VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Mikrokontroller alapú rendszerek

2014-06-11T17:13:17Z

Aresius: /* Vizsga */

{{Tantárgy
| név = Mikrokontroller alapú rendszerek
| tárgykód = VIAUA348
| szak = villany szak
| kredit = 4
| félév = 6
| kereszt = nincs
| tanszék = AAIT
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| hf = 1 db
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA348/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348
}}

A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az iparban legelterjedtebben használt mikrokontroller architektúrákkal, azok kiválasztási szempontjaival. A megszerzett ismeretek segítségével a hallgatók képessé válnak mikrokontroller alapú rendszerek hardver tervezésére és alacsonyszintű szoftver rendszerének megvalósítására. A kettő közötti elválaszthatatlan kapcsolatot rövid esettanulmányok mutatják be. A létrehozott egység monitorozási és diagnosztikai információs rendszerét gyors alkalmazásfejlesztő módszerek alkalmazásával alakítják ki a legelterjedtebb ipari platformokon.

{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

__TOC__

== Követelmények ==

*'''NagyZH:''' A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.
*'''Házi feladat:''' A félév során házi feladatként egy Java szimulátorban kell 8051-es mikrokontrollerre kell egy egyszerű assembly szubrutint megírni. A feladat magába foglalja a pontos specifikáció megfogalmazását, a szubrutin megírását, a teszteléshez egy egyszerű főprogram elkészítését, valamint egy néhány oldalas teljeskörű dokumentáció megírását. A pótlás időszakban különeljárási díj ellenében van lehetőség pótbeadásra. Aki azonban a 12. hét végéig leadja a kész házit, annak szükség esetén biztosítanak a szorgalmi időszakban egy extra ingyenes javítási lehetőséget - Érdemes kihasználni!
*'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen maximum 100 pontot lehet elérni. A jegyek a standard 40, 55, 70, 85 százalékos határok szerint alakulnak.

== Segédanyagok ==

* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUA348 tanszéki honlapon].

== Zárthelyik, vizsgák ==
===ZH===
*[[Media:MAR_2010tavasz_ZH.pdf‎|2010 tavaszi ZH]]
*[[Média:MAR_ZH_20140428.pdf|2014 tavaszi ZH]]

===Vizsga===
*[[Media:MAR_vizsga_2011.05.18.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2011.06.08.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]
*[[Media:MAR_vizsga_2012.05.16.pdf‎|2012 tavaszi vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20130530.pdf|2013 tavaszi vizsga]]
*[[Média:MAR_vizsga_20140522.pdf|2014 tavaszi 1.vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20140604.pdf|2014 tavaszi 2.vizsga]]
*[[Média:Mar_vizsga_20140611.pdf|2014 tavaszi 3.vizsga]]

{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}

Fájl:Mar vizsga 20140611.pdf

2014-06-11T17:13:09Z

Aresius: MsUpload

MsUpload

Matematika A3 villamosmérnököknek

2013-06-18T22:21:34Z

Aresius: /* Írásbeli vizsga */

{{Tantargy
|nev=Matematika A3<br/>villamosmérnököknek
|targykod=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, de a legtöbb gyakvezér nem ellenőrzi. Azonban nem érdemes ellógni a gyakorlatokat, mert nagyon hasznosak és nélkülük elég nehezen lehet levizsgázni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike mindig elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, mely felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-a második zárhelyi anyagából, 20%-a pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! Amennyiben az írásbeli meghaladja a 40%-ot de nem éri el az 55%-ot kötelező szóbelizni. Legalább 55%-os írásbelivel megajánlott kettes, legalább 70%-os írásbelivel megajánlott hármas szerezhető. Ettől jobb érdemjegyért mindenképpen szóbelizni kell. A szóbeli előadónként változó, van aki a jeles érdemjegyért egy-egy egyszerű bizonyítást is kér.

