VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Információs rendszerek üzemeltetése (régi)

2014-03-28T16:10:45Z

Arklur: /* A szorgalmi időszakban */

{{Tantárgy
| név = Információs rendszerek üzemeltetése
| tárgykód = VITMA314
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = vizsgakurzus
| tanszék = TMIT
| labor = 2 db
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db (opcionális)
| vizsga = írásbeli
| levlista = iru@sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&subpage=VITMA314
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltételei:
**A 2 db '''laborgyakorlat''' sikeres (külön-külön min. 2-es) teljesítése. Jelentkezni a tárgyhonlapon keresztül kell, a jegyet az órai munka alatt elkészítendő jegyzőkönyvre kapod, ami tartalmazza az elvégzett feladatokat és képernyőmentéseket. (A 2014 tavaszi félév alapján: mindegy, melyik alkalomra jelentkezel NEPTUN-ban, majd a félév során kell külön jelentkezni 1-1 laborra.)
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. 50 pontos.
*A félév során lehetőség van opcionális '''házi feladat''' elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladatot csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik, de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
**A laboralkalmak közül egy pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.

===A vizsgaidőszakban===
'''Vizsga:''' írásbeli. 50 pont szerezhető rajta.
*Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A ZH és a laborok eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.

==Házi feladat==
2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):
{{Rejtett
|mutatott='''Esszé jellegű házik'''
|szöveg=
1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai

2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái

3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései

4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során

5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról

6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások

7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10

8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai

9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében

10. VPN egy tanácsadó cég életében

11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor "nulladik" napja

12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései

13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései

14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései

15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai

16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai

17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása

18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai

19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai

20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására

21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel

22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre

23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook
csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}

{{Rejtett
|mutatott='''Script feladatok'''
|szöveg=
S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.

S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.

S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( <200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.

S4. Készítsen egy scriptet, amely >95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.

S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.

S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.

S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).

S8. Készítsen scriptet, amely az "irulabor.txt" (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.
}}

==Segédanyagok==

* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]

; Feladatkidolgozások
* '''[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]'''
* '''[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]'''
* '''[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]'''

== Rövidítések ==

* '''[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Rövidítések, mozaikszavak]]''' (korábbi [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]] Wikis változata) - nyomokban hibát tartalmazhat, ha ilyet találtok, kérlek javítsátok! Bővítsétek is!

== ZH ==

* '''[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - ZH-kérdések]]'''

==Vizsga==

* '''[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Vizsgakérdések]]'''
* '''[[ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2]]'''

===Rendelkezésre állások===

{| border="1"
| Nagyságrend || A || Max. kiesési idő 1 év alatt
|-
| 1 9-es || 90 % || 36,5 nap (1 hónap)
|-
| 2 9-es || 99 % || 3,5 nap
|-
| 3 9-es || 99,9 % ||9 óra
|-
| 4 9-es || 99,99 % || 1 óra
|-
| 5 9-es || 99,999 % || 5 perc
|-
| 6 9-es || 99,9999 % || 32 mp
|-
| 7 9-es || 99,99999% || 3 mp
|}

==Fun==

Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:

[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]

-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. 
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Algoritmuselmélet (régi)

2014-01-28T15:12:40Z

Arklur: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Algoritmuselmélet
|targykod=VISZA213
|szak=info
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/
|levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.
*<math> P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)</math>
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P !! Jegy
|-
|0 - 31 || 1
|-
|32 - 43 || 2
|-
|44 - 55 || 3
|-
|56 - 67 || 4
|-
|68 - 80 || 5
|}

===Félévvégi jegy===
*A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.

==Segédanyagok==

*'''Előadáshoz'''
**A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.
**[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz
**[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott
**[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról
**[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ Javascript útvonalkereső demo] (tehát java plugin nélkül is megy!): A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point
**[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]

*'''Gyakorlathoz'''
**[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott
**'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''
**'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrisebb változat : 21-Sep-2012 11:32)

==Videó==
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)

==ZH==

*2013
** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)
** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)

*2012
** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással

*2011
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül

*2010
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)

==Vizsga==
*2013-14 ősz
**[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül

*2012-13 tavasz
**[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)
**[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)

*2012-13 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül

*2011-12 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással
**[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással

==Tippek==

A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.

Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)

Erősen ajánlani tudom a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]

[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala

[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)

[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala

[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala

[[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]

[[Category:Infoalap]]

Algoritmuselmélet (régi)

2014-01-28T13:52:23Z

Arklur: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Algoritmuselmélet
|targykod=VISZA213
|szak=info
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/
|levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.
*<math> P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)</math>
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P !! Jegy
|-
|0 - 31 || 1
|-
|32 - 43 || 2
|-
|44 - 55 || 3
|-
|56 - 67 || 4
|-
|68 - 80 || 5
|}

===Félévvégi jegy===
*A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.

==Segédanyagok==

*'''Előadáshoz'''
**A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.
**[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz
**[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott
**[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról
**[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ Javascript útvonalkereső demo] (tehát java plugin nélkül is megy!): A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point
**[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]

*'''Gyakorlathoz'''
**[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott
**'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''
**'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrisebb változat : 21-Sep-2012 11:32)

==Videó==
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)

==ZH==

*2013
** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)
** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)

*2012
** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással

*2011
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül

*2010
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)

==Vizsga==
*2013-14 ősz
**[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül

*2012-13 tavasz
**[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)
**[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)

*2012-13 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül

*2011-12 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással
**[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással

==Tippek==

A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.

Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)

Erősen ajánlani tudom a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]

[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala

[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)

[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala

[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala

[[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Algel V4 2014 01 23.pdf

2014-01-28T13:51:58Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Szoftvertechnológia (régi)

2014-01-27T19:02:55Z

Arklur: /* Vizsgafeladatok csoportosítva (TODO) */

{{Tantárgy
|nev=Szoftvertechnológia
|targykod=VIIIA217
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= IIT
|nagyzh= nincs
|kiszh= nincs
|vizsga= írásbeli
|hf=1 db
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"

== Követelmények ==
=== Előtanulmányi rend ===
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.
*Az '''aláírás''' feltétele:
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 21 pontot (42%).
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.

== Segédanyagok ==
=== Könyv ===
''Főbb könyvek''
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007.
* '''Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007'''
** Az UML 2 szabvány van benne. Egy esettanulmányt vezet végig a könyvön és az '''összes''' diagramtípust részletesen kivesézi. A mély megértéshez nagy segítség.
* '''Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány'''
* Használtan nehezen beszerezhető, ki kell fogni. A korábbi verziója (ami a közkedvelt illegaláis helyeken is megtalálhatók) egyáltalán nem váltja ki. Szájbarágós, ezért hosszú, DE ebből BÁRKI megérti! (Aki meg pro, az az olyan részekkel úgyis gyorsan halad.) A honlapon (stuser) be vannak hivatkozva a könyv szükséges fejezetei.

''Egyéb könyvek''
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999.
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML

===Hasznos publikációk===
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)

=== SzofttechJegyzet ===
* Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]
* Készítettünk egy módosított verziót, amiben az elírások nagyrésze javítva lett [[:File:SzofttechJegyzet8_jav.pdf|SzofttechJegyzet8_jav]]

* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!
* Továbbfejlesztési lehetőségek:
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

=== Videó ===
2010 őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben az anyagot!

2012 őszén a [http://videotorium.hu/hu/search/all?q=Szoftvertechnol%C3%B3gia+Java+gyakorlat Java-előadásokat] is felvették.

[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók itt megnézhetőek, innen letölthetőek]

A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.
* '''[[Szoftvertechnológia - Videójegyzet]]''' - a pdf Wiki-aloldallá alakított változata. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 9., 17:20 (UTC)

=== Vizsgakérdések ===
* [[Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések]] - szerkesszétek bátran! (korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing Google Docs-segédlet Wikis változata])
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing| Diagramok kigyűjtve a diákból] - szerkesszétek bátran!

===Egyéb segédanyagok===
==== Java ====
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial

==== Órai jegyzet ====
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet

==== UML ====
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

==== DTD ====
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1 @ W3Schools]
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2 @ ZVON.org]

==== Jackson system development (JSD), Jackson Structured Programming (JSP) ====
* [[JspSegitseg|JSP-segítség a Wikin]] - érdemes lenne jobban kidolgozni

==== XML ====
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp W3Schools XML tutorial] (figyelem: http://www.w3fools.com/)
* [https://developer.mozilla.org/en-US/docs/XML_Introduction MDN - XML Introduction]
* [http://www.w3.org/XML/ Extensible Markup Language (XML) @ W3.org]
* [http://alistapart.com/d/usingxml/xml_uses_a.html XML Example @ A List Apart]
* [http://alistapart.com/article/usingxml Using XML @ A List Apart]

==== Algebrai axiómák ====
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]

==== Tesztelés ====
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem

==== Agilis szoftverfejlesztés ====
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Scrum Scrum (Wikipédia)]
==== Egyéb ====
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

=== Régi anyagok ===
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.

* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva

===Vizsgafeladatok csoportosítva (TODO)===
A 2007/8-as évtől kezdve csoportosítva lesznek itt a feladatok, külön fs/mo formában, megoldásoknál esetleges magyarázással/indoklással. Nyilván lehetnek (vannak) benne hibák, hiányosságok (ezeket lehetőleg jelezni az arklurwiki@gmail.com e-mail címre).
*UML class diagram
**A,B,C,D,E feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_fs.pdf | Feladatsor]][[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_mo.pdf | Megoldások]]
*UML use-case diagram
**rajzoló feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_fs.pdf | Feladatsor]][[MEdia:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_mo.pdf | Megoldások]]
* Algebrai axiómák
** Kifejtős, és X-elős feladatok: [[Media:szofttech_jegyzet_algebrai_axioma_fs.pdf | Feladatsor]][[Media:szofttech_jegyzet_algebrai_axioma_mo.pdf | Megoldások]]

===Nemhivatalos konzultációk===

* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]

== Házi ==
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email előre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erről] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.

A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetűzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidőig, ami általában november vége.

=== Házi felépítése ===
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.

== Vizsga ==

====2013/14/1 félév====
* [[Media:stv_140707.pdf|stv_140707.pdf]]: 2014. január 7-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_140114.pdf|stv_140114.pdf]]: 2014. január 14-i vizsga megoldásokkal
* [[Media:szofttech_vizsga_stv_140121.pdf | stv_140121.pdf]]: 2014. január 21-i vizsga megoldásokkal

====2012/13/2 félév====
* [[Media:stv_130528.pdf|stv_130528.pdf]]: 2013 május 28-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130611.pdf|stv_130611.pdf]]: 2013 június 11-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130618.pdf|stv_130618.pdf]]: 2013 június 18-ai vizsga megoldásokkal

====2012/13/1 félév====
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal

====2011/12/2 félév====
* [[Média:Stv_120522.pdf‎|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120605.pdf‎‎|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120612.pdf‎‎|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal

====2011/12/1 félév====
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással

====2010/11 év====
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással

====2009/10 év====
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással

====2008/09 év====
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással

====2007/08 év====
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással

==== All In One PDF ====
* [[Media:Szofttech_All_In_One.pdf|All_In_One.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2014-01-13-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor
* [[Media:Szofttech_Vizsga_All_in_One_2000-12-19_-_2013-06-11_vizsgák_merged_bookmarked.pdf|Szofttech vizsga all in one 2000. december 19-től 2013. június 11-ig, könyvjelzőkkel ellátva!]]. A vizsgák a hivatalos oldalról lettek letöltve (http://directory.iit.bme.hu/belso/st/stbelso.html), a bookmarkok azok alapján készültek. Az anyagoknak Dr. László Zoltán (BME-IIT), jogi személyként a BME a jogtulajdonosa. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 17., 23:12 (UTC)

== Tippek ==
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!

== Kedvcsináló ==
===Szabó Csaba===
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. 
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]

===Lord Viktor===
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet. 
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)

== Egyéb anyagok/linkek ==
Interjú Dr. László Zoltánnal:
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]

''Mottó:''
* Az OOP nagyon class dolog.
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."

=== Fun Page ===
[[SzofttechFunPage]]

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Szofttech jegyzet algebrai axioma mo.pdf

2014-01-27T19:01:55Z

Arklur: Arklur feltöltötte a(z) „Fájl:Szofttech jegyzet algebrai axioma mo.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Fájl:Szofttech jegyzet algebrai axioma mo.pdf

2014-01-27T18:56:14Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:Szofttech jegyzet algebrai axioma fs.pdf

2014-01-27T18:56:11Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Szoftvertechnológia (régi)

2014-01-25T09:22:09Z

Arklur: /* 2013/14/1 félév */

{{Tantárgy
|nev=Szoftvertechnológia
|targykod=VIIIA217
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= IIT
|nagyzh= nincs
|kiszh= nincs
|vizsga= írásbeli
|hf=1 db
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"

== Követelmények ==
=== Előtanulmányi rend ===
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.
*Az '''aláírás''' feltétele:
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 21 pontot (42%).
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.

== Segédanyagok ==
=== Könyv ===
''Főbb könyvek''
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007.
* '''Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007'''
** Az UML 2 szabvány van benne. Egy esettanulmányt vezet végig a könyvön és az '''összes''' diagramtípust részletesen kivesézi. A mély megértéshez nagy segítség.
* '''Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány'''
* Használtan nehezen beszerezhető, ki kell fogni. A korábbi verziója (ami a közkedvelt illegaláis helyeken is megtalálhatók) egyáltalán nem váltja ki. Szájbarágós, ezért hosszú, DE ebből BÁRKI megérti! (Aki meg pro, az az olyan részekkel úgyis gyorsan halad.) A honlapon (stuser) be vannak hivatkozva a könyv szükséges fejezetei.

''Egyéb könyvek''
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999.
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML

===Hasznos publikációk===
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)

=== SzofttechJegyzet ===
* Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]
* Készítettünk egy módosított verziót, amiben az elírások nagyrésze javítva lett [[:File:SzofttechJegyzet8_jav.pdf|SzofttechJegyzet8_jav]]

* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!
* Továbbfejlesztési lehetőségek:
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

=== Videó ===
2010 őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben az anyagot!

2012 őszén a [http://videotorium.hu/hu/search/all?q=Szoftvertechnol%C3%B3gia+Java+gyakorlat Java-előadásokat] is felvették.

[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók itt megnézhetőek, innen letölthetőek]

A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.
* '''[[Szoftvertechnológia - Videójegyzet]]''' - a pdf Wiki-aloldallá alakított változata. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 9., 17:20 (UTC)

=== Vizsgakérdések ===
* [[Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések]] - szerkesszétek bátran! (korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing Google Docs-segédlet Wikis változata])
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing| Diagramok kigyűjtve a diákból] - szerkesszétek bátran!

===Egyéb segédanyagok===
==== Java ====
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial

==== Órai jegyzet ====
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet

==== UML ====
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

==== DTD ====
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1 @ W3Schools]
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2 @ ZVON.org]

==== Jackson system development (JSD), Jackson Structured Programming (JSP) ====
* [[JspSegitseg|JSP-segítség a Wikin]] - érdemes lenne jobban kidolgozni

==== XML ====
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp W3Schools XML tutorial] (figyelem: http://www.w3fools.com/)
* [https://developer.mozilla.org/en-US/docs/XML_Introduction MDN - XML Introduction]
* [http://www.w3.org/XML/ Extensible Markup Language (XML) @ W3.org]
* [http://alistapart.com/d/usingxml/xml_uses_a.html XML Example @ A List Apart]
* [http://alistapart.com/article/usingxml Using XML @ A List Apart]

==== Algebrai axiómák ====
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]

==== Tesztelés ====
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem

==== Agilis szoftverfejlesztés ====
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Scrum Scrum (Wikipédia)]
==== Egyéb ====
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

=== Régi anyagok ===
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.

* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva

===Vizsgafeladatok csoportosítva (TODO)===
A 2007/8-as évtől kezdve csoportosítva lesznek itt a feladatok, külön fs/mo formában, megoldásoknál esetleges magyarázással/indoklással. Nyilván lehetnek (vannak) benne hibák, hiányosságok (ezeket lehetőleg jelezni az arklurwiki@gmail.com e-mail címre).
*UML class diagram
**A,B,C,D,E feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_fs.pdf | Feladatsor]][[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_mo.pdf | Megoldások]]
*UML use-case diagram
**rajzoló feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_fs.pdf | Feladatsor]][[MEdia:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_mo.pdf | Megoldások]]

===Nemhivatalos konzultációk===

* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]

== Házi ==
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email előre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erről] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.

A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetűzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidőig, ami általában november vége.

=== Házi felépítése ===
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.

== Vizsga ==

====2013/14/1 félév====
* [[Media:stv_140707.pdf|stv_140707.pdf]]: 2014. január 7-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_140114.pdf|stv_140114.pdf]]: 2014. január 14-i vizsga megoldásokkal
* [[Media:szofttech_vizsga_stv_140121.pdf | stv_140121.pdf]]: 2014. január 21-i vizsga megoldásokkal

====2012/13/2 félév====
* [[Media:stv_130528.pdf|stv_130528.pdf]]: 2013 május 28-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130611.pdf|stv_130611.pdf]]: 2013 június 11-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130618.pdf|stv_130618.pdf]]: 2013 június 18-ai vizsga megoldásokkal

====2012/13/1 félév====
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal

====2011/12/2 félév====
* [[Média:Stv_120522.pdf‎|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120605.pdf‎‎|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120612.pdf‎‎|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal

====2011/12/1 félév====
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással

====2010/11 év====
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással

====2009/10 év====
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással

====2008/09 év====
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással

====2007/08 év====
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással

==== All In One PDF ====
* [[Media:Szofttech_All_In_One.pdf|All_In_One.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2014-01-13-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor
* [[Media:Szofttech_Vizsga_All_in_One_2000-12-19_-_2013-06-11_vizsgák_merged_bookmarked.pdf|Szofttech vizsga all in one 2000. december 19-től 2013. június 11-ig, könyvjelzőkkel ellátva!]]. A vizsgák a hivatalos oldalról lettek letöltve (http://directory.iit.bme.hu/belso/st/stbelso.html), a bookmarkok azok alapján készültek. Az anyagoknak Dr. László Zoltán (BME-IIT), jogi személyként a BME a jogtulajdonosa. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 17., 23:12 (UTC)

== Tippek ==
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!

== Kedvcsináló ==
===Szabó Csaba===
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. 
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]

===Lord Viktor===
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet. 
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)

== Egyéb anyagok/linkek ==
Interjú Dr. László Zoltánnal:
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]

''Mottó:''
* Az OOP nagyon class dolog.
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."

=== Fun Page ===
[[SzofttechFunPage]]

[[Category:Infoalap]]

Szoftvertechnológia (régi)

2014-01-25T09:21:38Z

Arklur: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Szoftvertechnológia
|targykod=VIIIA217
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= IIT
|nagyzh= nincs
|kiszh= nincs
|vizsga= írásbeli
|hf=1 db
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"

== Követelmények ==
=== Előtanulmányi rend ===
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.
*Az '''aláírás''' feltétele:
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 21 pontot (42%).
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.

== Segédanyagok ==
=== Könyv ===
''Főbb könyvek''
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007.
* '''Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007'''
** Az UML 2 szabvány van benne. Egy esettanulmányt vezet végig a könyvön és az '''összes''' diagramtípust részletesen kivesézi. A mély megértéshez nagy segítség.
* '''Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány'''
* Használtan nehezen beszerezhető, ki kell fogni. A korábbi verziója (ami a közkedvelt illegaláis helyeken is megtalálhatók) egyáltalán nem váltja ki. Szájbarágós, ezért hosszú, DE ebből BÁRKI megérti! (Aki meg pro, az az olyan részekkel úgyis gyorsan halad.) A honlapon (stuser) be vannak hivatkozva a könyv szükséges fejezetei.

''Egyéb könyvek''
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999.
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML

===Hasznos publikációk===
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)

=== SzofttechJegyzet ===
* Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]
* Készítettünk egy módosított verziót, amiben az elírások nagyrésze javítva lett [[:File:SzofttechJegyzet8_jav.pdf|SzofttechJegyzet8_jav]]

* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!
* Továbbfejlesztési lehetőségek:
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

=== Videó ===
2010 őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben az anyagot!

2012 őszén a [http://videotorium.hu/hu/search/all?q=Szoftvertechnol%C3%B3gia+Java+gyakorlat Java-előadásokat] is felvették.

[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók itt megnézhetőek, innen letölthetőek]

A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.
* '''[[Szoftvertechnológia - Videójegyzet]]''' - a pdf Wiki-aloldallá alakított változata. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 9., 17:20 (UTC)

=== Vizsgakérdések ===
* [[Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések]] - szerkesszétek bátran! (korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing Google Docs-segédlet Wikis változata])
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing| Diagramok kigyűjtve a diákból] - szerkesszétek bátran!

===Egyéb segédanyagok===
==== Java ====
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial

==== Órai jegyzet ====
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet

==== UML ====
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

==== DTD ====
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1 @ W3Schools]
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2 @ ZVON.org]

==== Jackson system development (JSD), Jackson Structured Programming (JSP) ====
* [[JspSegitseg|JSP-segítség a Wikin]] - érdemes lenne jobban kidolgozni

==== XML ====
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp W3Schools XML tutorial] (figyelem: http://www.w3fools.com/)
* [https://developer.mozilla.org/en-US/docs/XML_Introduction MDN - XML Introduction]
* [http://www.w3.org/XML/ Extensible Markup Language (XML) @ W3.org]
* [http://alistapart.com/d/usingxml/xml_uses_a.html XML Example @ A List Apart]
* [http://alistapart.com/article/usingxml Using XML @ A List Apart]

==== Algebrai axiómák ====
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]

==== Tesztelés ====
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem

==== Agilis szoftverfejlesztés ====
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Scrum Scrum (Wikipédia)]
==== Egyéb ====
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

=== Régi anyagok ===
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.

* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva

===Vizsgafeladatok csoportosítva (TODO)===
A 2007/8-as évtől kezdve csoportosítva lesznek itt a feladatok, külön fs/mo formában, megoldásoknál esetleges magyarázással/indoklással. Nyilván lehetnek (vannak) benne hibák, hiányosságok (ezeket lehetőleg jelezni az arklurwiki@gmail.com e-mail címre).
*UML class diagram
**A,B,C,D,E feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_fs.pdf | Feladatsor]][[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_mo.pdf | Megoldások]]
*UML use-case diagram
**rajzoló feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_fs.pdf | Feladatsor]][[MEdia:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_mo.pdf | Megoldások]]

===Nemhivatalos konzultációk===

* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]

== Házi ==
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email előre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erről] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.

A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetűzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidőig, ami általában november vége.

=== Házi felépítése ===
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.

== Vizsga ==

====2013/14/1 félév====
* [[Media:stv_140707.pdf|stv_140707.pdf]]: 2014. január 7-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_140114.pdf|stv_140114.pdf]]: 2014. január 14-i vizsga megoldásokkal
* [[Media:szofttech_vizsga_stv_140121.pdf]]: 2014. január 21-i vizsga megoldásokkal

====2012/13/2 félév====
* [[Media:stv_130528.pdf|stv_130528.pdf]]: 2013 május 28-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130611.pdf|stv_130611.pdf]]: 2013 június 11-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130618.pdf|stv_130618.pdf]]: 2013 június 18-ai vizsga megoldásokkal

====2012/13/1 félév====
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal

====2011/12/2 félév====
* [[Média:Stv_120522.pdf‎|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120605.pdf‎‎|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120612.pdf‎‎|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal

====2011/12/1 félév====
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással

====2010/11 év====
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással

====2009/10 év====
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással

====2008/09 év====
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással

====2007/08 év====
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással

==== All In One PDF ====
* [[Media:Szofttech_All_In_One.pdf|All_In_One.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2014-01-13-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor
* [[Media:Szofttech_Vizsga_All_in_One_2000-12-19_-_2013-06-11_vizsgák_merged_bookmarked.pdf|Szofttech vizsga all in one 2000. december 19-től 2013. június 11-ig, könyvjelzőkkel ellátva!]]. A vizsgák a hivatalos oldalról lettek letöltve (http://directory.iit.bme.hu/belso/st/stbelso.html), a bookmarkok azok alapján készültek. Az anyagoknak Dr. László Zoltán (BME-IIT), jogi személyként a BME a jogtulajdonosa. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 17., 23:12 (UTC)

== Tippek ==
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!

== Kedvcsináló ==
===Szabó Csaba===
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. 
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]

===Lord Viktor===
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet. 
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)

== Egyéb anyagok/linkek ==
Interjú Dr. László Zoltánnal:
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]

''Mottó:''
* Az OOP nagyon class dolog.
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."

=== Fun Page ===
[[SzofttechFunPage]]

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Szofttech vizsga stv 140121.pdf

2014-01-25T09:21:04Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Szoftvertechnológia (régi)

2014-01-24T20:56:06Z

Arklur: /* Vizsgafeladatok csoportosítva (TODO) */

{{Tantárgy
|nev=Szoftvertechnológia
|targykod=VIIIA217
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= IIT
|nagyzh= nincs
|kiszh= nincs
|vizsga= írásbeli
|hf=1 db
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"

== Követelmények ==
=== Előtanulmányi rend ===
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.
*Az '''aláírás''' feltétele:
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 21 pontot (42%).
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.

== Segédanyagok ==
=== Könyv ===
''Főbb könyvek''
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007.
* '''Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007'''
** Az UML 2 szabvány van benne. Egy esettanulmányt vezet végig a könyvön és az '''összes''' diagramtípust részletesen kivesézi. A mély megértéshez nagy segítség.
* '''Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány'''
* Használtan nehezen beszerezhető, ki kell fogni. A korábbi verziója (ami a közkedvelt illegaláis helyeken is megtalálhatók) egyáltalán nem váltja ki. Szájbarágós, ezért hosszú, DE ebből BÁRKI megérti! (Aki meg pro, az az olyan részekkel úgyis gyorsan halad.) A honlapon (stuser) be vannak hivatkozva a könyv szükséges fejezetei.

''Egyéb könyvek''
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999.
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML

===Hasznos publikációk===
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)

=== SzofttechJegyzet ===
* Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]
* Készítettünk egy módosított verziót, amiben az elírások nagyrésze javítva lett [[:File:SzofttechJegyzet8_jav.pdf|SzofttechJegyzet8_jav]]

* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!
* Továbbfejlesztési lehetőségek:
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

=== Videó ===
2010 őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben az anyagot!

2012 őszén a [http://videotorium.hu/hu/search/all?q=Szoftvertechnol%C3%B3gia+Java+gyakorlat Java-előadásokat] is felvették.

[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók itt megnézhetőek, innen letölthetőek]

A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.
* '''[[Szoftvertechnológia - Videójegyzet]]''' - a pdf Wiki-aloldallá alakított változata. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 9., 17:20 (UTC)

=== Vizsgakérdések ===
* [[Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések]] - szerkesszétek bátran! (korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing Google Docs-segédlet Wikis változata])
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing| Diagramok kigyűjtve a diákból] - szerkesszétek bátran!

===Egyéb segédanyagok===
==== Java ====
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial

==== Órai jegyzet ====
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet

==== UML ====
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

==== DTD ====
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1 @ W3Schools]
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2 @ ZVON.org]

==== Jackson system development (JSD), Jackson Structured Programming (JSP) ====
* [[JspSegitseg|JSP-segítség a Wikin]] - érdemes lenne jobban kidolgozni

==== XML ====
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp W3Schools XML tutorial] (figyelem: http://www.w3fools.com/)
* [https://developer.mozilla.org/en-US/docs/XML_Introduction MDN - XML Introduction]
* [http://www.w3.org/XML/ Extensible Markup Language (XML) @ W3.org]
* [http://alistapart.com/d/usingxml/xml_uses_a.html XML Example @ A List Apart]
* [http://alistapart.com/article/usingxml Using XML @ A List Apart]

==== Algebrai axiómák ====
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]

==== Tesztelés ====
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem

==== Agilis szoftverfejlesztés ====
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Scrum Scrum (Wikipédia)]
==== Egyéb ====
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

=== Régi anyagok ===
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.

* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva

===Vizsgafeladatok csoportosítva (TODO)===
A 2007/8-as évtől kezdve csoportosítva lesznek itt a feladatok, külön fs/mo formában, megoldásoknál esetleges magyarázással/indoklással. Nyilván lehetnek (vannak) benne hibák, hiányosságok (ezeket lehetőleg jelezni az arklurwiki@gmail.com e-mail címre).
*UML class diagram
**A,B,C,D,E feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_fs.pdf | Feladatsor]][[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_mo.pdf | Megoldások]]
*UML use-case diagram
**rajzoló feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_fs.pdf | Feladatsor]][[MEdia:szofttech_jegyzet_UML_usecasediagram_mo.pdf | Megoldások]]

===Nemhivatalos konzultációk===

* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]

== Házi ==
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email előre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erről] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.

A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetűzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidőig, ami általában november vége.

=== Házi felépítése ===
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.

== Vizsga ==

====2013/14/1 félév====
* [[Media:stv_140707.pdf|stv_140707.pdf]]: 2014. január 7-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_140114.pdf|stv_140114.pdf]]: 2014. január 14-i vizsga megoldásokkal

====2012/13/2 félév====
* [[Media:stv_130528.pdf|stv_130528.pdf]]: 2013 május 28-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130611.pdf|stv_130611.pdf]]: 2013 június 11-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130618.pdf|stv_130618.pdf]]: 2013 június 18-ai vizsga megoldásokkal

====2012/13/1 félév====
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal

====2011/12/2 félév====
* [[Média:Stv_120522.pdf‎|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120605.pdf‎‎|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120612.pdf‎‎|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal

====2011/12/1 félév====
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással

====2010/11 év====
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással

====2009/10 év====
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással

====2008/09 év====
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással

====2007/08 év====
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással

==== All In One PDF ====
* [[Media:Szofttech_All_In_One.pdf|All_In_One.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2014-01-13-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor
* [[Media:Szofttech_Vizsga_All_in_One_2000-12-19_-_2013-06-11_vizsgák_merged_bookmarked.pdf|Szofttech vizsga all in one 2000. december 19-től 2013. június 11-ig, könyvjelzőkkel ellátva!]]. A vizsgák a hivatalos oldalról lettek letöltve (http://directory.iit.bme.hu/belso/st/stbelso.html), a bookmarkok azok alapján készültek. Az anyagoknak Dr. László Zoltán (BME-IIT), jogi személyként a BME a jogtulajdonosa. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 17., 23:12 (UTC)

== Tippek ==
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!

== Kedvcsináló ==
===Szabó Csaba===
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. 
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]

===Lord Viktor===
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet. 
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)

== Egyéb anyagok/linkek ==
Interjú Dr. László Zoltánnal:
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]

''Mottó:''
* Az OOP nagyon class dolog.
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."

=== Fun Page ===
[[SzofttechFunPage]]

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Szofttech jegyzet UML usecasediagram mo.pdf

2014-01-24T20:55:08Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:Szofttech jegyzet UML usecasediagram fs.pdf

2014-01-24T20:55:05Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Szerkesztő:Arklur

2014-01-24T16:41:27Z

Arklur: Eltávolította a lap teljes tartalmát

Szerkesztő:Arklur

2014-01-24T16:41:13Z

Arklur: /* Szerkesztéseim */

Varga Péter, 2011-ben kezdett infós.

Szoftvertechnológia (régi)

2014-01-24T16:40:03Z

Arklur: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Szoftvertechnológia
|targykod=VIIIA217
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= IIT
|nagyzh= nincs
|kiszh= nincs
|vizsga= írásbeli
|hf=1 db
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA217/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista=szofttechATsch.bme.hu }}

[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: "szofttech"

== Követelmények ==
=== Előtanulmányi rend ===
[[A_programozás_alapjai_II.|A programozás alapjai 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.
*Az '''aláírás''' feltétele:
**A kiadott '''házi feladat''' elkészítése. Egy névre szóló feladatsort kell letölteni, kinyomtatni és a feladatokat megoldani, majd leadni. Akkor fogadják el, ha a feladatsor minden feladatára az adható pontok min. 50%-át sikerült megszerezni.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A házi feladat pótolható a pótlási héten új feladatsor kérésével (két és fél nap alatt kell megcsinálni), különeljárási díj ellenében.
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
* '''Vizsga:''' írásbeli, amely két részből áll. Az első (beugró) részben 24, a másodikban 26 pont szerezhető. A vizsga első 30 percében kell megírni a beugrót, majd azt beszedik, és lehet folytatni a vizsgát. A vizsga sikeres, ha a beugró 24 pontjából min. 14 megvan (~58%), valamint a vizsga összpontszáma eléri a 21 pontot (42%).
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A házi feladat eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod.

== Segédanyagok ==
=== Könyv ===
''Főbb könyvek''
* Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: [[Media:szofttech_objektumorientaltszoftverfejlesztes_konyv.pdf|Objektum orientált szoftver fejlesztés]], ComputerBooks, Bp., 1997 , Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár
* Sommerville, I. – Szoftver rendszerek fejlesztése 2. bővített kiadás, Panem Kiadó, Debrecen, 2007.
* '''Harald Störrle: UML 2, Panem Kiadó, Budapest, 2007'''
** Az UML 2 szabvány van benne. Egy esettanulmányt vezet végig a könyvön és az '''összes''' diagramtípust részletesen kivesézi. A mély megértéshez nagy segítség.
* '''Java 2 - Útikalauz programozóknak 5.0, ISBN 9630640923, Kiadó:ELTE TTK Hallgatói Alapítvány'''
* Használtan nehezen beszerezhető, ki kell fogni. A korábbi verziója (ami a közkedvelt illegaláis helyeken is megtalálhatók) egyáltalán nem váltja ki. Szájbarágós, ezért hosszú, DE ebből BÁRKI megérti! (Aki meg pro, az az olyan részekkel úgyis gyorsan halad.) A honlapon (stuser) be vannak hivatkozva a könyv szükséges fejezetei.

''Egyéb könyvek''
* Sommerville, I. - Software Engineering 8th ed., Pearson Education Ltd, 2007, http://www.cs.st-andrews.ac.uk/%7Eifs/index.html
* Booch, G., Rumbaugh, J., Jacobson, I.: The Unified Modeling Language User Guide, Addison-Wesley, 1999.
* Roger s. Pressman: Software Engineering, A Practitioner's Approach, 6th ed, McGraw-Hill, 2006
* UML 2.1.1 Superstructure Specification & Infrastructure Specification, http://www.omg.org/technology/documents/modeling_spec_catalog.htm#UML

===Hasznos publikációk===
* [http://www.ibm.com/developerworks/rational/library/content/03July/1000/1251/1251_bestpractices_TP026B.pdf Rational Unified Process] - minden, amit a RUP-ról tudni lehet (workflow-k, fázisok)

=== SzofttechJegyzet ===
* Legfrissebb változat: [[Media:SzofttechJegyzet8.pdf|SzofttechJegyzet8]]
* Készítettünk egy módosított verziót, amiben az elírások nagyrésze javítva lett [[:File:SzofttechJegyzet8_jav.pdf|SzofttechJegyzet8_jav]]

* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások
* 2011-es Elméleti anyag + feladatok megoldással + java
* (utolsó frissítés 2011.12.30. 16:58)
* A 2011-es tematika anyagai találhatóak meg benne, a 2012-es anyagok nincsenek benne!!!
* Továbbfejlesztési lehetőségek:
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb "kiadásban" feltölteni!
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)

=== Videó ===
2010 őszén az EHK felvette a tárgy előadásait, akkor még nem volt Java a tananyagban, illetve azóta megváltozott a tárgy szoftvertechnológiai része is, a videók NEM fedik le teljes mértékben az anyagot!

2012 őszén a [http://videotorium.hu/hu/search/all?q=Szoftvertechnol%C3%B3gia+Java+gyakorlat Java-előadásokat] is felvették.

[http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/902,Szoftvertechnologia A videók itt megnézhetőek, innen letölthetőek]

A 2010-es videókhoz készült [[Media:szofttech_video_jegyzet_timestamps_v1.pdf|Videó-jegyzet]] időbélyegzőkkel. Segítségével könnyű megkeresni adott anyagot a videókban.
* '''[[Szoftvertechnológia - Videójegyzet]]''' - a pdf Wiki-aloldallá alakított változata. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 9., 17:20 (UTC)

=== Vizsgakérdések ===
* [[Szoftvertechnológia - Lehetséges vizsgakérdések]] - szerkesszétek bátran! (korábbi [https://docs.google.com/document/d/1y6989PPel8nhjoPSYU3ztUS4poe0XC23kAQigjBVcQ4/edit?usp=sharing Google Docs-segédlet Wikis változata])
* [https://docs.google.com/document/d/1UcrKOjgA3vN9S4SD3uF_I6EjGssRkgN7ofhonbmohTM/edit?usp=sharing| Diagramok kigyűjtve a diákból] - szerkesszétek bátran!

===Egyéb segédanyagok===
==== Java ====
* [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)
* [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial

==== Órai jegyzet ====
* [[Media:Szofttech_elekescsaba_szofttech_oraijegyzet_2008.pdf|Elekes Csaba órai jegyzete]] - 2008-as előadáson kézzel írt jegyzet

==== UML ====
* UML quick reference (angolul): [http://www.holub.com/goodies/uml/ Allen Holub's UML Quick Reference]
* [[Media:Szofttech_UML_diagramok.pdf|Szofttech UML diagramok]] - diagramok magyarul
* [[Media:szofttech_diplomamunkaUML2.pdf|UML2 diplomamunka]] - Az UML eszközeinek bemutatása egy komplex rendszer tervezésén keresztül.
* [http://www.visual-paradigm.com/VPGallery/diagrams/Class.html az UML2 specifikációból kigyűjtve nagyon jó UML diagram magyarázatok (angolul)]
* [http://www.zicomi.com/viewDictionaryHome.jsp UML2 Diagramok - interaktív gyakorló példák]: deepHistory, shallowHistory, mindenféle példa magyarázattal! (angolul)
* [[Media:szofttech_PhDreport_UML.pdf|PhDreport_UML.pdf]] - UML PhD Project Report a Carnegie oldaláról
* [[Media:szofttech_uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf|uml_diagramok_tananyagfejlesztes.pdf]] - UML diagramok a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

==== DTD ====
* [http://www.w3schools.com/dtd/default.asp DTD tutorial 1 @ W3Schools]
* [http://www.zvon.org/xxl/DTDTutorial/Output_hun/example1.html DTD tutorial 2 @ ZVON.org]

==== Jackson system development (JSD), Jackson Structured Programming (JSP) ====
* [[JspSegitseg|JSP-segítség a Wikin]] - érdemes lenne jobban kidolgozni

==== XML ====
* [http://www.w3schools.com/xml/default.asp W3Schools XML tutorial] (figyelem: http://www.w3fools.com/)
* [https://developer.mozilla.org/en-US/docs/XML_Introduction MDN - XML Introduction]
* [http://www.w3.org/XML/ Extensible Markup Language (XML) @ W3.org]
* [http://alistapart.com/d/usingxml/xml_uses_a.html XML Example @ A List Apart]
* [http://alistapart.com/article/usingxml Using XML @ A List Apart]

==== Algebrai axiómák ====
* [[Media:szofttech_algebrai_axiomak.pdf|Algebrai axiómák hasznos segédlet]]

==== Tesztelés ====
* [[Media:szofttech_teszteles_segedlet_veszprem.pdf|Tesztelés segédlet]] - tesztelés rész segédlet, Veszprémi Egyetem

==== Agilis szoftverfejlesztés ====
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Scrum Scrum (Wikipédia)]
==== Egyéb ====
* [[Media:szofttech_szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf|szoftverkarbantartas_tananyagfejlesztes.pdf]] - Szoftverkarbantartás a [http://tananyagfejlesztes.mik.uni-pannon.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58&Itemid=71 Tananyagfejlesztés portálról]

=== Régi anyagok ===
A régi anyagok (pl.: Progtechnológia) teljesen más tematikát követtek, de nem érdemes kitörölni őket, mert találhatunk bennük értékes információkat.

* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_1.pdf]]
* [[Media:Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf|Szofttech_magyarJegyzet_2.pdf]]
* [[Media:szofttechfogalmak.pdf|szofttechfogalmak.pdf]] - Elméleti vizsgakérdések, válaszokkal
* [[Media:szofttech_elmelet2006-2008.pdf|szofttech_elmelet2006-2008.pdf]]]
* [[Media:szofttech_pt_biblia_1.pdf|szofttech_pt_biblia_1.pdf]] - Kézzel írt jegyzet
* [[Media:szofttech_pt_biblia_2.pdf|szofttech_pt_biblia_2.pdf]] - Kézzel írt jegyzet digitalizálva

===Vizsgafeladatok csoportosítva (TODO)===
A 2007/8-as évtől kezdve csoportosítva lesznek itt a feladatok, külön fs/mo formában, megoldásoknál esetleges magyarázással/indoklással. Nyilván lehetnek (vannak) benne hibák, hiányosságok (ezeket lehetőleg jelezni az arklurwiki@gmail.com e-mail címre).
*UML class diagram
**A,B,C,D,E feladattípus: [[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_fs.pdf | Feladatsor]][[Media:szofttech_jegyzet_UML_classdiagram_ABCDE_mo.pdf | Megoldások]]

===Nemhivatalos konzultációk===

* [[SzoftTechKonzi|Cassus féle szoftvertechnológia konzultáció 2009. jan. 12]]

== Házi ==
A NEPTUN-ban beállított email címre érkezik majd egy email előre láthatólag november elején, amiben egy kód található. [https://www.iit.bme.hu/~stuser/feladat.html Erről] az oldalról lehet letölteni majd a házi feladatot a kóddal.

A feladatlapot kinyomtatva, kitöltve és összetűzve kell leadni az emailben említett helyen (IIT adminisztráció), az emailben említett határidőig, ami általában november vége.

=== Házi felépítése ===
* 8 darab, tipikus szoftvertechnológia feladat vagy elméleti kérdés (olyan feladatok melyek vizsgákban szoktak szerepelni), tehát az AllInOne PDF sokat segít hasonló feladatok keresésében
* minden egyes feladatra külön-külön a pontok 50%-ának megszerzése.

