;
# INSTEAD OF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy tűzfal csak HTTP forgalmat enged át, akkor a tűzfalon keresztül ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# minden UDP forgalom automatikusan át lesz engedve.&lt;br /&gt;
# minden TCP forgalom automatikusan blokkolva lesz.&lt;br /&gt;
# csak a HTTP/TCP forgalom lesz átengedve.&lt;br /&gt;
# minden, napjainkban használt alkalmazás által generált forgalom automatikusan át lesz engedve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A switch ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy harmadik ISO-OSI rétegbeli útválasztó.&lt;br /&gt;
# egy adatkapcsolat rétegbeli csomagkiszolg´aló.&lt;br /&gt;
# egy fizikai ISO-OSI rétegbeli aktív h´alózati eszköz.&lt;br /&gt;
# egy második ISO-OSI rétegbeli kereteket továbbítóés kapcsolóeszköz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy hálózati ´allomás (host) azonosítása az interneten ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# egy nyilvános hálózati interfészének IP címe alapján történik.&lt;br /&gt;
# egy hálózati interfészének MAC címe alapján történik.&lt;br /&gt;
# a felhaszn´alóvagy adminisztrátor azonosítója (user ID) alapján történik.&lt;br /&gt;
# egy IP tartományának azonosítója alapján történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent a függvény előtti static kulcsszó? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A függvény visszatérési értéke állandó.&lt;br /&gt;
# A függvény osztályszintű.&lt;br /&gt;
# A függvény nem változtathatja meg az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# A függvényt nem lehet felüldefiniálni lesz´armazott osztályban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Leszármazott osztály esetén a leszármazott vagy az ősosztály konstruktora fut le korábban?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az ősosztály konstruktora fut le korábban.&lt;br /&gt;
# A leszármazott osztály konstruktora fut le korábban.&lt;br /&gt;
# Egyszerre futnak le.&lt;br /&gt;
# Nem determinisztikus, azaz nem tudjuk megmondani előre, hogy melyik fut korábban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás nem igaz az adatbázis indexre? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az indexek feladata, hogy gyorsítsák a lekérdezéseket.&lt;br /&gt;
# Egy adatbázis táblára több indexet is létre lehet hozni.&lt;br /&gt;
# Egy lekérdezés csak egy indexet tud használni.&lt;br /&gt;
# Az index mindig tartalmazza a hozzátartozótábla minden oszlopát. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem constraint (megszorítás). ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#NOT NULL&lt;br /&gt;
#UNIQUE&lt;br /&gt;
#SEQUENCE&lt;br /&gt;
#PRIMARY KEY&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a CSMA (Carrier Sense Multiple Access)? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Egy csatornafigyelő protokoll; az adóállomás adás előtt belehallgat a csatornába, és ha foglalt, addig vár,  amíg ismét szabad nem lesz.&lt;br /&gt;
# Egy Multicast protokoll; az adóállomások érzékelik a szomszédos csoporttagokat és csak azoknak biztosítanak  hozzáférést az ad´ashoz.&lt;br /&gt;
# Egy csatornafigyelő protokoll; az adóállomás adás után belehallgat a csatornába, és ha foglalt, akkor újraküldi az adást.&lt;br /&gt;
# Egy Ethernetre adaptált Multicast protokoll, a szomszédok felderítése érdekében belehallgat a csatornába. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a forgalomirányítás (routing) szerepe? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A fizikai réteg szintjén a bitfolyamok sorrendhelyes átvitelének irányítása.&lt;br /&gt;
# Az adatkapcsolati réteg (data link) szintjén eldönteni, hogy egy bejövőcsomag melyik kimeneti vonalon  (linken) kerüljön továbbításra.&lt;br /&gt;
# A hálózati réteg szintjén eldönteni, hogy egy bejövőcsomag melyik kimeneti vonalon (linken) kerüljön továbbításra.&lt;br /&gt;
# A viszony réteg (session) szintjén TCP adatfolyamok (data flow) irányítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mikrohullámú rádiós átvitel esetében a többutas terjedésből adódó elhalkulást (multipath fading) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a terjedés során szóródómikrohullámok okozzák: a megtört és/vagy visszaverődőhullámok később érkeznek, eltolt fázisuk miatt ki is olthatják az eredeti jelet.&lt;br /&gt;
# a terjedés során szóródómikrohullámok okozzák: a hosszúterjedés alatt annyit csillapodik a jelerősség, hogy a vevőnél nem lehet biztonsággal visszaállítani az adójelalakját.&lt;br /&gt;
# az okozza, hogy a vezeték nélküli adás során a körkörösen (omnidirectional) sugárzóantennából több úton érkezik a vevőhöz az adás, ezért az nem tudja visszaállítani az eredeti jelalakot.&lt;br /&gt;
# az okozza, hogy több antennát használnak adásra (MIMO), ezért a fogadóoldalon nehéz vissza´allítani az eredeti jelalakot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Internetes bankolás során az alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# UDP/IP kapcsolatot haszn´al, mert fontos az adatok sorrendhelyes és hibátlan átvitele.&lt;br /&gt;
# TCP/IP kapcsolatot használ, mert fontos az adatok sorrendhelyes és hibátlan átvitele.&lt;br /&gt;
# TCP/IP kapcsolatot haszn´al, mert az adatok sorrendhelyes átvitelénél fontosabb a gyors adatátvitel.&lt;br /&gt;
# UDP/IP kapcsolatot használ, mert az adatok sorrendhelyes átvitelénél fontosabb a gyors adatátvitel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik igaz a hívásátadásra (handover-re)? Mobilszolgáltatás (3G, LTE) esetében a mobil készülék adatforgalmat bonyolít le és ekkor hívásátadás(t) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# végezhet, de csak ha elfogadja, hogy alkalmazás szintjén megszakad az adatforgalom (és az új kapcsolódási ponton keresztül újra kell indítani).&lt;br /&gt;
# nem végezhet, mozgás során a régi adótoronnyal marad kapcsolatban, nehogy az adatforgalom megszakadjon.&lt;br /&gt;
# művelet nem értelmezhetőebben az esetben, az csak WiFi hálózatokban lenne megoldható.&lt;br /&gt;
# végezhet, ha mozgás sor´an a régi adótoronytól távolodva gyengül az adatátvitel minősége, és egy másik, számára jobb vételi minőséget biztosítóadótoronyhoz kapcsolódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy IPTV szolgáltatótöbb előfizetője ugyanazt a műsort követi. ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Érdemes multicast megoldást választani, mert a közös szakaszon csak egyszer kell az adatot átküldeni, majd az elágazási ponttól minden előfizetési hely felé külön-külön továbbítani az adatcsomagokat.&lt;br /&gt;
# Nem érdemes multicast megoldást választani, mert a közös szakaszon a multicast esetében is több (minden előfizetőnek külön-külön) adatcsomagot kell küldeni.&lt;br /&gt;
# Csak unicast szolgáltatást lehet biztosítani a valós idejű(pl. TV) alkalmazások számára.&lt;br /&gt;
# Érdemes unicast megoldást választani, mert a közös szakaszon csak egyszer kell az adatot átküldeni, majd az elágazási ponttól minden előfizetési hely felé külön-külön továbbítani az adatcsomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hullámhossz-osztásos multiplexelés (Wavelength-Division Multiplexing – WDM) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a frekvenciaosztásos multiplexelés speciális változata és UMTS mobilhálózatokban használják.&lt;br /&gt;
# az időosztásos multiplexelés speciális változata, és Ethernet hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
#az időosztásos multiplexelés speciális változata, és csomagkapcsolt hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
#a frekvenciaosztásos multiplexelés speciális változata, és optikai hálózatokban használják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 802.3 protokollban a cheksum (ellenőrzőösszeg) =={{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# MAC címek érvényességének ellenőrzésére használják, és a CRC (ciklikus redundancia összeg) segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# sérülten érkezett adatbitek detektálására használják, és a CRC (ciklikus redundancia összeg) segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# sérülten érkezett adatbitek detektálására használják, és a Reed-Solomon kódolás segítségével számolják.&lt;br /&gt;
# MAC címek érvényességének ellenőrzésére használják, és a Reed-Solomon kódolás segítségével számolják. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tűzfal (firewall) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# csomagszűrőés alkalmazási átjárófunkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# vírusirtóés routing funkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# menedzselt Ethernet kapcsolási (switching) funkciók megvalósítása.&lt;br /&gt;
# címfordítási (NAT) funkciók megvalósítása. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A torlódásvezérlés (congestion control) ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# a hálózat terheléséhez igazítja a küldőoldalon a csomagküldés sebességét, az UDP protokollok haszn´alj´ak.&lt;br /&gt;
# a h´alózat terheléséhez igazítja a küldőoldalon a csomagküldés sebességét, a TCP protokollok haszn´alj´ak.&lt;br /&gt;
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), a TCP protokollok használják.&lt;br /&gt;
# az ütközés elkerülését valósítja meg a vezetéknélküli helyi h´alózatokban (WLAN), az UDP protokollok használj´ak.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193178</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193178"/>
		<updated>2018-01-02T13:45:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik nem egy láthatósági módosító! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# static&lt;br /&gt;
# public&lt;br /&gt;
# private&lt;br /&gt;
# protected&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi módszerek közül melyik nem terhel túl egy függvényt? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Felveszünk még egy paramétert.&lt;br /&gt;
# Más visszatérési értéket adunk meg.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk egy paraméter típusát.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk a paraméterek sorrendjét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy adatbázistáblán lehet egyszerre több Clustered Index is.&lt;br /&gt;
# Az indexek azért gyorsítják a keresést, mert a rekordok fizikailag is az index kifejezés alapján vannak sorrendezve.&lt;br /&gt;
# Index készítésekor megadható, hogy az csökkenővagy növekvő sorrendben készüljön.&lt;br /&gt;
# Az indexekben a tábla összes oszlopa megtalálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz adatbázis-kezelésnél?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az elsődleges kulcs létrehozásakor pontosan egy mezőt kell megadni.&lt;br /&gt;
# A táblákon kötelező elsődleges kulcsot megadni&lt;br /&gt;
# Külső kulcs kényszert csak olyan mezőre adhatunk meg, ami másik táblára mutat&lt;br /&gt;
# A külső kulcsok az adatkonzisztencia miatt fontosak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A routing (útválasztás) az a folyamat, amikor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI 2.  rétegbeli MAC cím alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli MAC c´ım alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI második rétegbeli IP cím alapján tovább´ıtunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli IP cím alapján tov´abbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A címfeloldóprotokoll (Address Resolution Protocol - ARP) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó MAC cím megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó IP cím megtalálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A forgalomtovábbításnál a best effort elve szerint minden valósidejű (real time) folyam (stream) elsőbbséget élvez, ezért jobb minőséget ér el a többi nem valósidejűforgalomnál.&lt;br /&gt;
# A best effort forgalomtovábbítás elve szerint minden csomagot igyekeznek továbbítani, de amennyiben torlódás miatt ez nem lehetséges, akkor eldobják azokat.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy minden IP routert igyekszünk minél több másik routerhez kapcsolni.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy ha csak lehetséges, akkor minden IP csomagot igyekeznek Ethernet keretekben továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kliens-szerver kommunikációs modellben ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a két kommunikáló fél egyenrangúnak tekinthető, a kliens és a szerver is indít kérést és válaszol a másik kéréseire.&lt;br /&gt;
# a kliens és szerver alkotta modell egyenértékű a peer-to-peer modellel, amely jellemző a fájlcserélőmegoldásokra.&lt;br /&gt;
# csak a szerver (kiszolgáló) küld adatot és azt mindegyik kliens (ügyfél) fogadja.&lt;br /&gt;
# a kliens kérésére a szerver feldolgozza a kérést és visszaküldi a választ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A lefedett területet felosztjuk ún. cellákra, ami nagyobb területi lefedettséget és nagyobb felhasználókapacitást biztosít egy adóra jutókisebb adóteljesítmény és kisebb frekvenciaspektrum foglalási igény mellett.&lt;br /&gt;
# A mobil szolgáltatási területet cellákra osztjuk. Minden előfizető előfizetéskor kiválaszt egy adott területet, ahol el kívánja érni a szolgáltatást, mintegy ”cellába zárjuk” az előfizetőt, ezt hívjuk cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# A mobil állomás energiaellátását biztosítóakkumulátorok ún. elem-cellákból (battery-cell) épülnek fel, ezt a kialakítást nevezzük cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# Minden aktív felhasználó(mobil állomás) tud kapcsolódni a bázisállomáshoz, ezért nincs is szükség a cellás elv alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha meghívjuk az alábbi függvényt, az hányszor fogja kiírni a ,,HELLO” szöveget? public int WriteOnce() {       Console.WriteLine(&amp;quot;HELLO&amp;quot;); WriteOnce(); }return 1; ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Végtelen sokszor.&lt;br /&gt;
# Egyszer.&lt;br /&gt;
# El sem indul, mert nem fordul le a kód.&lt;br /&gt;
# Amíg a stack nem csordul túl.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193177</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193177"/>
		<updated>2018-01-02T13:44:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik nem egy láthatósági módosító! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# static&lt;br /&gt;
# public&lt;br /&gt;
# private&lt;br /&gt;
# protected&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi módszerek közül melyik nem terhel túl egy függvényt? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Felveszünk még egy paramétert.&lt;br /&gt;
# Más visszatérési értéket adunk meg.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk egy paraméter típusát.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk a paraméterek sorrendjét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy adatbázistáblán lehet egyszerre több Clustered Index is.&lt;br /&gt;
# Az indexek azért gyorsítják a keresést, mert a rekordok fizikailag is az index kifejezés alapján vannak sorrendezve.&lt;br /&gt;
# Index készítésekor megadható, hogy az csökkenővagy növekvő sorrendben készüljön.&lt;br /&gt;
# Az indexekben a tábla összes oszlopa megtalálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz adatbázis-kezelésnél?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az elsődleges kulcs létrehozásakor pontosan egy mezőt kell megadni.&lt;br /&gt;
# A táblákon kötelező elsődleges kulcsot megadni&lt;br /&gt;
# Külső kulcs kényszert csak olyan mezőre adhatunk meg, ami másik táblára mutat&lt;br /&gt;
# A külső kulcsok az adatkonzisztencia miatt fontosak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A routing (útválasztás) az a folyamat, amikor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI 2.  rétegbeli MAC cím alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli MAC c´ım alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI második rétegbeli IP cím alapján tovább´ıtunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli IP cím alapján tov´abbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A címfeloldóprotokoll (Address Resolution Protocol - ARP) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó MAC cím megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó IP cím megtalálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A forgalomtovábbításnál a best effort elve szerint minden valósidejű (real time) folyam (stream) elsőbbséget élvez, ezért jobb minőséget ér el a többi nem valósidejűforgalomnál.&lt;br /&gt;
# A best effort forgalomtovábbítás elve szerint minden csomagot igyekeznek továbbítani, de amennyiben torlódás miatt ez nem lehetséges, akkor eldobják azokat.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy minden IP routert igyekszünk minél több másik routerhez kapcsolni.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy ha csak lehetséges, akkor minden IP csomagot igyekeznek Ethernet keretekben továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kliens-szerver kommunikációs modellben ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a két kommunikáló fél egyenrangúnak tekinthető, a kliens és a szerver is indít kérést és válaszol a másik kéréseire.&lt;br /&gt;
# a kliens és szerver alkotta modell egyenértékű a peer-to-peer modellel, amely jellemző a fájlcserélőmegoldásokra.&lt;br /&gt;
# csak a szerver (kiszolgáló) küld adatot és azt mindegyik kliens (ügyfél) fogadja.&lt;br /&gt;
# a kliens kérésére a szerver feldolgozza a kérést és visszaküldi a választ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A lefedett területet felosztjuk ún. cellákra, ami nagyobb területi lefedettséget és nagyobb felhasználókapacitást biztosít egy adóra jutókisebb adóteljesítmény és kisebb frekvenciaspektrum foglalási igény mellett.&lt;br /&gt;
# A mobil szolgáltatási területet cellákra osztjuk. Minden előfizető előfizetéskor kiválaszt egy adott területet, ahol el kívánja érni a szolgáltatást, mintegy ”cellába zárjuk” az előfizetőt, ezt hívjuk cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# A mobil állomás energiaellátását biztosítóakkumulátorok ún. elem-cellákból (battery-cell) épülnek fel, ezt a kialakítást nevezzük cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# Minden aktív felhasználó(mobil állomás) tud kapcsolódni a bázisállomáshoz, ezért nincs is szükség a cellás elv alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha meghívjuk az alábbi függvényt, az hányszor fogja kiírni a ,,HELLO” szöveget?&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
public int WriteOnce()&amp;lt;br /&amp;gt; {       Console.WriteLine(&amp;quot;HELLO&amp;quot;);&amp;lt;br /&amp;gt;WriteOnce();&amp;lt;br /&amp;gt;}return 1; ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Végtelen sokszor.&lt;br /&gt;
# Egyszer.&lt;br /&gt;
# El sem indul, mert nem fordul le a kód.&lt;br /&gt;
# Amíg a stack nem csordul túl.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193176</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193176"/>
		<updated>2018-01-02T13:44:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik nem egy láthatósági módosító! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# static&lt;br /&gt;
