<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Annosz</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Annosz"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Annosz"/>
	<updated>2026-05-04T10:35:06Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&amp;diff=180316</id>
		<title>Fizika I.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&amp;diff=180316"/>
		<updated>2014-04-12T08:41:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* NagyZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Fizika 1i&lt;br /&gt;
| tárgykód = TE11AX03&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2&lt;br /&gt;
| kereszt = van&lt;br /&gt;
| tanszék= TTK Fizika Tanszék&lt;br /&gt;
| kiszh = 6 db&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = ifizika1@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;0. ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;kisZH-k&#039;&#039;&#039; sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;nagyZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.&lt;br /&gt;
**A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)&lt;br /&gt;
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.&lt;br /&gt;
**Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!  &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. &lt;br /&gt;
**Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!V (%) !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 55 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 70 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 85 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.&lt;br /&gt;
===Előadás===&lt;br /&gt;
[[Fizika_I.Tematika|Tematika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Gyakorlat===&lt;br /&gt;
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &amp;quot;Példák&amp;quot; és kiválasztott &amp;quot;Feladatok&amp;quot; szerepelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:&lt;br /&gt;
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]&lt;br /&gt;
*[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]&lt;br /&gt;
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==0. ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).&lt;br /&gt;
* A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==KisZH-k==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Nincs anyag egyelőre. :(&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==NagyZH==&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]&lt;br /&gt;
*Előző évek ZH-i:&lt;br /&gt;
**2012/13 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
**2011/12 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fiz_zh_2012tavasz_info.pdf | ZH feladatsor]]  (jelszó: info)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fiz_zhmegoldas_2012tavasz_info.pdf | ZH feladatsor megoldások]]  (jelszó: info) (8. Igaz-Hamis: Igaz)&lt;br /&gt;
**2010/11 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]&lt;br /&gt;
**2010/11 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
**2009/10 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
**2007/08 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]&lt;br /&gt;
**2007/08 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
*[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
*[[Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis | Keresztféléves igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]], [[Media:Fizika1i_keresztkerdesek_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) &lt;br /&gt;
*Előző évek vizsgái:&lt;br /&gt;
**2012/13 tavasz (jelszó: info)&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-07-megold.pdf | 2013.06.07]] - Figyelem! A négyes feladat megoldása a.), nem c.)&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | 2013.06.03]], [[Fizika 1 vizsga, 2013.06.03. | feladatok kidolgozása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]], [[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]&lt;br /&gt;
**2011/12 tavasz (jelszó: info)&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]&lt;br /&gt;
**2011/12 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]&lt;br /&gt;
**2010/11 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]&lt;br /&gt;
**2010/11 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]&lt;br /&gt;
**2009/10 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]&lt;br /&gt;
**2008/09 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]&lt;br /&gt;
**2008/09 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]&lt;br /&gt;
**2007/08 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]&lt;br /&gt;
**2006/07 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Angol kurzus (Bokor Nándor) ==&lt;br /&gt;
Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== KisZH ===&lt;br /&gt;
5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.&lt;br /&gt;
KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Plusz házi ===&lt;br /&gt;
Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kedvcsináló==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===kopy===&lt;br /&gt;
Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- kopy - 2013.05.26&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Lord Viktor===&lt;br /&gt;
Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.&lt;br /&gt;
Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===gerbazs===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===titcar===&lt;br /&gt;
ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===zslevi===&lt;br /&gt;
Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: &amp;quot;Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni.&amp;quot;). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kapcsolódó tárgyak==&lt;br /&gt;