== Vizsga ==

====2013/14/1 félév====
* [[Media:stv_140707.pdf|stv_140707.pdf]]: 2014. január 7-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_140114.pdf|stv_140114.pdf]]: 2014. január 14-i vizsga megoldásokkal

====2012/13/2 félév====
* [[Media:stv_130528.pdf|stv_130528.pdf]]: 2013 május 28-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130611.pdf|stv_130611.pdf]]: 2013 június 11-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130618.pdf|stv_130618.pdf]]: 2013 június 18-ai vizsga megoldásokkal

====2012/13/1 félév====
* [[Media:stv_130115.pdf|stv_130115.pdf]]: 2013 január 15-ei vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_130108.pdf|stv_130108.pdf]]: 2013 január 8-ai vizsga megoldásokkal
* [[Media:stv_121218.pdf|stv_121218.pdf]]: 2012 december 18-ai vizsga megoldásokkal

====2011/12/2 félév====
* [[Média:Stv_120522.pdf‎|stv_120522.pdf]]: 2012. május 22. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120605.pdf‎‎|stv_120606.pdf]]: 2012. június 5. vizsga megoldásokkal
* [[Média:Stv_120612.pdf‎‎|stv_120612.pdf]]: 2012. június 12. vizsga megoldásokkal

====2011/12/1 félév====
* [[Media:stv_120117.pdf|stv_120117.pdf]]: 2012. január 17-i vizsga megoldással
* [[Media:stv_120103.pdf|stv_120103.pdf]]: 2012. január 3-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_111220.pdf|stv_111220.pdf]]: 2011. december 20-ai vizsga megoldással

====2010/11 év====
* [[Media:stv_110614.pdf|stv_110614.pdf]]: 2011. június 14. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110607.pdf|stv_110607.pdf]]: 2011. június 7. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110524.pdf|stv_110524.pdf]]: 2011. május 24. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110118.pdf|stv_110118.pdf]]: 2011. január 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_110104a.pdf|stv_110104a.pdf]]: 2011. január 4. vizsga A csoport megoldással
* [[Media:stv_110104b.pdf|stv_110104b.pdf]]: 2011. január 4. vizsga B csoport megoldással
* [[Media:stv_101221.pdf|stv_101221.pdf]]: 2010. december 21. vizsga megoldással

====2009/10 év====
* az utolsó vizsga hiányzik, akinek megvan töltse fel
* [[Media:stv_100601.pdf|stv_100601.pdf]]: 2010. június 1. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100526.pdf|stv_100526.pdf]]: 2010. május 26-ai vizsga megoldással
* [[Media:stv_100126.pdf|stv_100126.pdf]]: 2010. január 26. vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112B.pdf|stv_100112B.pdf]]: 2010. január 12. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100112A.pdf|stv_100112A.pdf]]: 2010. január 12. 12:00 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105B.pdf|stv_100105B.pdf]]: 2010. január 5. 13:30 vizsga megoldással
* [[Media:stv_100105A.pdf|stv_100105A.pdf]]: 2010. január 5. 12:00 vizsga megoldással

====2008/09 év====
* [[Media:stv_090618.pdf|stv_090618.pdf]]: 2009. június 18. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090611.pdf|stv_090611.pdf]]: 2009. június 11. vizsga megoldással (4. feladat megoldása: 11. előadás-videó (2010.10.11) 44. percétől)
* [[Media:stv_090528.pdf|stv_090528.pdf]]: 2009. május 28. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090127.pdf|stv_090127.pdf]]: 2009. január 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090113.pdf|stv_090113.pdf]] 2009. január 13. vizsga megoldással
* [[Media:stv_090106.pdf|stv_090106.pdf]]: 2009. január 06. vizsga megoldással

====2007/08 év====
* [[Media:stv_080617.pdf|stv_080617.pdf]]: 2008. június 17. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080610.pdf|stv_080610.pdf]]: 2008. június 10. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080527.pdf|stv_080527.pdf]]: 2008. május 27. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080122.pdf|stv_080122.pdf]]: 2008. január 22. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080115.pdf|stv_080115.pdf]]: 2008. január 15. vizsga megoldással
* [[Media:stv_080108.pdf|stv_080108.pdf]]: 2008. január 8. vizsga megoldással

==== All In One PDF ====
* [[Media:Szofttech_All_In_One.pdf|All_In_One.pdf]]: Ez a PDF tartalmazza az összes ZH-t és vizsgát 2014-01-13-ig , de egy két hiányosság lehet. Bookmarkokat érdemes majd használni. Hasznos például egy-egy típusfeladat megkeresésekor és gyakorlásakor
* [[Media:Szofttech_Vizsga_All_in_One_2000-12-19_-_2013-06-11_vizsgák_merged_bookmarked.pdf|Szofttech vizsga all in one 2000. december 19-től 2013. június 11-ig, könyvjelzőkkel ellátva!]]. A vizsgák a hivatalos oldalról lettek letöltve (http://directory.iit.bme.hu/belso/st/stbelso.html), a bookmarkok azok alapján készültek. Az anyagoknak Dr. László Zoltán (BME-IIT), jogi személyként a BME a jogtulajdonosa. --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 17., 23:12 (UTC)

== Tippek ==
A tárgyat nem könnyű elvégezni, de nem is lehetetlen. A szofttech tipikusan olyan tárgy, melyre ha félév közben csak pár órat készülsz, akkor is eljutsz vizsgára, de vizsgán veszed észre hogy milyen keveset is tudsz, ezért ajánlom mindenkinek a félév közbeni készülést. A Java rész bevezetésével csak nehezedett a vizsga, arra úgy érdemes készülni hogy kódolsz és minden anyagrészt kipróbálsz amit csak vettünk órán, a diákból mindent meg kell értened, mert bármi előfordulhat vizsgán belőle. A szofttech részt pedig meg kell tanulni és meg kell érteni! Nincs mese, ez tanulós és nem egyszerü tárgy!

== Kedvcsináló ==
===Szabó Csaba===
A tárgy tetszett, hasznos de nehéz. Szerintem nagyon hasznos tárgy, én már találkoztam több részével az életben (UML, scrum, DTD, XML), illetve végre a Java programozási nyelvet is megtanulhatod rendesen (régi szoftlab3 képzés siralmas volt), van róla 4 előadás melyeket Goldschmidt Balázs tart, a java rész gyakorlata lényegében a szoftverlabor 3 tárgy. A vizsgákról, főleg a beugróról mindenkinek megvan a saját véleménye, nem egyszerü az biztos, de ez nem ennek a vitának a helye, levlistán lehet sok ilyen vitát találni/kezdeni. 
-- [[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]]

===Lord Viktor===
A tárgy a Bsc. egyik legnehezebb(en elvégezhető) tárgya. Az aláírás lényegében ingyen van, gyakorlatilag egy ZH-feladatsort kell megoldanod otthon egy-két hét alatt. Cserébe viszont a vizsga nehéz, nem is az anyag, hanem inkább a számonkérés módja miatt. A <strike>beugrató</strike> beugró teljesítéséhez kell nagy adag szerencse is, valamint lelemény és logika, hogy az ember egy kétértelmű dolognál kitalálja, hogy LZ mire gondolt. Ne tévesszen meg a neve: nem alapinformációkra kérdez rá, az anyagból bármi lehet benne. Sok előző évekbeli vizsgasor van fenn itt a wikin, ezekből látszik, mire gondolok. Ezért érdemes a vizsgát véresen komolyan venni, főleg a 6 vizsgás szabály bevezetése óta. A tárgy összességében nem haszontalan, csak sok a száraz elmélet, de aki szoftverfejlesztő akar lenni, annak kifejezetten érdekes is lehet. 
-- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. április 17., 09:20 (UTC)

== Egyéb anyagok/linkek ==
Interjú Dr. László Zoltánnal:
* [[SzoftTechTippek|Tanulási tippek, FAQ a tárggyal kapcsolatban]]

''Mottó:''
* Az OOP nagyon class dolog.
* There are no significant bugs in our released software that any significant number of users want fixed. (Bill Gates - http://en.wikiquote.org/wiki/Bill_Gates)
* - Mit mond a hallgató, amikor megkapja a szoftvertechnológia vizsgalapot? - OMG UML!
* "Ami a vizsga nehezseget illeti: alig fejezodott be a vizsgaidoszak, es maris felulemelkedik a "multbeli" nehezsegen, belatja, hogy a vizsganak komoly szerepe volt a tudasanak megszerzeseben. Ez igy van rendjen. A velt kellemetlenseg elhalvanyul idovel, a tudas megmarad."
* "A targyban szerzett ismeretek reven lassan bekerul abba a profi tarsasagba, amit "informatikusok"-nak is szoktak nevezni. Van sajat nyelvunk, fogalomrendszerunk, felszavakbol megertjuk egymast."

=== Fun Page ===
[[SzofttechFunPage]]

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Szofttech jegyzet UML classdiagram ABCDE mo.pdf

2014-01-24T16:34:17Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:Szofttech jegyzet UML classdiagram ABCDE fs.pdf

2014-01-24T16:34:01Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Távközlő hálózatok és szolgáltatások

2014-01-24T16:09:33Z

Arklur: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Távközlő hálózatok és szolgáltatások
|targykod=VITMA310
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=TMIT
|labor=2 db (opcionális)
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=tavhalok{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310
|targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/
}}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[Számítógép-hálózatok]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

===Szorgalmi időszakban===
*A félév során előadások ill. 2 db laborgyakorlat lesz, a részvétel opcionális. A laborok elején beugró van, a végén jegyzőkönyvet kell leadni, a laborra kapott jegy ezek együttes értékelésével alakul ki. Érdemes megcsinálni őket, ugyanis beleszámítanak a félévvégi jegybe.
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 45%) megírása. 100 pontos.
*'''Megajánlott jegy:''' van, 85 pont feletti ZH-t kell írni a megajánlott ötösért. Pót(pót)ZH-n már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
**A laboralkalmak nem pótolhatók.
*'''Elővizsga:''' van.

===Vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli. 95 pont szerezhető rajta.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.
**A négyes ZH-t írók +2, az ötös ZH-t írók +3 pontot kapnak a vizsgadolgozatukra. (A pótZH-kon már nincs mód a pluszpontok megszerzésére).
===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye a pluszpontokon kívül nem számít bele a félévvégi jegybe, a félév során tartott 2 laboré viszont igen, 5 pontnyi súllyal. A maradék 95 pontot a vizsgaeredmény adja.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont !!Jegy
|-
| 0 - 44 || 1
|-
|45 - 54 || 2
|-
|55 - 64 || 3
|-
|65 - 74 || 4
|-
|75 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.

Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.

A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.

További segédletek:

* [https://docs.google.com/document/d/1uFR3n2eH8b3PMJnU4BEJ_p4m0n_qW8ocIRq6lk7wabY/edit 2012-2013/1 évfolyamkidolgozás]

* [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]

* [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]] Jól magyaráz, csak hiányos az ábra, amiért nincsenek belerajzolva maguk a kapcsolók, amik nélkül viszont nem fogadják el ZH/vizsgán a rajzot!

*[[Media:thsz_jegyzet_STS kapcsolo feladatok.pdf | STS]][[Media:thsz_jegyzet_TST kapcsolo feladatok.pdf | TST]][[Media:thsz_jegyzet_SSS kapcsolo feladatok.pdf | SSS]] Kapcsolómezőkből feladatok/megoldások.

* [[Média:Thsz diak 2013 zhra.pdf| 2013-as diák a zh-ra]]

* [[Média:Thsz_Diak_merged_vizsgara_full.pdf| 2013-as diák vizsgára (a fentiek + az ZH után leadottak)]]

== Labor ==

Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.

Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.

Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]

* [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]

* [https://ib213.tmit.bme.hu| Laborokra jelentkezés]

== ZH ==

Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.

A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]
* [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]
* [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]
* [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]
* [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]

== Vizsga ==

A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.

Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):

* [[THSZ_2014.01.06. vizsga feladatai]]
* [[THSZ_2013.12.18. elővizsga feladatai]]
* [[THSZ_Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]
* [[THSZ_Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]
* [[THSZ_Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]
* [[THSZ_Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]

== Tippek ==

Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot (azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd). Zh-ra, vizsgára érdemes átnézni a képeket, ábrákat. Előszeretettel kérdeznek rá ezekre is. A "csak vizsgára" jelölésű részeket értelemszerűen zh-n sem kérik számon.

== Kedvcsináló ==

A tárgy hasonlít a [[Számítógép-hálózatok]] című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)

[[Kategória:Infoalap]]

Fájl:Thsz jegyzet TST kapcsolo feladatok.pdf

2014-01-24T15:56:47Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:Thsz jegyzet STS kapcsolo feladatok.pdf

2014-01-24T15:56:44Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:Thsz jegyzet SSS kapcsolo feladatok.pdf

2014-01-24T15:56:37Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Algoritmuselmélet (régi)

2014-01-17T13:55:49Z

Arklur: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Algoritmuselmélet
|targykod=VISZA213
|szak=info
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/
|levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.
*'''Elővizsga:''' nincs

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.
*<math> P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)</math>
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P !! Jegy
|-
|0 - 31 || 1
|-
|32 - 43 || 2
|-
|44 - 55 || 3
|-
|56 - 67 || 4
|-
|68 - 80 || 5
|}

===Félévvégi jegy===
*A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.

==Segédanyagok==

*'''Előadáshoz'''
**A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.
**[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé
**[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz
**[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott
**[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról
**[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ Javascript útvonalkereső demo] (tehát java plugin nélkül is megy!): A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point
**[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]

*'''Gyakorlathoz'''
**[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott
**'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''
**'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrisebb változat : 21-Sep-2012 11:32)

==Videó==
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)

==ZH==

*2013
** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)
** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)
** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)

*2012
** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással

*2011
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül

*2010
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)

==Vizsga==
*2013-14 ősz
**[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül

*2012-13 tavasz
**[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)
**[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)

*2012-13 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül
**[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül

*2011-12 ősz
**[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással
**[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással

==Tippek==

A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.

Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)

Erősen ajánlani tudom a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEALGO videókat], főképp a '''gyakorlat videókat''' (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.

==Hasznos linkek==

[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]

[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala

[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)

[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala

[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala

[[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Algel V3 2014 01 16.pdf

2014-01-17T13:54:15Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:Algel V2 2014 01 09.pdf

2014-01-17T13:53:57Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:Algel V1 2014 01 02.pdf

2014-01-17T13:53:50Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Mesterséges intelligencia (régi)

2013-12-17T11:37:33Z

Arklur: /* Házi feladat */

{{Tantárgy
|targykod=VIMIA313
|nev=Mesterséges intelligencia
|szak=info
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313
|levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' leadása. Egy házi van, amit párokban kell megoldani. A feladatot az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. 25 pontból legalább 10-t kell kapni rá.
*A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.
*'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.
**A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladat (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:
*<math>P= \frac{ZH}{2}+HF+Ve+Vi</math>
*''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 36 || 1
|-
|37 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 125|| 5
|}
* Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.

==Verseny==
A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.

A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.

Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.

==A tárgyról==
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi
* [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Miből érdemes tanulni?==
* [http://mialmanach.mit.bme.hu/ MI Almanach]
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ szegedi egyetem gyakorlat honlapja]
* [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)
* Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]
* SZTE-ről jó cuccok:
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]
** [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/jelasity_jegyzet.pdf Jelasity-jegyzet]

==ZH==
Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).

===Tananyag===
* [http://www.libri.hu/konyv/peter_norvig.mesterseges-intelligencia-2.html Tankönyv]
* [[Media:mint_feladatmegoldasok_2001.doc|MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]]
* [[Media:mint_zh_osszefoglalo_2001.docx|MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)]]felhasználásával.
* 1-12. fejezet a könyvből

===Hivatalos gyakorló feladatok:===
Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.
* [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]

===Keresési algoritmusok===
{{Rejtett
|mutatott=Külön
|szöveg=
*[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]
*[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]
*[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]
*[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]
*[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]
*[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]
*[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]
*[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]
*[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]
*[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]
}}
Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]

===Korábbi ZH-k===

* 2012
** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]
** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]
** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]

* 2011
** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]

* 2010
** ZH megoldások : [[Media:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Media:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]
** PZH megoldások : [[Media:MI_PZH_2010_11_30_A_megoldasok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2010_11_30_B_megoldasok.pdf | B csoport ]]

*2009
** ZH feladatsorok: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]
** PZH feladatsorok: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]

==Házi feladat==

Párokban kell feladatot választani egy nagy listából. Minden párhoz tartozik egy konzulens, aki végül értékelni fogja, a feladat elkészítése közben pedig tőle lehet segítséget kérni. A feladat tökéletes megvalósítása 25 pontot ér, ebből kell legalább 10 pontot szerezni.

{{Rejtett
|mutatott=Régi hf-rendszer
|szöveg=
Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).

===Első feladat===
Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.

===Második feladat===
Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként.
[[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]]

===Harmadik feladat===
Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.
}}

==Vizsga ==
* tananyag: 1-21. fejezet
* [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]
* [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.doc|Mi összefoglaló vizsgára]]

===Kidolgozott vizsgák:===
* [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)]
* [[:Media:mi_vizsga_all.pdf|A tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126B|2006. 01. 26. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]

[[Category:Infoalap]]

Mesterséges intelligencia (régi)

2013-12-17T11:36:24Z

Arklur: /* A szorgalmi időszakban */

{{Tantárgy
|targykod=VIMIA313
|nev=Mesterséges intelligencia
|szak=info
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313
|levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' leadása. Egy házi van, amit párokban kell megoldani. A feladatot az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. 25 pontból legalább 10-t kell kapni rá.
*A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.
*'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.
**A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladat (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:
*<math>P= \frac{ZH}{2}+HF+Ve+Vi</math>
*''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 36 || 1
|-
|37 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 125|| 5
|}
* Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.

==Verseny==
A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.

A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.

Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.

==A tárgyról==
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi
* [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Miből érdemes tanulni?==
* [http://mialmanach.mit.bme.hu/ MI Almanach]
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ szegedi egyetem gyakorlat honlapja]
* [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)
* Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]
* SZTE-ről jó cuccok:
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]
** [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/jelasity_jegyzet.pdf Jelasity-jegyzet]

==ZH==
Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).

===Tananyag===
* [http://www.libri.hu/konyv/peter_norvig.mesterseges-intelligencia-2.html Tankönyv]
* [[Media:mint_feladatmegoldasok_2001.doc|MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]]
* [[Media:mint_zh_osszefoglalo_2001.docx|MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)]]felhasználásával.
* 1-12. fejezet a könyvből

===Hivatalos gyakorló feladatok:===
Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.
* [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]

===Keresési algoritmusok===
{{Rejtett
|mutatott=Külön
|szöveg=
*[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]
*[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]
*[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]
*[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]
*[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]
*[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]
*[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]
*[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]
*[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]
*[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]
}}
Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]

===Korábbi ZH-k===

* 2012
** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]
** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]
** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]

* 2011
** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]

* 2010
** ZH megoldások : [[Media:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Media:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]
** PZH megoldások : [[Media:MI_PZH_2010_11_30_A_megoldasok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2010_11_30_B_megoldasok.pdf | B csoport ]]

*2009
** ZH feladatsorok: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]
** PZH feladatsorok: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]

==Házi feladat==

Párokban kell feladatot választani egy nagy listából. Minden párhoz tartozik egy konzulens, aki végül értékelni fogja, a feladat elkészítése közben pedig tőle lehet segítséget kérni. A feladat tökéletes megvalósítása 10 pontot ér, plusz munkával lehet rá több pontot is kapni.

{{Rejtett
|mutatott=Régi hf-rendszer
|szöveg=
Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).

===Első feladat===
Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.

===Második feladat===
Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként.
[[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]]

===Harmadik feladat===
Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.
}}

==Vizsga ==
* tananyag: 1-21. fejezet
* [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]
* [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.doc|Mi összefoglaló vizsgára]]

===Kidolgozott vizsgák:===
* [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)]
* [[:Media:mi_vizsga_all.pdf|A tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126B|2006. 01. 26. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórium 3 - 5. mérés ellenőrző kérdései

2013-11-28T15:22:29Z

Arklur: /* 8. A mérési utasításban az 6. ábrán példaként látható átalakított jelnél a mintavételezés koherens-e? A válaszát indokolja is meg. */

==1. Mit jelent az analóg/digitális átalakítás? Milyen bemenő/kimenő jelei vannak egy A/D átalakítónak?==
Az analóg-digitális átalakítás során az amplitúdóban és időben folytonos analóg jelből mind időben, mind amplitúdóban diszkrét jelet (diszkrét értékek sorozatát) állítunk elő. Az időtartománybeli diszkretizálást mintavételezésnek, az amplitúdó-tartománybelit kvantálásnak nevezzük. Az analóg-digitális átalakítók az analóg jelet általában először időben diszkretizálják egy mintavevő-tartó áramkörrel. A mintavett jel ezután egy kvantáló, más néven analóg-digitális átkódoló egységre kerül, mely elvégzi az amplitúdó diszkretizálását, a bemenetére adott amplitúdónak megfelelő digitális jelet (számkódot, adatot) ad a kimenetén.

==2. Mit nevezünk az A/D átalakító átváltási szintjének?==
Az A/D átkódoló a bemenő analóg jeltartomány egy-egy kis résztartományához egy-egy digitális értéket rendel. Ez a folyamat az amplitúdó-kvantálás. A
résztartományok határai az ún. átváltási vagy komparálási szintek. A résztartományok közepe a névleges kvantálási szint.

(Az az érték, ahonnantól a Dout egy LSB értékkel nagyobb lesz.)

==3. Mi a kvantálási hiba?==
Az Ain analóg jel értéke és a kvantálási résztartományt reprezentáló diszkrét érték különbsége mint a kvantálásból szükségszerűen eredő bizonytalanság jelentkezik, ez az ún. kvantálási hiba.

==4. Magyarázza el a szukcesszív-approximációs A/D átalakítás működési elvét!==
Implicit analóg-digitális átalakítók: D/A konvertert használnak, visszacsatolva annak kimenetét. Az átalakítás lényegében úgy történik, hogy egy vezérlő logika valamilyen módszer
szerint addig változtatja a D/A-ra kerülő digitális jel értékét, amíg az A/D átalakító bemenetén és a D/A kimenetén megjelenő analóg jel (közelítőleg) meg nem egyezik.