# public&lt;br /&gt;
# private&lt;br /&gt;
# protected&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi módszerek közül melyik nem terhel túl egy függvényt? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Felveszünk még egy paramétert.&lt;br /&gt;
# Más visszatérési értéket adunk meg.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk egy paraméter típusát.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk a paraméterek sorrendjét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy adatbázistáblán lehet egyszerre több Clustered Index is.&lt;br /&gt;
# Az indexek azért gyorsítják a keresést, mert a rekordok fizikailag is az index kifejezés alapján vannak sorrendezve.&lt;br /&gt;
# Index készítésekor megadható, hogy az csökkenővagy növekvő sorrendben készüljön.&lt;br /&gt;
# Az indexekben a tábla összes oszlopa megtalálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz adatbázis-kezelésnél?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az elsődleges kulcs létrehozásakor pontosan egy mezőt kell megadni.&lt;br /&gt;
# A táblákon kötelező elsődleges kulcsot megadni&lt;br /&gt;
# Külső kulcs kényszert csak olyan mezőre adhatunk meg, ami másik táblára mutat&lt;br /&gt;
# A külső kulcsok az adatkonzisztencia miatt fontosak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A routing (útválasztás) az a folyamat, amikor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI 2.  rétegbeli MAC cím alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli MAC c´ım alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI második rétegbeli IP cím alapján tovább´ıtunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli IP cím alapján tov´abbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A címfeloldóprotokoll (Address Resolution Protocol - ARP) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó MAC cím megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó IP cím megtalálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A forgalomtovábbításnál a best effort elve szerint minden valósidejű (real time) folyam (stream) elsőbbséget élvez, ezért jobb minőséget ér el a többi nem valósidejűforgalomnál.&lt;br /&gt;
# A best effort forgalomtovábbítás elve szerint minden csomagot igyekeznek továbbítani, de amennyiben torlódás miatt ez nem lehetséges, akkor eldobják azokat.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy minden IP routert igyekszünk minél több másik routerhez kapcsolni.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy ha csak lehetséges, akkor minden IP csomagot igyekeznek Ethernet keretekben továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kliens-szerver kommunikációs modellben&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a két kommunikáló fél egyenrangúnak tekinthető, a kliens és a szerver is indít kérést és válaszol a másik kéréseire.&lt;br /&gt;
# a kliens és szerver alkotta modell egyenértékű a peer-to-peer modellel, amely jellemző a fájlcserélőmegoldásokra.&lt;br /&gt;
# csak a szerver (kiszolgáló) küld adatot és azt mindegyik kliens (ügyfél) fogadja.&lt;br /&gt;
# a kliens kérésére a szerver feldolgozza a kérést és visszaküldi a választ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A lefedett területet felosztjuk ún. cellákra, ami nagyobb területi lefedettséget és nagyobb felhasználókapacitást biztosít egy adóra jutókisebb adóteljesítmény és kisebb frekvenciaspektrum foglalási igény mellett.&lt;br /&gt;
# A mobil szolgáltatási területet cellákra osztjuk. Minden előfizető előfizetéskor kiválaszt egy adott területet, ahol el kívánja érni a szolgáltatást, mintegy ”cellába zárjuk” az előfizetőt, ezt hívjuk cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# A mobil állomás energiaellátását biztosítóakkumulátorok ún. elem-cellákból (battery-cell) épülnek fel, ezt a kialakítást nevezzük cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# Minden aktív felhasználó(mobil állomás) tud kapcsolódni a bázisállomáshoz, ezért nincs is szükség a cellás elv alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha meghívjuk az alábbi függvényt, az hányszor fogja kiírni a ,,HELLO” szöveget?&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
public int WriteOnce()&amp;lt;br /&amp;gt; {       Console.WriteLine(&amp;quot;HELLO&amp;quot;);&amp;lt;br /&amp;gt;WriteOnce();&amp;lt;br /&amp;gt;}return 1; ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Végtelen sokszor.&lt;br /&gt;
# Egyszer.&lt;br /&gt;
# El sem indul, mert nem fordul le a kód.&lt;br /&gt;
# Amíg a stack nem csordul túl.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193175</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193175"/>
		<updated>2018-01-02T13:43:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik nem egy láthatósági módosító! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# static&lt;br /&gt;
# public&lt;br /&gt;
# private&lt;br /&gt;
# protected&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi módszerek közül melyik nem terhel túl egy függvényt? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Felveszünk még egy paramétert.&lt;br /&gt;
# Más visszatérési értéket adunk meg.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk egy paraméter típusát.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk a paraméterek sorrendjét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy adatbázistáblán lehet egyszerre több Clustered Index is.&lt;br /&gt;
# Az indexek azért gyorsítják a keresést, mert a rekordok fizikailag is az index kifejezés alapján vannak sorrendezve.&lt;br /&gt;
# Index készítésekor megadható, hogy az csökkenővagy növekvő sorrendben készüljön.&lt;br /&gt;
# Az indexekben a tábla összes oszlopa megtalálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz adatbázis-kezelésnél?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az elsődleges kulcs létrehozásakor pontosan egy mezőt kell megadni.&lt;br /&gt;
# A táblákon kötelező elsődleges kulcsot megadni&lt;br /&gt;
# Külső kulcs kényszert csak olyan mezőre adhatunk meg, ami másik táblára mutat&lt;br /&gt;
# A külső kulcsok az adatkonzisztencia miatt fontosak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A routing (útválasztás) az a folyamat, amikor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI 2.  rétegbeli MAC cím alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli MAC c´ım alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI második rétegbeli IP cím alapján tovább´ıtunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli IP cím alapján tov´abbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A címfeloldóprotokoll (Address Resolution Protocol - ARP) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó MAC cím megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó IP cím megtalálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A forgalomtovábbításnál a best effort elve szerint minden valósidejű (real time) folyam (stream) elsőbbséget élvez, ezért jobb minőséget ér el a többi nem valósidejűforgalomnál.&lt;br /&gt;
# A best effort forgalomtovábbítás elve szerint minden csomagot igyekeznek továbbítani, de amennyiben torlódás miatt ez nem lehetséges, akkor eldobják azokat.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy minden IP routert igyekszünk minél több másik routerhez kapcsolni.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy ha csak lehetséges, akkor minden IP csomagot igyekeznek Ethernet keretekben továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kliens-szerver kommunikációs modellben&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a két kommunikáló fél egyenrangúnak tekinthető, a kliens és a szerver is indít kérést és válaszol a másik kéréseire.&lt;br /&gt;
# a kliens és szerver alkotta modell egyenértékű a peer-to-peer modellel, amely jellemző a fájlcserélőmegoldásokra.&lt;br /&gt;
# csak a szerver (kiszolgáló) küld adatot és azt mindegyik kliens (ügyfél) fogadja.&lt;br /&gt;
# a kliens kérésére a szerver feldolgozza a kérést és visszaküldi a választ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A lefedett területet felosztjuk ún. cellákra, ami nagyobb területi lefedettséget és nagyobb felhasználókapacitást biztosít egy adóra jutókisebb adóteljesítmény és kisebb frekvenciaspektrum foglalási igény mellett.&lt;br /&gt;
# A mobil szolgáltatási területet cellákra osztjuk. Minden előfizető előfizetéskor kiválaszt egy adott területet, ahol el kívánja érni a szolgáltatást, mintegy ”cellába zárjuk” az előfizetőt, ezt hívjuk cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# A mobil állomás energiaellátását biztosítóakkumulátorok ún. elem-cellákból (battery-cell) épülnek fel, ezt a kialakítást nevezzük cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# Minden aktív felhasználó(mobil állomás) tud kapcsolódni a bázisállomáshoz, ezért nincs is szükség a cellás elv alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha meghívjuk az alábbi függvényt, az hányszor fogja kiírni a ,,HELLO” szöveget?&amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
public int WriteOnce()                                            &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
{       Console.WriteLine(&amp;quot;HELLO&amp;quot;);                               &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
WriteOnce();                                              &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
}       return 1; ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Végtelen sokszor.&lt;br /&gt;
# Egyszer.&lt;br /&gt;
# El sem indul, mert nem fordul le a kód.&lt;br /&gt;
# Amíg a stack nem csordul túl.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193174</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193174"/>
		<updated>2018-01-02T13:41:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje be, hogy az alábbiak közül melyik nem egy láthatósági módosító! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# static&lt;br /&gt;
# public&lt;br /&gt;
# private&lt;br /&gt;
# protected&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi módszerek közül melyik nem terhel túl egy függvényt? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Felveszünk még egy paramétert.&lt;br /&gt;
# Más visszatérési értéket adunk meg.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk egy paraméter típusát.&lt;br /&gt;
# Megváltoztatjuk a paraméterek sorrendjét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül jelölje, hogy melyik igaz az adatbázis-kezelésnél! ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy adatbázistáblán lehet egyszerre több Clustered Index is.&lt;br /&gt;
# Az indexek azért gyorsítják a keresést, mert a rekordok fizikailag is az index kifejezés alapján vannak sorrendezve.&lt;br /&gt;
# Index készítésekor megadható, hogy az csökkenővagy növekvő sorrendben készüljön.&lt;br /&gt;
# Az indexekben a tábla összes oszlopa megtalálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz adatbázis-kezelésnél?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Az elsődleges kulcs létrehozásakor pontosan egy mezőt kell megadni.&lt;br /&gt;
# A táblákon kötelező elsődleges kulcsot megadni&lt;br /&gt;
# Külső kulcs kényszert csak olyan mezőre adhatunk meg, ami másik táblára mutat&lt;br /&gt;
# A külső kulcsok az adatkonzisztencia miatt fontosak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A routing (útválasztás) az a folyamat, amikor ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI 2.  rétegbeli MAC cím alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli MAC c´ım alapján továbbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI második rétegbeli IP cím alapján tovább´ıtunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
# egy ISO-OSI harmadik rétegbeli IP cím alapján tov´abbítunk egy csomagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A címfeloldóprotokoll (Address Resolution Protocol - ARP) feladata ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó TCP port szám megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott IP címhez tartozó MAC cím megtalálása.&lt;br /&gt;
# egy adott MAC címhez tartozó IP cím megtalálása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az IP hálózatokban a best effort? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A forgalomtovábbításnál a best effort elve szerint minden valósidejű (real time) folyam (stream) elsőbbséget élvez, ezért jobb minőséget ér el a többi nem valósidejűforgalomnál.&lt;br /&gt;
# A best effort forgalomtovábbítás elve szerint minden csomagot igyekeznek továbbítani, de amennyiben torlódás miatt ez nem lehetséges, akkor eldobják azokat.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy minden IP routert igyekszünk minél több másik routerhez kapcsolni.&lt;br /&gt;
# A best effort elv azt jelenti, hogy ha csak lehetséges, akkor minden IP csomagot igyekeznek Ethernet keretekben továbbítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kliens-szerver kommunikációs modellben&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a két kommunikáló fél egyenrangúnak tekinthető, a kliens és a szerver is indít kérést és válaszol a másik kéréseire.&lt;br /&gt;
# a kliens és szerver alkotta modell egyenértékű a peer-to-peer modellel, amely jellemző a fájlcserélőmegoldásokra.&lt;br /&gt;
# csak a szerver (kiszolgáló) küld adatot és azt mindegyik kliens (ügyfél) fogadja.&lt;br /&gt;
# a kliens kérésére a szerver feldolgozza a kérést és visszaküldi a választ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A 3G (UMTS) mobil rendszerekben mit jelent pontosan a cellás elv? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A lefedett területet felosztjuk ún. cellákra, ami nagyobb területi lefedettséget és nagyobb felhasználókapacitást biztosít egy adóra jutókisebb adóteljesítmény és kisebb frekvenciaspektrum foglalási igény mellett.&lt;br /&gt;
# A mobil szolgáltatási területet cellákra osztjuk. Minden előfizető előfizetéskor kiválaszt egy adott területet, ahol el kívánja érni a szolgáltatást, mintegy ”cellába zárjuk” az előfizetőt, ezt hívjuk cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# A mobil állomás energiaellátását biztosítóakkumulátorok ún. elem-cellákból (battery-cell) épülnek fel, ezt a kialakítást nevezzük cellás elvnek.&lt;br /&gt;
# Minden aktív felhasználó(mobil állomás) tud kapcsolódni a bázisállomáshoz, ezért nincs is szükség a cellás elv alkalmazására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha meghívjuk az alábbi függvényt, az hányszor fogja kiírni a ,,HELLO” szöveget?&lt;br /&gt;
public int WriteOnce()                                            &lt;br /&gt;
{       Console.WriteLine(&amp;quot;HELLO&amp;quot;);                               &lt;br /&gt;
WriteOnce();                                              &lt;br /&gt;
}       return 1; ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Végtelen sokszor.&lt;br /&gt;
# Egyszer.&lt;br /&gt;
# El sem indul, mert nem fordul le a kód.&lt;br /&gt;
# Amíg a stack nem csordul túl.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193173</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193173"/>
		<updated>2018-01-02T13:08:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tűzfal a rajta áthaladóadatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# képes kell legyen harmadik ISO-OSI rétegbeli információk alapján kezelni.&lt;br /&gt;
# elég, ha csak adatkapcsolat-rétegbeli információk alapján tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI rétegbeli jellemzőik alapján kezel.&lt;br /&gt;
# mindig átengedi, de lecseréli a forrás IP címét és port számát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil távközlési szolgáltató(pl. UMTS, LTE) esetében a mobil felhasználóeszköze (pl. okostelefon) és a mobil szolgáltatóinternet átjárója (gateway) között forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a rádiós hozzáférési hálózatán (Radio Access Network) és a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) is át kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolgáltatóvezetékes maghálózatán (core network) keresztül halad, mert a rádiós hozzáférési hálózatba (Radio Access Network) csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat továbbítják.&lt;br /&gt;
# rádiós hozzáférési hálózaton (Radio Access Network) keresztül halad csak át, mert csak az áramkörkapcsolt beszéd (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezetékes maghálózaton (core network) belül.&lt;br /&gt;
# a bázisállomásokról direkt kapcsolaton (linken) keresztül az átjáróhoz kerül.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193172</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193172"/>
		<updated>2018-01-02T13:06:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Az előző feladatban megadott hálózatban, ,,Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amel…&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&#039;&#039; Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193171</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193171"/>
		<updated>2018-01-02T13:05:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Az előző feladatban megadott hálózatban, ,,Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amel…&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;,,Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&amp;quot;&#039;&#039;  &#039;&#039;&#039;&#039;Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193170</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193170"/>
		<updated>2018-01-02T13:05:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előző feladatban megadott hálózatban, &#039;&#039;,,Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve.&amp;quot;&#039;&#039;  &#039;&#039;Dőlt szöveg&#039;&#039;Az egyik épület egy szobájában és a szomszédos épület másik szobájában  egy-egy számítógép közti adatforgalom során a küldőoldalon az IP fejléc TTL mezőjének kezdeti értéke 64. A fogadóoldalon az IP fejlécben a TTL mezőértéke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# változatlanul 64 lesz, mert nem léptünk ki az egyetemi hálózatból.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy épület-közti hálózatváltás volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az útvonal két IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az útvonal összesen 6 hálózati eszközt tartalmaz (épületenként 1-1 IP router és 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik nem egy SQL adattípus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING&lt;br /&gt;
# DATE&lt;br /&gt;
# TIMESTAMP&lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve nézünk, vagy először letöltjük és aztán az eszközünkről lokálisan indítjuk el a lejátszást, akkor a jellemzőmegoldások esetében a streameléshez és a letöltéshez használt két alkalmazás ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkettőa TCP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# mindkettőaz UDP protokollt használja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a letöltéshez használt alkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de az online streamelés során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamelőalkalmazás TCP-t használ, hogy hibamentesen és sorrendhelyesen vigye át az adatokat; de letöltéshez használt alkalmazás során nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban és a legkevesebb ,,overhead”-del vigye át a csomagokat.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdas%C3%A1ginformatikus_MSc_felv%C3%A9teli_vizsga&amp;diff=193168</id>
		<title>Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdas%C3%A1ginformatikus_MSc_felv%C3%A9teli_vizsga&amp;diff=193168"/>
		<updated>2018-01-01T18:40:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Kvízek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Gazdaságinformatikus_MSc}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ismertető==&lt;br /&gt;
Gazdaságinformatikus MSc felvételi három részből áll:&lt;br /&gt;
*Valószínűségszámítás (1/3 súllyal) &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; Diszkrét matematika (1/3 súllyal)&lt;br /&gt;
*Vállalatgazdaságtan (1/3 súllyal) &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; Pénzügyi ismeretek (1/3 súllyal)&lt;br /&gt;
*Vállalatirányítási rendszerek (1/3 súllyal) &#039;&#039;&#039;vagy&#039;&#039;&#039; Programozási és hálózati ismeretek (1/3 súllyal)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/486.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/360.html Kari oldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*2014 január - [[Media:Gazdinfo_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2010jun.pdf | 2010 június]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2011jun.pdf | 2011 június]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2013jun.pdf | 2013 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2013jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2014jun.pdf | 2014 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2015jun.pdf | 2015 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2015jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Gazdinfo_zv_2016jun.pdf | 2016 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2016jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Valószínűségszámítás===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Alapfogalmak, axiómák, a valószínűség tulajdonságai&lt;br /&gt;