===Előkövetelmény===&lt;br /&gt;
[[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ráépülő===&lt;br /&gt;
[[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&amp;diff=180315</id>
		<title>Fizika I.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&amp;diff=180315"/>
		<updated>2014-04-12T08:40:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* NagyZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Fizika 1i&lt;br /&gt;
| tárgykód = TE11AX03&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2&lt;br /&gt;
| kereszt = van&lt;br /&gt;
| tanszék= TTK Fizika Tanszék&lt;br /&gt;
| kiszh = 6 db&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = ifizika1@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;0. ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;kisZH-k&#039;&#039;&#039; sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;nagyZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.&lt;br /&gt;
**A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)&lt;br /&gt;
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.&lt;br /&gt;
**Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!  &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. &lt;br /&gt;
**Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!V (%) !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 55 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 70 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 85 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.&lt;br /&gt;
===Előadás===&lt;br /&gt;
[[Fizika_I.Tematika|Tematika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Gyakorlat===&lt;br /&gt;
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &amp;quot;Példák&amp;quot; és kiválasztott &amp;quot;Feladatok&amp;quot; szerepelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:&lt;br /&gt;
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]&lt;br /&gt;
*[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]&lt;br /&gt;
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==0. ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).&lt;br /&gt;
* A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==KisZH-k==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Nincs anyag egyelőre. :(&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==NagyZH==&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]&lt;br /&gt;
*Előző évek ZH-i:&lt;br /&gt;
**2012/13 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
**2011/12 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fiz_zh_2012tavasz_info.pdf | ZH feladatsor]]  (jelszó: info)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fiz_zhmegoldas_2012tavasz_info.pdf | ZH feladatsor megoldásokkal]]  (jelszó: info) (8. Igaz-Hamis: Igaz)&lt;br /&gt;
**2010/11 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]&lt;br /&gt;
**2010/11 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
**2009/10 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
**2007/08 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]&lt;br /&gt;
**2007/08 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
*[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
*[[Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis | Keresztféléves igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]], [[Media:Fizika1i_keresztkerdesek_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) &lt;br /&gt;
*Előző évek vizsgái:&lt;br /&gt;
**2012/13 tavasz (jelszó: info)&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-07-megold.pdf | 2013.06.07]] - Figyelem! A négyes feladat megoldása a.), nem c.)&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | 2013.06.03]], [[Fizika 1 vizsga, 2013.06.03. | feladatok kidolgozása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]], [[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]&lt;br /&gt;
**2011/12 tavasz (jelszó: info)&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]&lt;br /&gt;
**2011/12 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]&lt;br /&gt;
**2010/11 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]&lt;br /&gt;
**2010/11 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]&lt;br /&gt;
**2009/10 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]&lt;br /&gt;
**2008/09 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]&lt;br /&gt;
**2008/09 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]&lt;br /&gt;
**2007/08 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]&lt;br /&gt;
**2006/07 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Angol kurzus (Bokor Nándor) ==&lt;br /&gt;
Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== KisZH ===&lt;br /&gt;
5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.&lt;br /&gt;
KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Plusz házi ===&lt;br /&gt;
Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kedvcsináló==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===kopy===&lt;br /&gt;
Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- kopy - 2013.05.26&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Lord Viktor===&lt;br /&gt;
Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.&lt;br /&gt;
Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===gerbazs===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===titcar===&lt;br /&gt;
ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===zslevi===&lt;br /&gt;
Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: &amp;quot;Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni.&amp;quot;). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kapcsolódó tárgyak==&lt;br /&gt;