[[Fájl:meres3_implicitatalakito.JPG]]
[[Fájl:meres3_szukcapprtal.JPG]]

A szukcesszív approximációs módszernél az A/D számlálója a sorozatos közelítés elvét használva elõször nagyobb, majd egyre finomodó lépésekben, a bitértékeknek megfelelő szintek szerint halad. Az átalakítás kezdetén a számláló regisztere nullázódik, majd az MSB bitet 1-be billenti a vezérlő, a komparátor pedig összehasonlítja az A/D bemenő jelét a D/A kimenetével. Ha nagyobb a bemenet, akkor ez a bit biztosan 1-es, ha kisebb, akkor biztosan 0. Az LSB bitek felé haladva iteráljuk az eljárást, így n órajelnek megfelelő idő után megkapjuk a végeredményt. Ha a szukcesszív approximációs A/D átkódoló bemenetén a jel nem állandó, akkor az átalakítási időtartam valamelyik pillanatában fennálló értéket szolgáltatja. A szukcesszív approximációs A/D átkódoló mintavételi idejének bizonytalansága tehát az átalakítási idővel azonos.

==5. A mintavételi törvény szerint milyen összefüggés legyen az fs mintavételi frekvencia és a vizsgálandó jel legnagyobb frekvenciájú (fx) összetevője között, általános esetben?==
fs >= 2 * fx

==6. Egy 115,0 kHz frekvenciájú szinuszjelet 115,2 kHz gyakorisággal mintavételezünk. A mintavett jelek visszaállításánál milyen frekvenciájú jelet fogunk kapni?==
Egy 115,0 kHz frekvenciájú szinuszjelet 115,2 kHz gyakorisággal mintavételezünk. Ez
alulmintavételezés, mert 115,0 kHz > 115,2/2 kHz . A mintavételezett jel összetevői: 115 kHz,
(115,2-115) = 0,2 kHz, (115,2+115) = 230,2 kHz, (230,4-115) = 115,4 kHz, és így tovább. A jelvisszaállító
áramkör az fN = 115,2/2 kHz-nél kisebb frekvenciájú komponenseket engedi át, a 115 kHz-es
szinuszt 0,2 kHz frekvenciára transzformálva kapjuk vissza.

==7. Mit jelent a koherens mintavételezés?==
Koherens mintavétel alatt azt értjük, hogy a mintavétel időtartománya a vizsgált jel periódusidejének egész számú többszöröse, és ezért nem lép fel az ún. szivárgás (leakage).

A szivárgást a legszemléletesebben egy pepita képpel és egy analóg (nem DVI) vga kábellel csatlakozó LCD monitorral tudod megtapasztalni. Ha elrontod a monitoron a "clock" beállítást, akkor sötétebb, mozgó szélű csíkokat látsz. Ez mérés esetén egy plusz pöcköt jelent frekvenciatartományban (szép néven felharmonikus). -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.25.

A mérési utasítás példájában a mintavétel frekvenciája 115200 Hz (azaz ennyi mintát venne egy másodperc alatt), de csak 8192 egymás utáni mintát tud eltárolni a RAM-ban. A kérdést a mérési utasítás hátulról közelíti meg: milyen annak a jelnek a frekvenciája, amit ez a mintavételező koherensen tud mérni? Tegyük fel, hogy pontosan 5 periódusát mintavételezzük egy szinuszjelnek (k=5), az egész számú többszörös biztosítja a koherens mintavételt. Ekkor már könnyen kiszámítható az ideális mérendő jel frekvenciája: k / fm = 8192 / 115200 Ha = 5, akkor fm = 70,3125 Hz. -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.25.

==8. A mérési utasításban az 6. ábrán példaként látható átalakított jelnél a mintavételezés koherens-e? A válaszát indokolja is meg.==

[[Fájl:meres3_6.abra.jpg | Ábra]] 

Nem koherens, mert a mérési tartományban nem a periódus egész számú többszöröse szerepel. Ezt onnan látod, hogy két oldalt a jel "nem ér össze".
(Senkit ne tévesszen meg a frekvenciánál látott számérték, az alapján a jel koherens lenne, de az nem erre a mérésre vonatkozik, azért van elszürkítve.)

==9. Definiálja az effektív bitszám fogalmát! ==
Az effektív bitszám annak az ideális A/D átalakítónak a bitszáma, amelynek jel/zaj viszonya egyezik a valódi A/D átalakító jel/zaj viszonyával. Azaz ez a bitszám annak az ideális átalakítónak a bitszáma, ahol a kvantálási zaj teljesítménye ugyanakkora, mint az igazi A/D-nál valamennyi zajforrás összegzett teljesítménye. Az effektív bitszámnak nem kell egész számnak lennie.

/ Mérési útmutató 7. oldal /

==10. Mit jelent a digitális/analóg átalakítás? Milyen bemenő/kimenő jelei vannak egy D/A átalakítónak? ==
A digitális-analóg átalakítást az A/D átalakítás ismeretében nagyon könnyű megérteni: itt digitális kódokhoz rendelünk konstans feszültségértékeket. Mivel a konstans digitális kódokhoz konstans feszültségek tartoznak, nincsenek komparálási szintek. Ideális esetben bármely két szomszédos digitális kódhoz tartozó kimeneti feszültség különbsége a kvantumnagyság.
Ebből az is következik, hogy a jel a D/A visszaalakítás után lépcsőzetes alakot fog felvenni.

==11. Magyarázza el a szintkiválasztós (ellenállás-láncos) D/A átalakítás működési elvét! ==
A D/A átalakítók bemenetére sorosan vagy párhuzamosan is adhatjuk a jeleket. Soros átvitelnél csak több ütemben lehet átalakítani a jelet, míg párhuzamos működésnél ez egyetlen ütemben megtehető, így a gyakorlatban inkább a párhuzamos működésű átalakítók használatosak.

A legegyszerűbbbb átalakítási elvű D/A a szintkiválasztós (voltage level selection): egy feszültségosztó ellenállás-hálózattal előállítjuk az összes lehetséges kimeneti jelet, ezek közül egy analóg multiplexer az éppen aktuális digitális értéknek megfelelőt engedi a kimenetre. Hátránya a struktúrának, hogy n bites átalakításhoz 2^n darab ellenállás és 2^n analóg kapcsoló kell. A nagy elemszám ellenére 8-10 bites felbontásig MOS integrált átalakítókban mégis alkalmazzák ezt a módszert a jó differenciális linearitása miatt.

[[Fájl:meres3_szintkivalDA.JPG]]

==12. Mi a statikus karakterisztika ofszet és erősítés hibája? ==
[[Fájl:meres3_hibak.png]] 

A valódi karakterisztika kezdő- és végpontjainak eltérését az ideális karakterisztika megfelelő pontjaitól a '''nullahiba (offset error)''' és a '''végérték-hiba (FS-hiba, FS error)''' jellemzi (5.1 ábra). Pontosabban a nullahiba a 0 értékhez tartozó valódi átváltási szint és az ideális szint (1/2LSB) távolsága, míg a végérték-hiba a legnagyobb átváltási szint eltérése az ideális értéktől. Értéküket LSB-ben kifejezve szokták megadni. A végértékhiba helyett gyakran a valódi karakterisztika meredekségének az ideálistól való eltérését adják meg, amit '''erősítés-hibának (gain error)''' szoktak nevezni. Ezt nevezhetjük a konverziós együttható hibájának is.

Megjegyzés: LSB-vel itt a legkisebb helyi értékű bit megváltozásához tartozó feszültséget jelölik, ami lineáris átalakító esetén megegyezik a kvantumnagysággal, értéke pedig : LSB = FS/2^n. -- [[KissAnett|Olthyer]] - 2005.09.25.

==13. Adott egy 4 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. ! A mért karakterisztika kezdő- és végpontjának koordinátái (0, +1V) és (15, +9V).! ==
*Mekkora az LSB névleges értéke?
**LSB = 0.5V (8/(2^4))
*Mekkora az ofszet hiba?
**Ofszet hiba = 1V
*Mekkora az erősítési hiba (gain error) százalékban?
**FS érték a 2^n számértékhez tartozik, n bites D/A átalakító esetén. A bemeneten viszont csak max. (2^n -1) állítható be, (az 1111..11 kód,) amihez akkor értelemszerűen FS - 1LSB feszültség tartozik. / Mérési útmutató 16. oldal /
**Ha a kimeneti jeltartomány 0 ... +8 V, akkor a 15 értékhez: FS - LSB = 8 - 0,5 = 7,5 V tartozik.
** Az elméleti karakterisztika meredeksége 7,5 V/ 15, a valós (mért) karakterisztika meredeksége pedig 8 V/ 15 (0 és 15 bemeneti érték között 8 V-ot változik).
** Így már meg tudod határozni az erősítési hibát. (8/15-7,5/15)/(7,5/15) = (8-7,5)/7,5 = 0,5/7,5 = 6,67%

==14. Mit jelent az integrális linearitási hiba?==
Az '''integrális linearitási hiba''' (integrális nemlinearitás, integral nonlinearity, INL) a valódi átalakítási karakterisztika maximális eltérése a referencia-egyenestől.

==15. Mi a különbség a végpontok közötti és a legkisebb-négyzetes becslés alapján számított referencia-egyenessel történő hibaszámítás között? Melyik a standard (szokásos) eljárás?==
A két végpontot összekötő egyenes helyett lehetne az ún. legjobban illeszkedő egyenest (best-fit line) választani, amely a legkisebb négyzetes becsléssel meghatározott egyenes. A legjobban illeszkedő egyenes esetében általában kisebb maximális eltérés adódik.

Referencia vonalként a tényleges karakterisztika két végpontját összekötő egyenest alkalmazzák.

==16. Adott egy 3 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. A mért karakterisztika végpontjainak koordinátái (0, +1V) és (7, +9V). Írja fel az INL meghatározásához szokásosan használt referencia-egyenes egyenletét explicit formában!==
Számítás menete: a (0, 1) kezdőpontú és (7, 9) végpontú egyenes egyenletét kell meghatároznunk. A meredeksége a függőleges irányú megváltozás / vízszintes irányú megváltozás, tehát (9-1) / (7-0) = 8/7. Ehhez hozzá kell adni, hogy az y tengelyt hol metszi, nyilván az 1-ben, hiszen 1V az offszet feszültség, és kész is vagyunk.

A referencia egyenes: V(d) = 8/7*d+1.

==17. Adott egy 4 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. A karakterisztikáról az alanti táblázatban található mérési eredmények állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján mekkora az integrális linearitási hiba (INL) LSB egységekben kifejezve?==

{| border="1"
| '''D''' || '''Uki [V]''' || '''Referencia egyenes [V]''' || '''Eltérés [V]''' || '''Eltérés [LSB]'''
|-
| 0 || -0.5 || '''-0.5''' || *0* || *0*
|-
| 4 || +1.3 || '''1.5''' || '''-0.2''' || '''-0.4'''
|-
| 8 || +3.9 || '''3.5''' || '''0.4''' || '''0.8'''
|-
| 12 || +5.7 || '''5.5''' || '''0.2''' || '''0.4'''
|-
| 15 || +7 || '''7''' || *0* || *0*
|}

INL = '''0.8''' LSB

Számítás menete: a táblázatnak csak a fehérrel jelölt oszlopai vannak megadva. A referencia egyenest úgy kapjuk meg, hogy (0, -0,5) kezdőpontú és (15, 7) végpontú egyenest felrajzoljuk, és utána az első oszlopban megadott D értékekre megadjuk az értékeit. Az egyenes egyenlete az előző feladathoz hasonlóan adódik: V(d) = 7,5/15*d - 0,5 = d/2 - 0,5. A megfelelő D értékeket behelyettesítve az egyenes egyenletébe megkapjuk a harmadik oszlopot. Az eltérés ezek után könnyen számítható, mindössze a kimenet referencia egyenestől való eltérését kell megadnunk, ez pedig egy sima kivonás (tényleges kimeneti érték - referencia egyenes értéke). A kezdő- és végpontnál eltérésre mindenképpen pontosan nullát kell kapnunk, hiszen erre a két pontra illesztettük a referenciaegyenest.

Az utolsó oszlopot az eltérés [V] oszlop átskálázásával kaphatjuk meg, 1 LSB-vel kell osztanunk. LSB = FS/2^n = 8/2^4 = 1/2.

INL értéke az (abszolútértékben) maximális eltérés lesz LSB-ben megadva. A maximális eltérés jól látszik a táblázatból, hogy 0.4 V, LSB-ben kifejezve 0.8 LSB.

==18. Mit jelent a differenciális linearitási hiba (DNL, differenciális nemlinearitás)?==
A/D: A differenciális nemlinearitás megadja, hogy az egyes kódokhoz tartozó feszültségtartományok szélessége (tehát a kódot határoló komparálási szintek távolsága) hogyan viszonyul a tényleges LSB értékéhez képest.

D/A: Lineáris esetben két szomszédos kódhoz tartozó kimeneti feszültség különbsége az illesztett egyenes meredekségével, azaz a tényleges LSB-vel volna egyenlő. A DNL azt jellemzi, hogy ezek a különbségek
mennyire térnek el az LSB értékétől.

Ezek a definíciók megadják a minden egyes kódhoz tartozó értéket. Az átalakítóra jellemző globális értéket úgy kapjuk, hogy kiválasztjuk az (abszolútértékben) legnagyobbat ezek közül.

==19. Adott egy 4 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. A karakterisztika egy szakaszáról az alanti táblázatban található mérési eredmények állnak rendelkezésünkre. Az adott szakaszt tekintve mekkora a differenciális linearitási hiba (DNL) LSB egységekben kifejezve?==

{| border="1"
| *D* || '''Uki [V]''' || '''"Lépcső" [V]''' || '''"Lépcső" [LSB]''' || '''"Eltérés 1 LSB-től" [LSB]'''
|-
| 6 || 3.2 || -- || -- || --
|-
| 7 || 3.9 || '''0.7''' || '''1.4''' || '''0.4'''
|-
| 8 || 4.3 || '''0.4''' || '''0.8''' || '''-0.2'''
|-
| 9 || 4.8 || '''0.5''' || '''1''' || '''0'''
|}

DNL = '''0.4''' LSB

Számítás menete: az előzőhöz hasonlóan az első két oszlop áll rendelkezésünkre. Azt kell meghatároznunk, hogy ha D eggyel változik, mennyivel változik a kimenet értéke. Nyilván a kimenetek értékét kell egymásból kivonnunk, tehát a másodikból az elsőt, a harmadikból a másodikat, stb. A táblázat első sora értelemszerűen üres, hiszen nincs információnk arról, hogy D értéke mennyi volt 5-ben! Ha megvannak a kimeneten levő eltérések, számítsuk át az értékeket LSB-re, ez lesz a harmadik oszlop. (A kimeneti jeltartomány FS = 8V, így LSB = FS/2^n = 8/2^4 = 1/2, osszuk el a lépcsők értéket 1/2-del.) Ideális esetben a lépcső mindig pontosan 1 LSB lenne, az ettől való eltérés a kódokhoz tartozó hiba, a DNL. Az utolsó oszlopot tehát úgy kapjuk, hogy kivonunk egyet a harmadik oszlop értékeiből. Válasszuk ki a maximális értéket, és megkaptuk a végeredményt, a globális DNL értéket.

2010-ben, a mi csoportunkban más kérdések voltak. Ábra segítségével kellett elmagyarázni, hogy mi az a nullahiba, végértékhiba, erősítési hiba, integrális és differenciális linearitási hiba. Figyelni kellett, hogy mikor volt A/D és mikor D/A átalakítás, érteni kellett ezeket, kevés, ha csak wikiről bemagoltad. De am egyszerű:)

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórium 3 - 5. mérés ellenőrző kérdései

2013-11-28T15:22:13Z

Arklur: /* 8. A mérési utasításban az 6. ábrán példaként látható átalakított jelnél a mintavételezés koherens-e? A válaszát indokolja is meg. */

==1. Mit jelent az analóg/digitális átalakítás? Milyen bemenő/kimenő jelei vannak egy A/D átalakítónak?==
Az analóg-digitális átalakítás során az amplitúdóban és időben folytonos analóg jelből mind időben, mind amplitúdóban diszkrét jelet (diszkrét értékek sorozatát) állítunk elő. Az időtartománybeli diszkretizálást mintavételezésnek, az amplitúdó-tartománybelit kvantálásnak nevezzük. Az analóg-digitális átalakítók az analóg jelet általában először időben diszkretizálják egy mintavevő-tartó áramkörrel. A mintavett jel ezután egy kvantáló, más néven analóg-digitális átkódoló egységre kerül, mely elvégzi az amplitúdó diszkretizálását, a bemenetére adott amplitúdónak megfelelő digitális jelet (számkódot, adatot) ad a kimenetén.

==2. Mit nevezünk az A/D átalakító átváltási szintjének?==
Az A/D átkódoló a bemenő analóg jeltartomány egy-egy kis résztartományához egy-egy digitális értéket rendel. Ez a folyamat az amplitúdó-kvantálás. A
résztartományok határai az ún. átváltási vagy komparálási szintek. A résztartományok közepe a névleges kvantálási szint.

(Az az érték, ahonnantól a Dout egy LSB értékkel nagyobb lesz.)

==3. Mi a kvantálási hiba?==
Az Ain analóg jel értéke és a kvantálási résztartományt reprezentáló diszkrét érték különbsége mint a kvantálásból szükségszerűen eredő bizonytalanság jelentkezik, ez az ún. kvantálási hiba.

==4. Magyarázza el a szukcesszív-approximációs A/D átalakítás működési elvét!==
Implicit analóg-digitális átalakítók: D/A konvertert használnak, visszacsatolva annak kimenetét. Az átalakítás lényegében úgy történik, hogy egy vezérlő logika valamilyen módszer
szerint addig változtatja a D/A-ra kerülő digitális jel értékét, amíg az A/D átalakító bemenetén és a D/A kimenetén megjelenő analóg jel (közelítőleg) meg nem egyezik.

[[Fájl:meres3_implicitatalakito.JPG]]
[[Fájl:meres3_szukcapprtal.JPG]]

A szukcesszív approximációs módszernél az A/D számlálója a sorozatos közelítés elvét használva elõször nagyobb, majd egyre finomodó lépésekben, a bitértékeknek megfelelő szintek szerint halad. Az átalakítás kezdetén a számláló regisztere nullázódik, majd az MSB bitet 1-be billenti a vezérlő, a komparátor pedig összehasonlítja az A/D bemenő jelét a D/A kimenetével. Ha nagyobb a bemenet, akkor ez a bit biztosan 1-es, ha kisebb, akkor biztosan 0. Az LSB bitek felé haladva iteráljuk az eljárást, így n órajelnek megfelelő idő után megkapjuk a végeredményt. Ha a szukcesszív approximációs A/D átkódoló bemenetén a jel nem állandó, akkor az átalakítási időtartam valamelyik pillanatában fennálló értéket szolgáltatja. A szukcesszív approximációs A/D átkódoló mintavételi idejének bizonytalansága tehát az átalakítási idővel azonos.

==5. A mintavételi törvény szerint milyen összefüggés legyen az fs mintavételi frekvencia és a vizsgálandó jel legnagyobb frekvenciájú (fx) összetevője között, általános esetben?==
fs >= 2 * fx

==6. Egy 115,0 kHz frekvenciájú szinuszjelet 115,2 kHz gyakorisággal mintavételezünk. A mintavett jelek visszaállításánál milyen frekvenciájú jelet fogunk kapni?==
Egy 115,0 kHz frekvenciájú szinuszjelet 115,2 kHz gyakorisággal mintavételezünk. Ez
alulmintavételezés, mert 115,0 kHz > 115,2/2 kHz . A mintavételezett jel összetevői: 115 kHz,
(115,2-115) = 0,2 kHz, (115,2+115) = 230,2 kHz, (230,4-115) = 115,4 kHz, és így tovább. A jelvisszaállító
áramkör az fN = 115,2/2 kHz-nél kisebb frekvenciájú komponenseket engedi át, a 115 kHz-es
szinuszt 0,2 kHz frekvenciára transzformálva kapjuk vissza.

==7. Mit jelent a koherens mintavételezés?==
Koherens mintavétel alatt azt értjük, hogy a mintavétel időtartománya a vizsgált jel periódusidejének egész számú többszöröse, és ezért nem lép fel az ún. szivárgás (leakage).

A szivárgást a legszemléletesebben egy pepita képpel és egy analóg (nem DVI) vga kábellel csatlakozó LCD monitorral tudod megtapasztalni. Ha elrontod a monitoron a "clock" beállítást, akkor sötétebb, mozgó szélű csíkokat látsz. Ez mérés esetén egy plusz pöcköt jelent frekvenciatartományban (szép néven felharmonikus). -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.25.

A mérési utasítás példájában a mintavétel frekvenciája 115200 Hz (azaz ennyi mintát venne egy másodperc alatt), de csak 8192 egymás utáni mintát tud eltárolni a RAM-ban. A kérdést a mérési utasítás hátulról közelíti meg: milyen annak a jelnek a frekvenciája, amit ez a mintavételező koherensen tud mérni? Tegyük fel, hogy pontosan 5 periódusát mintavételezzük egy szinuszjelnek (k=5), az egész számú többszörös biztosítja a koherens mintavételt. Ekkor már könnyen kiszámítható az ideális mérendő jel frekvenciája: k / fm = 8192 / 115200 Ha = 5, akkor fm = 70,3125 Hz. -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.25.