*Feltételes valószínűség, események függetlensége, Markov-lánc fogalma&lt;br /&gt;
*Klasszikus valószínűség, geometriai valószínűség&lt;br /&gt;
*Valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, diszkrét és folytonos eset&lt;br /&gt;
*Nevezetes diszkrét valószínűségi változók binomiális, Poisson, geometriai&lt;br /&gt;
*Nevezetes folytonos valószínűségi változók egyenletes, exponenciális, normális&lt;br /&gt;
*Várhatóérték, szórás, momentumok, Markov- és Csebisev-egyenlőtlenség&lt;br /&gt;
*Együttes- és vetületi eloszlásfüggvény, függetlenség, konvolúció&lt;br /&gt;
*Kovariancia, korrelációs együttható, kétdimenziós normális eloszlás, polinomiális eloszlás&lt;br /&gt;
*Feltételes eloszlás, feltételes várhatóérték, lineáris regresszió&lt;br /&gt;
*Nagy számok törvényei, centrális határeloszlás-tételek&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Solt György: Valószínűségszámítás. Bolyai-könyvek sorozat, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004.&lt;br /&gt;
*Denkinger Géza: Valószínűségszámítási gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.&lt;br /&gt;
*Pap Gyula valószínűségszámítás egyetemi jegyzete, Debreceni Egyetem, [http://www.inf.unideb.hu/valseg/dolgozok/papgy/okt/esemeny.pdf letölthető].&lt;br /&gt;
*Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, több kiadásban.&lt;br /&gt;
*William Feller: Bevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.&lt;br /&gt;
*Fazekas István: Valószínűségszámítás (Számítógépes segédlet), egyetemi jegyzet, Debreceni Egyetem, 2000, [http://www.inf.unideb.hu/valseg/JEGYZET/valseg/ letölthető].&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_valószínűségszámítás_mintapéldák.pdf | Valószínűségszámítás mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Diszkrét matematika===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Leszámlálási problémák&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Elemi leszámlálás (ismétlés nélküli és ismétléses permutációk, variációk és  kombinációk), alkalmazás összetettebb leszámlálási feladatokra&lt;br /&gt;
**Binomiális együtthatók, binomiális tétel és egyszerű alkalmazásai&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Gráfelmélet&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Gráfelméleti alapfogalmak, Fák elemi tulajdonságai, Prüfer-kód, Kruskal-tétel&lt;br /&gt;
**Euler- és Hamilton-körök, Síkbarajzolhatóság&lt;br /&gt;
**Párosítások páros gráfban, Kőnig, Hall és Gallai tételei, Párosítások tetszőleges gráfban, Tutte-tétel&lt;br /&gt;
**Hálózati folyamok, Menger tételei, többszörös összefüggőség&lt;br /&gt;
**Gráfok színezése&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Katona Gyula Y., Recski András, Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai. (Különösen az 1.1, 2.1, 2.2, 2.3, 2.5, 2.9, 2.11 fejezetek) Typotex Kiadó.&lt;br /&gt;
*Elekes György: Kombinatorika feladatok. (Elsősorban az 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6, 2.1, 2.2, 2.3, 2.7, 2.8, 2.9, 2.10 fejezetek) ELTE egyetemi jegyzet &lt;br /&gt;
*Friedl Katalin, Recski András, Simonyi Gábor: Gráfelméleti feladatok. (Elsősorban az 1.1-6, 2.1, 3, 4.1, 4.2, 5, 6, 7.1-3 fejezetek) Typotex Kiadó.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_diszkrétmatematika_mintapéldák.pdf | Diszkrét matematika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vállalatgazdaságtan===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere&#039;&#039;&#039;: érték, hasznosság, profit, alternatíva költség kockázat fogalma, értelmezése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai&#039;&#039;&#039;: pénzáramlások meghatározása, tőkeköltség, fő gazdasági mutatók, elemzések.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Menedzsment alapok&#039;&#039;&#039;: a vállalat alapvető erőforrásai és folyamatai; a vállalat, mint szervezet; funkciók és menedzseri szerepek; a csoportmunka jelentősége és eredményei; kommunikáció a szervezetben; vállalatirányítási rendszerek; a termék fogalma, életciklusa.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Minőségmenedzsment&#039;&#039;&#039;: a minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai; a minőségügyi rendszerek alapelveinek áttekintése az ISO 9001:2000 előírásai alapján; a Total Quality Management (TQM) alapelveinek összefoglalása; a folyamatos javítás elve és módszerei.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Termelésgazdaságtan&#039;&#039;&#039;: a termelőrendszer definíciója, fejlődése; a termelő- és szolgáltatórendszerek osztályozása; a készletek szerepe a termelésben, készletekkel kapcsolatos költségek; egyszerű készletgazdálkodási rendszerek.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Költséggazdálkodási rendszerek&#039;&#039;&#039;: költségszámítási rendszerek fejlődése, szintjei; költségek csoportosítási módjai. Tradicionális költségszámítási modellek; ár-költség-nyereség-fedezet struktúra (ÁKFN modell); standardköltség-számítás; tevékenységalapú költségszámítás (ABC). Kihasználatlan kapacitás költsége.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Kövesi J. (szerk.): Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, Typotex Kiadó, Budapest, 2007.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_vállalatgazdaságtan_mintapéldák.pdf | Vállalatgazdaságtan mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pénzügyi ismeretek===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A pénzügyi rendszer lényege, jellemzői, A pénzügyi közvetítés intézményei&lt;br /&gt;
*A pénzügyi piacok jellemzése, pénz és tőkepiac, elsődleges és másodlagos piac&lt;br /&gt;
*A pénzügyi eszköz és az értékpapír lényeges vonásai&lt;br /&gt;
*A pénzügyi eszközök értékelésének alapjai, a pénzáramok nagysága, időbeli ütemezése, a pénzáramok kockázatossága&lt;br /&gt;
*A hozam-kockázat viszony alapvonásai, A piaci hatékonyság értelmezése&lt;br /&gt;
*A pénzügyi döntések alapvető jellemzői, befektetési és finanszírozási döntések&lt;br /&gt;
*A befektetési és finanszírozási döntések alapvető jellemzői a részvénytársaságoknál&lt;br /&gt;
*A részvényesi érték maximalizálás elve a vállalatoknál&lt;br /&gt;
*Az megbízó-ügynök kérdés lényege&lt;br /&gt;
*A számviteli beszámoló felhasználása értékelési célra, A számviteli beszámoló alapvető részei&lt;br /&gt;
*A pénzügyi mutatók szerepe az értékelésben, piaci mutatók&lt;br /&gt;
*A befektetési döntések alapjai, A pénz időértéke, A pénz jövő és jelen értéke, Pénzáramok és időskála&lt;br /&gt;
*Kamatos kamat számítás, Több pénzáram jelen és jövőértéke, Nettó jelenértéke és belső megtérülési ráta&lt;br /&gt;
*Az évjáradék jelen és jövőértéke, Az örökjáradék, A diszkontráta meghatározása, Diszkontráta és az infláció összefüggése&lt;br /&gt;
*Éven belüli kamatperiódusok, Éves kinyilvánított és effektív kamatláb&lt;br /&gt;
*Az értékpapír fogalma, csoportosítása&lt;br /&gt;
*Az értékpapír értékelés alapmodellje, a diszkontált cash flow modell&lt;br /&gt;
*A részvények fogalma, jellemzői az értékelés módszerei&lt;br /&gt;
*Osztalék értékelési modell állandó és növekvő osztalék esetén&lt;br /&gt;
*A részvények elvárt hozamrátája, A részvények piaci árát és elvárt hozamát alakító tényezők&lt;br /&gt;
*Az elsőbbségi részvények értékelésének jellemzői&lt;br /&gt;
*A kötvény fogalma, típusai, A kötvény jellemző vonásainak ismerete: névérték, a kötvény névleges kamatlába, a kötvény lejárata, a kötvény piaci értéke, a kötvény lejáratig számított hozama&lt;br /&gt;
*Kapcsolat a kötvény elvárt hozama és a kötvény névleges kamatlába között&lt;br /&gt;
*A diszkont kincstárjegy, államkötvény jellemzői kockázat és hozam szempontjából&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Pálinkó Éva -- Szabó Márta: Vállalati Pénzügyek. Typtex Kiadó, 2006. 1-6. fejezet.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_pénzügyismeretek_mintapéldák.pdf | Pénzügyi ismeretek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vállalatirányítási rendszerek===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Vállalati információs rendszerek fejlődése&#039;&#039;&#039;: Vállalatirányítási rendszerek helye, feladata. Fejlődés az üzleti munkamegosztás nézetéből. Vállalatirányítási rendszerek a számítógéppel integrált gyártás megközelítésében. Vállalatirányítási rendszer bevezetésének legnagyobb akadályai.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Standard integrált vállalatirányítási rendszerek alapjai&#039;&#039;&#039;: Fogalma. Terhelés-megosztási architektúrák. Standard rendszerek működésének alapdokumentumai: bizonylatok, ezek állapotai és élettörténetük, metódusok, interaktív technikák. Metódusok összefogása mozgásnemekbe és tranzakciókba. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Integrált rendszerek adatmodellje&#039;&#039;&#039;: Vállalati törzsadatok, cégadatok. Telephelyek. Raktárak. Tipikus adatszerkezetek. Cikkek, tételek: Általános törzsadatok, készletezési és tervezési adatok, fajtái számviteli értelemben, főkönyvi adatok, raktári készletvezetés, készletértékelési módszerek és számviteli készletérték. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok. Termékcsalád, cikkcsoport. Anyagjegyzék. Tipikus adatszerkezetek. Gépek, berendezések, kapacitások. Dolgozók, bérkategóriák. Műveletterv, műveletek. Tipikus adatszerkezetek.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Rendelés-feldolgozás&#039;&#039;&#039;: Ajánlat. Vevői megrendelés, sajátkockázatú megrendelés. Rendelés elfogadás: teljesíthetőség és hitelképesség vizsgálat. Elfogadott rendelés. Primer szükséglet. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Szükségletszámítás, ütemezés&#039;&#039;&#039;: Készletszintek, egyszerű feltöltő algoritmus. MRP I, MRP II bemeneti adatai, kimenetei adatai, algoritmusa. Elosztási erőforrás tervezés (DRP), törzsadatai, bemeneti adatai, kimenetei adatai, algoritmusa.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Beszerzés&#039;&#039;&#039; :Szállítói hálózat felépítése. Fogalomtár. Áru beérkeztetése és Minőségi átvétele. Árubeérkeztetés. Áruátkönyvelés/szállítás a szabad készletek közé. Fogalomtár. Számlafogadás. Számlaellenőrzés. Számla könyvelése. Fogalomtár. Számla kifizetése. Kifizetés könyvelése és számla-leszámítolás. Fogalomtár. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Gyártás&#039;&#039;&#039;: Gyártásátfutás. Gyártási feladatok jóváhagyása. Gyártási rendelések kiadása. Anyagkönyvelés. A gyártási rendelések készre jelentése. A termelés anyagi, műszaki és ügyviteli feladatai. Dokumentációk, bizonylatok kezelése. A termelés anyagi feltételeinek biztosítása. Munkaelőkészítés, munkaadagolás. Műszaki, ügyviteli változtatások. Selejtkezelés.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Kiszállítás és számlázás&#039;&#039;&#039;: Szállítólevél elkészítése. Szállítás. Számla elkészítése. Fogalomtár. Fizetés beérkeztetés a könyvvitelhez. Számla könyvelése. Fizetés beérkezés könyvelése és számla-leszámítolás. Bizonylatok életciklusa. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Előleg&#039;&#039;&#039;: Előlegfizetés bizonylatai. Vevői végszámla elkészítése és könyvelése. Szállítói végszámla fogadása és könyvelése. Bizonylatok életciklusa. Fogalomtár. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Befektetett eszközök&#039;&#039;&#039;: A tárgyi eszközök kezelésének informatikai támogatása, beszerzés, nyilvántartásba vétel, üzembe helyezés, értékcsökkenés elszámolása, tartozékok, egyéb módosítások, kivezetés, törlés. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Rendszerintegráció&#039;&#039;&#039;: Az integrációs kényszer kialakulása. Fizikai összeépítés. Alkalmazásintegráció.&lt;br /&gt;
#&#039;&#039;&#039;Egy konkrét integrált nagyvállalati rendszer&#039;&#039;&#039;: Főbb funkcionális modulok. Rendszer-architektúra, működés. A rendszer magas szintű adatmodellje. Testreszabás eszközei. Fejlesztési eszközök. Interfészek külső rendszerek és programok felé.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*Hetyei József szerk.: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon. ComputerBooks, Budapest, 1999, 23-94. oldal&lt;br /&gt;
*Szeredi Péter, Lukácsy Gergely, Benkő Tamás: Szemantikus világháló elmélete és gyakorlata. Typotex, Budapest, 2005, 8.1. fejezet.&lt;br /&gt;
*José A. Hernández, Jim Keogh, Franklis F. Martinez: SAP R/3 kézikönyv. Panem, Budapest, 2007. 1. és 2. fejezet.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_vállalatírányításirendszerek_mintapéldák.pdf | Vállalatirányítási rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Programozási és hálózati ismeretek===&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Anyagrészek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Programozás:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Objektum-orientált programozás alapfogalmai, elvei, objektum fogalma.&lt;br /&gt;
**Osztály, egységbezárás, védelem és információtakarás fogalma.&lt;br /&gt;
**Konstruktor, destruktor. Statikus tagok&lt;br /&gt;
**Az öröklés szerepe az objektumorientált programozásban.&lt;br /&gt;
**Öröklés, származtatott osztály, alaposztály.&lt;br /&gt;
**Virtuális függvények és absztrakt osztályok.&lt;br /&gt;
**Függvénynév és operátor túlterhelés (overload) jelentőssége. (Példát is kell tudni adni C++, Java vagy C# nyelven.)&lt;br /&gt;
**Generikus osztályok és adatszerkezetek jelentősége.&lt;br /&gt;
**Fontosabb adattípusok belső felépítése és működése (pl.: láncolt lista)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;A feladat gyakorlati része&#039;&#039;&#039; az OO alapokat kérdezi vissza a gyakorlatban, vagy valamilyen algoritmikus feladat elvégzéséhez szükséges kód megírását kéri számon. A nyelv szabadon választható (C++/Java/C# közül). A gyakorlati feladatok az alábbi témakörből kerülhetnek ki:&lt;br /&gt;
***A megadott UML diagram alapján készítse el az osztálystruktúrát C++, JAVA vagy C# nyelven.&lt;br /&gt;
***Bináris fa bejárása, adott szinten lévő elemek átlaga, adott részfa átlaga.&lt;br /&gt;
***Adott tömb elemeinek sorba rendezése, adott szempont szerint vagy két rendezett tömb összefésülése.&lt;br /&gt;
***Függvény készítése, mely megmondja, hogy a paraméterként megkapott egész szám bináris ábrázolásában hány darab 1-es / 0-a szerepel.&lt;br /&gt;
***Fibonacci sor első n, vagy n. elemének kiszámítása.&lt;br /&gt;
***Adott formátumban eltárolt gráf vizsgálata. (Van-e benne kör, n. szintű szomszéd kiíratása, összefüggő-e)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Adatbáziskezelés:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Relációs adatmodell elemei, Relációk&lt;br /&gt;
**Kényszerek (Entitás, Referenciális,) Műveletek (relációs algebra)&lt;br /&gt;
**Funkcionális függőségek és normál formák (1NF, 2NF, 3NF, BCNF), Normalizáció&lt;br /&gt;
**Adatmodellezés, E/K diagramok (attribútum, entitás, kapcsolat, kardinalitás)&lt;br /&gt;
**E/K leképzés relációs modellre, SQL nyelv&lt;br /&gt;
**Select (join, orderby, groupBy, having... )&lt;br /&gt;
**Insert, Update, Delete, Create table (adattípusok ismerete)&lt;br /&gt;
**Indexek, B* fa működése, B fa&lt;br /&gt;
**Hierarchikus indexek, Tranzakciók&lt;br /&gt;
**ACID tulajdonságok&lt;br /&gt;
**Anomáliák (piszkos olvasás, elveszett módosítás, nem megismételhető olvasás, fantom rekord)&lt;br /&gt;
**Tranzakciós naplózás (redo, undo, redo/undo)&lt;br /&gt;
**Izolációs szintek és anomáliák (SQL Standard szerint)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;A feladat gyakorlati része&#039;&#039;&#039; az alábbi témakörben várható:&lt;br /&gt;
***Egyszerű vagy komplex lekérdezés implementálása SQL-ben.&lt;br /&gt;
***Szűrők, kifejezések, operátorok.&lt;br /&gt;
***Aggregátok, csoportosítás, rendezés.&lt;br /&gt;
***Join és alkalmazásai, beágyazott lekérdezések, unionok.&lt;br /&gt;
***Gyakorlati SQL-es példa: Az alábbi táblaszerkezetű adatbázisból kérdezze az ... feltételt kielégítő rekordokat.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Hálózati ismeretek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Vállalati hálózatok&lt;br /&gt;
**Közhasznú hálózatok&lt;br /&gt;
**Hálózati hardver&lt;br /&gt;
***Lokális hálózatok&lt;br /&gt;
***Nagyvárosi hálózatok&lt;br /&gt;
***Nagy kiterjedésű hálózatok&lt;br /&gt;
***Vezeték nélküli hálózatok&lt;br /&gt;
**Hálózati szoftver&lt;br /&gt;
***Protokollhierarchiák&lt;br /&gt;
***A rétegek tervezési kérdései&lt;br /&gt;
***Összeköttetés alapú és összeköttetés nélküli szolgálatok&lt;br /&gt;
**Hivatkozási modellek&lt;br /&gt;
***Az OSI hivatkozási modell&lt;br /&gt;
***A TCP/IP hivatkozási modell&lt;br /&gt;
**Az OSI és a TCP/IP hivatkozási modell összehasonlítása&lt;br /&gt;
**Biztonsági kérdések, protokollok (MD5, PGP, RSA)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Ajánlott irodalom&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Programozás&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
**Benedek Zoltán, Levendovszky Tihamér: Szoftverfejlesztés C++ nyelven, SZAK kiadó, 2007&lt;br /&gt;
**Kondorosi Károly, Szirmay-Kalos László, László Zoltán: Objektum orientált szoftverfejlesztés, ComputerBooks, [http://www.tankonyvtar.hu/informatika/objektum-orientalt-080905-184 letölthető].&lt;br /&gt;
**Nyisztor Károly: Gyakorlati C++, Kossuth Kiadó, 2004&lt;br /&gt;
**B. Stroustrup: The C++ programming language Addison-Wesley, 3rd Edition, 2000&lt;br /&gt;
**(Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv, Kiskapu 2001)&lt;br /&gt;
**Tóth Bertalan: Programozzunk C++ nyelven, ComputerBooks, 2003&lt;br /&gt;
**Benkő Tiborné, Benkő László: Programozási feladatok és algoritmusok Turbo C és C++ nyelven, ComputerBooks, 1997&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Adatbáziskezelés:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Jeffrey D. Ullmann, Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek -- Alapvetés, Panem Kft, 2008.&lt;br /&gt;
**Garcia -- Hector Molina, Jeffrey D. Ullmann: Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Kft., 2008.&lt;br /&gt;
**[http://www.kobakbt.hu/jegyzet/AdatbazisElmelet/index.html Adatbáziselmélet]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Hálózati ismeretek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Panem Kft., 2003.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
[[Media:Záróvizsga_programozásiéshálózatiismeretek_mintapéldák.pdf | Programozási és hálózati ismeretek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kvízek==&lt;br /&gt;
*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Pénzügyek | Pénzügyek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Programozási_és_hálózati_ismeretek | Programozási és hálózati ismeretek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Más szakok felvételi vizsgái==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Villamosmérnök BSc záróvizsga | Villamosmérnök]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193167</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193167"/>
		<updated>2018-01-01T18:38:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve a szobák kapcsolóival…&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép  ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve  a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levőIP útválasztón keresztül érhetőel. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levőszámítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forrás gép MAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a küldőgép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogadógép szobájában levőkapcsolóMAC címét fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC címet tartalmazni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193166</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193166"/>
		<updated>2018-01-01T18:36:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakcióba zárt műveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek célja az, hogy a táblában lévőrekordok az adott kulcs szerint rendezve kerüljenek tárolásra.&lt;br /&gt;
# Egy táblához csak külsőkulcsok mentén lehet másik táblát joinolni.&lt;br /&gt;
# Az előző három közül egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levő IP útválasztón keresztül érhető el. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levő számítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193165</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193165"/>
		<updated>2018-01-01T18:35:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Az alábbi állítások közül melyik igaz? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
# Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levő IP útválasztón keresztül érhető el. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levő számítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193164</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193164"/>
		<updated>2018-01-01T18:35:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
     # Egy alkalmazásban egy kivétel dobása mindig az alkalmazás futásának befejezését okozza.&lt;br /&gt;
     # Egy osztálynak lehet több default konstruktora.&lt;br /&gt;
     # Egy osztályból több osztály is származhat.&lt;br /&gt;
     # A konstruktornak csak egy vagy nulla paramétere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levő IP útválasztón keresztül érhető el. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levő számítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193163</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193163"/>
		<updated>2018-01-01T18:32:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egyetemi épület minden emeletén minden szobában van egy-egy Ethernet kapcsoló, az összes számítógép ezekre a kapcsolókra van kötve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsoló, amelyek össze vannak kötve a szobák kapcsolóival. Az épületen kívüli hálózat a pinceszinten levő IP útválasztón keresztül érhető el. A két egyetemi épület pinceszintjei közvetlen kábelcsatornán össze vannak kötve. Két szomszédos szobában levő számítógép közti adatforgalomban egy csomag a célállomásnál ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193162</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193162"/>
		<updated>2018-01-01T18:14:37Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve a szob…&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193161</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193161"/>
		<updated>2018-01-01T18:13:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193160</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193160"/>
		<updated>2018-01-01T18:13:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep&lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve&lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A&lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o&lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193159</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193159"/>
		<updated>2018-01-01T18:11:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193158</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193158"/>
		<updated>2018-01-01T18:11:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep &lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve &lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A &lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o &lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
# mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba (Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul. &lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193157</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193157"/>
		<updated>2018-01-01T18:10:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193156</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193156"/>
		<updated>2018-01-01T18:10:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193155</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193155"/>
		<updated>2018-01-01T18:09:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193154</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193154"/>
		<updated>2018-01-01T18:09:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep &lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve &lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A &lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o &lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
# mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba (Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul. &lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193153</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193153"/>
		<updated>2018-01-01T18:07:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep &lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve &lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A &lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o &lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
# mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba (Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul. &lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193152</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193152"/>
		<updated>2018-01-01T18:06:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep &lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve &lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A &lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o &lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
# mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network)&lt;br /&gt;
is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba&lt;br /&gt;
(Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt&lt;br /&gt;
besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul.&lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193151</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193151"/>
		<updated>2018-01-01T18:05:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep &lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve &lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A &lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o &lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
# mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network)&lt;br /&gt;
is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba&lt;br /&gt;
(Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt&lt;br /&gt;
besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul.&lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193150</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193150"/>
		<updated>2018-01-01T18:05:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep &lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve &lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A &lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o &lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
# mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network)&lt;br /&gt;
is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba&lt;br /&gt;
(Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt&lt;br /&gt;
besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul.&lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193149</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193149"/>
		<updated>2018-01-01T18:03:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep&lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve&lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A&lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o&lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
# mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network)&lt;br /&gt;
is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba&lt;br /&gt;
(Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt&lt;br /&gt;
besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul.&lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193148</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193148"/>
		<updated>2018-01-01T18:01:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep&lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve&lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A&lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o&lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
# mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network)&lt;br /&gt;
is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba&lt;br /&gt;
(Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt&lt;br /&gt;
besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul.&lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193147</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193147"/>
		<updated>2018-01-01T17:59:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 == Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep&lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve&lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A&lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o&lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet&lt;br /&gt;
switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
#mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen&lt;br /&gt;
kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network)&lt;br /&gt;
is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba&lt;br /&gt;
(Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt&lt;br /&gt;
besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul.&lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
# el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
# fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
# mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193146</id>
		<title>Gazdinfo felvételi kvíz Programozási és hálózati ismeretek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdinfo_felv%C3%A9teli_kv%C3%ADz_Programoz%C3%A1si_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zati_ismeretek&amp;diff=193146"/>
		<updated>2018-01-01T17:54:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: Új oldal, tartalma: „Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek  {{Kvízoldal |cím=FelvProgHalok }}  == Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul mely…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gazdaságinformatikus MSc felvételi kvíz - Programozási és hálózati ismeretek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=FelvProgHalok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Egy alkalmaz´asban egy kiv´etel dob´asa mindig az alkalmaz´as fut´as´anak befejez´es´et okozza.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alynak lehet t¨obb default konstruktora.&lt;br /&gt;
# Egy oszt´alyb´ol t¨obb oszt´aly is sz´armazhat.&lt;br /&gt;
# A konstruktornak csak egy vagy nulla param´etere lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 == Az al´abbi ´all´ıt´asok k¨oz¨ul melyik igaz? ==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Az egy tranzakci´oba z´art m˝uveletek atomiak.&lt;br /&gt;
# Az indexek c´elja az, hogy a t´abl´aban l´ev˝o rekordok az adott kulcs szerint rendezve ker¨uljenek t´arol´asra.&lt;br /&gt;
# Egy t´abl´ahoz csak k¨uls˝o kulcsok ment´en lehet m´asik t´abl´at joinolni.&lt;br /&gt;
# Az el˝oz˝o h´arom k¨oz¨ul egyik sem igaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az al´abbiak k¨oz¨ul melyik nem egy SQL adatt´ıpus?&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#STRING &lt;br /&gt;
# DATE &lt;br /&gt;
# TIMESTAMP &lt;br /&gt;
# XML&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==K´et egyetemi ´ep¨ulet minden emelet´en minden szob´aban van egy-egy Ethernet kapcsol´o, az ¨osszes sz´am´ıt´og´ep&lt;br /&gt;
ezekre a kapcsol´okra van k¨otve. Minden emeleten van egy-egy Ethernet kapcsol´o, amelyek ¨ossze vannak k¨otve&lt;br /&gt;
a szob´ak kapcsol´oival. Az ´ep¨uleten k´ıv¨uli h´al´ozat a pinceszinten lev˝o IP ´utv´alaszt´on kereszt¨ul ´erhet˝o el. A&lt;br /&gt;
k´et egyetemi ´ep¨ulet pinceszintjei k¨ozvetlen k´abelcsatorn´an ¨ossze vannak k¨otve. K´et szomsz´edos szob´aban lev˝o&lt;br /&gt;
sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalomban egy csomag a c´el´allom´asn´al==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a forr´as g´ep MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a k¨uld˝o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# a fogad´o g´ep szob´aj´aban lev˝o kapcsol´o MAC c´ım´et fogja tartalmazni.&lt;br /&gt;
# nem fog MAC c´ımet tartalmazni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az el˝oz˝o feladatban megadott h´al´ozatban, az egyik ´ep¨ulet egy szob´aj´aban ´es a szomsz´edos ´ep¨ulet m´asik szob´aj´aban&lt;br /&gt;
egy-egy sz´am´ıt´og´ep k¨ozti adatforgalom sor´an a k¨uld˝o oldalon az IP fejl´ec TTL mez˝oj´enek kezdeti ´ert´eke 64. A&lt;br /&gt;
fogad´o oldalon az IP fejl´ecben a TTL mez˝o ´ert´eke==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# v´altozatlanul 64 lesz, mert nem l´ept¨unk ki az egyetemi h´al´ozatb´ol.&lt;br /&gt;
# 63 lesz, mert egy ´ep¨ulet-k¨ozti h´al´ozatv´alt´as volt.&lt;br /&gt;
# 62 lesz, mert az ´utvonal k´et IP routert tartalmaz.&lt;br /&gt;
# 58 lesz, mert az ´utvonal ¨osszesen 6 h´al´ozati eszk¨ozt tartalmaz (´ep¨uletenk´ent 1-1 IP router ´es 2-2 Ethernet&lt;br /&gt;
switch) tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy filmsorozatot online streamelve n´ez¨unk, vagy el˝osz¨or let¨oltj¨uk ´es azt´an az eszk¨oz¨unkr˝ol lok´alisan ind´ıtjuk&lt;br /&gt;
el a lej´atsz´ast, akkor a jellemz˝o megold´asok eset´eben a streamel´eshez ´es a let¨olt´eshez haszn´alt k´et alkalmaz´as==&lt;br /&gt;
#mindkett˝o a TCP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen&lt;br /&gt;
kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# mindkett˝o az UDP protokollt haszn´alja, mert akkor biztosak lesznek abban, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del kapjuk meg a tartalmat.&lt;br /&gt;
# a let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de az online streamel´es sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb ,,overhead”-del&lt;br /&gt;
vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
# az online streamel˝o alkalmaz´as TCP-t haszn´al, hogy hibamentesen ´es sorrendhelyesen vigye ´at az adatokat;&lt;br /&gt;
de let¨olt´eshez haszn´alt alkalmaz´as sor´an nem, mert ott fontosabb, hogy a leggyorsabban ´es a legkevesebb&lt;br /&gt;
,,overhead”-del vigye ´at a csomagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egy mobil t´avk¨ozl´esi szolg´altat´o (pl. UMTS, LTE) eset´eben a mobil felhaszn´al´o eszk¨oze (pl. okostelefon) ´es a&lt;br /&gt;
mobil szolg´altat´o internet ´atj´ar´oja (gateway) k¨oz¨ott forgalmazott csomagkapcsolt adatforgalom==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozat´an (Radio Access Network) ´es a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network)&lt;br /&gt;
is ´at kell haladjon.&lt;br /&gt;
# direkt a szolg´altat´o vezet´ekes magh´al´ozat´an (core network) kereszt¨ul halad, mert a r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozatba&lt;br /&gt;
(Radio Access Network) csak az ´aramk¨orkapcsolt besz´ed (azaz nem IP) adatokat tov´abb´ıtj´ak.&lt;br /&gt;
# r´adi´os hozz´af´er´esi h´al´ozaton (Radio Access Network) kereszt¨ul halad csak ´at, mert csak az ´aramk¨orkapcsolt&lt;br /&gt;
besz´ed (azaz nem IP) adatokat kezelik a vezet´ekes magh´al´ozaton (core network) bel¨ul.&lt;br /&gt;
# a b´azis´allom´asokr´ol direkt kapcsolaton (linken) kereszt¨ul az ´atj´ar´ohoz ker¨ul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egy t˝uzfal a rajta ´athalad´o adatokat==&lt;br /&gt;
{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
a) k´epes kell legyen harmadik ISO-OSI r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an kezelni.&lt;br /&gt;
b) el´eg, ha csak adatkapcsolat-r´etegbeli inform´aci´ok alapj´an tudja kezelni.&lt;br /&gt;
c) fizikai ISO-OSI r´etegbeli jellemz˝oik alapj´an kezel.&lt;br /&gt;
d) mindig ´atengedi, de lecser´eli a forr´as IP c´ım´et ´es port sz´am´at.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_3._ZH&amp;diff=188839</id>
		<title>Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan_-_Kv%C3%ADz_-_3._ZH&amp;diff=188839"/>
		<updated>2016-04-20T18:06:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* A minőségrendszerek fejlődésének fázisai: */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH3 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az alábbi, TQM-re vonatkozó állítások közül a helyeseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,}}&lt;br /&gt;
# A TQM modell Japánból ered. &lt;br /&gt;
# Nagymértékben épít a dolgozók aktív részvételére.&lt;br /&gt;
# A vállalat minden alkalmazottját érinti. &lt;br /&gt;
# Elsődleges célja a tevékenységek összehangolása.&lt;br /&gt;
# Dokumentációs rendszert kell kialakítani.&lt;br /&gt;
# A tágabb termelési láncra fókuszál. &lt;br /&gt;
# Külső cégek igazolják a kiépítését, bevezetését.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TQM kapcsán három alapelvet szokás megfogalmazni: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}&lt;br /&gt;
# vevőközpontúság, folyamatos javítás (fejlesztés), dolgozók bevonása, felhatalmazása (teljes elkötelezettség).&lt;br /&gt;
# a vezetőség felelősségi köre, gazdálkodás az erőforrásokkal, a dolgozók jutalmazása, motiválása.&lt;br /&gt;
# a menedzsment felhatalmazása (elkötelezettség), termékorientáltság (a termék előállítása), a dolgozók (emberi erőforrás) folyamatos fejlesztése.&lt;br /&gt;
# minőségközpontúság, mérés, elemzés, fejlesztés, dolgozók elfogadása (partneri viszony kialakítása).&lt;br /&gt;
# piacorientáltság, a termék folyamatos fejlesztése, gazdálkodás az erőforrásokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A minőségrendszerek fejlődésének fázisai: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# tervezés, ellenőrzés, javítás.&lt;br /&gt;
# irányítás, menedzselés, biztosítás.&lt;br /&gt;
# biztosítás, szabályozás, szabványosítás.&lt;br /&gt;
# ellenőrzés, szabályozás, biztosítás. &lt;br /&gt;
# ellenőrzés, fejlesztés, biztosítás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A minőségmenedzsment területén Magyarországon ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,}}&lt;br /&gt;
# a minőségellenőrzési rendszerek alkalmazása már elterjedt, a minőségszabályozás elterjesztése napjaink fontos feladata.&lt;br /&gt;
# a minőségbiztosítási rendszerek elterjedése még kezdeti szakaszában tart, ezért ezek megismertetése, oktatása napjaink egyik fontos tennivalója.&lt;br /&gt;
# a TQM menedzsment filozófia terjesztése, bevezetése napjaink fontos feladata a termelő és nem termelő területeken egyaránt.&lt;br /&gt;
# az ISO 9001-es rendszer már nagymértékben elterjedt, ennek hatékony alkalmazása, működtetése, fejlesztése napjaink egyik fontos feladata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A minőség fogalmán manapság elsősorban ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# annak mértékét értjük, hogy a termék színvonala mennyire felel meg a legújabb fejlesztéseknek, technológiáknak.&lt;br /&gt;
# azt értjük, hogy a termék paraméterei, tulajdonságai a legjobbak a versenytársakhoz képest.&lt;br /&gt;
# azt értjük, hogy a termékjellemzők megfelelnek-e a rájuk vonatkozó szabványoknak, előírásoknak.&lt;br /&gt;
# annak mértékét értjük, hogy a termék mennyire elégíti ki a vevő igényeit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azokat az állításokat, melyek igazak F. W. Taylor tevékenységére! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,6,}}&lt;br /&gt;
# Ő vezette be az ellenőrzőkártyák alkalmazását a folyamatok szabályozására.&lt;br /&gt;
# Ő volt az első, aki meghirdette a „0 hibával” való gyártást.&lt;br /&gt;
# Tevékenységével nagymértékben hozzájárult a TQM elvek kialakulásához.&lt;br /&gt;
# Kitalálta, s bevezette a minőségellenőrzési osztályokat.&lt;br /&gt;
# Tevékenysége nagymértékben hozzájárult Japán ipar minőségi fejlődéséhez.&lt;br /&gt;
# Az Ő nevéhez fűződik az első minőségügyi rendszer bevezetése a vállalatoknál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azokat az állításokat melyek igazak a Pareto-elemzésre! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,}}&lt;br /&gt;
# rövid idő, jellemzően 15-20 perc alatt befejeződik&lt;br /&gt;
# az ún. 80-20-as (vagy 2/3-1/3) szabályon alapszik&lt;br /&gt;
# elsődleges célja a kritikus hibák feltárása&lt;br /&gt;
# feltárja a hiba bekövetkezésének okait&lt;br /&gt;
# szisztematikusan feltárja az összes hibát, és azok okait&lt;br /&gt;
# a 6 lépéses folyamatfejlesztési modell első lépésénél használható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azokat az állításokat melyek igazak a brainstormingra! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}}&lt;br /&gt;
# Gyors, rövid idő alatt befejeződik.&lt;br /&gt;
# Ötletek, megoldási javaslatok gyűjtésére használható módszer.&lt;br /&gt;
# Fő célja a megoldási javaslatok átgondolása, „minőségi” ötletek kigondolása.&lt;br /&gt;
# Feltárja egy probléma súlyosságát, ok-okozati struktúráját.&lt;br /&gt;
# Minél nagyobb csoporttal végezzük, annál hatékonyabb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A japán minőségrendszer-fejlődésre jellemző ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,}}&lt;br /&gt;
# a termelés- és a technológia menedzsment nagyfokú alkalmazása.&lt;br /&gt;
# teljeskörűség, rendszeresség. &lt;br /&gt;
# az alulról felfelé való terjedés.&lt;br /&gt;
# a dolgozók tömeges bevonása. &lt;br /&gt;
# a felülről lefelé terjedés.&lt;br /&gt;
# a dolgozók felhatalmazása &lt;br /&gt;
# az ún. „hólabda” elv.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azokat az állításokat melyek igazak az Ishikawa diagramra! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}}&lt;br /&gt;
# szisztematikusan feltárja a hibák okait&lt;br /&gt;
# segítségével feltárhatók a hibák ok-okozati rendszere&lt;br /&gt;
# elsődleges célja a kritikus hibák feltárása, azonosítása&lt;br /&gt;
# nehezen áttekinthető, táblázatos formában dolgozik.&lt;br /&gt;
# az ún. 1/3-2/3 szabályon alapszik&lt;br /&gt;
# könnyen áttekinthetővé teszi a vizsgált folyamatot&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg a minőségügyi rendszermodellt leíró szabvány(oka)t (2000-es kiadás!)! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}&lt;br /&gt;
# ISO 8402 &lt;br /&gt;
# ISO 9000 &lt;br /&gt;
# ISO 14000&lt;br /&gt;
# ISO 9005 &lt;br /&gt;
# ISO 9001 &lt;br /&gt;
# ISO 9003 &lt;br /&gt;
# ISO 9002&lt;br /&gt;
# ISO 9004 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001:2000-es minőségbiztosítási rendszer egyik fő célja, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}&lt;br /&gt;
# az ellenőrzési tevékenység fokozásával megakadályozza a hibás termékek eladását.&lt;br /&gt;
# bizalmat keltsen a vevőben a vállalat tevékenységével szemben.&lt;br /&gt;
# a menedzsment és a dolgozók állandó képzését, fejlődését garantálja.&lt;br /&gt;
# stabil, állandó körülményeket biztosítson a vállalatnál.&lt;br /&gt;
# a legjobb minőségű termékeket állítsuk elő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az ISO 9000:2000 szabványcsalád elemeit! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,}}&lt;br /&gt;
# ISO 9004 &lt;br /&gt;
# ISO 9000 &lt;br /&gt;
# ISO 9001 &lt;br /&gt;
# ISO 9003 &lt;br /&gt;
# ISO 8402&lt;br /&gt;
# ISO 9002 &lt;br /&gt;
# Comenius 2000&lt;br /&gt;
# ISO 14000 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Manapság akkor tekintünk jó minőségűnek egy terméket, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}&lt;br /&gt;
# azt nagyfokú automatizálás mellett, korszerű gyártósoron, gyártási eljárással készítették.&lt;br /&gt;
# azt leginkább kézi összeszereléssel, nagy szakértelemmel, odafigyeléssel készítették.&lt;br /&gt;
# az megfelel a termékre vonatkozó előírásoknak, szabványoknak. Ezt jelöli például a CE jel.&lt;br /&gt;
# az megfelel a vevő nyilvánvaló esetleg rejtett igényeinek.&lt;br /&gt;
# az megfelel az alkalmazási körülmények, a tényleges gyakorlati felhasználás követelményeinek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Pareto-diagram … ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,}}&lt;br /&gt;
# lényegében egy oszlopdiagram, ami a problémák fontosságát csökkenő sorrendben ábrázolja.&lt;br /&gt;
# alkalmazása segít azokra az okokra koncentrálni, amelyek eltávolítása vagy megváltoztatása a legnagyobb hatást váltja ki.&lt;br /&gt;
# a problémák okainak viszonylagos fontosságát egyszerű, gyorsan elemezhető módon ábrázolja.&lt;br /&gt;
# egy probléma vagy állapot összes lehetséges okának növekvő részletességgel való meghatározására és grafikus ábrázolására szolgál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi, TQM alapelvekre vonatkozó állítások közül jelölje meg az igazakat! (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi alapelv, valamint egynél több alapelv is szerepelhet) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# Egyik alapelve a tulajdonosi szemlélet kialakítása.&lt;br /&gt;
# Egyik alapelve a folyamatos fejlesztés.&lt;br /&gt;
# Egyik alapelve a minőségkörök (QC) kialakítása, működtetése.&lt;br /&gt;
# Egyik alapelve a vezetőség teljes felhatalmazása.&lt;br /&gt;
# Egyik alapelve a rend és a fegyelem kialakítása.&lt;br /&gt;
# Egyik alapelve a munkahelyi biztonság és egészség erősítése.&lt;br /&gt;
# Egyik alapelve az innováció, termékfejlesztés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azokat az állításokat, melyek az amerikai minőségrendszerek fejlődésére jellemzőek! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5,}}&lt;br /&gt;
# Gyakorlatilag az összes dolgozó részvételére, egyéni felelősségére, hozzáállására épít.&lt;br /&gt;
# Alulról felfelé építkező rendszer.&lt;br /&gt;
# Felülről lefelé építkező rendszer.&lt;br /&gt;
# Elsősorban a jól képzett szakmunkás és középvezetői rétegre épül.&lt;br /&gt;
# Legfőképpen a menedzsmentre épít, elsősorban az ő feladatuk a minőségügyi kérdések kezelése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azokat az állításokat, melyek a japán minőségrendszerek fejlődésére jellemzőek! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,}}&lt;br /&gt;
# Felülről lefelé építkező rendszer.&lt;br /&gt;
# Jellemző rá a projekt szemlélet, minőségügyi projektek indításával próbálják fejleszteni a minőségi színvonalat ill. a termelési rendszert.&lt;br /&gt;
# Alulról felfelé építkező rendszer.&lt;br /&gt;
# Gyakorlatilag az összes dolgozó részvételére, egyéni felelősségére, hozzáállására épít.&lt;br /&gt;
# Legfőképpen a menedzsmentre épít, elsősorban az ő feladatuk a minőségügyi kérdések kezelése.&lt;br /&gt;
# Elsősorban a jól képzett szakmunkás és középvezetői rétegre épül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az amerikai minőségrendszer-fejlődésre jellemző ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,}}&lt;br /&gt;
# a felülről lefelé terjeszkedés. &lt;br /&gt;
# a termelés és a technológia menedzsment nagyfokú alkalmazása.&lt;br /&gt;
# az ún. „hólabda” elv.&lt;br /&gt;
# a stratégiai, menedzsment szintű megközelítés. &lt;br /&gt;
# a dolgozók tömeges bevonása. &lt;br /&gt;
# az ún. minőségkörök alkalmazása.&lt;br /&gt;
# teljeskörűség, rendszeresség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001:2000 (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi fejezet is szerepelhet) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}&lt;br /&gt;
# szabvány egyik fő fejezete a vezetőség felelősségi körével kapcsolatos követelményekkel foglalkozik.&lt;br /&gt;
# szabvány egyik fő fejezete a kapacitások hatékony kihasználásával foglalkozik.&lt;br /&gt;
# szabvány egyik fő fejezete a tulajdonosi érdek érvényesítésével foglalkozik.&lt;br /&gt;
# szabvány egyik fő fejezete a dolgozók jutalmazásával és elismerésével foglalkozik.&lt;br /&gt;
# szabvány egyik fő fejezete a vállalati imázs kialakításával kapcsolatos követelményekkel foglalkozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ok-okozati diagram… ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,}}&lt;br /&gt;
# a problémák okainak viszonylagos fontosságát egyszerű, gyorsan elemezhető módon ábrázolja&lt;br /&gt;
# egy probléma vagy állapot összes lehetséges okának növekvő részletességgel való meghatározására és grafikus ábrázolására szolgál.&lt;br /&gt;
# a tünetek helyett az okokra irányítja a figyelmet.&lt;br /&gt;
# arra való, hogy egy újszerű helyzetben ötleteket, javaslatokat gyűjtsünk konkrét problémára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001:2000 ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# szabvány kötelezően előírja, hogy a szervezet minden egyes tevékenységét írásban kell rögzíteni.&lt;br /&gt;
# szabvány kötelezően előírja, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell az ún. minőségbiztosítási kézikönyvvel.&lt;br /&gt;
# a szabvány kötelezően előírja, hogy minden elvégzett folyamatlépést, tevékenységet írásban rögzítsünk, ezért ha nem jól építik ki a rendszert, akkor nehézkessé, bürokratikussá válhat.&lt;br /&gt;
# a szabvány nem tartalmaz a dokumentációra vonatkozó kötelező elemet, hiszen ez egy általános rendszerszabvány, s ez alapján minden vállalat saját maga építi fel a dokumentációs rendszerét.&lt;br /&gt;
# a szabvány nem tartalmaz a dokumentációra vonatkozó kötelező elemet, hiszen ez valójában egy minőségügyi filozófia, gondolkodásmód leírása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszer fő pontjait! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,}}&lt;br /&gt;
# mérés, elemzés fejlesztés &lt;br /&gt;
# vezetés felelőssége&lt;br /&gt;
# termék/szolgáltatás előállítása &lt;br /&gt;
# teljeskörűség &lt;br /&gt;
# érdekelt felek elvárásai&lt;br /&gt;
# erőforrásgazdálkodás &lt;br /&gt;
# dokumentációs rendszer &lt;br /&gt;
# dolgozók felhatalmazása &lt;br /&gt;
# vevőközpontúság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek a hatlépéses folyamatjavítási modell részei? (Egy lehetséges példa, a zh-n a többi lépés is szerepelhet!) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6,}}&lt;br /&gt;
# Probléma definiálása &lt;br /&gt;
# Javaslatok, megoldások kifejlesztése és kipróbálása&lt;br /&gt;
# Felkészülés&lt;br /&gt;
# Ötletgyűjtés &lt;br /&gt;
# Gazda kijelölése &lt;br /&gt;
# Teljesítmény mérése &lt;br /&gt;
# Munkacsoport felkészítése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatok menedzselése szempontjából milyen szereplői vannak egy folyamatnak? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,5,6,}}&lt;br /&gt;
# Szakértők &lt;br /&gt;
# Szállítók &lt;br /&gt;
# Menedzser&lt;br /&gt;
# Vevők &lt;br /&gt;
# Munkacsoport &lt;br /&gt;
# Gazda&lt;br /&gt;
# Minőségügyi megbízott &lt;br /&gt;
# Vezető&lt;br /&gt;
# Alvállalkozók &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001:2000 ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}&lt;br /&gt;
# szabvány fő fejezetei a vezetőség felelősségi köre, gazdálkodás az erőforrásokkal, a termék előállítása, valamint a mérés, elemzés és fejlesztés.&lt;br /&gt;
# szabvány fő fejezetei a vevőközpontúság, folyamatos fejlesztés, valamint a teljes elkötelezettség és felhatalmazás.&lt;br /&gt;
# szabvány fő fejezetei a minőségellenőrzés, minőségszabályozás, minőségbiztosítás és a TQM.&lt;br /&gt;
# szabvány fő fejezetei a vezetőség felelősségi köre, minőségellenőrzés, minőségszabályozás, valamint a mérés, elemzés és fejlesztés.&lt;br /&gt;
# szabvány fő fejezetei a problémamegoldó módszerek, ok-okozati elemzések, ellenőrző kártyák bevezetése.&lt;br /&gt;
# szabvány fő fejezetei a vezetőség felelősségi köre, termékorientáltság, a termék előállítása, valamint a piacorientáltság.&lt;br /&gt;
# szabvány fő fejezetei a minőségi kézikönyv, minőségi eljárások, munkautasítások, valamint a feljegyzések, űrlapok és jegyzőkönyvek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001:2000 ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# egy minőségközpontú vezetési filozófia.&lt;br /&gt;
# egy minőségbiztosítási szabvány jelzése. &lt;br /&gt;
# egy környezetmenedzsment szabvány jelzése. &lt;br /&gt;
# a minsőségfogalmakat rögzítő szabvány száma.&lt;br /&gt;
# aTQM alapelveket rögzítő szabvány száma. &lt;br /&gt;
# egy minőségszabályozási szabvány száma.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azokat az állításokat, melyek igazak az ISO9001:2000 rendszerre! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,}}&lt;br /&gt;
# Az eredményessége szempontjából értékeli a szervezet tágabb közösségre gyakorolt hatását is.&lt;br /&gt;
# Hatékony alkalmazásához a dolgozók aktív részvétele, felhatalmazása szükséges.&lt;br /&gt;
# Sikeres bevezetését tanúsítással igazolják a külső partnerek, elsősorban a vevők felé.&lt;br /&gt;
# A vállalati folyamatok összehangolására, egységes szabályozására törekszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az TQM filozófia alapelveit! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,6,}}&lt;br /&gt;
# dokumentációs rendszer&lt;br /&gt;
# vevőszolgálat &lt;br /&gt;
# erőforrásgazdálkodás&lt;br /&gt;
# folyamatos fejlesztés &lt;br /&gt;
# dolgozók bevonása, felhatalmazása&lt;br /&gt;
# vevőközpontúság &lt;br /&gt;
# oktatás, képzés&lt;br /&gt;
# termék/szolgáltatás előállítása &lt;br /&gt;
# teljeskörűség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az alábbi, ISO 9001:2000-es minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó állítások közül a helyeseket! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,}}&lt;br /&gt;
# Bevezetésével a vállalat gazdasági, pénzügyi helyzete javul, stabilizálódik.&lt;br /&gt;
# Ha nem megfelelően építik ki, könnyen egy nehézkes, túldokumentált rendszerré válhat.&lt;br /&gt;
# Fő előnye a stabil, rendszerezett körülmények megteremtése a vállalaton belül.&lt;br /&gt;
# A vállalat minden részlegét, dolgozóját érinti.&lt;br /&gt;
# Bevezetésével a termék minősége nagymértékben javul.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az ISO 9001:2000-es minőségbiztosítási rendszerre jellemző állításokat! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}}&lt;br /&gt;
# Nem termék, hanem rendszerszabvány.&lt;br /&gt;
# A tágabb értelemben vett termelőrendszert szabályozza.&lt;br /&gt;
# Állandó versenyképes helyzet kialakítására törekszik.&lt;br /&gt;
# A vállalat minden dolgozójára, részlegére kiterjed.&lt;br /&gt;
# Bevezetésével nagymértékben javul a termék minősége.&lt;br /&gt;
# Megváltozik a menedzsment és a dolgozók feladata, szerepe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azokat az állításokat, melyek igazak a TQM rendszerre! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}}&lt;br /&gt;
# A TQM alapján nem lehet tanúsítványt kiállítani, mivel az egy minőségközpontú menedzsment filozófia és nem egy szabvány.&lt;br /&gt;
# A TQM menedzsment filozófia hatékony alkalmazásához a dolgozók aktív részvétele szükséges.&lt;br /&gt;
# A TQM menedzsment filozófia központjában a folyamatok szigorú, egységes szabályozása áll.&lt;br /&gt;
# A TQM az ISO 9000:2000 szabványcsalád követelményeinek továbbfejlesztésével jött létre.&lt;br /&gt;
# A TQM menedzsment filozófia sikeres bevezetését tanúsítással igazolják a külső partnerek, elsősorban a vevők felé.&lt;br /&gt;
# A TQM kifejezetten arról szól, hogyan lehetséges még sorozatgyártás, tömegtermelés mellett is odafigyelni a termékek minőségére úgy, mintha egyedileg gyártanánk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TQM ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,}}&lt;br /&gt;
# a dolgozók motiválásával „minőségi munkára” törekvő menedzsment filozófia.&lt;br /&gt;
# egy minőségközpontú menedzsment filozófia.&lt;br /&gt;
# az USA-ban alakult ki a 80-as években.&lt;br /&gt;
# egy minőségbiztosítási szabványrendszer rövidítése.&lt;br /&gt;
# Japánban jött létre a II. világháborút követő gazdasági fejlődés során.&lt;br /&gt;
# az európai minőségfelfogást jellemző minőségfilozófia.&lt;br /&gt;
# egy korszerű minőségszabályozási rendszer.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001-es minőségbiztosítási rendszert azért célszerű bevezetni egy vállalatnál, mert ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}}&lt;br /&gt;
# áttekinthetővé, rendezetté teszi a vállalat tevékenységét.&lt;br /&gt;
# növeli a vevők bizalmát a vállalat teljesítőképességével szemben.&lt;br /&gt;
# jelentősen javítja a termék minőségét, s ezáltal piaci sikereket érhetünk el.&lt;br /&gt;
# a dolgozók felhatalmazásával jelentősen javítja a folyamatok mind gazdasági, mind minőségi teljesítőképességét.&lt;br /&gt;
# a pénzügyi tevékenység szabályozásával segít a költségérzékeny gazdálkodásban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001:2000 ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,}}&lt;br /&gt;
# szabvány szerinti tanúsítványt olyan termék, szolgáltatások kapnak, amelyek magas műszaki követelményeknek felelnek meg.&lt;br /&gt;
# kifejezetten arról szól, hogyan lehetséges még sorozatgyártás, tömegtermelés mellett is odafigyelni a termékek minőségére úgy, mintha egyedileg gyártanánk.&lt;br /&gt;
# szerinti tanúsítvány megléte erősíti a szervezet piaci pozícióját.&lt;br /&gt;
# szabványnak való megfelelésről tanúsítványt lehet szerezni.&lt;br /&gt;
# szabvány szerinti tanúsítványt olyan termék, szolgáltatások kapnak, minden szempontból megfelelnek a vevői elvárásoknak.&lt;br /&gt;
# követelményrendszer előírja, hogy a terméket, amely megfelel a minőségi követelményeknek, az ISO 9001 védjegyével kell ellátni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg azokat az állításokat, melyek igazak a TQM rendszerre! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,}}&lt;br /&gt;
# A vállalat valamennyi munkatársára kiterjed.&lt;br /&gt;
# Emberközpontú, a munkatársak megelégedettségére is törekszik.&lt;br /&gt;
# Megváltozik a menedzsment szerepe a vállalatnál.&lt;br /&gt;
# Sikeres bevezetését tanúsítással igazolják a külső partnerek felé.&lt;br /&gt;
# Viszonylag rövid idő alatt (1 év) teljesíthető a követelményrendszere.&lt;br /&gt;
# A folyamatok szabályozottságára, dokumentáltságára helyezi a hangsúlyt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mikor egy folyamatról azt mondjuk, hogy szabályozott állapotban van, az azt jelenti, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# a folyamatban veszélyes és véletlen hibák is hatnak.&lt;br /&gt;
# a folyamatban csak a véletlen hibák hatnak.&lt;br /&gt;
# a folyamatban csak a rendszeres/veszélyes hibák hatnak.&lt;br /&gt;
# a folyamatban statisztikai szabályozást (SPC) alkalmazunk.&lt;br /&gt;
# a folyamatot az ISO 9001 előírásai szerint működtetjük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ellenőrzőkártyák használatának egyik fő célja, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}&lt;br /&gt;
# észleljük a nem megfelelő termékeket.&lt;br /&gt;
# észleljük a folyamatban rendszeresen fellépő jelentősebb változásokat.&lt;br /&gt;
# folyamatosan mérjük a folyamat összes minőségi jellemzőjének teljesítményét.&lt;br /&gt;
# észleljük a dolgozók önellenőrzéssel végzett méréseinek hibáit.&lt;br /&gt;
# észleljük a véletlen ingadozások jelenlétét a folyamatban.&lt;br /&gt;
# észleljük a mérésből származó hibákat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ellenőrzőkártyák a(z) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}}&lt;br /&gt;
# statisztikai folyamatszabályozási rendszerben a veszélyes hibák miatti elállítódásokat jelzik.&lt;br /&gt;
# folyamatszabályozás, a termelési folyamat „kézben tartásának” egyik legfontosabb eszközei.&lt;br /&gt;
# minőségellenőrzések eredményeit rögzítő célszerű táblázatok.&lt;br /&gt;
# dolgozók tevékenységének ellenőrzésére használhatók.&lt;br /&gt;
# ISO 9001:2000-es min.bizt. rendszer ellenőrzésre vonatkozó előírásait segítenek megvalósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mikor egy folyamatról azt mondjuk, hogy szabályozott állapotban van, az azt jelenti, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}&lt;br /&gt;
# a folyamat stabil, előre jelezhető az állapota.&lt;br /&gt;
# a folyamat a tűréshatárokon belül mozog.&lt;br /&gt;
# a folyamat éppen beszabályozás, beállítás alatt van.&lt;br /&gt;
# a folyamat az ISO 9001 rendszer követelményeit teljesíti.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok_laborat%C3%B3rium_-_1._Oracle&amp;diff=188411</id>
		<title>Adatbázisok laboratórium - 1. Oracle</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok_laborat%C3%B3rium_-_1._Oracle&amp;diff=188411"/>
		<updated>2016-02-28T21:57:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Kiskérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Adatbázisok_laboratórium#Laborok}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[SzgLab5OracleLinux|Oracle kliens telepítése linux alá]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti összefoglaló==&lt;br /&gt;
SzgLab5OracleElmelet a&lt;br /&gt;