== Részletes tematika ==

A '''Matematika A3''' tananyaga három fő részből áll:
* '''Differenciálegyenletek''', ezen belül
** Kvadratúrával, integrálással megoldható differenciálegyenletek
** Első- és másodrendű differenciálegyenletek
** Egzakt és azzá tehető differenciálegyenletek
** Lineáris differenciálegyenletek, és -rendszerek
** Laplace-transzformáció és alkalmazása
* '''Komplex függvénytan'''
** Rövid ismétlés, a komplex tér tulajdonságai
** Komplex függvények és deriválásuk
** Cauchy–Riemann-feltételek, holomorf és reguláris tulajdonság definiálása
** Komplex vonalintegrálás fogalma
** Cauchy-féle integrálformulák, reziduumtétel
** Holomorf és meromorf függvények, illetve Taylor-sor és Laurent-sor
* '''Vektoranalízis'''
** Térgörbék és felületek definiálása, értelmezése és leírása
** Ívhossz-számítás, görbület, torzió, felületszámítás
** Vektor-vektor függvények, vektormezők, deriválás, integrálás
** Nabla operátor, derivált tenzor, rotáció, divergencia
** Integrálátalakító tételek, potenciálelmélet

== Segédanyagok ==

=== Gyakorláshoz ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf| Gyakorló feladatok]] a differenciálegyenletek és a komplex integrálás témakörökhöz

* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎| Gyakorló feladatok]] a komplex deriválás és a vektoranalízis témakörökhöz

=== Hasznos összefoglalók ===

* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János] gyakvezér honlapja, sok hasznos anyaggal

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására (''Nem tananyag, csak érdekesség'')

* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]], mely tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat

* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos dolgok is

=== Laplace transzformáció ===

[http://www.math.bme.hu/~sereny/ Serény György] előadó honlapjáról néhány hasznos anyag:

* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!

* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Néhány alkalmazás 1]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf| Néhány alkalmazás 2]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE]] használati útmutató a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎| Fontosabb Laplace transzformáltakat]] tartalmazó táblázat

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Vizsgák ==

=== Írásbeli vizsga ===

Alább a régi wikiről összeszedett, rendszerezett régi vizsgafeladatsorok találhatók.

''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''

*2006/2007:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/2008:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/2009:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/2010:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]] - megoldások nélkül

*2010/2011:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]] - megoldások nélkül

*2011/2012:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]] - megoldások nélkül

*2012/2013:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldások nélkül
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]] - megoldások nélkül
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldások nélkül

=== Szóbeli vizsga ===

2012/2013 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

[[MatA3Szobeli2|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''
''

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:MatekA3 vizsga 20130613.jpg

2013-06-18T22:20:20Z

Aresius: MsUpload

MsUpload

Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása

2013-06-10T02:47:40Z

Aresius: /* 4. oldal kérdései */

{{RightTOC}}

Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza.

A 2012/2013 tavaszi félévében kiadott [[Media:Info1_Ellenőrző_kérdések_2012ősz.pdf‎|kérdéssor]] megtalálható a wikin. Az aktuális legfrissebb kérdéssor pedig elérhető a tanszéki [https://www.iit.bme.hu/informatika-1 honlapon].

Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket.

Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a [[Media:Info1 archellkrd.doc|.doc fájlból]] átültetni ide. 2012 őszén konzultáción megoldották az első 10 oldal feladatait: [[Media:Info1 konzi 20121003.pdf|Ellenőrzötten helyes megoldások]]. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen.

'''A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:'''

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Kérdés....
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 3.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 4.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 5.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 6.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|}

'''Magyarázat:'''
#
#
#
#
#
#

== 1. oldal kérdései ==

==== 1. Kérdés: ====
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó '''alapelveket'''!

[[Fájl:Info1 kérdések kép1.jpg|600px]]

*Belső programtárolás, programvezérlés
*Utasítás és adat azonos közegen és formában (értelmezés algoritmus illetve PC szerint)
*Szekvenciális utasítás végrehajtás
*Egydimenziós lineáris címzésű memória
*Bináris számábrázolás
*ÁBRÁN: szaggatott: vezérlés, folytonos: adat

==== 2. Kérdés: ====
Mi '''különbözteti''' meg egymástól a memóriában tárolt '''utasításokat és adatokat''' egymástól?