==8. A mérési utasításban az 6. ábrán példaként látható átalakított jelnél a mintavételezés koherens-e? A válaszát indokolja is meg.==

[[Media:meres3_6.abra.jpg | Ábra]] 

Nem koherens, mert a mérési tartományban nem a periódus egész számú többszöröse szerepel. Ezt onnan látod, hogy két oldalt a jel "nem ér össze".
(Senkit ne tévesszen meg a frekvenciánál látott számérték, az alapján a jel koherens lenne, de az nem erre a mérésre vonatkozik, azért van elszürkítve.)

==9. Definiálja az effektív bitszám fogalmát! ==
Az effektív bitszám annak az ideális A/D átalakítónak a bitszáma, amelynek jel/zaj viszonya egyezik a valódi A/D átalakító jel/zaj viszonyával. Azaz ez a bitszám annak az ideális átalakítónak a bitszáma, ahol a kvantálási zaj teljesítménye ugyanakkora, mint az igazi A/D-nál valamennyi zajforrás összegzett teljesítménye. Az effektív bitszámnak nem kell egész számnak lennie.

/ Mérési útmutató 7. oldal /

==10. Mit jelent a digitális/analóg átalakítás? Milyen bemenő/kimenő jelei vannak egy D/A átalakítónak? ==
A digitális-analóg átalakítást az A/D átalakítás ismeretében nagyon könnyű megérteni: itt digitális kódokhoz rendelünk konstans feszültségértékeket. Mivel a konstans digitális kódokhoz konstans feszültségek tartoznak, nincsenek komparálási szintek. Ideális esetben bármely két szomszédos digitális kódhoz tartozó kimeneti feszültség különbsége a kvantumnagyság.
Ebből az is következik, hogy a jel a D/A visszaalakítás után lépcsőzetes alakot fog felvenni.

==11. Magyarázza el a szintkiválasztós (ellenállás-láncos) D/A átalakítás működési elvét! ==
A D/A átalakítók bemenetére sorosan vagy párhuzamosan is adhatjuk a jeleket. Soros átvitelnél csak több ütemben lehet átalakítani a jelet, míg párhuzamos működésnél ez egyetlen ütemben megtehető, így a gyakorlatban inkább a párhuzamos működésű átalakítók használatosak.

A legegyszerűbbbb átalakítási elvű D/A a szintkiválasztós (voltage level selection): egy feszültségosztó ellenállás-hálózattal előállítjuk az összes lehetséges kimeneti jelet, ezek közül egy analóg multiplexer az éppen aktuális digitális értéknek megfelelőt engedi a kimenetre. Hátránya a struktúrának, hogy n bites átalakításhoz 2^n darab ellenállás és 2^n analóg kapcsoló kell. A nagy elemszám ellenére 8-10 bites felbontásig MOS integrált átalakítókban mégis alkalmazzák ezt a módszert a jó differenciális linearitása miatt.

[[Fájl:meres3_szintkivalDA.JPG]]

==12. Mi a statikus karakterisztika ofszet és erősítés hibája? ==
[[Fájl:meres3_hibak.png]] 

A valódi karakterisztika kezdő- és végpontjainak eltérését az ideális karakterisztika megfelelő pontjaitól a '''nullahiba (offset error)''' és a '''végérték-hiba (FS-hiba, FS error)''' jellemzi (5.1 ábra). Pontosabban a nullahiba a 0 értékhez tartozó valódi átváltási szint és az ideális szint (1/2LSB) távolsága, míg a végérték-hiba a legnagyobb átváltási szint eltérése az ideális értéktől. Értéküket LSB-ben kifejezve szokták megadni. A végértékhiba helyett gyakran a valódi karakterisztika meredekségének az ideálistól való eltérését adják meg, amit '''erősítés-hibának (gain error)''' szoktak nevezni. Ezt nevezhetjük a konverziós együttható hibájának is.

Megjegyzés: LSB-vel itt a legkisebb helyi értékű bit megváltozásához tartozó feszültséget jelölik, ami lineáris átalakító esetén megegyezik a kvantumnagysággal, értéke pedig : LSB = FS/2^n. -- [[KissAnett|Olthyer]] - 2005.09.25.

==13. Adott egy 4 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. ! A mért karakterisztika kezdő- és végpontjának koordinátái (0, +1V) és (15, +9V).! ==
*Mekkora az LSB névleges értéke?
**LSB = 0.5V (8/(2^4))
*Mekkora az ofszet hiba?
**Ofszet hiba = 1V
*Mekkora az erősítési hiba (gain error) százalékban?
**FS érték a 2^n számértékhez tartozik, n bites D/A átalakító esetén. A bemeneten viszont csak max. (2^n -1) állítható be, (az 1111..11 kód,) amihez akkor értelemszerűen FS - 1LSB feszültség tartozik. / Mérési útmutató 16. oldal /
**Ha a kimeneti jeltartomány 0 ... +8 V, akkor a 15 értékhez: FS - LSB = 8 - 0,5 = 7,5 V tartozik.
** Az elméleti karakterisztika meredeksége 7,5 V/ 15, a valós (mért) karakterisztika meredeksége pedig 8 V/ 15 (0 és 15 bemeneti érték között 8 V-ot változik).
** Így már meg tudod határozni az erősítési hibát. (8/15-7,5/15)/(7,5/15) = (8-7,5)/7,5 = 0,5/7,5 = 6,67%

==14. Mit jelent az integrális linearitási hiba?==
Az '''integrális linearitási hiba''' (integrális nemlinearitás, integral nonlinearity, INL) a valódi átalakítási karakterisztika maximális eltérése a referencia-egyenestől.

==15. Mi a különbség a végpontok közötti és a legkisebb-négyzetes becslés alapján számított referencia-egyenessel történő hibaszámítás között? Melyik a standard (szokásos) eljárás?==
A két végpontot összekötő egyenes helyett lehetne az ún. legjobban illeszkedő egyenest (best-fit line) választani, amely a legkisebb négyzetes becsléssel meghatározott egyenes. A legjobban illeszkedő egyenes esetében általában kisebb maximális eltérés adódik.

Referencia vonalként a tényleges karakterisztika két végpontját összekötő egyenest alkalmazzák.

==16. Adott egy 3 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. A mért karakterisztika végpontjainak koordinátái (0, +1V) és (7, +9V). Írja fel az INL meghatározásához szokásosan használt referencia-egyenes egyenletét explicit formában!==
Számítás menete: a (0, 1) kezdőpontú és (7, 9) végpontú egyenes egyenletét kell meghatároznunk. A meredeksége a függőleges irányú megváltozás / vízszintes irányú megváltozás, tehát (9-1) / (7-0) = 8/7. Ehhez hozzá kell adni, hogy az y tengelyt hol metszi, nyilván az 1-ben, hiszen 1V az offszet feszültség, és kész is vagyunk.

A referencia egyenes: V(d) = 8/7*d+1.

==17. Adott egy 4 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. A karakterisztikáról az alanti táblázatban található mérési eredmények állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján mekkora az integrális linearitási hiba (INL) LSB egységekben kifejezve?==

{| border="1"
| '''D''' || '''Uki [V]''' || '''Referencia egyenes [V]''' || '''Eltérés [V]''' || '''Eltérés [LSB]'''
|-
| 0 || -0.5 || '''-0.5''' || *0* || *0*
|-
| 4 || +1.3 || '''1.5''' || '''-0.2''' || '''-0.4'''
|-
| 8 || +3.9 || '''3.5''' || '''0.4''' || '''0.8'''
|-
| 12 || +5.7 || '''5.5''' || '''0.2''' || '''0.4'''
|-
| 15 || +7 || '''7''' || *0* || *0*
|}

INL = '''0.8''' LSB

Számítás menete: a táblázatnak csak a fehérrel jelölt oszlopai vannak megadva. A referencia egyenest úgy kapjuk meg, hogy (0, -0,5) kezdőpontú és (15, 7) végpontú egyenest felrajzoljuk, és utána az első oszlopban megadott D értékekre megadjuk az értékeit. Az egyenes egyenlete az előző feladathoz hasonlóan adódik: V(d) = 7,5/15*d - 0,5 = d/2 - 0,5. A megfelelő D értékeket behelyettesítve az egyenes egyenletébe megkapjuk a harmadik oszlopot. Az eltérés ezek után könnyen számítható, mindössze a kimenet referencia egyenestől való eltérését kell megadnunk, ez pedig egy sima kivonás (tényleges kimeneti érték - referencia egyenes értéke). A kezdő- és végpontnál eltérésre mindenképpen pontosan nullát kell kapnunk, hiszen erre a két pontra illesztettük a referenciaegyenest.

Az utolsó oszlopot az eltérés [V] oszlop átskálázásával kaphatjuk meg, 1 LSB-vel kell osztanunk. LSB = FS/2^n = 8/2^4 = 1/2.

INL értéke az (abszolútértékben) maximális eltérés lesz LSB-ben megadva. A maximális eltérés jól látszik a táblázatból, hogy 0.4 V, LSB-ben kifejezve 0.8 LSB.

==18. Mit jelent a differenciális linearitási hiba (DNL, differenciális nemlinearitás)?==
A/D: A differenciális nemlinearitás megadja, hogy az egyes kódokhoz tartozó feszültségtartományok szélessége (tehát a kódot határoló komparálási szintek távolsága) hogyan viszonyul a tényleges LSB értékéhez képest.

D/A: Lineáris esetben két szomszédos kódhoz tartozó kimeneti feszültség különbsége az illesztett egyenes meredekségével, azaz a tényleges LSB-vel volna egyenlő. A DNL azt jellemzi, hogy ezek a különbségek
mennyire térnek el az LSB értékétől.

Ezek a definíciók megadják a minden egyes kódhoz tartozó értéket. Az átalakítóra jellemző globális értéket úgy kapjuk, hogy kiválasztjuk az (abszolútértékben) legnagyobbat ezek közül.

==19. Adott egy 4 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. A karakterisztika egy szakaszáról az alanti táblázatban található mérési eredmények állnak rendelkezésünkre. Az adott szakaszt tekintve mekkora a differenciális linearitási hiba (DNL) LSB egységekben kifejezve?==

{| border="1"
| *D* || '''Uki [V]''' || '''"Lépcső" [V]''' || '''"Lépcső" [LSB]''' || '''"Eltérés 1 LSB-től" [LSB]'''
|-
| 6 || 3.2 || -- || -- || --
|-
| 7 || 3.9 || '''0.7''' || '''1.4''' || '''0.4'''
|-
| 8 || 4.3 || '''0.4''' || '''0.8''' || '''-0.2'''
|-
| 9 || 4.8 || '''0.5''' || '''1''' || '''0'''
|}

DNL = '''0.4''' LSB

Számítás menete: az előzőhöz hasonlóan az első két oszlop áll rendelkezésünkre. Azt kell meghatároznunk, hogy ha D eggyel változik, mennyivel változik a kimenet értéke. Nyilván a kimenetek értékét kell egymásból kivonnunk, tehát a másodikból az elsőt, a harmadikból a másodikat, stb. A táblázat első sora értelemszerűen üres, hiszen nincs információnk arról, hogy D értéke mennyi volt 5-ben! Ha megvannak a kimeneten levő eltérések, számítsuk át az értékeket LSB-re, ez lesz a harmadik oszlop. (A kimeneti jeltartomány FS = 8V, így LSB = FS/2^n = 8/2^4 = 1/2, osszuk el a lépcsők értéket 1/2-del.) Ideális esetben a lépcső mindig pontosan 1 LSB lenne, az ettől való eltérés a kódokhoz tartozó hiba, a DNL. Az utolsó oszlopot tehát úgy kapjuk, hogy kivonunk egyet a harmadik oszlop értékeiből. Válasszuk ki a maximális értéket, és megkaptuk a végeredményt, a globális DNL értéket.

2010-ben, a mi csoportunkban más kérdések voltak. Ábra segítségével kellett elmagyarázni, hogy mi az a nullahiba, végértékhiba, erősítési hiba, integrális és differenciális linearitási hiba. Figyelni kellett, hogy mikor volt A/D és mikor D/A átalakítás, érteni kellett ezeket, kevés, ha csak wikiről bemagoltad. De am egyszerű:)

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórium 3 - 5. mérés ellenőrző kérdései

2013-11-28T15:21:37Z

Arklur: /* 8. A mérési utasításban az 6. ábrán példaként látható átalakított jelnél a mintavételezés koherens-e? A válaszát indokolja is meg. */

==1. Mit jelent az analóg/digitális átalakítás? Milyen bemenő/kimenő jelei vannak egy A/D átalakítónak?==
Az analóg-digitális átalakítás során az amplitúdóban és időben folytonos analóg jelből mind időben, mind amplitúdóban diszkrét jelet (diszkrét értékek sorozatát) állítunk elő. Az időtartománybeli diszkretizálást mintavételezésnek, az amplitúdó-tartománybelit kvantálásnak nevezzük. Az analóg-digitális átalakítók az analóg jelet általában először időben diszkretizálják egy mintavevő-tartó áramkörrel. A mintavett jel ezután egy kvantáló, más néven analóg-digitális átkódoló egységre kerül, mely elvégzi az amplitúdó diszkretizálását, a bemenetére adott amplitúdónak megfelelő digitális jelet (számkódot, adatot) ad a kimenetén.

==2. Mit nevezünk az A/D átalakító átváltási szintjének?==
Az A/D átkódoló a bemenő analóg jeltartomány egy-egy kis résztartományához egy-egy digitális értéket rendel. Ez a folyamat az amplitúdó-kvantálás. A
résztartományok határai az ún. átváltási vagy komparálási szintek. A résztartományok közepe a névleges kvantálási szint.

(Az az érték, ahonnantól a Dout egy LSB értékkel nagyobb lesz.)

==3. Mi a kvantálási hiba?==
Az Ain analóg jel értéke és a kvantálási résztartományt reprezentáló diszkrét érték különbsége mint a kvantálásból szükségszerűen eredő bizonytalanság jelentkezik, ez az ún. kvantálási hiba.

==4. Magyarázza el a szukcesszív-approximációs A/D átalakítás működési elvét!==
Implicit analóg-digitális átalakítók: D/A konvertert használnak, visszacsatolva annak kimenetét. Az átalakítás lényegében úgy történik, hogy egy vezérlő logika valamilyen módszer
szerint addig változtatja a D/A-ra kerülő digitális jel értékét, amíg az A/D átalakító bemenetén és a D/A kimenetén megjelenő analóg jel (közelítőleg) meg nem egyezik.

[[Fájl:meres3_implicitatalakito.JPG]]
[[Fájl:meres3_szukcapprtal.JPG]]

A szukcesszív approximációs módszernél az A/D számlálója a sorozatos közelítés elvét használva elõször nagyobb, majd egyre finomodó lépésekben, a bitértékeknek megfelelő szintek szerint halad. Az átalakítás kezdetén a számláló regisztere nullázódik, majd az MSB bitet 1-be billenti a vezérlő, a komparátor pedig összehasonlítja az A/D bemenő jelét a D/A kimenetével. Ha nagyobb a bemenet, akkor ez a bit biztosan 1-es, ha kisebb, akkor biztosan 0. Az LSB bitek felé haladva iteráljuk az eljárást, így n órajelnek megfelelő idő után megkapjuk a végeredményt. Ha a szukcesszív approximációs A/D átkódoló bemenetén a jel nem állandó, akkor az átalakítási időtartam valamelyik pillanatában fennálló értéket szolgáltatja. A szukcesszív approximációs A/D átkódoló mintavételi idejének bizonytalansága tehát az átalakítási idővel azonos.

==5. A mintavételi törvény szerint milyen összefüggés legyen az fs mintavételi frekvencia és a vizsgálandó jel legnagyobb frekvenciájú (fx) összetevője között, általános esetben?==
fs >= 2 * fx

==6. Egy 115,0 kHz frekvenciájú szinuszjelet 115,2 kHz gyakorisággal mintavételezünk. A mintavett jelek visszaállításánál milyen frekvenciájú jelet fogunk kapni?==
Egy 115,0 kHz frekvenciájú szinuszjelet 115,2 kHz gyakorisággal mintavételezünk. Ez
alulmintavételezés, mert 115,0 kHz > 115,2/2 kHz . A mintavételezett jel összetevői: 115 kHz,
(115,2-115) = 0,2 kHz, (115,2+115) = 230,2 kHz, (230,4-115) = 115,4 kHz, és így tovább. A jelvisszaállító
áramkör az fN = 115,2/2 kHz-nél kisebb frekvenciájú komponenseket engedi át, a 115 kHz-es
szinuszt 0,2 kHz frekvenciára transzformálva kapjuk vissza.

==7. Mit jelent a koherens mintavételezés?==
Koherens mintavétel alatt azt értjük, hogy a mintavétel időtartománya a vizsgált jel periódusidejének egész számú többszöröse, és ezért nem lép fel az ún. szivárgás (leakage).

A szivárgást a legszemléletesebben egy pepita képpel és egy analóg (nem DVI) vga kábellel csatlakozó LCD monitorral tudod megtapasztalni. Ha elrontod a monitoron a "clock" beállítást, akkor sötétebb, mozgó szélű csíkokat látsz. Ez mérés esetén egy plusz pöcköt jelent frekvenciatartományban (szép néven felharmonikus). -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.25.

A mérési utasítás példájában a mintavétel frekvenciája 115200 Hz (azaz ennyi mintát venne egy másodperc alatt), de csak 8192 egymás utáni mintát tud eltárolni a RAM-ban. A kérdést a mérési utasítás hátulról közelíti meg: milyen annak a jelnek a frekvenciája, amit ez a mintavételező koherensen tud mérni? Tegyük fel, hogy pontosan 5 periódusát mintavételezzük egy szinuszjelnek (k=5), az egész számú többszörös biztosítja a koherens mintavételt. Ekkor már könnyen kiszámítható az ideális mérendő jel frekvenciája: k / fm = 8192 / 115200 Ha = 5, akkor fm = 70,3125 Hz. -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.10.25.

==8. A mérési utasításban az 6. ábrán példaként látható átalakított jelnél a mintavételezés koherens-e? A válaszát indokolja is meg.==

[[Media:meres3_6.abra.jpg]] 

Nem koherens, mert a mérési tartományban nem a periódus egész számú többszöröse szerepel. Ezt onnan látod, hogy két oldalt a jel "nem ér össze".
(Senkit ne tévesszen meg a frekvenciánál látott számérték, az alapján a jel koherens lenne, de az nem erre a mérésre vonatkozik, azért van elszürkítve.)

==9. Definiálja az effektív bitszám fogalmát! ==
Az effektív bitszám annak az ideális A/D átalakítónak a bitszáma, amelynek jel/zaj viszonya egyezik a valódi A/D átalakító jel/zaj viszonyával. Azaz ez a bitszám annak az ideális átalakítónak a bitszáma, ahol a kvantálási zaj teljesítménye ugyanakkora, mint az igazi A/D-nál valamennyi zajforrás összegzett teljesítménye. Az effektív bitszámnak nem kell egész számnak lennie.

/ Mérési útmutató 7. oldal /

==10. Mit jelent a digitális/analóg átalakítás? Milyen bemenő/kimenő jelei vannak egy D/A átalakítónak? ==
A digitális-analóg átalakítást az A/D átalakítás ismeretében nagyon könnyű megérteni: itt digitális kódokhoz rendelünk konstans feszültségértékeket. Mivel a konstans digitális kódokhoz konstans feszültségek tartoznak, nincsenek komparálási szintek. Ideális esetben bármely két szomszédos digitális kódhoz tartozó kimeneti feszültség különbsége a kvantumnagyság.
Ebből az is következik, hogy a jel a D/A visszaalakítás után lépcsőzetes alakot fog felvenni.

==11. Magyarázza el a szintkiválasztós (ellenállás-láncos) D/A átalakítás működési elvét! ==
A D/A átalakítók bemenetére sorosan vagy párhuzamosan is adhatjuk a jeleket. Soros átvitelnél csak több ütemben lehet átalakítani a jelet, míg párhuzamos működésnél ez egyetlen ütemben megtehető, így a gyakorlatban inkább a párhuzamos működésű átalakítók használatosak.

A legegyszerűbbbb átalakítási elvű D/A a szintkiválasztós (voltage level selection): egy feszültségosztó ellenállás-hálózattal előállítjuk az összes lehetséges kimeneti jelet, ezek közül egy analóg multiplexer az éppen aktuális digitális értéknek megfelelőt engedi a kimenetre. Hátránya a struktúrának, hogy n bites átalakításhoz 2^n darab ellenállás és 2^n analóg kapcsoló kell. A nagy elemszám ellenére 8-10 bites felbontásig MOS integrált átalakítókban mégis alkalmazzák ezt a módszert a jó differenciális linearitása miatt.

[[Fájl:meres3_szintkivalDA.JPG]]

==12. Mi a statikus karakterisztika ofszet és erősítés hibája? ==
[[Fájl:meres3_hibak.png]] 

A valódi karakterisztika kezdő- és végpontjainak eltérését az ideális karakterisztika megfelelő pontjaitól a '''nullahiba (offset error)''' és a '''végérték-hiba (FS-hiba, FS error)''' jellemzi (5.1 ábra). Pontosabban a nullahiba a 0 értékhez tartozó valódi átváltási szint és az ideális szint (1/2LSB) távolsága, míg a végérték-hiba a legnagyobb átváltási szint eltérése az ideális értéktől. Értéküket LSB-ben kifejezve szokták megadni. A végértékhiba helyett gyakran a valódi karakterisztika meredekségének az ideálistól való eltérését adják meg, amit '''erősítés-hibának (gain error)''' szoktak nevezni. Ezt nevezhetjük a konverziós együttható hibájának is.