* [https://www.db.bme.hu/sites/default/files/szglab5_segedlet.pdf Hallgatói segédlet]&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/images/9/95/Szoftlab5_Oracle_jegyzet_2015.pdf Rövid összefoglaló (címszavak, definíciók)]&lt;br /&gt;
* [https://www.db.bme.hu/targyak/szoftver-laboratorium-5/meresek-oracle/programok-oracle Oracle programok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HorvathEva|lianna]] -- 2013.04.15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kiskérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi az adatbázisok legnagyobb logikai tárolási egysége?&lt;br /&gt;
* Melyek a legfontosabb felhasználói objektumok? Soroljon fel legalább hármat!&lt;br /&gt;
* Mi a különbség a táblák és a nézetek között?&lt;br /&gt;
* Hány szegmenst használ az Oracle 9i, soroljon fel legalább 2-őt.&lt;br /&gt;
* Sorolj fel min. 3 Oracle terméket és mondd el mire jók!&lt;br /&gt;
* Milyen adatok kellenek egy Oracle szerver eléréséhez?&lt;br /&gt;
* Mi az az SGA?&lt;br /&gt;
* Mit takar a tranzakció fogalma?&lt;br /&gt;
* Mi az az extent?&lt;br /&gt;
* Mi az Oracle kétlépcsős jogosultságkezelésének lényege?	&lt;br /&gt;
* Mi a különbség a CHAR(n) és VARCHAR2(n) között?	&lt;br /&gt;
* Mi az a Data Dictionary?&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet korlátozni, hogy egy adott felhasználó mekkora fizikai területet foglalhat le? (vmi ilyesmi)&lt;br /&gt;
* Mi a PL/SQL?&lt;br /&gt;
* Milyen táblahelyek vannak, soroljon fel hármat!&lt;br /&gt;
* Miből áll egy Oracle példány?&lt;br /&gt;
* Mik a szerepek (role) és mire használjuk őket?&lt;br /&gt;
* Mi a NET8 protokoll?&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet az Oracle adatait SQL-lel kinyerni?(valami nagyon hasonló)&lt;br /&gt;
* Mire használja a rendszer az adatszegmenst?&lt;br /&gt;
* Milyen jogosultsággal lehet egy Oracle példányt elindítani?&lt;br /&gt;
* Miért kell két redo logot nyilvántartani egy rendszerben?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.02.27.-- [[AdamO|adamo]] - 2006.02.28. -- [[KeszeiDaniel|Daniel]] - 2007.02.22. -- [[BozsikLaszlo|Nord]] - 2008.02.27. -- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.27. [[Szerkesztő:Arnócz László|Lacas]] ([[Szerkesztővita:Arnócz László|vita]]) 2016. február 28., 21:32 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tapasztalatok==&lt;br /&gt;
* Ha SQL Developert használtok, és a lekérdezéseitek nem adnak vissza semmit, akkor jobb klikk a kapcsolatra és Reconnect (valami miatt megszakadt a kapcsolat, csak a kliens ezt nem jelzi)&lt;br /&gt;
* A kliens alapértelmezetten &amp;quot;ÉV-HÓ-NAP&amp;quot; formátumban adja meg a dátum mezőket. A csatlakozás elején érdemes kiadni a következő utasítást, hogy nagyobb pontossággal látszódjanak ezek a mezők: ALTER SESSION SET NLS_DATE_FORMAT = &#039;YYYY-MM-DD hh24:mi:ss&#039;;&lt;br /&gt;
* Előfordulhat, hogy bizonyos lekérdezések futtatások találkozni fogtok néhány &amp;quot;furcsa&amp;quot; bejegyzéssel. Az esetek 95%-ban nem ti rontottatok el valamit, emiatt ne kezdjetek többször újra egy feladatot. Az érdeklődöbbeknek ajánlom, hogy járjanak utána ezeknek a furcsaságoknak, ha idejük engedi - sokat lehet ezekből tanulni (tényleg).&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Kupa Zoltán György|Mamu]] ([[Szerkesztővita:Kupa Zoltán György|vita]]) 2015. március 2., 09:33 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ha sárga felkiáltójel mellett azt írja ki, hogy &#039;&#039;&amp;quot;You have partially deleted columns&amp;quot;&#039;&#039;, azt azt jelenti, h lejárt a session.&lt;br /&gt;
* A dátumban a hónapot a kliens formátumában lehet megadni, pl.: Júl.&lt;br /&gt;
* Ha JOIN után az első tábla id-je szerint GROUP BY-olunk, akkor nyugodtan fel lehet sorolni a GROUP BY-ban az első tábla többi oszlopát, mert ha az id különböző, akkor a többi is az lesz, és így legalább be lehet írni a SELECT után ezeket az oszlopneveket is.&lt;br /&gt;
-- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.02.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Windows alá csak olyan (rendszergazda jogokkal bíró) userrel telepítsétek, amely nevében nincs ékezetes karakter és szóköz, mert különben az [[SQLLogot]] nem fogja tudja kiírni a lemezre (ha minden igaz). A rendszergazda jogokra mindenképp szükség van (ha minden igaz:).&lt;br /&gt;
* Dátumra példa: 01-Dec-2001 12:10, 01-Máj-2001 12:10, stb. Használható a TO_DATE() függvény is, pl.: to_date(&#039;20020315&#039;, &#039;yyyymmdd&#039;), bár nekem a tábla feltöltésénél nem nagyon akarta elfogadni.&lt;br /&gt;
* A jegyzőkönyvbe beszúrandó képeket az RTF bitmap-ként tárolja, így előfordulhat, hogy a beszúrt 100KiByte-os JPG esetén 400KiByte-al nő a fájl mérete. Érdemes csökkenteni a színek számát, amennyire csak lehet, illetve kivágni a kép széléről a felesleges sallangokat. Na meg így felesleges JPG-be menteni a képernyőfelvételt, simán lehet maradni a BMP-nél legalább a minőség megmarad, nem rontja el a ki-, és betömörítés.&lt;br /&gt;
* Képekhez még: &amp;quot;Nincs odaírva kötelezően a kép a jegyzőkönyvbe, csupán javaslat egy megoldási módra.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* Lusta user megoldás dátumokhoz: úgy generálod a date-eket hogy beírod, hogy sysdate +/- amennyi napot akarsz. (levlistről)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.02.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==FAQ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran ismételt kérdések gyűjtőhelye, melyek a laborok során jelentkeznek, főleg &#039;&#039;&#039;technikai&#039;&#039;&#039; jelleggel. (_Például: Oracle kliens telepítésének problémái, dátum formátum, stb._)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A konkrét feladatok megoldásai nem tehetők közzé se itt, sem máshol!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===0. Oracle kliens telepítési buktatók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[Forrás: https://db.bme.hu/info/szglab5]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Windows XP alatt rendszergazda jogokkal kell telepíteni (szolgáltatást (service) hoz létre és a registry is módosulni fog).&lt;br /&gt;
* Van, ahol a Java miatt akadnak gondok, ilyenkor a Sun Microsystems honlapjáról töltsük le a frissebb változatot.&lt;br /&gt;
* Ha a kliens &amp;quot;elfelejti&amp;quot; a naplózási beállításokat, akkor annak valószínű oka, hogy az $ORACLE_HOME/sysman/config/dbappprf.properties fájl nem írható&lt;br /&gt;
* Ha a kliens &amp;quot;elfelejti&amp;quot; a konfigurált adatbázis kapcsolatokat, akkor annak valószínű oka, hogy az $ORACLE_HOME/sysman/config/pref/ könyvtárban nem tud létrehozni a felhasználó nevéből képzett néven .crd fájlt.&lt;br /&gt;
* A telepítő esetében a célkönyvtár nem tartalmazhat szóközt. Ezen persze lehet segíteni akkor, ha valaki az állomány DOS kompatibilis (8+3) nevét írja be. Az adott könyvtár és fájl DOS kompatibilis neve parancssorban kiadott &#039;&#039;DIR /X&#039;&#039; utasításra megjelenik. (Pl. a &amp;quot;C:\Program Files&amp;quot; DOS kompatibilis neve jellemzően -- de nem mindig -- Progra~1.) Ha egyszer elszúrtuk a beírást, és ezzel a telepítést nem tudjuk elkezdeni, akkor a C:\Program Files\Oracle könyvtárát le kell törölni, itt tárolja a telepítéseknek minden beállítását, majd kezdjük az egészet elölről. Telepítés után ezt a könyvtárat sose töröljük(!).&lt;br /&gt;
* SQL Logger elhasal, ha a felhasználó nevében szóköz van, ezért az ilyen nevekre figyeljunk, ilyen neveket ne használjunk. Amennyiben a felhasználó nevében eredetileg szóköz volt, nem elegendő megváltoztatni a nevét. Egy új felhasználót kell létrehozni eredendően ékezet és szóközmentes névvel!&lt;br /&gt;
* Régebbi kliensek esetében előfordul, hogy a jelszót nem idézőjelek között küldi el a kliens a szerver felé. Ha így van (jelszóváltásnál a &amp;quot;Show SQL&amp;quot; bekapcsolásával ez látható), akkor a jelszó nem tartalmazhat speciális (vezérlő) karaktereket, így pontot (.), és-jelet (&amp;amp;), kukacot (@), valamint idéző- és aposztrófjeleket, valamint nem kezdődhet számmal. Telepítésnél még mindig a régi klienselemeket használja az Oracle, így admin jelszóra ezek a korlátozások érvényesek. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Oracle===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[Eff Péter konzi listára küldött levele alapján]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Annak ellenére, hogy bekapcsolom az logolást, elfelejti ezt a beállítást az Oracle kliens&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ne csak felhasználónevet változtass, hanem egy új felhasználót hozz létre, aminek a nevében nincs sem szóköz, sem ékezet.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az jegyzőkönyv (rtf) fájl mérete max. 400kb-os lehet&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Lehet nyugodtan nagyobb is, de ne legyen 50megás. Fekete-fehér (monochrome) és 16 színű körbevágott bmp képek használata javasolt.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A következő hibát kapom folyton a feltöltésnél: &amp;quot;A feltöltött állomány típusa mindenképp application/zip, application/x-zip-compressed vagy application/octet-stream kell legyen! Nem tudtam elmenteni a feltöltött application/x-zip típusú fájlt!&amp;quot;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Firefoxban mimeTypes.rdf törlése, vagy Internet Explorerrel kell feltölteni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Dátum típusú mezőkbe adatbevitel&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** SQL-ben: to_date(&#039;2009-01-15&#039;, &#039;YYYY-MM-DD&#039;)&lt;br /&gt;
** Enterprise Manager Console-ban: &amp;quot;15-jan.  -2009&amp;quot; vagy &amp;quot;15-január-2009&amp;quot; formátumokban általában, de a &amp;quot;Show SQL&amp;quot; gombra kattintva látható, hogy milyen formátumot fog használni a to_date függvénynél, így annak megfelelően kell a dátumot is megadni&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A rendszer kidobott mielőtt COMMIT-ot adhattam volna ki&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A rendszer pmon folyamata adott időközönként ellenőrzi az adatbázist és ekkor például feloldja a zárak is. (Az adott időköz 30-60perc lehet.)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelszó megadása után bezáródik az Enterprise Manager Console ablaka&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ha Windows Vista-t használsz, akkor a Enterprise Manager Console-t adminisztrátorként futtasd (jobb kattitás -&amp;gt; Run as administator)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Oracle10g kliens telepítésnél javítócsomag probléma: &amp;quot;The system is not at the correct Service Pack level for installing \\ Recommendation: Install the recommended Service Pack.&amp;quot;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A jobb oldalon van egy jelölő négyzet, azt pipáld be, akkor &amp;quot;User verified&amp;quot; állapotú lesz (vagyis vállaljuk, hogy szerintünk jó javítócsomag van fenn), és így folytatható a telepítés.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kapcsolódási adatok a szerverhez&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Szerver címe: rapid.eik.bme.hu&lt;br /&gt;
** SID: szglab (ha nem jó lehet még SZGLAB5.WORLD, illetve az szglab/szglab5 és a world valamilyen kombinációja)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothTamas|Tommey]] - 2009.02.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok_laborat%C3%B3rium_-_1._Oracle&amp;diff=188410</id>
		<title>Adatbázisok laboratórium - 1. Oracle</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok_laborat%C3%B3rium_-_1._Oracle&amp;diff=188410"/>
		<updated>2016-02-28T21:33:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Kiskérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Adatbázisok_laboratórium#Laborok}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[SzgLab5OracleLinux|Oracle kliens telepítése linux alá]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti összefoglaló==&lt;br /&gt;
SzgLab5OracleElmelet a&lt;br /&gt;
* [https://www.db.bme.hu/sites/default/files/szglab5_segedlet.pdf Hallgatói segédlet]&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/images/9/95/Szoftlab5_Oracle_jegyzet_2015.pdf Rövid összefoglaló (címszavak, definíciók)]&lt;br /&gt;
* [https://www.db.bme.hu/targyak/szoftver-laboratorium-5/meresek-oracle/programok-oracle Oracle programok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HorvathEva|lianna]] -- 2013.04.15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kiskérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi az adatbázisok legnagyobb logikai tárolási egysége?&lt;br /&gt;
* Melyek a legfontosabb felhasználói objektumok? Soroljon fel legalább hármat!&lt;br /&gt;
* Mi a különbség a táblák és a nézetek között?&lt;br /&gt;
* Hány szegmenst használ az Oracle 9i, soroljon fel legalább 2-őt.&lt;br /&gt;
* Sorolj fel min. 3 Oracle terméket és mondd el mire jók!&lt;br /&gt;
* Milyen adatok kellenek egy Oracle szerver eléréséhez?&lt;br /&gt;
* Mi az az SGA?&lt;br /&gt;
* Mit takar a tranzakció fogalma?&lt;br /&gt;
* Mi az az extent?&lt;br /&gt;
* Mi az Oracle kétlépcsős jogosultságkezelésének lényege?	&lt;br /&gt;
* Mi a különbség a CHAR(n) és VARCHAR2(n) között?	&lt;br /&gt;
* Mi az a Data Dictionary?&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet korlátozni, hogy egy adott felhasználó mekkora fizikai területet foglalhat le? (vmi ilyesmi)&lt;br /&gt;
* Mi a PL/SQL?&lt;br /&gt;
* Milyen táblahelyek vannak, soroljon fel hármat!&lt;br /&gt;
* Miből áll egy Oracle példány?&lt;br /&gt;
* Mik a szerepek (role) és mire használjuk őket?&lt;br /&gt;
* Mi a NET8 protokoll?&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet az Oracle adatait SQL-lel kinyerni?(valami nagyon hasonló)&lt;br /&gt;
* Mire használja a rendszer az adatszegmenst?&lt;br /&gt;
* Milyen jogosultsággal lehet egy Oracle példányt elindítani?&lt;br /&gt;
* Miért kell két redo logot nyilvántartani egy rendszerben?&lt;br /&gt;
* 2 lépcsős jogosultsági rendszer lényege&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.02.27.-- [[AdamO|adamo]] - 2006.02.28. -- [[KeszeiDaniel|Daniel]] - 2007.02.22. -- [[BozsikLaszlo|Nord]] - 2008.02.27. -- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.27. [[Szerkesztő:Arnócz László|Lacas]] ([[Szerkesztővita:Arnócz László|vita]]) 2016. február 28., 21:32 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tapasztalatok==&lt;br /&gt;
* Ha SQL Developert használtok, és a lekérdezéseitek nem adnak vissza semmit, akkor jobb klikk a kapcsolatra és Reconnect (valami miatt megszakadt a kapcsolat, csak a kliens ezt nem jelzi)&lt;br /&gt;
* A kliens alapértelmezetten &amp;quot;ÉV-HÓ-NAP&amp;quot; formátumban adja meg a dátum mezőket. A csatlakozás elején érdemes kiadni a következő utasítást, hogy nagyobb pontossággal látszódjanak ezek a mezők: ALTER SESSION SET NLS_DATE_FORMAT = &#039;YYYY-MM-DD hh24:mi:ss&#039;;&lt;br /&gt;
* Előfordulhat, hogy bizonyos lekérdezések futtatások találkozni fogtok néhány &amp;quot;furcsa&amp;quot; bejegyzéssel. Az esetek 95%-ban nem ti rontottatok el valamit, emiatt ne kezdjetek többször újra egy feladatot. Az érdeklődöbbeknek ajánlom, hogy járjanak utána ezeknek a furcsaságoknak, ha idejük engedi - sokat lehet ezekből tanulni (tényleg).&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Kupa Zoltán György|Mamu]] ([[Szerkesztővita:Kupa Zoltán György|vita]]) 2015. március 2., 09:33 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ha sárga felkiáltójel mellett azt írja ki, hogy &#039;&#039;&amp;quot;You have partially deleted columns&amp;quot;&#039;&#039;, azt azt jelenti, h lejárt a session.&lt;br /&gt;
* A dátumban a hónapot a kliens formátumában lehet megadni, pl.: Júl.&lt;br /&gt;
* Ha JOIN után az első tábla id-je szerint GROUP BY-olunk, akkor nyugodtan fel lehet sorolni a GROUP BY-ban az első tábla többi oszlopát, mert ha az id különböző, akkor a többi is az lesz, és így legalább be lehet írni a SELECT után ezeket az oszlopneveket is.&lt;br /&gt;
-- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.02.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Windows alá csak olyan (rendszergazda jogokkal bíró) userrel telepítsétek, amely nevében nincs ékezetes karakter és szóköz, mert különben az [[SQLLogot]] nem fogja tudja kiírni a lemezre (ha minden igaz). A rendszergazda jogokra mindenképp szükség van (ha minden igaz:).&lt;br /&gt;
* Dátumra példa: 01-Dec-2001 12:10, 01-Máj-2001 12:10, stb. Használható a TO_DATE() függvény is, pl.: to_date(&#039;20020315&#039;, &#039;yyyymmdd&#039;), bár nekem a tábla feltöltésénél nem nagyon akarta elfogadni.&lt;br /&gt;
* A jegyzőkönyvbe beszúrandó képeket az RTF bitmap-ként tárolja, így előfordulhat, hogy a beszúrt 100KiByte-os JPG esetén 400KiByte-al nő a fájl mérete. Érdemes csökkenteni a színek számát, amennyire csak lehet, illetve kivágni a kép széléről a felesleges sallangokat. Na meg így felesleges JPG-be menteni a képernyőfelvételt, simán lehet maradni a BMP-nél legalább a minőség megmarad, nem rontja el a ki-, és betömörítés.&lt;br /&gt;
* Képekhez még: &amp;quot;Nincs odaírva kötelezően a kép a jegyzőkönyvbe, csupán javaslat egy megoldási módra.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* Lusta user megoldás dátumokhoz: úgy generálod a date-eket hogy beírod, hogy sysdate +/- amennyi napot akarsz. (levlistről)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.02.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==FAQ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran ismételt kérdések gyűjtőhelye, melyek a laborok során jelentkeznek, főleg &#039;&#039;&#039;technikai&#039;&#039;&#039; jelleggel. (_Például: Oracle kliens telepítésének problémái, dátum formátum, stb._)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A konkrét feladatok megoldásai nem tehetők közzé se itt, sem máshol!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===0. Oracle kliens telepítési buktatók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[Forrás: https://db.bme.hu/info/szglab5]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Windows XP alatt rendszergazda jogokkal kell telepíteni (szolgáltatást (service) hoz létre és a registry is módosulni fog).&lt;br /&gt;
* Van, ahol a Java miatt akadnak gondok, ilyenkor a Sun Microsystems honlapjáról töltsük le a frissebb változatot.&lt;br /&gt;
* Ha a kliens &amp;quot;elfelejti&amp;quot; a naplózási beállításokat, akkor annak valószínű oka, hogy az $ORACLE_HOME/sysman/config/dbappprf.properties fájl nem írható&lt;br /&gt;
* Ha a kliens &amp;quot;elfelejti&amp;quot; a konfigurált adatbázis kapcsolatokat, akkor annak valószínű oka, hogy az $ORACLE_HOME/sysman/config/pref/ könyvtárban nem tud létrehozni a felhasználó nevéből képzett néven .crd fájlt.&lt;br /&gt;
* A telepítő esetében a célkönyvtár nem tartalmazhat szóközt. Ezen persze lehet segíteni akkor, ha valaki az állomány DOS kompatibilis (8+3) nevét írja be. Az adott könyvtár és fájl DOS kompatibilis neve parancssorban kiadott &#039;&#039;DIR /X&#039;&#039; utasításra megjelenik. (Pl. a &amp;quot;C:\Program Files&amp;quot; DOS kompatibilis neve jellemzően -- de nem mindig -- Progra~1.) Ha egyszer elszúrtuk a beírást, és ezzel a telepítést nem tudjuk elkezdeni, akkor a C:\Program Files\Oracle könyvtárát le kell törölni, itt tárolja a telepítéseknek minden beállítását, majd kezdjük az egészet elölről. Telepítés után ezt a könyvtárat sose töröljük(!).&lt;br /&gt;
* SQL Logger elhasal, ha a felhasználó nevében szóköz van, ezért az ilyen nevekre figyeljunk, ilyen neveket ne használjunk. Amennyiben a felhasználó nevében eredetileg szóköz volt, nem elegendő megváltoztatni a nevét. Egy új felhasználót kell létrehozni eredendően ékezet és szóközmentes névvel!&lt;br /&gt;