*Semmi, ugyanabban a memóriában ugyanolyan formában (binárisan) van jelen mindkettő, DE:
**Az utasítások programmal módosíthatók.
**Az adattípusok műveletekhez rendeltek.
**A PC dönti el, hogy melyikről van szó (tehát az értelmezés az algoritmusba van beépítve).
**Szegmensszervezés esetén az utasítás a kódszegmensben, az adat az adat- és extraszegmensekben van.

==== 3. Kérdés: ====
Sorolja fel milyen tényezőktől függ egy számítógép teljesítménye!

*Az alkalmazott áramkörök sebességétől és a számítógép architektúrájától (szervezésétől).
*Funkcionális egységek belső felépítésétől (CPU, memória, IO):
**Adatszélesség.
**Utasítás párhuzamosítás (Queue) / Gépi ciklusok párhuzamosítása (Pipeline).
**Műveletvégzés sebessége (pl. speciális ALU (pl. kombinációs hálózat)).
**Memória sebessége, architektúrája (pl. hierarchikus memória alkalmazása (pl. cache alkalmazása)).
*Funkcionális egységek külső kapcsolódásától.
*Utasításkészlettől (RISC/CISC).
*Perifériáktól (DMA, Co-Processzor, stb.)

== 2. oldal kérdései ==

==== 1. Kérdés: ====

==== 2. Kérdés: ====

== 3. oldal kérdései ==

Neumann-alapelvnek megfelelő számítógépekre vonatkozó alábbi kijelentések közül jelölje x-szel az igaz állítás(oka)t és - jellel a hamis(ak)at!

''A pontozásnál minden jó jelölés +0,5 pont, minden hibás jelölés -0,5 pont. Kihagyott kérdés 0 pont. Adott feladatnál az eredő pontszám >=0''

==== 1. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésűek, és a hely alapján egyértelműen azonosíthatók.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|A CPU egy - már meglévő - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében mindig huzalozott vezérlő egységet tartalmaz.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása előnyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró utasításra).
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"|A RISC elvű processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran mikroprogramozott vezérlőegységet alkalmaznak.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következő fokozatok (elemi műveletvégzők) között négy átmeneti tárolót kell alkalmazni.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra.
#Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem.
#Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés.
#Nincs mert minden utasítás tartalmazza a következő utasítás címét.
#RISC esetén nincsenek összetett utasítások, és amúgy is többnyire huzalozott vezérlőegységet alkalmaznak.
#Egy is elég.

==== 2. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|A be és kimenő adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben tárolja.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|DMA vezérlő alkalmazása esetén a ki/bemenő adatok a ALU-n keresztül olvashatók be/írhatók ki a memóriába.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést a ko-processzor végzi.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következő utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"|A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek helyének felszabadítása (keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli ki a memóriában.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Inkább regiszterekben.
#A DMA vezérlő közvetlen adatátviteli kapcsolatot teremt a periféria és a memória között.
#Az operációs rendszer végzi.
#Indirekt a címzés, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím.
#Pascalnál a hívott program feladata
#A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki.

==== 3. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és a memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a tárolás formátuma különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|A CISC elvű számítógépekben az utasítások nem azonos méretűek és rendszerint több óraciklus alatt hajthatók végre, s ez előnyös a pipe line alkalmazásánál.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a memóriában találhatók.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|A térbeli és az időbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások tárolására használhatnak.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Lásd első oldal első feladat.
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#A RISC előnyös a pipe-line alkalmazásához.
#ENTER x,y az y-adik szubrutinba (szintre) lép be, x Byte helyet foglal le (a globális veremből) a lokális változóknak. A LEAVE lebontja a lefoglalt helyet.
#RISC-nél kizárólag regiszterekben, memóriában sosem.
#Adat esetén is használnak.

==== 4. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Ez a harward architektúrára igaz, a Neumann-ra nem.

== 4. oldal kérdései ==

[[Category:Villanyalap]]

'''34. Kérdés'''

C nyelvű függvény esetén a bemenő paraméterek helyének felszabadítása a hívó program feladata. Miért?