Megjegyzés: LSB-vel itt a legkisebb helyi értékű bit megváltozásához tartozó feszültséget jelölik, ami lineáris átalakító esetén megegyezik a kvantumnagysággal, értéke pedig : LSB = FS/2^n. -- [[KissAnett|Olthyer]] - 2005.09.25.

==13. Adott egy 4 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. ! A mért karakterisztika kezdő- és végpontjának koordinátái (0, +1V) és (15, +9V).! ==
*Mekkora az LSB névleges értéke?
**LSB = 0.5V (8/(2^4))
*Mekkora az ofszet hiba?
**Ofszet hiba = 1V
*Mekkora az erősítési hiba (gain error) százalékban?
**FS érték a 2^n számértékhez tartozik, n bites D/A átalakító esetén. A bemeneten viszont csak max. (2^n -1) állítható be, (az 1111..11 kód,) amihez akkor értelemszerűen FS - 1LSB feszültség tartozik. / Mérési útmutató 16. oldal /
**Ha a kimeneti jeltartomány 0 ... +8 V, akkor a 15 értékhez: FS - LSB = 8 - 0,5 = 7,5 V tartozik.
** Az elméleti karakterisztika meredeksége 7,5 V/ 15, a valós (mért) karakterisztika meredeksége pedig 8 V/ 15 (0 és 15 bemeneti érték között 8 V-ot változik).
** Így már meg tudod határozni az erősítési hibát. (8/15-7,5/15)/(7,5/15) = (8-7,5)/7,5 = 0,5/7,5 = 6,67%

==14. Mit jelent az integrális linearitási hiba?==
Az '''integrális linearitási hiba''' (integrális nemlinearitás, integral nonlinearity, INL) a valódi átalakítási karakterisztika maximális eltérése a referencia-egyenestől.

==15. Mi a különbség a végpontok közötti és a legkisebb-négyzetes becslés alapján számított referencia-egyenessel történő hibaszámítás között? Melyik a standard (szokásos) eljárás?==
A két végpontot összekötő egyenes helyett lehetne az ún. legjobban illeszkedő egyenest (best-fit line) választani, amely a legkisebb négyzetes becsléssel meghatározott egyenes. A legjobban illeszkedő egyenes esetében általában kisebb maximális eltérés adódik.

Referencia vonalként a tényleges karakterisztika két végpontját összekötő egyenest alkalmazzák.

==16. Adott egy 3 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. A mért karakterisztika végpontjainak koordinátái (0, +1V) és (7, +9V). Írja fel az INL meghatározásához szokásosan használt referencia-egyenes egyenletét explicit formában!==
Számítás menete: a (0, 1) kezdőpontú és (7, 9) végpontú egyenes egyenletét kell meghatároznunk. A meredeksége a függőleges irányú megváltozás / vízszintes irányú megváltozás, tehát (9-1) / (7-0) = 8/7. Ehhez hozzá kell adni, hogy az y tengelyt hol metszi, nyilván az 1-ben, hiszen 1V az offszet feszültség, és kész is vagyunk.

A referencia egyenes: V(d) = 8/7*d+1.

==17. Adott egy 4 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. A karakterisztikáról az alanti táblázatban található mérési eredmények állnak rendelkezésünkre. Ezek alapján mekkora az integrális linearitási hiba (INL) LSB egységekben kifejezve?==

{| border="1"
| '''D''' || '''Uki [V]''' || '''Referencia egyenes [V]''' || '''Eltérés [V]''' || '''Eltérés [LSB]'''
|-
| 0 || -0.5 || '''-0.5''' || *0* || *0*
|-
| 4 || +1.3 || '''1.5''' || '''-0.2''' || '''-0.4'''
|-
| 8 || +3.9 || '''3.5''' || '''0.4''' || '''0.8'''
|-
| 12 || +5.7 || '''5.5''' || '''0.2''' || '''0.4'''
|-
| 15 || +7 || '''7''' || *0* || *0*
|}

INL = '''0.8''' LSB

Számítás menete: a táblázatnak csak a fehérrel jelölt oszlopai vannak megadva. A referencia egyenest úgy kapjuk meg, hogy (0, -0,5) kezdőpontú és (15, 7) végpontú egyenest felrajzoljuk, és utána az első oszlopban megadott D értékekre megadjuk az értékeit. Az egyenes egyenlete az előző feladathoz hasonlóan adódik: V(d) = 7,5/15*d - 0,5 = d/2 - 0,5. A megfelelő D értékeket behelyettesítve az egyenes egyenletébe megkapjuk a harmadik oszlopot. Az eltérés ezek után könnyen számítható, mindössze a kimenet referencia egyenestől való eltérését kell megadnunk, ez pedig egy sima kivonás (tényleges kimeneti érték - referencia egyenes értéke). A kezdő- és végpontnál eltérésre mindenképpen pontosan nullát kell kapnunk, hiszen erre a két pontra illesztettük a referenciaegyenest.

Az utolsó oszlopot az eltérés [V] oszlop átskálázásával kaphatjuk meg, 1 LSB-vel kell osztanunk. LSB = FS/2^n = 8/2^4 = 1/2.

INL értéke az (abszolútértékben) maximális eltérés lesz LSB-ben megadva. A maximális eltérés jól látszik a táblázatból, hogy 0.4 V, LSB-ben kifejezve 0.8 LSB.

==18. Mit jelent a differenciális linearitási hiba (DNL, differenciális nemlinearitás)?==
A/D: A differenciális nemlinearitás megadja, hogy az egyes kódokhoz tartozó feszültségtartományok szélessége (tehát a kódot határoló komparálási szintek távolsága) hogyan viszonyul a tényleges LSB értékéhez képest.

D/A: Lineáris esetben két szomszédos kódhoz tartozó kimeneti feszültség különbsége az illesztett egyenes meredekségével, azaz a tényleges LSB-vel volna egyenlő. A DNL azt jellemzi, hogy ezek a különbségek
mennyire térnek el az LSB értékétől.

Ezek a definíciók megadják a minden egyes kódhoz tartozó értéket. Az átalakítóra jellemző globális értéket úgy kapjuk, hogy kiválasztjuk az (abszolútértékben) legnagyobbat ezek közül.

==19. Adott egy 4 bites D/A átalakító, melynek névleges kimeneti jeltartománya 0 ... +8 V. A karakterisztika egy szakaszáról az alanti táblázatban található mérési eredmények állnak rendelkezésünkre. Az adott szakaszt tekintve mekkora a differenciális linearitási hiba (DNL) LSB egységekben kifejezve?==

{| border="1"
| *D* || '''Uki [V]''' || '''"Lépcső" [V]''' || '''"Lépcső" [LSB]''' || '''"Eltérés 1 LSB-től" [LSB]'''
|-
| 6 || 3.2 || -- || -- || --
|-
| 7 || 3.9 || '''0.7''' || '''1.4''' || '''0.4'''
|-
| 8 || 4.3 || '''0.4''' || '''0.8''' || '''-0.2'''
|-
| 9 || 4.8 || '''0.5''' || '''1''' || '''0'''
|}

DNL = '''0.4''' LSB

Számítás menete: az előzőhöz hasonlóan az első két oszlop áll rendelkezésünkre. Azt kell meghatároznunk, hogy ha D eggyel változik, mennyivel változik a kimenet értéke. Nyilván a kimenetek értékét kell egymásból kivonnunk, tehát a másodikból az elsőt, a harmadikból a másodikat, stb. A táblázat első sora értelemszerűen üres, hiszen nincs információnk arról, hogy D értéke mennyi volt 5-ben! Ha megvannak a kimeneten levő eltérések, számítsuk át az értékeket LSB-re, ez lesz a harmadik oszlop. (A kimeneti jeltartomány FS = 8V, így LSB = FS/2^n = 8/2^4 = 1/2, osszuk el a lépcsők értéket 1/2-del.) Ideális esetben a lépcső mindig pontosan 1 LSB lenne, az ettől való eltérés a kódokhoz tartozó hiba, a DNL. Az utolsó oszlopot tehát úgy kapjuk, hogy kivonunk egyet a harmadik oszlop értékeiből. Válasszuk ki a maximális értéket, és megkaptuk a végeredményt, a globális DNL értéket.

2010-ben, a mi csoportunkban más kérdések voltak. Ábra segítségével kellett elmagyarázni, hogy mi az a nullahiba, végértékhiba, erősítési hiba, integrális és differenciális linearitási hiba. Figyelni kellett, hogy mikor volt A/D és mikor D/A átalakítás, érteni kellett ezeket, kevés, ha csak wikiről bemagoltad. De am egyszerű:)

[[Category:Infoalap]]

Adatbázisok - Fizikai szervezés gyakorlat

2013-11-25T10:56:32Z

Arklur: /* Feladatok */

Az aktuális tematika és feladatsor elérhető a [https://www.db.bme.hu/targyak/adatbazisok/gyakorlatok/4-gyakorlat tárgyhonlapon].

==Feladatok==

'''1. Egy 1000 rekordból álló állományt ritka index szervezéssel tárolunk. A rekordhossz 850 byte, egy blokk kapacitása (a fejrészt nem számítva) 4000 byte. A kulcs 50 byte-os, egy mutatóhoz 18 byte kell.'''
* '''Hány rekord fér el egy blokkban?'''
** Blokkméret osztva rekordméret alsó egész része: <math> \lfloor 4000/850 \rfloor = 4 </math>
* '''Hány blokkot foglal el az index struktúra, és mennyit a teljes állomány?'''
** Egy blokkban 4 rekord fér el, ezért <math> \lceil 1000/4 \rceil = 250 </math> blokk kell a rekordoknak. Ritka indexnél mindegyik rekordot tartalmazó blokkhoz kell egy pointer, és a blokk első rekordjának kulcsa, így 68 byte-os egységeket tárolunk, ebből egy blokkban elfér <math> \lfloor 4000/68 \rfloor = 58 </math> darab, tehát mind a 250 blokkhoz tartozó kulcs-pointer párnak <math> \lceil 250/58 \rceil = 5 </math> blokk kell. Így az indexstruktúra 5, a teljes állomány 255 blokkot foglal.
* '''Melyik szinten, melyik blokkokban és blokkok között követeljük meg a rendezettséget?'''
** Azt követeljük meg, hogy az indexállományban kulcs szerint növekvő sorrendben legyenek a kulcs-pointer párok (blokkon belül, és az egész állományban egyaránt). Valamint, mindegyik rekordot tartalmazó blokk csak olyan rekordokat tartalmazzon, amik a blokkra mutató pointerhez az indexben tartozó kulcs, és az indexben azt követő kulcs között van (pl. ha egy egész szám a kulcs, és az index a 10, 33, 57, 91, 145 kulcsokat tartalmazza, akkor az 57-hez tartozó pointer által kijelölt blokkban minden rekord kulcsa 57-nél nagyobb egyenlő, és 91-nél kisebb legyen) Viszont a rekordokat blokkon belül nem fontos rendezetten tárolni, és a rekordok blokkjai sem kell, hogy sorrendben legyenek a háttértáron (elég, ha a rájuk mutató indexbejegyzések rendezve vannak).
* '''Mennyi ideig tart legfeljebb egy rekord tartalmának kiolvasása, ha feltételezzük, hogy az index struktúra már benne van az operatív tárban? (Egy blokkművelet ideje 5 ms).'''
** Az indexstruktúrából azonnal tudjuk, hogy melyik blokkot kell betöltenünk, tehát 5 ms.
* '''Mennyi ideig tart legfeljebb egy rekord tartalmának kiolvasása, ha az index struktúra nem fér el az operatív tárban?'''
** Először meg kell keresni a megfelelő indexbejegyzést. Bináris kereséssel legfeljebb <math> 1+\lfloor \log_2 k \rfloor </math> blokk betöltésével (ahol k az index blokkjainak száma) megvan az indexállomány megfelelő blokkja, ezután már egy lépésben betölthető a rekord. Így összesen <math> 5 \text{ms}\cdot(1+1+\lfloor \log_2 5 \rfloor) = 20 \text{ms} </math> alatt megvan a rekord.

'''2. Vödrös hash szervezéssel tárolunk egy állományt, melyben a rekordok száma 15000. Egy rekord hossza 120 byte, egy blokkba 4000 byte fér el, egy kulcs hossza 25 byte, a mutatóé 8 byte. A szervezést 10 vödörrel oldjuk meg. (Feltételezhetjük, hogy a hash függvény egyenletesen osztja el a kulcsokat.)'''
* '''Mekkora az átlagos vödörméret?'''
** <math> 15000 / 10 = 1500 </math>.
* '''Mekkora diszkterület szükséges a teljes struktúra tárolásához (valódi méret, illetve felhasznált tárterület)?'''
** Egy blokkban a vödör következő blokkjára mutató pointeren kívül <math> \lfloor (4000-8)/120 \rfloor = 33 </math> rekord fér el. Egy vödörbe 1500 rekord kerül, ehhez <math> \lceil 1500/33 \rceil = 46 </math> blokk kell vödrönként, ez rekordtároláshoz összesen 460 blokk. A vödörben (az indexszel ellentétben) csak pointereket tárolunk, ez 80 byte, ami elfér egy blokkban. Tehát összesen kell 461 blokk, ami 1844000 byte felhasznált tárhely. Ami ebből ténylegesen hasznosítva van, az a 15000 rekord szorozva 120 byte-tal, plusz a 80 byte hash katalógus, ami 1800080 byte.
* '''Mennyi az átlagos rekordelérési idő, ha a blokkelérési idő 5 ms? (A keresés során a vödörkatalógust a memóriában tároljuk.)'''
** Miután kiszámítottuk a hash-t és a katalógusból kikerestül a vödör első blokkjának kezdőcímét, egy 46 blokkból álló vödrön kell lineáris keresést végeznünk, ez (elhanyagolva, hogy az utolsó blokk nincs teljesen tele) átlagosan (46 + 1) / 2 blokk olvasását, 117.5 ms-t igényel.
* '''Mekkora legyen a vödrök minimális száma, ha a keresés során átlagosan 5 blokkelérési idő alatt akarjuk megtalálni a keresett rekordot?'''
** Ekkor a vödörben lévő blokkok n számára <math> (n + 1) / 2 = 5 </math> teljesül, tehát n = 9 blokk kerülhet legfeljebb egy vödörbe. Ebben a 9 blokkban legfeljebb <math> 9 \cdot 33 = 297 </math> rekord fér el, és a vödrök k számára így <math> \lceil 15000/k \rceil \leq 297 </math> teljesül, így <math> \lceil 15000/297 \rceil \leq k </math>, vagyis <math> k \geq 51 </math>

'''3. Egy 1000 rekordból álló állományt szeretnénk tárolni úgy, hogy két kulcs szerint is kereshető legyen. A rekordhossz 120 byte, egy blokk kapacitása (a fejrészt nem számítva) 1000 byte. A kulcs 50 byte-os, egy mutatóhoz 20 byte kell. Javasoljon tárolási eljárást a fenti problémára! Mekkora diszkterület szükséges a teljes struktúra tárolásához?'''
* A két kulcs szerinti kereshetőséghez kell két sűrű index, illetve mindkettő tetejére egy-egy ritka index. Az első sűrű index az első kulcs szerint lesz rendezve, a második a második szerint, így ha az első kulcs szerint akarunk keresni, az első ritka indexen és az első sűrű indexen keresztül tehetjük meg, a másiknál hasonlóan.
* Rekordból egy blokkban elfér <math> \lfloor 1000/120 \rfloor = 8 </math>, ezért a rekordok tárolásához <math> \lceil 1000/8 \rceil=125 </math> blokk kell. A sűrű index blokkjaiban egyenként <math> \lfloor 1000/70 \rfloor = 14 </math> kulcs-mutató pár fér el, így egy sűrű indexhez <math> \lceil 1000/14 \rceil=72 </math> blokk kell. A ritka index a sűrű index mindegyik blokkjához tartalmaz egy kulcs-mutató párt, így 72 bejegyzés van benne, ehhez kell <math> \lceil 72/14 \rceil=6 </math> blokk. Mivel az állományt egyszer tároljuk, viszont van két sűrű, és két ritka indexünk, ezért összesen kell <math>125 + 2 \cdot 72 + 2 \cdot 6 = 281</math> blokk, ami, ami 281000 byte tárhely.

-- [[VargaNikolett|csacsiga]] - 2008.12.03.

'''4. Egy állományt kétféle szervezéssel tudunk tárolni: sűrű index, majd erre épített egyszintes ritkaindex vagy pedig hash algoritmussal. Az állományon néha intervallumkeresést is meg kell valósítani! Melyik szervezési módszert válasszuk? Adjon értelmes alsó becslést a szükséges blokkok számára az alábbi feltételek mellett:'''
* '''az állomány 3 000 000 rekordból áll'''
* '''egy rekord hossza 300 byte'''
* '''egy blokk mérete 4000 byte'''
* '''a kulcshossz 45 byte'''
* '''egy mutató hossza 5 byte'''

* Intervallumkeresést hash-sel nem lehet hatékonyan csinálni (mivel egy jó hash szétszórja a vödrökbe bármely intervallum elemeit), ezért ritka index kell.
* Rekordból egy blokkban elfér <math> \lfloor 4000/300 \rfloor = 13 </math>, így a rekordoknak <math> \lceil 3000000/13 \rceil = 230770 </math> blokk kell. A sűrű indexben 50 byteos kulcs-mutató párokat tárolunk, ebből elfér egy blokkban <math> \lfloor 4000/50 \rfloor = 80 </math>, a sűrű indexnek <math> \lceil 3000000/80 \rceil=37500 </math> blokk kell. A ritka index mindegyik sűrű indexbeli blokkhoz tartalmaz egy kulcs-mutató párt, ehhez <math> \lceil 37500/80 \rceil=469 </math> blokk kell. Ez összesen <math>230770 + 37500 + 469 = 268739</math> blokk.

'''5. Egy 10 000 000 rekordból álló állományt szeretnénk''' B* '''fa szervezéssel tárolni. A rekordhossz 850 byte, egy blokk kapacitása (a fejrészt nem számítva) 4000 byte. A kulcs 50 byte-os, egy mutatóhoz 18 byte kell. Legalább hány blokkra van szükség? Mennyi az átlagos rekordelérési idő, ha a memóriában egy blokk fér el?'''
[[Media:AB_gyakfeladat_5_mo.pdf | Megoldás]]

'''6. Gondolkodtató kérdések'''
* '''Elképzelhető-e sűrű index felhsználása hash szervezés esetén?'''
* '''Mik a hash szervezés előnyei, hátrányai a''' B* '''fával szemben?'''
* '''Milyen adatszerkezetet tudsz elképzelni egy térkép-szoftver adatbázisának?'''
* '''Milyen sorrendben kell beszúrnunk a rekordokat egy''' B* '''fába ahhoz, hogy a legtöbb helyet pazaroljuk?'''
* '''Legfeljebb hány ritka index építhető közvetlenül egy heap-szervezésű állományra?'''
* '''Milyen plusz feladataink vannak beszúráskor, illetve törléskor, ha sűrű indexek segítségével több''' B* '''fát építünk az adatbázisunkra?'''
* '''Lehet értelme egy kulcs szerint indexelt''' (B*) '''adatbázis esetén is használni sűrű indexet? Mit nyerünk vele, és mennyit? Mitől függ, hogy mennyit nyerünk?'''
* '''Milyen nehézségeink adódnak, ha a töredékblokkokat is fel szeretnénk használni a merevlemezen?'''
* '''Miben különbözik egy kicsi és egy nagy bokkméretű llemezen tárolt adatbázis?'''
* '''Miért nem beszéltünk arról, hogy blokkon belül hogyan tároljuk az a adatokat?'''
* *Helyezd el a következő kifejezéseket a táblázatban: "blokknyi" "egyetlen"

{| border="1"
| || '''hány rekordot jelöl egy bejegyzése''' || '''hány rekordot jelöl ki egy pointer-érték'''
|-
| '''Sűrű index''' || ||
|-
| '''ISAM''' || ||
|}
* '''Hogyan változnának meg az adatbázisok, ha a jövőben a fizikai memóriában (véletlen hozzáférésű tár) helyezkedne el az adatbázisunk?'''

==Gyakorló feladatok==

'''1. Milyen módszerekkel támogatható a több kulcs szerinti keresés?'''

'''2. Egy 25 000 rekordból álló állományt szetetnénk ritka index (ISAM) szervezéssel tárolni. A rekordhossz 850 byte, egy blokk kapacitása (a fejrészt nem számítva) 4000 byte. A kulcs 50 byte-os, egy mutatóhoz 18 byte kell.'''
* '''Legalább hány blokkra van szükséga a teljes struktúra tárolásához?'''
* '''Mennyi ideig tart legfeljebb egy rekord tartalmának kilovasása, ha az operatív tárban rendelkelzésünkre álló szabad hely 6000 byte? (egy blokkművelet ideje 5msec)'''
* '''Segít-e a rekordhozzáférési idő csökkentésében, ha 10-szer (100-szor) ennyi szabad memóriával gazdálkodunk? Hogyan célszerű a többletmemóriát felhasználni?'''

'''3. Egy 15525 rekordból álló állományt szeretnénk ritka index (ISAM) szervezéssel tárolni. A rekordhossz 850 byte, egy blokk kapacitása (a fejrészt nem számítva) 4000 byte. A kulcs 50 byte-os, egy mutatóhoz 18 byte kell.'''
* '''Legalább hány blokkra van szükség?'''
* '''Mennyi ideig tart legfeljebb egy rekord tartalmának kilovasása, haz az operatív tárban rendelkezésünkre álló szabad hely 5000 byte? Segít-e a legnagyobb rekordhozzáférési idő csokkentésében, ha 10-szer (100-szor) ennyi szabad memóriával gazdálkodhatunk?'''