===Előkövetelmény===&lt;br /&gt;
[[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ráépülő===&lt;br /&gt;
[[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&amp;diff=180314</id>
		<title>Fizika I.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&amp;diff=180314"/>
		<updated>2014-04-12T08:37:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* NagyZH */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Fizika 1i&lt;br /&gt;
| tárgykód = TE11AX03&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2&lt;br /&gt;
| kereszt = van&lt;br /&gt;
| tanszék= TTK Fizika Tanszék&lt;br /&gt;
| kiszh = 6 db&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = ifizika1@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX03/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. (Előadáson van katalógus, de csak statisztikai céllal illetve megajánlott jegyhez.)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;0. ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. A félév elején kell megírni. Ki lehet váltani az 1. félév regisztációs hetén megírt fizika szintfelmérő eredményével, illetve a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika]] c. felkészítő tárgy elvégzésével.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;kisZH-k&#039;&#039;&#039; sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen.&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;nagyZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; egyenesen van, követelményei változóak. Legutóbb 90% feletti nagyZH és KisZH-átlag illetve 70% előadásjelenlét kellett a megajánlott 5-öshöz. Kereszten nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.&lt;br /&gt;
**A kisZH-k kereszten nem pótolhatóak, egyenesen egy alkalommal igen (de ekkor elvész a 0. ZH második pótlási lehetősége)&lt;br /&gt;
**A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.&lt;br /&gt;
**Ha így sem sikerül megszerezni az aláírást, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!  &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. &lt;br /&gt;
**Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!V (%) !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 55 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 70 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 85 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tematika==&lt;br /&gt;
*Az előadás (3 óra/hét) az [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]] tankönyv fejezeteit követi. A gyakorlatokon (1 óra/hét) a tankönyvben szereplő feladatok alapján az előadásokon elhangzottak szemléltetésére és az ismeretek készségszintű begyakorlására kerül sor.&lt;br /&gt;
===Előadás===&lt;br /&gt;
[[Fizika_I.Tematika|Tematika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Gyakorlat===&lt;br /&gt;
Kiscsoportos (tanköri) foglalkozás. Témája az előadáson elhangzott tananyagnak feladatmegoldásokon keresztüli megértése és elmélyítése. A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &amp;quot;Példák&amp;quot; és kiválasztott &amp;quot;Feladatok&amp;quot; szerepelnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
*A tárgy előadásai és gyakorlatai a nagykönyv fejezeteit követik:&lt;br /&gt;
**[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]&lt;br /&gt;
*[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]&lt;br /&gt;
*[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_uj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==0. ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten megírt fizika szintfelmérőd sikeres volt, akkor nincs probléma, mert az kiváltja ezt a ZH-t. Ha első félévben elvégezted a Bevezető fizika c. tárgyat, akkor úgyszintén. Ha ezek nincsenek meg, akkor kell megírnod ezt a ZH-t a félév elején, ha nem sikerült, két hétre rá újra próbálkozhatsz. Ha az se ment, akkor a félév vége felé még lehet egyszer próbálkozni, ez utóbbi viszont kilövi azt a lehetőséget, hogy kisZH-kat pótolj. A Bevezető fizikát egyébként el lehet végezni a Fizika 1-el párhuzamosan is, ha sikeresen (min. 2-es) jegyet szereztél belőle, akkor megvan a 0. ZH-d és kaphatsz aláírást (feltéve, hogy a Fizika 1 további követelményeit teljesítetted).&lt;br /&gt;
* A ZH-ba a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iba. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==KisZH-k==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Nincs anyag egyelőre. :(&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==NagyZH==&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]&lt;br /&gt;
*Előző évek ZH-i:&lt;br /&gt;
**2012/13 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
**2011/12 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fiz_zh_2012tavasz_info | ZH feladatsor]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Fiz_zhmegoldas_2012tavasz_info | ZH feladatsor megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
**2010/11 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | PótpótZH feladatsor]]&lt;br /&gt;
**2010/11 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | ZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | PótZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
**2009/10 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | ZH feladatsor megoldással]]&lt;br /&gt;
**2007/08 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatai megoldással]]&lt;br /&gt;
**2007/08 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | ZH számolós feladatainak megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
*[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