* Régebbi kliensek esetében előfordul, hogy a jelszót nem idézőjelek között küldi el a kliens a szerver felé. Ha így van (jelszóváltásnál a &amp;quot;Show SQL&amp;quot; bekapcsolásával ez látható), akkor a jelszó nem tartalmazhat speciális (vezérlő) karaktereket, így pontot (.), és-jelet (&amp;amp;), kukacot (@), valamint idéző- és aposztrófjeleket, valamint nem kezdődhet számmal. Telepítésnél még mindig a régi klienselemeket használja az Oracle, így admin jelszóra ezek a korlátozások érvényesek. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Oracle===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[Eff Péter konzi listára küldött levele alapján]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Annak ellenére, hogy bekapcsolom az logolást, elfelejti ezt a beállítást az Oracle kliens&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ne csak felhasználónevet változtass, hanem egy új felhasználót hozz létre, aminek a nevében nincs sem szóköz, sem ékezet.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az jegyzőkönyv (rtf) fájl mérete max. 400kb-os lehet&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Lehet nyugodtan nagyobb is, de ne legyen 50megás. Fekete-fehér (monochrome) és 16 színű körbevágott bmp képek használata javasolt.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A következő hibát kapom folyton a feltöltésnél: &amp;quot;A feltöltött állomány típusa mindenképp application/zip, application/x-zip-compressed vagy application/octet-stream kell legyen! Nem tudtam elmenteni a feltöltött application/x-zip típusú fájlt!&amp;quot;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Firefoxban mimeTypes.rdf törlése, vagy Internet Explorerrel kell feltölteni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Dátum típusú mezőkbe adatbevitel&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** SQL-ben: to_date(&#039;2009-01-15&#039;, &#039;YYYY-MM-DD&#039;)&lt;br /&gt;
** Enterprise Manager Console-ban: &amp;quot;15-jan.  -2009&amp;quot; vagy &amp;quot;15-január-2009&amp;quot; formátumokban általában, de a &amp;quot;Show SQL&amp;quot; gombra kattintva látható, hogy milyen formátumot fog használni a to_date függvénynél, így annak megfelelően kell a dátumot is megadni&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A rendszer kidobott mielőtt COMMIT-ot adhattam volna ki&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A rendszer pmon folyamata adott időközönként ellenőrzi az adatbázist és ekkor például feloldja a zárak is. (Az adott időköz 30-60perc lehet.)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelszó megadása után bezáródik az Enterprise Manager Console ablaka&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ha Windows Vista-t használsz, akkor a Enterprise Manager Console-t adminisztrátorként futtasd (jobb kattitás -&amp;gt; Run as administator)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Oracle10g kliens telepítésnél javítócsomag probléma: &amp;quot;The system is not at the correct Service Pack level for installing \\ Recommendation: Install the recommended Service Pack.&amp;quot;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A jobb oldalon van egy jelölő négyzet, azt pipáld be, akkor &amp;quot;User verified&amp;quot; állapotú lesz (vagyis vállaljuk, hogy szerintünk jó javítócsomag van fenn), és így folytatható a telepítés.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kapcsolódási adatok a szerverhez&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Szerver címe: rapid.eik.bme.hu&lt;br /&gt;
** SID: szglab (ha nem jó lehet még SZGLAB5.WORLD, illetve az szglab/szglab5 és a world valamilyen kombinációja)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothTamas|Tommey]] - 2009.02.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok_laborat%C3%B3rium_-_1._Oracle&amp;diff=188409</id>
		<title>Adatbázisok laboratórium - 1. Oracle</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok_laborat%C3%B3rium_-_1._Oracle&amp;diff=188409"/>
		<updated>2016-02-28T21:32:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Kiskérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Adatbázisok_laboratórium#Laborok}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[SzgLab5OracleLinux|Oracle kliens telepítése linux alá]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti összefoglaló==&lt;br /&gt;
SzgLab5OracleElmelet a&lt;br /&gt;
* [https://www.db.bme.hu/sites/default/files/szglab5_segedlet.pdf Hallgatói segédlet]&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/images/9/95/Szoftlab5_Oracle_jegyzet_2015.pdf Rövid összefoglaló (címszavak, definíciók)]&lt;br /&gt;
* [https://www.db.bme.hu/targyak/szoftver-laboratorium-5/meresek-oracle/programok-oracle Oracle programok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HorvathEva|lianna]] -- 2013.04.15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kiskérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi az adatbázisok legnagyobb logikai tárolási egysége?&lt;br /&gt;
* Melyek a legfontosabb felhasználói objektumok? Soroljon fel legalább hármat!&lt;br /&gt;
* Mi a különbség a táblák és a nézetek között?&lt;br /&gt;
* Hány szegmenst használ az Oracle 9i, soroljon fel legalább 2-őt.&lt;br /&gt;
* Sorolj fel min. 3 Oracle terméket és mondd el mire jók!&lt;br /&gt;
* Milyen adatok kellenek egy Oracle szerver eléréséhez?&lt;br /&gt;
* Mi az az SGA?&lt;br /&gt;
* Mit takar a tranzakció fogalma?&lt;br /&gt;
* Mi az az extent?&lt;br /&gt;
* Mi az Oracle kétlépcsős jogosultságkezelésének lényege?	&lt;br /&gt;
* Mi a különbség a CHAR(n) és VARCHAR2(n) között?	&lt;br /&gt;
* Mi az a Data Dictionary?&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet korlátozni, hogy egy adott felhasználó mekkora fizikai területet foglalhat le? (vmi ilyesmi)&lt;br /&gt;
* Mi a PL/SQL?&lt;br /&gt;
* Milyen táblahelyek vannak, soroljon fel hármat!&lt;br /&gt;
* Miből áll egy Oracle példány?&lt;br /&gt;
* Mik a szerepek (role) és mire használjuk őket?&lt;br /&gt;
* Mi a NET8 protokoll?&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet az Oracle adatait SQL-lel kinyerni?(valami nagyon hasonló)&lt;br /&gt;
* Mire használja a rendszer az adatszegmenst?&lt;br /&gt;
* Milyen jogosultsággal lehet egy Oracle példányt elindítani?&lt;br /&gt;
* Miért kell két redo logot nyilvántartani egy rendszerben?&lt;br /&gt;
* 2 lépcsős jogosultsági rendszer lényege&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.02.27.-- [[AdamO|adamo]] - 2006.02.28. -- [[KeszeiDaniel|Daniel]] - 2007.02.22. -- [[BozsikLaszlo|Nord]] - 2008.02.27. -- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.27. [[Szerkesztő:Arnócz László|lacas]] ([[Szerkesztővita:Arnócz László|vita]]) 2016. február 28., 21:32 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tapasztalatok==&lt;br /&gt;
* Ha SQL Developert használtok, és a lekérdezéseitek nem adnak vissza semmit, akkor jobb klikk a kapcsolatra és Reconnect (valami miatt megszakadt a kapcsolat, csak a kliens ezt nem jelzi)&lt;br /&gt;
* A kliens alapértelmezetten &amp;quot;ÉV-HÓ-NAP&amp;quot; formátumban adja meg a dátum mezőket. A csatlakozás elején érdemes kiadni a következő utasítást, hogy nagyobb pontossággal látszódjanak ezek a mezők: ALTER SESSION SET NLS_DATE_FORMAT = &#039;YYYY-MM-DD hh24:mi:ss&#039;;&lt;br /&gt;
* Előfordulhat, hogy bizonyos lekérdezések futtatások találkozni fogtok néhány &amp;quot;furcsa&amp;quot; bejegyzéssel. Az esetek 95%-ban nem ti rontottatok el valamit, emiatt ne kezdjetek többször újra egy feladatot. Az érdeklődöbbeknek ajánlom, hogy járjanak utána ezeknek a furcsaságoknak, ha idejük engedi - sokat lehet ezekből tanulni (tényleg).&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Kupa Zoltán György|Mamu]] ([[Szerkesztővita:Kupa Zoltán György|vita]]) 2015. március 2., 09:33 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ha sárga felkiáltójel mellett azt írja ki, hogy &#039;&#039;&amp;quot;You have partially deleted columns&amp;quot;&#039;&#039;, azt azt jelenti, h lejárt a session.&lt;br /&gt;
* A dátumban a hónapot a kliens formátumában lehet megadni, pl.: Júl.&lt;br /&gt;
* Ha JOIN után az első tábla id-je szerint GROUP BY-olunk, akkor nyugodtan fel lehet sorolni a GROUP BY-ban az első tábla többi oszlopát, mert ha az id különböző, akkor a többi is az lesz, és így legalább be lehet írni a SELECT után ezeket az oszlopneveket is.&lt;br /&gt;
-- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.02.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Windows alá csak olyan (rendszergazda jogokkal bíró) userrel telepítsétek, amely nevében nincs ékezetes karakter és szóköz, mert különben az [[SQLLogot]] nem fogja tudja kiírni a lemezre (ha minden igaz). A rendszergazda jogokra mindenképp szükség van (ha minden igaz:).&lt;br /&gt;
* Dátumra példa: 01-Dec-2001 12:10, 01-Máj-2001 12:10, stb. Használható a TO_DATE() függvény is, pl.: to_date(&#039;20020315&#039;, &#039;yyyymmdd&#039;), bár nekem a tábla feltöltésénél nem nagyon akarta elfogadni.&lt;br /&gt;
* A jegyzőkönyvbe beszúrandó képeket az RTF bitmap-ként tárolja, így előfordulhat, hogy a beszúrt 100KiByte-os JPG esetén 400KiByte-al nő a fájl mérete. Érdemes csökkenteni a színek számát, amennyire csak lehet, illetve kivágni a kép széléről a felesleges sallangokat. Na meg így felesleges JPG-be menteni a képernyőfelvételt, simán lehet maradni a BMP-nél legalább a minőség megmarad, nem rontja el a ki-, és betömörítés.&lt;br /&gt;
* Képekhez még: &amp;quot;Nincs odaírva kötelezően a kép a jegyzőkönyvbe, csupán javaslat egy megoldási módra.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* Lusta user megoldás dátumokhoz: úgy generálod a date-eket hogy beírod, hogy sysdate +/- amennyi napot akarsz. (levlistről)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.02.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==FAQ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran ismételt kérdések gyűjtőhelye, melyek a laborok során jelentkeznek, főleg &#039;&#039;&#039;technikai&#039;&#039;&#039; jelleggel. (_Például: Oracle kliens telepítésének problémái, dátum formátum, stb._)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A konkrét feladatok megoldásai nem tehetők közzé se itt, sem máshol!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===0. Oracle kliens telepítési buktatók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[Forrás: https://db.bme.hu/info/szglab5]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Windows XP alatt rendszergazda jogokkal kell telepíteni (szolgáltatást (service) hoz létre és a registry is módosulni fog).&lt;br /&gt;
* Van, ahol a Java miatt akadnak gondok, ilyenkor a Sun Microsystems honlapjáról töltsük le a frissebb változatot.&lt;br /&gt;
* Ha a kliens &amp;quot;elfelejti&amp;quot; a naplózási beállításokat, akkor annak valószínű oka, hogy az $ORACLE_HOME/sysman/config/dbappprf.properties fájl nem írható&lt;br /&gt;
* Ha a kliens &amp;quot;elfelejti&amp;quot; a konfigurált adatbázis kapcsolatokat, akkor annak valószínű oka, hogy az $ORACLE_HOME/sysman/config/pref/ könyvtárban nem tud létrehozni a felhasználó nevéből képzett néven .crd fájlt.&lt;br /&gt;
* A telepítő esetében a célkönyvtár nem tartalmazhat szóközt. Ezen persze lehet segíteni akkor, ha valaki az állomány DOS kompatibilis (8+3) nevét írja be. Az adott könyvtár és fájl DOS kompatibilis neve parancssorban kiadott &#039;&#039;DIR /X&#039;&#039; utasításra megjelenik. (Pl. a &amp;quot;C:\Program Files&amp;quot; DOS kompatibilis neve jellemzően -- de nem mindig -- Progra~1.) Ha egyszer elszúrtuk a beírást, és ezzel a telepítést nem tudjuk elkezdeni, akkor a C:\Program Files\Oracle könyvtárát le kell törölni, itt tárolja a telepítéseknek minden beállítását, majd kezdjük az egészet elölről. Telepítés után ezt a könyvtárat sose töröljük(!).&lt;br /&gt;
* SQL Logger elhasal, ha a felhasználó nevében szóköz van, ezért az ilyen nevekre figyeljunk, ilyen neveket ne használjunk. Amennyiben a felhasználó nevében eredetileg szóköz volt, nem elegendő megváltoztatni a nevét. Egy új felhasználót kell létrehozni eredendően ékezet és szóközmentes névvel!&lt;br /&gt;
* Régebbi kliensek esetében előfordul, hogy a jelszót nem idézőjelek között küldi el a kliens a szerver felé. Ha így van (jelszóváltásnál a &amp;quot;Show SQL&amp;quot; bekapcsolásával ez látható), akkor a jelszó nem tartalmazhat speciális (vezérlő) karaktereket, így pontot (.), és-jelet (&amp;amp;), kukacot (@), valamint idéző- és aposztrófjeleket, valamint nem kezdődhet számmal. Telepítésnél még mindig a régi klienselemeket használja az Oracle, így admin jelszóra ezek a korlátozások érvényesek. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Oracle===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[Eff Péter konzi listára küldött levele alapján]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Annak ellenére, hogy bekapcsolom az logolást, elfelejti ezt a beállítást az Oracle kliens&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ne csak felhasználónevet változtass, hanem egy új felhasználót hozz létre, aminek a nevében nincs sem szóköz, sem ékezet.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az jegyzőkönyv (rtf) fájl mérete max. 400kb-os lehet&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Lehet nyugodtan nagyobb is, de ne legyen 50megás. Fekete-fehér (monochrome) és 16 színű körbevágott bmp képek használata javasolt.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A következő hibát kapom folyton a feltöltésnél: &amp;quot;A feltöltött állomány típusa mindenképp application/zip, application/x-zip-compressed vagy application/octet-stream kell legyen! Nem tudtam elmenteni a feltöltött application/x-zip típusú fájlt!&amp;quot;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Firefoxban mimeTypes.rdf törlése, vagy Internet Explorerrel kell feltölteni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Dátum típusú mezőkbe adatbevitel&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** SQL-ben: to_date(&#039;2009-01-15&#039;, &#039;YYYY-MM-DD&#039;)&lt;br /&gt;
** Enterprise Manager Console-ban: &amp;quot;15-jan.  -2009&amp;quot; vagy &amp;quot;15-január-2009&amp;quot; formátumokban általában, de a &amp;quot;Show SQL&amp;quot; gombra kattintva látható, hogy milyen formátumot fog használni a to_date függvénynél, így annak megfelelően kell a dátumot is megadni&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A rendszer kidobott mielőtt COMMIT-ot adhattam volna ki&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A rendszer pmon folyamata adott időközönként ellenőrzi az adatbázist és ekkor például feloldja a zárak is. (Az adott időköz 30-60perc lehet.)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelszó megadása után bezáródik az Enterprise Manager Console ablaka&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ha Windows Vista-t használsz, akkor a Enterprise Manager Console-t adminisztrátorként futtasd (jobb kattitás -&amp;gt; Run as administator)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Oracle10g kliens telepítésnél javítócsomag probléma: &amp;quot;The system is not at the correct Service Pack level for installing \\ Recommendation: Install the recommended Service Pack.&amp;quot;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A jobb oldalon van egy jelölő négyzet, azt pipáld be, akkor &amp;quot;User verified&amp;quot; állapotú lesz (vagyis vállaljuk, hogy szerintünk jó javítócsomag van fenn), és így folytatható a telepítés.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kapcsolódási adatok a szerverhez&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Szerver címe: rapid.eik.bme.hu&lt;br /&gt;
** SID: szglab (ha nem jó lehet még SZGLAB5.WORLD, illetve az szglab/szglab5 és a world valamilyen kombinációja)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothTamas|Tommey]] - 2009.02.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok_laborat%C3%B3rium_-_1._Oracle&amp;diff=188408</id>
		<title>Adatbázisok laboratórium - 1. Oracle</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok_laborat%C3%B3rium_-_1._Oracle&amp;diff=188408"/>
		<updated>2016-02-28T21:30:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Kiskérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Adatbázisok_laboratórium#Laborok}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[SzgLab5OracleLinux|Oracle kliens telepítése linux alá]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti összefoglaló==&lt;br /&gt;
SzgLab5OracleElmelet a&lt;br /&gt;
* [https://www.db.bme.hu/sites/default/files/szglab5_segedlet.pdf Hallgatói segédlet]&lt;br /&gt;
* [https://wiki.sch.bme.hu/images/9/95/Szoftlab5_Oracle_jegyzet_2015.pdf Rövid összefoglaló (címszavak, definíciók)]&lt;br /&gt;
* [https://www.db.bme.hu/targyak/szoftver-laboratorium-5/meresek-oracle/programok-oracle Oracle programok]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HorvathEva|lianna]] -- 2013.04.15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kiskérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi az adatbázisok legnagyobb logikai tárolási egysége?&lt;br /&gt;
* Melyek a legfontosabb felhasználói objektumok? Soroljon fel legalább hármat!&lt;br /&gt;
* Mi a különbség a táblák és a nézetek között?&lt;br /&gt;
* Hány szegmenst használ az Oracle 9i, soroljon fel legalább 2-őt.&lt;br /&gt;
* Sorolj fel min. 3 Oracle terméket és mondd el mire jók!&lt;br /&gt;
* Milyen adatok kellenek egy Oracle szerver eléréséhez?&lt;br /&gt;
* Mi az az SGA?&lt;br /&gt;
* Mit takar a tranzakció fogalma?&lt;br /&gt;
* Mi az az extent?&lt;br /&gt;
* Mi az Oracle kétlépcsős jogosultságkezelésének lényege?	&lt;br /&gt;
* Mi a különbség a CHAR(n) és VARCHAR2(n) között?	&lt;br /&gt;
* Mi az a Data Dictionary?&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet korlátozni, hogy egy adott felhasználó mekkora fizikai területet foglalhat le? (vmi ilyesmi)&lt;br /&gt;
* Mi a PL/SQL?&lt;br /&gt;
* Milyen táblahelyek vannak, soroljon fel hármat!&lt;br /&gt;
* Miből áll egy Oracle példány?&lt;br /&gt;
* Mik a szerepek (role) és mire használjuk őket?&lt;br /&gt;
* Mi a NET8 protokoll?&lt;br /&gt;
* Hogyan lehet az Oracle adatait SQL-lel kinyerni?(valami nagyon hasonló)&lt;br /&gt;
* Mire használja a rendszer az adatszegmenst?&lt;br /&gt;
* Milyen jogosultsággal lehet egy Oracle példányt elindítani?&lt;br /&gt;
* Miért kell két redo logot nyilvántartani egy rendszerben?&lt;br /&gt;
* 2 lépcsős jogosultsági rendszer lényege&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.02.27.-- [[AdamO|adamo]] - 2006.02.28. -- [[KeszeiDaniel|Daniel]] - 2007.02.22. -- [[BozsikLaszlo|Nord]] - 2008.02.27. -- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tapasztalatok==&lt;br /&gt;
* Ha SQL Developert használtok, és a lekérdezéseitek nem adnak vissza semmit, akkor jobb klikk a kapcsolatra és Reconnect (valami miatt megszakadt a kapcsolat, csak a kliens ezt nem jelzi)&lt;br /&gt;
* A kliens alapértelmezetten &amp;quot;ÉV-HÓ-NAP&amp;quot; formátumban adja meg a dátum mezőket. A csatlakozás elején érdemes kiadni a következő utasítást, hogy nagyobb pontossággal látszódjanak ezek a mezők: ALTER SESSION SET NLS_DATE_FORMAT = &#039;YYYY-MM-DD hh24:mi:ss&#039;;&lt;br /&gt;
* Előfordulhat, hogy bizonyos lekérdezések futtatások találkozni fogtok néhány &amp;quot;furcsa&amp;quot; bejegyzéssel. Az esetek 95%-ban nem ti rontottatok el valamit, emiatt ne kezdjetek többször újra egy feladatot. Az érdeklődöbbeknek ajánlom, hogy járjanak utána ezeknek a furcsaságoknak, ha idejük engedi - sokat lehet ezekből tanulni (tényleg).&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Kupa Zoltán György|Mamu]] ([[Szerkesztővita:Kupa Zoltán György|vita]]) 2015. március 2., 09:33 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ha sárga felkiáltójel mellett azt írja ki, hogy &#039;&#039;&amp;quot;You have partially deleted columns&amp;quot;&#039;&#039;, azt azt jelenti, h lejárt a session.&lt;br /&gt;
* A dátumban a hónapot a kliens formátumában lehet megadni, pl.: Júl.&lt;br /&gt;
* Ha JOIN után az első tábla id-je szerint GROUP BY-olunk, akkor nyugodtan fel lehet sorolni a GROUP BY-ban az első tábla többi oszlopát, mert ha az id különböző, akkor a többi is az lesz, és így legalább be lehet írni a SELECT után ezeket az oszlopneveket is.&lt;br /&gt;
-- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.02.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Windows alá csak olyan (rendszergazda jogokkal bíró) userrel telepítsétek, amely nevében nincs ékezetes karakter és szóköz, mert különben az [[SQLLogot]] nem fogja tudja kiírni a lemezre (ha minden igaz). A rendszergazda jogokra mindenképp szükség van (ha minden igaz:).&lt;br /&gt;
* Dátumra példa: 01-Dec-2001 12:10, 01-Máj-2001 12:10, stb. Használható a TO_DATE() függvény is, pl.: to_date(&#039;20020315&#039;, &#039;yyyymmdd&#039;), bár nekem a tábla feltöltésénél nem nagyon akarta elfogadni.&lt;br /&gt;