'''4. Egy állományt sűrű index, majd erre épített egyszintes rikta index segítségével szetnénk tárolni. Adjon értelmes alsó becslést a szükséges blokkok számára az alábbi feltételek mellett:'''
* '''az állomány 3x10^6 rekordból áll'''
* '''egy rekord hossza 300 byte'''
* '''egy blokk mérete 1000 byte'''
* '''a kulcshossz 45 byte'''
* '''egy mutató hossza 5 byte'''

'''5. Egy 270 000 rekordból álló állományt akarunk tárolni. Két lehetőség közül választhatunk: vagy sűrű indexre épített 1 szintes rikta indexet használunk, vagy 3 szintes ritka indexet. Melyik megoldást lehet kevesebb lap felhasználásával megvalósítani, ha még azt is el szetnénk érni, hogy sem az indexállományban, sem a főállományban ne legyenek 80%-nál telítettebb lapok? Tudjuk hogy egy lap mérete 1900 byte, egy rekord hossza 300 byte, a kulcs hossza 35 byte, a mutató hossza pedig 15 byte.'''

'''6. Egy adatabázisban egymilliárd rekordot akarunk tárolni. Egy rekord mérete 100 byte, a blokkémret 4000 byte. Egy blokkművelet 5msec hosszó. Két kulcs van, mindkettő 10 byte-os. A mutatók 32 bitesek. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy egyszerre csak egy blokk fér el a memóriában.'''
* '''Javasljon tárolási módszert, ha mindkét kulcs szerint akarunk majd keresni úgy, hogy a keresés maximum 40ms-t vegbyen igénybe. A módszernek támogatnia kell az intervallumkeresést is. Készítsen magarázó ábrát!'''
* '''Egy konkrét keresés a rekordok várhatóan 8%-át adja eredményül. Adjon minél hatákonybb módszert a keresésre!'''

'''7. Vödrös hash alkalmazása esetén mit szükséges módosítani az adattároló struktúrán úgy, hogy az adatalérési idő megfeleződön?'''

'''8. Egy adatsruktúrában hash alapú tárolást építünk ki egy CD lemezeket tároló adatbázisban. Minden CD-ről eltároljuk, hogy képeket, zenéket, videót vagy adatot tárol. Mindezt egy karakter tipusú mezőben: K,Z,V,A. Milyen hash fv-t célszerű választani, ha ezen mezőre szeretnénk alapozni a hash tárolást? Mi a mező kardinalitása, mi lesz a doménje?'''

'''9. Egy adatbázisban szeretnénk 1 000 000 rekordot tárolni vödrös hash szervezéssel. 1 rekord mérete 110 byte, 1 blokk 3000 byte, 1 kulcs 25 byte, 1 mutató pedig 64 bit méretű. A rekordelérési idő max. 20 msec, a blokkelérés 5 msec. A vödörkatalügus befér a memóriába, a hash függvény egyenletesen szór.'''
* '''Mennyi az átlagos rekordelérési idő?'''
* '''A vödörkatalógus hány byte-ot foglal el a memóriában?'''
* '''Mennyi többletmemóriára lenne szükség, hogy a rekordelérési idő a felére csökkenjen?'''

-- [[KisGergelyG|G]] - 2008.11.08.

[[Category:Infoalap]]

Fájl:AB gyakfeladat 5 mo.pdf

2013-11-25T10:55:47Z

Arklur: Arklur feltöltötte a(z) „Fájl:AB gyakfeladat 5 mo.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Fájl:AB gyakfeladat 5 mo.pdf

2013-11-25T10:54:15Z

Arklur: Arklur feltöltötte a(z) „Fájl:AB gyakfeladat 5 mo.pdf” fájl új változatát: MsUpload

MsUpload

Fájl:AB gyakfeladat 5 mo.pdf

2013-11-25T10:52:11Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Szabályozástechnika (info)

2013-11-07T13:15:25Z

Arklur: /* 1. ZH */

{{Tantárgy
|targykod=VIAUA309
|nev=Szabályozástechnika
|szak=info
|kredit=4
|tanszék=AAIT
|felev=5
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=3 db
|hf=1 db
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA309/
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/szabtech
|levlista=iszabtech{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Jelek és rendszerek]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A félév során kéthetente 3 db előadást és 1 db számítógépes MATLAB gyakorlatot tartanak.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy feltételei:'''
**A '''gyakorlatok'''on való 70%-os jelenlét.
**'''Két félévközi ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása. Egyenként max. 30 pont szerezhető rajtuk.
**'''Félévvégi ellenőrző gyakorlat''' sikeres (min. 40%) teljesítése. Max. 30 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' sikeres (min. 40%) leadása. Max. 10 pont jár érte.
**Az '''összes begyűjthető pont 50%-ának elérése.'''
**''Tehát az összes követelményt egyenként min 40%-osra, összesen min. 50%-osra kell teljesíteni.''
*'''Pótlási lehetőségek''':
**A ZH-k egymástól függetlenül egyszer félév közben pótolhatóak.
**A MATLAB gyakorlat is egyszer pótolható.
**A házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 49 || 1
|-
|50 - 59 || 2
|-
|60 - 69 || 3
|-
|70 - 79 || 4
|-
|80 - 100|| 5
|}

==A tárgyról==
* [[SzabTechKedvcsinalo|Kedvcsináló]]
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: szabtech
* Mottó: ''Stabilis-e vagy?''
* A joker billentyűkombináció: ''C-x M-c M-BarsRuth''

==Miből érdemes tanulni?==
* Keviczky László - Bars Ruth - Hetthéssy Jenő - Barta András - Bányász Csilla: Szabályozástechnika (55079)
* Hetthéssy Jenő - Bars Ruth - Barta András: Szabályozástechnika MATLAB gyakorlatok (55080)
* [[SzabTechAlapfogalmak|Alapfogalmak]]
* A tárgyhonlapon jó sok kidolgozott feladatsor

==Segédletek==

===Kidolgozás, összefoglaló===
* [[SzabTechRoviditesek]]
* MatLabParancsok(Szabtech)
* [[SzabTechAlapfogalmak|Alapfogalmak]]
* [[SzabTechZhKonzi|ZH konzultáció]]
* [[Bode-diagram kézi rajzolása|Bode diagram könnyen, gyorsan]]
* [[SzabTechAllapotter|Állapottér számolás Matlabban]]
* [[SzabTechNyquistBode|Nyquist, Bode]]
* [[Media:Szabtech_segedlet_2007_01_26_ultimate_megoldott_feladatsorok.pdf|Rengeteg kidolgozott feladat (ultimate.pdf)]]
* [[Media:kezdetiertek-vegertek.pdf | Kezdeti és végértéktétel magyarázattal]]
* [[Media:PID.pdf |PID képletek (+1-2 példa diszkrét PID-hez)]]
* [[Media:szabjelek.pdf |Beavatkozó és kimenő jelek megértéséhez help]]

===Tankönyv===
* [[Média:Szabtech_konyv_2006_Keviczky-Bars-Hetthessy-Barta-Banyasz_-_Szabalyozastechnika_OCR.pdf|Keviczky László - Bars Ruth - Hetthéssy Jenő - Barta András - Bányász Csilla: Szabályozástechnika, Széchenyi Istán Egyetem, Universitas-Győr Kht., Győr, 2006]]

===Laborkönyv===
* [[Média:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|SzabTechLaborKonyv2005Vill.pdf - Hetthéssy Jenő - Bars Ruth - Barta András: Szabályozástechnika Matlab Gyakorlatok, Villamosmérnöki, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Villamosmérnöki és Informatikai Kar - Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék, 2005]]

A szabályozástechnika feladatmegoldó szeminárium tematikája, 2012-13/II, Kolumbán Sándor, May 8, 2012

=== Plusz anyagok ===
[https://www.aut.bme.hu/Course/SzabFMSz Feladatmegoldó szemináriumok] videói (2012 tavasz):

* http://www.youtube.com/user/SandorKolumban/videos?sort=da&flow=list&page=1&view=1
* [[Média:Szabtech_feladatmegoldó_szeminárium_00_A_2012_tavaszi_féléves_menetrend_-_(Tematika_120508102919).pdf|A félév során az előadások tematikája és a hozzájuk tartozó videók lejátszási listája (00 A 2012 tavaszi féléves menetrend (Kolumbán Sándor, 2012. május 8.))]] (https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/SzabFMSz/publikus_anyagok/Tematika_120508102919.pdf)
** '''2012. február 22.'''
*** Blokkdiagram algebra
*** Közelítő Bode-diagram rajzolása
*** Átviteli függvény és állapotteres leírás közti átjárás
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL0B8717D9AA605801&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. február 29.'''
*** Átviteli függvényből megfigyelhetőségi, irányíthatósági, diagonális és Jordan alakok blokkdiagramjának előállítás, majd ebből állapotteres leírás
*** Irányíthatóság és megfigyelhetőség rangfeltétele csak említés szinten, nem számoltunk példát rá. A diagonális alakból való egyszerű kiolvasás
*** Az állapotteres egyenlet időtartománybeli megoldása. Nulla bemenőjel mellett adott időpontbeli állapot számolása.
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLD46A193936FE83FC&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 7.'''
*** Gyökhelygörbe
*** Zárt rendszer stabilitása pólusok alapján
*** Visszacsatolás stabilitása a Nyquist kritérium alapján, strukturális stabilitás
*** Visszacsatolt kör alapjelkövetési tulajdonságai
*** Statikus jelkövetés és hibaelhárítás
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLE4C63F4BD8DD54F9&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 14.'''
*** Nyílt és zárt körök átviteli függvényeinek valamint követési hibáinak számolása
*** Csillapítási tényező
*** Egyszerűsített Nyquist-kritérium
*** Erősítési és fázistartalékkal kapcsolatos feladatok
*** Egyebek: pl. Euler-alakba (A*e^(i*φ) (pl. 1+2iω átírása ilyen alakba), k/ω*e^(-i*π/2) az L(iω)=k/(iω) alakból) átírásra példa, |L(iω)|=1 értelmezése
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL368803DBB78E7DE2&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 21.'''
*** Konzultáció az első zárthelyi előtt, vegyesen az eddigi anyag
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLDAAF1B2D67452F9C&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 28.'''
*** PID szabályozó tervezése
*** Smith prediktor
*** Elvárt póluselrendezéshez állapot-visszacsatolás tervezése
*** Ami még előkerül: irányíthatósági kanonikus alak
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL7D5925BE26784FA6&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. április 4.'''
*** A pótzárhelyi konzultációja
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL33C41E6BFBEB425A&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. április 11.'''
*** Mintavételes rendszerek
*** Z-transzformáció
*** Kezdeti és végérték-tételek
*** Zérusrendű tartószerv és egységugrás ekvivalens alakok
*** Egyebek: szabályzó algoritmusának programozása
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL5FD99A421DFCFAFB&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. április 18.'''
*** Mintavételes rendszerek realizálhatósága
*** Véges beállású szabályzók (Dead beat controller)
*** Youla-parametrizálás
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLB48C83668312F14A&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']

Az oldal eléréshez sso-s bejelentkezés szukséges!
* [[SzabTechKiegeszitoAnyagok]]

==Házi feladat==
* [[SzabTechHaziGalaxyEditionKeviczky|Segítség a házihoz online help - jól: Keviczky kurzus]]
* [[SzabTechHaziGalaxyEditionLantos|Segítség a házihoz online help - jól: Lantos kurzus]]

==ZH==
===1. ZH===
*2013 ősz
** [[:Media:SzabTech_ZH1_2013_10_22_megoldas.pdf | ZH megoldások]]
*2013 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20130329-megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
*2012 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20121016_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20121109_megoldas.pdf | PZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20121214_megoldassal.pdf | PPZH megoldások]]
*2012 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20120323_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20120406.pdf | PZH megoldások]]
*2011 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20111018.pdf | ZH feladatsor]] [[:Media:Szabtech_ZH1_20111018_Megoldasok.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20111111_megoldasokkal.pdf | PZH megoldások]]
*2011 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20110322_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20110405_megoldassal.pdf | PZH megoldások]]
*2010 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20101019_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20101112_megoldassal.pdf | PZH megoldások]]
*2010 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20100323_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20100406_megoldassal.pdf | PZH megoldások]]
*2009 tavasz
** [[Media:Szabtech_zh_2009tavasz_fs.pdf | ZH feladatsor]] [[Media:Szabtech_zh_2009tavasz_mo.pdf | ZH megoldások]]

*Korábbi anyagok:
** [[SzabtechZh2006Osz|2006. 11. 13. - ZH]]
** [[SzabtechZh2007Tavasz|2007. 04. 13. - ZH]]
** [[SzabtechZh20070427|2007. 04. 27. - PHZ]]
** [[SzabtechZHGyakorlo2007Osz|Gyakorlofeladatok az 1. ZH-hoz, 2007, osz]]
** [[SzabtechZH1Gyakorlo2008Osz|Gyakorlófeladatok az 1. ZH-hoz, 2008 ősz]]

===2. ZH===
* Vegyes feladatok
** [[SzabtechZH2Gyakorlo2008Osz|Gyakorlófeladatok az 2. ZH-hoz, 2008 ősz]]
** [[SzabtechZH2008december11|ZH2 2008. 12. 11. A és B csoport]]
** [[SzabtechZH2Gyakorlo2007Osz|Gyakorlofeladatok az 2. ZH-hoz, 2007, osz]]
** [[SzabtechZh2Feladatok2007Osz|2007. december 7. - második ZH]]
** [[SzabtechPotPotZhFeladatok2007Osz|2007. december 18. - pót-pót ZH]]
** [[Média:Szabtech_ZH_20091211_2ZH_feladat_es_megoldas.pdf|2009.12.11. 2. ZH, A és B csoport, megoldásokkal]]
** [[Média:Szabtech_ZH2_feladatok_2012_tavaszig_well_formed_by_Levai_Szabolcs.pdf|2012. tavaszi félévig bezárólag 2.ZH feladatok, témák szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]]
** [[Média:Szabtech_ZH2_2013tavasz_típusfeladatok.pdf‎ | 2013 tavasz - Hetthéssy tanár úr előadásain közölt típusfeladatok ]]
* Elmélet
** [[Média:Szabtech_ZH_2ZH_elméleti_segédlet.pdf|2. ZH Elméleti kérdések by Lévai Szabolcs]]
** [[Média:Szabtech_ZH_2010_2ZH_korabbi_ZH_elmeleti_kerdesek.pdf|2. ZH, korábbi ZH-k elméleti kérdései, 2010]]

===Labor ZH===
* Wiki-aloldalak (hiba esetén kérlek, szerkesszétek!!)
** [[SzabtechLabZH|Gyakorló feladatok a labor ZH-hoz, 2007, ősz]]
** [[SzabTechLaborZh2007Osz|2007. december 13. - labor ZH]]
** [[Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 11. 24., megoldással]]
** [[Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 12. 08., megoldással (angol)|Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 12. 08., megoldással (angol) Control theory Exam, December 8, 2008]] (eredeti: [[Média:Szabtech_LaborZh_20081208_angol.pdf|Control theory Exam, December 8, 2008]])
** [[SzabTechLaborZh2009Tavasz|2009. május 7. - labor ZH]]
** [[Szabályozástechnika - LaborZH, 2010. 05. 05., megoldással]] (eredeti: [[Media:Szabtech_LaborZH_20100505_IMG_1017.JPG | 2010. május 5. - labor ZH]], [[Media:Szabtech_LaborZH_20100505_megoldas_IMG_1016.JPG | MEGOLDÁS!]])
* Fájlok (ezeket legjobb lenne átalakítani Wiki-aloldalakká, hogy a szöveg kimásolható, kipróbálható legyen)
** [[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] → [[Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva]] (elkezdtem begépelni a feladatokat, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Köszi!)

==Konzultáció==
* [[Media:Szabtech_konzi_2009osz_part1.pdf | 2009 őszi konzi (part1)]]
* [[Media:Szabtech_konzi_2009osz_part2.pdf | 2009 őszi konzi (part2)]]
* [[Media:Szabtech_konzi_2009osz_elekes_csaba.pdf | 2009 őszi konzi (by Elekes Csaba)]]

== Laborok ==
* [[Szabályozástechnika - Laborjegyzetek]] (jegyzet3.txt (3. labor jegyzet (utf8)), jegyzet4.txt (4. labor jegyzet (utf8)), jegyzet5.txt (5. labor jegyzet (utf8)) fájlokból inkább Wiki-aloldal)
* [[Média:Szabtech_ZH_feladatmegoldó_2012_tavasz.pdf|ZH-feladatmegoldó órák, 2012. tavasz (1-2-3.)]]

[[Category:Infoalap]]

Fájl:SzabTech ZH1 2013 10 22 megoldas.pdf

2013-11-07T13:14:44Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Szabályozástechnika (info)

2013-11-05T21:42:51Z

Arklur: /* 1. ZH */

{{Tantárgy
|targykod=VIAUA309
|nev=Szabályozástechnika
|szak=info
|kredit=4
|tanszék=AAIT
|felev=5
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=3 db
|hf=1 db
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA309/
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/szabtech
|levlista=iszabtech{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Jelek és rendszerek]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A félév során kéthetente 3 db előadást és 1 db számítógépes MATLAB gyakorlatot tartanak.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy feltételei:'''
**A '''gyakorlatok'''on való 70%-os jelenlét.
**'''Két félévközi ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása. Egyenként max. 30 pont szerezhető rajtuk.
**'''Félévvégi ellenőrző gyakorlat''' sikeres (min. 40%) teljesítése. Max. 30 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' sikeres (min. 40%) leadása. Max. 10 pont jár érte.
**Az '''összes begyűjthető pont 50%-ának elérése.'''
**''Tehát az összes követelményt egyenként min 40%-osra, összesen min. 50%-osra kell teljesíteni.''
*'''Pótlási lehetőségek''':
**A ZH-k egymástól függetlenül egyszer félév közben pótolhatóak.
**A MATLAB gyakorlat is egyszer pótolható.
**A házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 49 || 1
|-
|50 - 59 || 2
|-
|60 - 69 || 3
|-
|70 - 79 || 4
|-
|80 - 100|| 5
|}

==A tárgyról==
* [[SzabTechKedvcsinalo|Kedvcsináló]]
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: szabtech
* Mottó: ''Stabilis-e vagy?''
* A joker billentyűkombináció: ''C-x M-c M-BarsRuth''

==Miből érdemes tanulni?==
* Keviczky László - Bars Ruth - Hetthéssy Jenő - Barta András - Bányász Csilla: Szabályozástechnika (55079)
* Hetthéssy Jenő - Bars Ruth - Barta András: Szabályozástechnika MATLAB gyakorlatok (55080)
* [[SzabTechAlapfogalmak|Alapfogalmak]]
* A tárgyhonlapon jó sok kidolgozott feladatsor

==Segédletek==

===Kidolgozás, összefoglaló===
* [[SzabTechRoviditesek]]
* MatLabParancsok(Szabtech)
* [[SzabTechAlapfogalmak|Alapfogalmak]]
* [[SzabTechZhKonzi|ZH konzultáció]]
* [[Bode-diagram kézi rajzolása|Bode diagram könnyen, gyorsan]]
* [[SzabTechAllapotter|Állapottér számolás Matlabban]]
* [[SzabTechNyquistBode|Nyquist, Bode]]
* [[Media:Szabtech_segedlet_2007_01_26_ultimate_megoldott_feladatsorok.pdf|Rengeteg kidolgozott feladat (ultimate.pdf)]]
* [[Media:kezdetiertek-vegertek.pdf | Kezdeti és végértéktétel magyarázattal]]
* [[Media:PID.pdf |PID képletek (+1-2 példa diszkrét PID-hez)]]
* [[Media:szabjelek.pdf |Beavatkozó és kimenő jelek megértéséhez help]]

===Tankönyv===
* [[Média:Szabtech_konyv_2006_Keviczky-Bars-Hetthessy-Barta-Banyasz_-_Szabalyozastechnika_OCR.pdf|Keviczky László - Bars Ruth - Hetthéssy Jenő - Barta András - Bányász Csilla: Szabályozástechnika, Széchenyi Istán Egyetem, Universitas-Győr Kht., Győr, 2006]]

===Laborkönyv===
* [[Média:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|SzabTechLaborKonyv2005Vill.pdf - Hetthéssy Jenő - Bars Ruth - Barta András: Szabályozástechnika Matlab Gyakorlatok, Villamosmérnöki, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Villamosmérnöki és Informatikai Kar - Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék, 2005]]

A szabályozástechnika feladatmegoldó szeminárium tematikája, 2012-13/II, Kolumbán Sándor, May 8, 2012

=== Plusz anyagok ===
[https://www.aut.bme.hu/Course/SzabFMSz Feladatmegoldó szemináriumok] videói (2012 tavasz):