* A nem rögzített paraméterszámú függvények (pl. printf) miatt bizonyos esetekben csak a hívó program tudja hogy hány paramétert kell felszabadítani.

Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása

2013-06-10T02:47:03Z

Aresius: /* 4. oldal kérdései */

{{RightTOC}}

Ez az oldal az [[Informatika 1]] című tárgy keretei között, ''Dr. Móczár Géza'' oktató által kiadott ellenőrző kérdések kidolgozását tartalmazza.

A 2012/2013 tavaszi félévében kiadott [[Media:Info1_Ellenőrző_kérdések_2012ősz.pdf‎|kérdéssor]] megtalálható a wikin. Az aktuális legfrissebb kérdéssor pedig elérhető a tanszéki [https://www.iit.bme.hu/informatika-1 honlapon].

Mivel a kiadott kérdéssor elég rendszertelen, így célszerű az adott kérdés PONTOS feltüntetése is, hogyha frissülne a kérdéssor, akkor is könnyen beazonosíthatóak legyenek a kérdések. Továbbá szerintem az lenne a legcélszerűbb, ha az eredeti kérdéssor oldalszámozása alapján csoportosítanánk a kérdéseket.

Az ellenőrző kérdések kidolgozását kellene a [[Media:Info1 archellkrd.doc|.doc fájlból]] átültetni ide. 2012 őszén konzultáción megoldották az első 10 oldal feladatait: [[Media:Info1 konzi 20121003.pdf|Ellenőrzötten helyes megoldások]]. Ebben kérném a segítségeteket. Akinek van egy kis ideje és kedve, az nyugodtan átvihet néhány feladatot a wiki aloldalra. Hibák előfordulhatnak benne, így ha tudjátok, akkor javítsátok. Sokat segítenétek ezzel, ugyanis a vizsgán a számítógép architektúrák részből a kérdések nagyrészt ezek közül kerülnek ki. Így kulcsfontosságú, hogy ez a tudásanyag, normális formátumban, könnyen bárki által szerkeszthetően elérhető legyen.

'''A táblázatokhoz egy kimásolható sablonkód:'''

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Kérdés....
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 3.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 4.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 5.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|-
! 6.
| style="text-align:left"|
| style="text-align:center"|
|}

'''Magyarázat:'''
#
#
#
#
#
#

== 1. oldal kérdései ==

==== 1. Kérdés: ====
Rajzolja fel a digitális számítógép Neumann-féle modelljének blokkvázlatát, sorolja fel a modell működését meghatározó '''alapelveket'''!

[[Fájl:Info1 kérdések kép1.jpg|600px]]

*Belső programtárolás, programvezérlés
*Utasítás és adat azonos közegen és formában (értelmezés algoritmus illetve PC szerint)
*Szekvenciális utasítás végrehajtás
*Egydimenziós lineáris címzésű memória
*Bináris számábrázolás
*ÁBRÁN: szaggatott: vezérlés, folytonos: adat

==== 2. Kérdés: ====
Mi '''különbözteti''' meg egymástól a memóriában tárolt '''utasításokat és adatokat''' egymástól?

*Semmi, ugyanabban a memóriában ugyanolyan formában (binárisan) van jelen mindkettő, DE:
**Az utasítások programmal módosíthatók.
**Az adattípusok műveletekhez rendeltek.
**A PC dönti el, hogy melyikről van szó (tehát az értelmezés az algoritmusba van beépítve).
**Szegmensszervezés esetén az utasítás a kódszegmensben, az adat az adat- és extraszegmensekben van.

==== 3. Kérdés: ====
Sorolja fel milyen tényezőktől függ egy számítógép teljesítménye!

*Az alkalmazott áramkörök sebességétől és a számítógép architektúrájától (szervezésétől).
*Funkcionális egységek belső felépítésétől (CPU, memória, IO):
**Adatszélesség.
**Utasítás párhuzamosítás (Queue) / Gépi ciklusok párhuzamosítása (Pipeline).
**Műveletvégzés sebessége (pl. speciális ALU (pl. kombinációs hálózat)).
**Memória sebessége, architektúrája (pl. hierarchikus memória alkalmazása (pl. cache alkalmazása)).
*Funkcionális egységek külső kapcsolódásától.
*Utasításkészlettől (RISC/CISC).
*Perifériáktól (DMA, Co-Processzor, stb.)