* A jegyzőkönyvbe beszúrandó képeket az RTF bitmap-ként tárolja, így előfordulhat, hogy a beszúrt 100KiByte-os JPG esetén 400KiByte-al nő a fájl mérete. Érdemes csökkenteni a színek számát, amennyire csak lehet, illetve kivágni a kép széléről a felesleges sallangokat. Na meg így felesleges JPG-be menteni a képernyőfelvételt, simán lehet maradni a BMP-nél legalább a minőség megmarad, nem rontja el a ki-, és betömörítés.&lt;br /&gt;
* Képekhez még: &amp;quot;Nincs odaírva kötelezően a kép a jegyzőkönyvbe, csupán javaslat egy megoldási módra.&amp;quot;&lt;br /&gt;
* Lusta user megoldás dátumokhoz: úgy generálod a date-eket hogy beírod, hogy sysdate +/- amennyi napot akarsz. (levlistről)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.02.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==FAQ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakran ismételt kérdések gyűjtőhelye, melyek a laborok során jelentkeznek, főleg &#039;&#039;&#039;technikai&#039;&#039;&#039; jelleggel. (_Például: Oracle kliens telepítésének problémái, dátum formátum, stb._)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A konkrét feladatok megoldásai nem tehetők közzé se itt, sem máshol!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===0. Oracle kliens telepítési buktatók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[Forrás: https://db.bme.hu/info/szglab5]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Windows XP alatt rendszergazda jogokkal kell telepíteni (szolgáltatást (service) hoz létre és a registry is módosulni fog).&lt;br /&gt;
* Van, ahol a Java miatt akadnak gondok, ilyenkor a Sun Microsystems honlapjáról töltsük le a frissebb változatot.&lt;br /&gt;
* Ha a kliens &amp;quot;elfelejti&amp;quot; a naplózási beállításokat, akkor annak valószínű oka, hogy az $ORACLE_HOME/sysman/config/dbappprf.properties fájl nem írható&lt;br /&gt;
* Ha a kliens &amp;quot;elfelejti&amp;quot; a konfigurált adatbázis kapcsolatokat, akkor annak valószínű oka, hogy az $ORACLE_HOME/sysman/config/pref/ könyvtárban nem tud létrehozni a felhasználó nevéből képzett néven .crd fájlt.&lt;br /&gt;
* A telepítő esetében a célkönyvtár nem tartalmazhat szóközt. Ezen persze lehet segíteni akkor, ha valaki az állomány DOS kompatibilis (8+3) nevét írja be. Az adott könyvtár és fájl DOS kompatibilis neve parancssorban kiadott &#039;&#039;DIR /X&#039;&#039; utasításra megjelenik. (Pl. a &amp;quot;C:\Program Files&amp;quot; DOS kompatibilis neve jellemzően -- de nem mindig -- Progra~1.) Ha egyszer elszúrtuk a beírást, és ezzel a telepítést nem tudjuk elkezdeni, akkor a C:\Program Files\Oracle könyvtárát le kell törölni, itt tárolja a telepítéseknek minden beállítását, majd kezdjük az egészet elölről. Telepítés után ezt a könyvtárat sose töröljük(!).&lt;br /&gt;
* SQL Logger elhasal, ha a felhasználó nevében szóköz van, ezért az ilyen nevekre figyeljunk, ilyen neveket ne használjunk. Amennyiben a felhasználó nevében eredetileg szóköz volt, nem elegendő megváltoztatni a nevét. Egy új felhasználót kell létrehozni eredendően ékezet és szóközmentes névvel!&lt;br /&gt;
* Régebbi kliensek esetében előfordul, hogy a jelszót nem idézőjelek között küldi el a kliens a szerver felé. Ha így van (jelszóváltásnál a &amp;quot;Show SQL&amp;quot; bekapcsolásával ez látható), akkor a jelszó nem tartalmazhat speciális (vezérlő) karaktereket, így pontot (.), és-jelet (&amp;amp;), kukacot (@), valamint idéző- és aposztrófjeleket, valamint nem kezdődhet számmal. Telepítésnél még mindig a régi klienselemeket használja az Oracle, így admin jelszóra ezek a korlátozások érvényesek. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Oracle===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[Eff Péter konzi listára küldött levele alapján]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Annak ellenére, hogy bekapcsolom az logolást, elfelejti ezt a beállítást az Oracle kliens&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ne csak felhasználónevet változtass, hanem egy új felhasználót hozz létre, aminek a nevében nincs sem szóköz, sem ékezet.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Az jegyzőkönyv (rtf) fájl mérete max. 400kb-os lehet&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Lehet nyugodtan nagyobb is, de ne legyen 50megás. Fekete-fehér (monochrome) és 16 színű körbevágott bmp képek használata javasolt.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A következő hibát kapom folyton a feltöltésnél: &amp;quot;A feltöltött állomány típusa mindenképp application/zip, application/x-zip-compressed vagy application/octet-stream kell legyen! Nem tudtam elmenteni a feltöltött application/x-zip típusú fájlt!&amp;quot;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Firefoxban mimeTypes.rdf törlése, vagy Internet Explorerrel kell feltölteni.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Dátum típusú mezőkbe adatbevitel&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** SQL-ben: to_date(&#039;2009-01-15&#039;, &#039;YYYY-MM-DD&#039;)&lt;br /&gt;
** Enterprise Manager Console-ban: &amp;quot;15-jan.  -2009&amp;quot; vagy &amp;quot;15-január-2009&amp;quot; formátumokban általában, de a &amp;quot;Show SQL&amp;quot; gombra kattintva látható, hogy milyen formátumot fog használni a to_date függvénynél, így annak megfelelően kell a dátumot is megadni&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A rendszer kidobott mielőtt COMMIT-ot adhattam volna ki&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A rendszer pmon folyamata adott időközönként ellenőrzi az adatbázist és ekkor például feloldja a zárak is. (Az adott időköz 30-60perc lehet.)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;A jelszó megadása után bezáródik az Enterprise Manager Console ablaka&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Ha Windows Vista-t használsz, akkor a Enterprise Manager Console-t adminisztrátorként futtasd (jobb kattitás -&amp;gt; Run as administator)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Oracle10g kliens telepítésnél javítócsomag probléma: &amp;quot;The system is not at the correct Service Pack level for installing \\ Recommendation: Install the recommended Service Pack.&amp;quot;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** A jobb oldalon van egy jelölő négyzet, azt pipáld be, akkor &amp;quot;User verified&amp;quot; állapotú lesz (vagyis vállaljuk, hogy szerintünk jó javítócsomag van fenn), és így folytatható a telepítés.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Kapcsolódási adatok a szerverhez&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** Szerver címe: rapid.eik.bme.hu&lt;br /&gt;
** SID: szglab (ha nem jó lehet még SZGLAB5.WORLD, illetve az szglab/szglab5 és a world valamilyen kombinációja)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[TothTamas|Tommey]] - 2009.02.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&amp;diff=185079</id>
		<title>Analízis II.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&amp;diff=185079"/>
		<updated>2015-04-05T14:21:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: /* Kedvcsináló */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Analízis 2 informatikusoknak&lt;br /&gt;
|targykod=TE90AX22&lt;br /&gt;
|regitargykod=TE90AX05&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=6 (régi: 7)&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék= TTK Analízis Tanszék&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|hf= nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/&lt;br /&gt;
|levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu  }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy témája &#039;&#039;&#039;differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis&#039;&#039;&#039;. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri, tehát sokat húz az ösztöndíjátlagon is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.&#039;&#039;&#039; Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
[[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. &lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Két ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (egyenként min. 30%, ill. összesen min. 40%) megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A két ZH-ból csak az egyik pótolható, egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében). Ha egyik ZH sem sikerül elsőre, bukod a tárgyat. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga&#039;&#039;&#039;: nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_1/al%C3%A1%C3%ADr%C3%A1s%20felt%C3%A9telei.pdf Bővebben...]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga&#039;&#039;&#039;: írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.&lt;br /&gt;
*Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt;) és a vizsga (V) eredménye, az új képzésen lévőknek pedig a két ZH eredményének átlaga számít bele a következő módon:  &lt;br /&gt;
** Régi: &amp;lt;math&amp;gt;A=0,5*\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}+0,5*V&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
** Új: &amp;lt;math&amp;gt;A=\frac{ZH_1 + ZH_2}{2}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;i&amp;gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&amp;lt;/i&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! A !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 64 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|65 - 79 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|80 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
#Differenciálegyenletek:&lt;br /&gt;
#*szétválasztható változójú,&lt;br /&gt;
#*lineáris elsőrendű, &lt;br /&gt;
#*magasabb rendű lineáris állandó együtthatós differenciálegyenletek&lt;br /&gt;
#Lineáris rekurzió&lt;br /&gt;
#Numerikus sorok és függvénysorok:&lt;br /&gt;
#*Numerikus sorok konvergencia kritériumai&lt;br /&gt;
#*Hatványsorok &lt;br /&gt;
#*Taylor sor&lt;br /&gt;
#Többváltozós függvények:&lt;br /&gt;
#*Határérték, folytonosság&lt;br /&gt;
#*Differenciálhatóság, irány menti derivált, láncszabály&lt;br /&gt;
#*Magasabb rendű parciális deriváltak és differenciálok&lt;br /&gt;
#*Szélsőérték&lt;br /&gt;
#*Kettős és hármasintegrál kiszámítása. &lt;br /&gt;
#*Integrál transzformáció, Jacobi mátrix&lt;br /&gt;
#Fourier-analízis&lt;br /&gt;
#*Fourier-sorok&lt;br /&gt;
#*Fourier-transzformáció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos egyetemi jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok&#039;&#039;&#039;]] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |&#039;&#039;&#039;Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény&#039;&#039;&#039;]]  &lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egyéb jegyzetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] &lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]&lt;br /&gt;
*[[Media:anal1_derivalttablazat.png | &#039;&#039;&#039;Deriválttáblázat&#039;&#039;&#039;]]&lt;br /&gt;
*[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Sablonok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:anal2_vizsgasablon_2012.docx | Vizsga/Zárthelyi sablon]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Számonkérések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2014/2015&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[:File:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:File:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[:File:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:File:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[:File:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:File:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[:File:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:File:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/2014&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os zh letisztázott verziója, benne a zh-n szereplő javításokkal!)&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | pótpótZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/2011&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/2010&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] &lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Korábbiak&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*2008/2009&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2004/2005&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/2004&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2002/2003&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/2012&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1997/1998&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1996/1997&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2014/2015&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pótZh]]&lt;br /&gt;
*2013/2014&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH(B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pótZH(B)]] (megoldást lásd az A variánsnál)&lt;br /&gt;
***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | pótpótZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/2011&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/2010&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/2009&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Korábbiak&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2004/2005&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/2004&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2002/2003&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/2002&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1997/1998&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2014/2015&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]&lt;br /&gt;
*2013/2014&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011/2012&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/2011&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16.  megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2009/2010&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] &lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Korábbiak&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
*2008/2009&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/2008&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2006/2007&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2005/2006&lt;br /&gt;
**őszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2004/2005&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2003/2004&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2002/2003&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2001/2002&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2000/2001&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] &lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1999/2000&lt;br /&gt;
**tavaszi félév&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]&lt;br /&gt;
***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Idegennyelvű kurzusok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Angol &#039;&#039;(Course in English)&#039;&#039; ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Német ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.&lt;br /&gt;
*A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)&lt;br /&gt;
*Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kapcsolódó tárgyak ==&lt;br /&gt;
*Előkövetelmény&lt;br /&gt;
**[[Analízis I.]]&lt;br /&gt;
*Közvetlenül ráépül&lt;br /&gt;
**[[Jelek és rendszerek]]&lt;br /&gt;
*Érdeklődőknek&lt;br /&gt;
**[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.&lt;br /&gt;
**A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.&lt;br /&gt;
**[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.&lt;br /&gt;
*Hasonló tematikájú villanyos tárgyak&lt;br /&gt;
**[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]&lt;br /&gt;
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ajánlott oldalak ==&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előadók oldalai:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jegyzetek, segédanyagok:&lt;br /&gt;
**[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]&lt;br /&gt;
**[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students &#039;&#039;(Thomas&#039; Calculus)&#039;&#039;]&lt;br /&gt;
**[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]&lt;br /&gt;
**[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]&lt;br /&gt;
**[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]&lt;br /&gt;
*Segédprogramok:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]&lt;br /&gt;
*Konzultációs oldalak:&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=&amp;quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&amp;quot;|forrás=Kónya Ilona}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Arn%C3%B3cz_L%C3%A1szl%C3%B3&amp;diff=184957</id>
		<title>Szerkesztő:Arnócz László</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Arn%C3%B3cz_L%C3%A1szl%C3%B3&amp;diff=184957"/>
		<updated>2015-03-25T15:00:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: Eltávolította a lap teljes tartalmát&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Arn%C3%B3cz_L%C3%A1szl%C3%B3&amp;diff=184956</id>
		<title>Szerkesztő:Arnócz László</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Arn%C3%B3cz_L%C3%A1szl%C3%B3&amp;diff=184956"/>
		<updated>2015-03-25T14:58:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Arnócz László: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Számítógép architektúrák}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal|cím=Szgarch ZH1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy merevlemez minden sávjában ugyanannyi, egyforma méretű szektor található, akkor... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A külső sávokban nagyobb az adatsűrűség&lt;br /&gt;
# A belső sávokban nagyobb az adatsűrűség&lt;br /&gt;
# Minden sávban egyforma az adatsűrűség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a PCI és a PCI Express viszonya kompatibilitás szempontjából? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Szoftver szinten kompatibilisek&lt;br /&gt;
# Hardver szinten kompatibilisek&lt;br /&gt;
# Egyáltalán nem kompatibilisek&lt;br /&gt;
# Minden szempontból kompatibilisek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítások igazak a PIC alapú interrupt kezelésre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Körbenforgó interrupt kiszolgálás megvalósítható&lt;br /&gt;
# Az eszközök prioritása nem változtatható&lt;br /&gt;
# Tetszőlegesen bővíthető&lt;br /&gt;
# Nem működik, ha egyidejűleg több eszköz is jelez interruptot&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PCI ablakok milyen címtartományra vonatkoznak? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Csak a memória címtartományára&lt;br /&gt;
# Csak a periféria címtartományra&lt;br /&gt;
# Mindkettőre vonatkozhatnak, az op. rendszer határozza meg a rendszer indításakor&lt;br /&gt;
# Mindkettőre vonatkozhatnak, a periféria határozza meg, hogy melyik ablak melyikre vonatkozzon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen arbitrációt használ a PCI? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Semmilyet, mert csak 1 master lehet a buszon&lt;br /&gt;
# Daisy chain alapú arbitrációt&lt;br /&gt;
# Párhuzamos arbitrációt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítások igazak a Daisy chain alapú interrupt kezelésre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Körbenforgó interrupt kiszolgálás megvalósítható&lt;br /&gt;
# Az eszközök prioritása nem változtatható&lt;br /&gt;
# Tetszőlegesen bővíthető&lt;br /&gt;
# Nem működik, ha egyidejűleg több eszköz is jelez interruptot&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje meg az igaz állításokat! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A DMA vezérlőt a periféria programozza fel&lt;br /&gt;
# A DMA vezérlő alkalmazása csökkenti a CPU interrupt terhelését&lt;br /&gt;
# Több DMA vezérlő is lehet egy buszon&lt;br /&gt;
# A DMA vezérlő minden adategység sikeres átvitelét interrupttal jelzi a processzornak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adat és utasítás egyidejűleg (párhuzamosan) olvasható ki... ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A Neumann architektúrában&lt;br /&gt;
# A Harvard architektúrában&lt;br /&gt;
# A módosított Harvard architektúrában&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Arnócz László</name></author>
	</entry>
</feed>