* http://www.youtube.com/user/SandorKolumban/videos?sort=da&flow=list&page=1&view=1
* [[Média:Szabtech_feladatmegoldó_szeminárium_00_A_2012_tavaszi_féléves_menetrend_-_(Tematika_120508102919).pdf|A félév során az előadások tematikája és a hozzájuk tartozó videók lejátszási listája (00 A 2012 tavaszi féléves menetrend (Kolumbán Sándor, 2012. május 8.))]] (https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/SzabFMSz/publikus_anyagok/Tematika_120508102919.pdf)
** '''2012. február 22.'''
*** Blokkdiagram algebra
*** Közelítő Bode-diagram rajzolása
*** Átviteli függvény és állapotteres leírás közti átjárás
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL0B8717D9AA605801&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. február 29.'''
*** Átviteli függvényből megfigyelhetőségi, irányíthatósági, diagonális és Jordan alakok blokkdiagramjának előállítás, majd ebből állapotteres leírás
*** Irányíthatóság és megfigyelhetőség rangfeltétele csak említés szinten, nem számoltunk példát rá. A diagonális alakból való egyszerű kiolvasás
*** Az állapotteres egyenlet időtartománybeli megoldása. Nulla bemenőjel mellett adott időpontbeli állapot számolása.
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLD46A193936FE83FC&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 7.'''
*** Gyökhelygörbe
*** Zárt rendszer stabilitása pólusok alapján
*** Visszacsatolás stabilitása a Nyquist kritérium alapján, strukturális stabilitás
*** Visszacsatolt kör alapjelkövetési tulajdonságai
*** Statikus jelkövetés és hibaelhárítás
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLE4C63F4BD8DD54F9&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 14.'''
*** Nyílt és zárt körök átviteli függvényeinek valamint követési hibáinak számolása
*** Csillapítási tényező
*** Egyszerűsített Nyquist-kritérium
*** Erősítési és fázistartalékkal kapcsolatos feladatok
*** Egyebek: pl. Euler-alakba (A*e^(i*φ) (pl. 1+2iω átírása ilyen alakba), k/ω*e^(-i*π/2) az L(iω)=k/(iω) alakból) átírásra példa, |L(iω)|=1 értelmezése
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL368803DBB78E7DE2&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 21.'''
*** Konzultáció az első zárthelyi előtt, vegyesen az eddigi anyag
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLDAAF1B2D67452F9C&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 28.'''
*** PID szabályozó tervezése
*** Smith prediktor
*** Elvárt póluselrendezéshez állapot-visszacsatolás tervezése
*** Ami még előkerül: irányíthatósági kanonikus alak
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL7D5925BE26784FA6&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. április 4.'''
*** A pótzárhelyi konzultációja
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL33C41E6BFBEB425A&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. április 11.'''
*** Mintavételes rendszerek
*** Z-transzformáció
*** Kezdeti és végérték-tételek
*** Zérusrendű tartószerv és egységugrás ekvivalens alakok
*** Egyebek: szabályzó algoritmusának programozása
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL5FD99A421DFCFAFB&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. április 18.'''
*** Mintavételes rendszerek realizálhatósága
*** Véges beállású szabályzók (Dead beat controller)
*** Youla-parametrizálás
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLB48C83668312F14A&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']

Az oldal eléréshez sso-s bejelentkezés szukséges!
* [[SzabTechKiegeszitoAnyagok]]

==Házi feladat==
* [[SzabTechHaziGalaxyEditionKeviczky|Segítség a házihoz online help - jól: Keviczky kurzus]]
* [[SzabTechHaziGalaxyEditionLantos|Segítség a házihoz online help - jól: Lantos kurzus]]

==ZH==
===1. ZH===
*2013 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20130329-megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
*2012 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20120323_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20120406.pdf | PZH megoldások]]
*2012 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20121016_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20121109_megoldas.pdf | PZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20121214_megoldassal.pdf | PPZH megoldások]]
*2011 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20110322_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20110405_megoldassal.pdf | PZH megoldások]]
*2011 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20111018.pdf | ZH feladatsor]] [[:Media:Szabtech_ZH1_20111018_Megoldasok.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20111111_megoldasokkal.pdf | PZH megoldások]]
*2010 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20100323_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20100406_megoldassal.pdf | PZH megoldások]]
*2010 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20101019_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20101112_megoldassal.pdf | PZH megoldások]]
*2009 tavasz
** [[Media:Szabtech_zh_2009tavasz_fs.pdf | ZH feladatsor]] [[Media:Szabtech_zh_2009tavasz_mo.pdf | ZH megoldások]]

*Korábbi anyagok:
** [[SzabtechZh2006Osz|2006. 11. 13. - ZH]]
** [[SzabtechZh2007Tavasz|2007. 04. 13. - ZH]]
** [[SzabtechZh20070427|2007. 04. 27. - PHZ]]
** [[SzabtechZHGyakorlo2007Osz|Gyakorlofeladatok az 1. ZH-hoz, 2007, osz]]
** [[SzabtechZH1Gyakorlo2008Osz|Gyakorlófeladatok az 1. ZH-hoz, 2008 ősz]]

===2. ZH===
* Vegyes feladatok
** [[SzabtechZH2Gyakorlo2008Osz|Gyakorlófeladatok az 2. ZH-hoz, 2008 ősz]]
** [[SzabtechZH2008december11|ZH2 2008. 12. 11. A és B csoport]]
** [[SzabtechZH2Gyakorlo2007Osz|Gyakorlofeladatok az 2. ZH-hoz, 2007, osz]]
** [[SzabtechZh2Feladatok2007Osz|2007. december 7. - második ZH]]
** [[SzabtechPotPotZhFeladatok2007Osz|2007. december 18. - pót-pót ZH]]
** [[Média:Szabtech_ZH_20091211_2ZH_feladat_es_megoldas.pdf|2009.12.11. 2. ZH, A és B csoport, megoldásokkal]]
** [[Média:Szabtech_ZH2_feladatok_2012_tavaszig_well_formed_by_Levai_Szabolcs.pdf|2012. tavaszi félévig bezárólag 2.ZH feladatok, témák szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]]
** [[Média:Szabtech_ZH2_2013tavasz_típusfeladatok.pdf‎ | 2013 tavasz - Hetthéssy tanár úr előadásain közölt típusfeladatok ]]
* Elmélet
** [[Média:Szabtech_ZH_2ZH_elméleti_segédlet.pdf|2. ZH Elméleti kérdések by Lévai Szabolcs]]
** [[Média:Szabtech_ZH_2010_2ZH_korabbi_ZH_elmeleti_kerdesek.pdf|2. ZH, korábbi ZH-k elméleti kérdései, 2010]]

===Labor ZH===
* Wiki-aloldalak (hiba esetén kérlek, szerkesszétek!!)
** [[SzabtechLabZH|Gyakorló feladatok a labor ZH-hoz, 2007, ősz]]
** [[SzabTechLaborZh2007Osz|2007. december 13. - labor ZH]]
** [[Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 11. 24., megoldással]]
** [[Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 12. 08., megoldással (angol)|Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 12. 08., megoldással (angol) Control theory Exam, December 8, 2008]] (eredeti: [[Média:Szabtech_LaborZh_20081208_angol.pdf|Control theory Exam, December 8, 2008]])
** [[SzabTechLaborZh2009Tavasz|2009. május 7. - labor ZH]]
** [[Szabályozástechnika - LaborZH, 2010. 05. 05., megoldással]] (eredeti: [[Media:Szabtech_LaborZH_20100505_IMG_1017.JPG | 2010. május 5. - labor ZH]], [[Media:Szabtech_LaborZH_20100505_megoldas_IMG_1016.JPG | MEGOLDÁS!]])
* Fájlok (ezeket legjobb lenne átalakítani Wiki-aloldalakká, hogy a szöveg kimásolható, kipróbálható legyen)
** [[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] → [[Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva]] (elkezdtem begépelni a feladatokat, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Köszi!)

==Konzultáció==
* [[Media:Szabtech_konzi_2009osz_part1.pdf | 2009 őszi konzi (part1)]]
* [[Media:Szabtech_konzi_2009osz_part2.pdf | 2009 őszi konzi (part2)]]
* [[Media:Szabtech_konzi_2009osz_elekes_csaba.pdf | 2009 őszi konzi (by Elekes Csaba)]]

== Laborok ==
* [[Szabályozástechnika - Laborjegyzetek]] (jegyzet3.txt (3. labor jegyzet (utf8)), jegyzet4.txt (4. labor jegyzet (utf8)), jegyzet5.txt (5. labor jegyzet (utf8)) fájlokból inkább Wiki-aloldal)
* [[Média:Szabtech_ZH_feladatmegoldó_2012_tavasz.pdf|ZH-feladatmegoldó órák, 2012. tavasz (1-2-3.)]]

[[Category:Infoalap]]

Mesterséges intelligencia (régi)

2013-11-05T18:54:29Z

Arklur: /* Miből érdemes tanulni? */

{{Tantárgy
|targykod=VIMIA313
|nev=Mesterséges intelligencia
|szak=info
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313
|levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' leadása. 3 feladat van, minimum egy érvényeset kötelező leadni az aláíráshoz. A feladatokat az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. Egyenként 7-10, összesen 25 pont szerezhető rajtuk.
*A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.
*'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.
**A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladatok (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:
*<math>P= \frac{ZH}{2}+HF+Ve+Vi</math>
*''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 36 || 1
|-
|37 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 125|| 5
|}
* Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.

==Verseny==
A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.

A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.

Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.

==A tárgyról==
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi
* [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Miből érdemes tanulni?==
* [http://mialmanach.mit.bme.hu/ MI Almanach]
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ szegedi egyetem gyakorlat honlapja]
* [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)
* Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]
* SZTE-ről jó cuccok:
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]
** [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/jelasity_jegyzet.pdf Jelasity-jegyzet]

==ZH==
Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).

===Tananyag===
* [http://www.libri.hu/konyv/peter_norvig.mesterseges-intelligencia-2.html Tankönyv]
* [[Media:mint_feladatmegoldasok_2001.doc|MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]]
* [[Media:mint_zh_osszefoglalo_2001.docx|MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)]]felhasználásával.
* 1-12. fejezet a könyvből

===Hivatalos gyakorló feladatok:===
Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.
* [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]

===Keresési algoritmusok===
{{Rejtett
|mutatott=Külön
|szöveg=
*[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]
*[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]
*[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]
*[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]
*[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]
*[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]
*[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]
*[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]
*[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]
*[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]
}}
Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]

===Korábbi ZH-k===

* 2012
** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]
** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]
** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]

* 2011
** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]

* 2010
** ZH megoldások : [[Media:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Media:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]
** PZH megoldások : [[Media:MI_PZH_2010_11_30_A_megoldasok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2010_11_30_B_megoldasok.pdf | B csoport ]]

*2009
** ZH feladatsorok: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]
** PZH feladatsorok: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]

==Házi feladat==
Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).

===Első feladat===
Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.

===Második feladat===
Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként.
[[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]]

===Harmadik feladat===
Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.

==Vizsga ==
* tananyag: 1-21. fejezet
* [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]
* [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.doc|Mi összefoglaló vizsgára]]

===Kidolgozott vizsgák:===
* [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/mi_vizsgak.rar 2000-től 2007-ig az összes neten fellelhető vizsgák, általában megoldásokkal]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/vizsga_all.pdf Ugyanaz, mint a fenti + a tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126B|2006. 01. 26. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]

[[Category:Infoalap]]

Mesterséges intelligencia (régi)

2013-11-01T14:57:04Z

Arklur: /* Keresési algoritmusok */

{{Tantárgy
|targykod=VIMIA313
|nev=Mesterséges intelligencia
|szak=info
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313
|levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' leadása. 3 feladat van, minimum egy érvényeset kötelező leadni az aláíráshoz. A feladatokat az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. Egyenként 7-10, összesen 25 pont szerezhető rajtuk.
*A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.
*'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.
**A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladatok (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:
*<math>P= \frac{ZH}{2}+HF+Ve+Vi</math>
*''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 36 || 1
|-
|37 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 125|| 5
|}
* Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.

==Verseny==
A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.

A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.

Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.

==A tárgyról==
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi
* [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Miből érdemes tanulni?==
* [http://mialmanach.mit.bme.hu/ MI Almanach]
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~dombi/mi.html Dombi József fóliái] (Szegedi Egyetem)
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ gyakorlat honlapja]
* [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)
* Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]
* SZTE-ről jó cuccok:
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]
** [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/jelasity_jegyzet.pdf Jelasity-jegyzet]

==ZH==
Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).

===Tananyag===
* [http://www.libri.hu/konyv/peter_norvig.mesterseges-intelligencia-2.html Tankönyv]
* [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8553 MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]
* [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8554 MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)] felhasználásával.
* 1-12. fejezet a könyvből

===Hivatalos gyakorló feladatok:===
Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.
* [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]

===Keresési algoritmusok===
{{Rejtett
|mutatott=Külön
|szöveg=
*[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]
*[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]
*[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]
*[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]
*[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]
*[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]
*[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]
*[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]
*[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]
*[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]
}}
Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]

===Korábbi ZH-k===

* 2012
** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]
** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]
** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]

* 2011
** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]

* 2010
** ZH megoldások : [[Media:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Media:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]
** PZH megoldások : [[Media:MI_PZH_2010_11_30_A_megoldasok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2010_11_30_B_megoldasok.pdf | B csoport ]]

*2009
** ZH feladatsorok: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]
** PZH feladatsorok: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]

==Házi feladat==
Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).

===Első feladat===
Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.

===Második feladat===
Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként.
[[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]]

===Harmadik feladat===
Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.

==Vizsga ==
* tananyag: 1-21. fejezet
* [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]
* [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.doc|Mi összefoglaló vizsgára]]

===Kidolgozott vizsgák:===
* [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/mi_vizsgak.rar 2000-től 2007-ig az összes neten fellelhető vizsgák, általában megoldásokkal]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/vizsga_all.pdf Ugyanaz, mint a fenti + a tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126B|2006. 01. 26. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]

[[Category:Infoalap]]

Mesterséges intelligencia (régi)

2013-11-01T14:52:53Z

Arklur: /* Korábbi ZH-k */

{{Tantárgy
|targykod=VIMIA313
|nev=Mesterséges intelligencia
|szak=info
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313
|levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' leadása. 3 feladat van, minimum egy érvényeset kötelező leadni az aláíráshoz. A feladatokat az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. Egyenként 7-10, összesen 25 pont szerezhető rajtuk.
*A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.
*'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.
**A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladatok (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:
*<math>P= \frac{ZH}{2}+HF+Ve+Vi</math>
*''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 36 || 1
|-
|37 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 125|| 5
|}
* Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.

==Verseny==
A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.

A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.

Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.

==A tárgyról==
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi
* [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Miből érdemes tanulni?==
* [http://mialmanach.mit.bme.hu/ MI Almanach]
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~dombi/mi.html Dombi József fóliái] (Szegedi Egyetem)
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ gyakorlat honlapja]
* [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)
* Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]
* SZTE-ről jó cuccok:
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]
** [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/jelasity_jegyzet.pdf Jelasity-jegyzet]

==ZH==
Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).

===Tananyag===
* [http://www.libri.hu/konyv/peter_norvig.mesterseges-intelligencia-2.html Tankönyv]
* [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8553 MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]
* [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8554 MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)] felhasználásával.
* 1-12. fejezet a könyvből

===Hivatalos gyakorló feladatok:===
Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.
* [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]

===Keresési algoritmusok===
*Külön:
**[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]
**[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]
**[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]
**[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]
**[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]
**[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]
**[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]
**[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]
**[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]
**[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]
*Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]

===Korábbi ZH-k===

* 2012
** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]
** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]
** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]

* 2011
** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]

* 2010
** ZH megoldások : [[Media:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Media:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]
** PZH megoldások : [[Media:MI_PZH_2010_11_30_A_megoldasok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2010_11_30_B_megoldasok.pdf | B csoport ]]

*2009
** ZH feladatsorok: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]
** PZH feladatsorok: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]

==Házi feladat==
Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).

===Első feladat===
Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.

===Második feladat===
Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként.
[[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]]

===Harmadik feladat===
Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.

==Vizsga ==
* tananyag: 1-21. fejezet
* [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]
* [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.doc|Mi összefoglaló vizsgára]]

===Kidolgozott vizsgák:===
* [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/mi_vizsgak.rar 2000-től 2007-ig az összes neten fellelhető vizsgák, általában megoldásokkal]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/vizsga_all.pdf Ugyanaz, mint a fenti + a tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126B|2006. 01. 26. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]

[[Category:Infoalap]]

Fájl:MI PZH 2010 11 30 B megoldasok.pdf

2013-11-01T14:52:03Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:MI PZH 2010 11 30 A megoldasok.pdf

2013-11-01T14:52:01Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Mesterséges intelligencia (régi)

2013-10-28T11:12:42Z

Arklur: /* Korábbi ZH-k */

{{Tantárgy
|targykod=VIMIA313
|nev=Mesterséges intelligencia
|szak=info
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313
|levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' leadása. 3 feladat van, minimum egy érvényeset kötelező leadni az aláíráshoz. A feladatokat az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. Egyenként 7-10, összesen 25 pont szerezhető rajtuk.
*A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.
*'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.
**A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladatok (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:
*<math>P= \frac{ZH}{2}+HF+Ve+Vi</math>
*''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 36 || 1
|-
|37 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 125|| 5
|}
* Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.

==Verseny==
A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.

A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.

Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.

==A tárgyról==
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi
* [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Miből érdemes tanulni?==
* [http://mialmanach.mit.bme.hu/ MI Almanach]
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~dombi/mi.html Dombi József fóliái] (Szegedi Egyetem)
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ gyakorlat honlapja]
* [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)
* Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]
* SZTE-ről jó cuccok:
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]
** [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/jelasity_jegyzet.pdf Jelasity-jegyzet]

==ZH==
Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).

===Tananyag===
* [http://www.libri.hu/konyv/peter_norvig.mesterseges-intelligencia-2.html Tankönyv]
* [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8553 MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]
* [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8554 MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)] felhasználásával.
* 1-12. fejezet a könyvből

===Hivatalos gyakorló feladatok:===
Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.
* [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]

===Keresési algoritmusok===
*Külön:
**[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]
**[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]
**[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]
**[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]
**[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]
**[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]
**[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]
**[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]
**[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]
**[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]
*Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]

===Korábbi ZH-k===

* 2012
** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]
** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]
** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]

* 2011
** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]

* 2010
** ZH megoldások : [[Média:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Média:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]

*2009
** ZH feladatsorok: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]
** PZH feladatsorok: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]

==Házi feladat==
Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).

===Első feladat===
Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.

===Második feladat===
Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként.
[[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]]

===Harmadik feladat===
Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.

==Vizsga ==
* tananyag: 1-21. fejezet
* [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]
* [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.doc|Mi összefoglaló vizsgára]]

===Kidolgozott vizsgák:===
* [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/mi_vizsgak.rar 2000-től 2007-ig az összes neten fellelhető vizsgák, általában megoldásokkal]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/vizsga_all.pdf Ugyanaz, mint a fenti + a tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126B|2006. 01. 26. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]

[[Category:Infoalap]]

Mesterséges intelligencia (régi)

2013-10-27T15:09:47Z

Arklur: /* ZH */

{{Tantárgy
|targykod=VIMIA313
|nev=Mesterséges intelligencia
|szak=info
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=3 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313
|levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' leadása. 3 feladat van, minimum egy érvényeset kötelező leadni az aláíráshoz. A feladatokat az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. Egyenként 7-10, összesen 25 pont szerezhető rajtuk.
*A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.
*'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.
**A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladatok (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:
*<math>P= \frac{ZH}{2}+HF+Ve+Vi</math>
*''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 36 || 1
|-
|37 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 125|| 5
|}
* Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.

==Verseny==
A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.

A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.

Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.

==A tárgyról==
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi
* [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Miből érdemes tanulni?==
* [http://mialmanach.mit.bme.hu/ MI Almanach]
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~dombi/mi.html Dombi József fóliái] (Szegedi Egyetem)
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ gyakorlat honlapja]
* [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)
* Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]
* SZTE-ről jó cuccok:
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]
** [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/jelasity_jegyzet.pdf Jelasity-jegyzet]

==ZH==
Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).

===Tananyag===
* [http://www.libri.hu/konyv/peter_norvig.mesterseges-intelligencia-2.html Tankönyv]
* [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8553 MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]
* [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8554 MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)] felhasználásával.
* 1-12. fejezet a könyvből

===Hivatalos gyakorló feladatok:===
Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.
* [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]

===Keresési algoritmusok===
*Külön:
**[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]
**[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]
**[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]
**[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]
**[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]
**[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]
**[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]
**[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]
**[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]
**[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]
*Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]

===Korábbi ZH-k===

* 2012
** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]
** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]
** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]

* 2011
** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]

* 2010
** ZH megoldások : [[Média:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Média:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]

*2009
** ZH : [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport feladatsor]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport megoldások]] --- [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport feladatsor]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport megoldások]]
** PZH : [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport feladatsor]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport megoldások]] --- [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport feladatsor]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport megoldások]]

==Házi feladat==
Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).

===Első feladat===
Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.

===Második feladat===
Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként.
[[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]]

===Harmadik feladat===
Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.

==Vizsga ==
* tananyag: 1-21. fejezet
* [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]
* [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.doc|Mi összefoglaló vizsgára]]

===Kidolgozott vizsgák:===
* [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/mi_vizsgak.rar 2000-től 2007-ig az összes neten fellelhető vizsgák, általában megoldásokkal]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/MestersegesIntelligencia/vizsga_all.pdf Ugyanaz, mint a fenti + a tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126B|2006. 01. 26. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]

[[Category:Infoalap]]

Fájl:MI 2013 Szelessegi Kereses.pdf

2013-10-27T15:04:46Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:MI 2013 Rekurzivan Legjobbat Eloszor Kereses.pdf

2013-10-27T15:04:44Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:MI 2013 Moho Kereses.pdf

2013-10-27T15:04:43Z

Arklur: MsUpload

MsUpload

Fájl:MI 2013 MelysegKorlatos Kereses.pdf

2013-10-27T15:04:42Z

Arklur: MsUpload

MsUpload