== 2. oldal kérdései ==

==== 1. Kérdés: ====

==== 2. Kérdés: ====

== 3. oldal kérdései ==

Neumann-alapelvnek megfelelő számítógépekre vonatkozó alábbi kijelentések közül jelölje x-szel az igaz állítás(oka)t és - jellel a hamis(ak)at!

''A pontozásnál minden jó jelölés +0,5 pont, minden hibás jelölés -0,5 pont. Kihagyott kérdés 0 pont. Adott feladatnál az eredő pontszám >=0''

==== 1. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésűek, és a hely alapján egyértelműen azonosíthatók.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|A CPU egy - már meglévő - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében mindig huzalozott vezérlő egységet tartalmaz.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása előnyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró utasításra).
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"|A RISC elvű processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran mikroprogramozott vezérlőegységet alkalmaznak.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következő fokozatok (elemi műveletvégzők) között négy átmeneti tárolót kell alkalmazni.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Pont az ellenkezőjére épül a Neumann-architektúra.
#Csak RISC-nél jellemző. CISC-nél nem.
#Indirekt, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím. Gyorsabb elérés, könnyebb címzés.
#Nincs mert minden utasítás tartalmazza a következő utasítás címét.
#RISC esetén nincsenek összetett utasítások, és amúgy is többnyire huzalozott vezérlőegységet alkalmaznak.
#Egy is elég.

==== 2. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|A be és kimenő adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben tárolja.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|DMA vezérlő alkalmazása esetén a ki/bemenő adatok a ALU-n keresztül olvashatók be/írhatók ki a memóriába.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést a ko-processzor végzi.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következő utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"|A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenő paraméterek helyének felszabadítása (keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli ki a memóriában.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Inkább regiszterekben.
#A DMA vezérlő közvetlen adatátviteli kapcsolatot teremt a periféria és a memória között.
#Az operációs rendszer végzi.
#Indirekt a címzés, amikor nem közvetlenül adjuk meg a címet, hanem egy regiszter/memóriarekesz tartalma a cím.
#Pascalnál a hívott program feladata
#A hívott szubrutin által használt lokális változóknak foglalt helyet jelöli ki.

==== 3. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és a memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a tárolás formátuma különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|A CISC elvű számítógépekben az utasítások nem azonos méretűek és rendszerint több óraciklus alatt hajthatók végre, s ez előnyös a pipe line alkalmazásánál.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 5.
| style="text-align:left"A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a memóriában találhatók.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 6.
| style="text-align:left"|A térbeli és az időbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások tárolására használhatnak.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Lásd első oldal első feladat.
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#A RISC előnyös a pipe-line alkalmazásához.
#ENTER x,y az y-adik szubrutinba (szintre) lép be, x Byte helyet foglal le (a globális veremből) a lokális változóknak. A LEAVE lebontja a lefoglalt helyet.
#RISC-nél kizárólag regiszterekben, memóriában sosem.
#Adat esetén is használnak.

==== 4. Kérdés: ====

{|class="wikitable"
! 1.
| style="text-align:left"|Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|-
! 2.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 3.
| style="text-align:left"|Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.
| style="text-align:center"|'''Igaz'''
|-
! 4.
| style="text-align:left"|Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik.
| style="text-align:center"|'''Hamis'''
|}

'''Magyarázat:'''
#Mindent egy közös memóriában tárol.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Lásd első oldal első kérdés.
#Ez a harward architektúrára igaz, a Neumann-ra nem.

== 4. oldal kérdései ==

[[Category:Villanyalap]]

C nyelvű függvény esetén a bemenő paraméterek helyének felszabadítása a hívó program feladata. Miért?

* A nem rögzített paraméterszámú függvények (pl. printf) miatt bizonyos esetekben csak a hívó program tudja hogy hány paramétert kell felszabadítani.