*[[Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis | Keresztféléves igaz-hamis kvíz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]], [[Media:Fizika1i_keresztkerdesek_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) &lt;br /&gt;
*Előző évek vizsgái:&lt;br /&gt;
**2012/13 tavasz (jelszó: info)&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-07-megold.pdf | 2013.06.07]] - Figyelem! A négyes feladat megoldása a.), nem c.)&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | 2013.06.03]], [[Fizika 1 vizsga, 2013.06.03. | feladatok kidolgozása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | 2013.05.31]], [[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | 2013.05.22 (elővizsga)]]&lt;br /&gt;
**2011/12 tavasz (jelszó: info)&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | 2012.06.11]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | 2012.06.08]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | 2012.06.01]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | 2012.05.25]]&lt;br /&gt;
**2011/12 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | 2012.01.13]]&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | 2012.01.06]]&lt;br /&gt;
**2010/11 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | 2011.06.03]]&lt;br /&gt;
**2010/11 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20110107|2011.01.07]]&lt;br /&gt;
**2009/10 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | 2010.06.08]]&lt;br /&gt;
**2008/09 tavasz&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20090610|2009.06.10.]]&lt;br /&gt;
**2008/09 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20090114|2009.01.14.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20090107|2009.01.07.]]&lt;br /&gt;
**2007/08 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20080130|2008.01.30.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20080123|2008.01.23.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.]]&lt;br /&gt;
**2006/07 ősz (kereszt)&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20070117|2007.01.17.]]&lt;br /&gt;
***[[Fizika1Vizsga20070105|2007.01.05.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Angol kurzus (Bokor Nándor) ==&lt;br /&gt;
Fizikából olyan angol kurzus is létezik, melyet magyaroknak tart Bokor Nándor, tehát eltér a többi angol kurzustól ahol a külföldi hallgatóknak van elsősorban a kurzus. Az anyag nagyban megegyezik a magyar fizika anyagával. Kiscsoportos gyakorlat formájú a kurzus, heti egy előadás és egy gyakorlat elvileg, de inkább úgy zajlik mint gimnáziumban, hogy haladunk az anyaggal és példákat is oldunk meg közben. Jelenléti ív van minden órán, tehát be kell járni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az óra angolul zajlik, de ha valamit nem értünk akkor magyarul kérdezhetünk és magyarul válaszol az előadó, tehát alap angol tudással teljesíthető a tárgy, viszont nagyon jól magyaráz Bokor Nándor, érdekesen tartja az órákat és sok kísérletet mutat be, így kiscsoportos foglalkozáson is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== KisZH ===&lt;br /&gt;
5 kisZH van a félév közben, hármat legalább elégséges szintre kell írni.&lt;br /&gt;
KisZH-k témáját mindig elmondja a kisZH előtti órán, jól fel lehet rá készülni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Plusz házi ===&lt;br /&gt;
Félév közben sokszor ad házit, melyre pluszpontokat kaphatunk. Ha minden házi megcsinálsz évvégén akár 2-3 jegyet is felhúz a jegyeden. :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH ===&lt;br /&gt;
A ZH igaz/hamis állításokból és feladatmegoldásokból áll. ZH előtti órán megbeszélünk sok igaz/hamis példát, melyből jópárral találkozhatsz ZH-n, majd feladatmegoldás lesz, olyan példák melyek ZH-ban is lehetnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:ifizika1_angol_ZH kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|ZH kiadott feladatok 2011]] - 2011-es ZH gyakorló órai feladatok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
ZH-hoz hasonlóan igaz/hamis példákból és feladatmegoldásból áll. Vizsga előtt is van konzultációs óra, de ha nem jut rá idő, akkor érdemes konzultáción megkérdezni a példákat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:ifizika1_angol_Vizsga kiadott feladatok 2011 tavasz.pdf|Vizsga kiadott feladatok 2011]] - 2011-es vizsga gyakorló órai feladatok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kedvcsináló==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===kopy===&lt;br /&gt;
Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- kopy - 2013.05.26&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Lord Viktor===&lt;br /&gt;
Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.&lt;br /&gt;
Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[Lord_Viktor | Lord Viktor]] - 2013.02.13&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===gerbazs===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[GerBazs|GerBazs]] - 2010.02.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===titcar===&lt;br /&gt;
ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2006.09.04.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===zslevi===&lt;br /&gt;
Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: &amp;quot;Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni.&amp;quot;). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2005.12.17.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kapcsolódó tárgyak==&lt;br /&gt;
===Előkövetelmény===&lt;br /&gt;
[[Analízis I.]]: aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ráépülő===&lt;br /&gt;
[[Fizika II.]]: a tárgyból kredit megszerzése szükséges a felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fiz_zhmegoldas_2012tavasz_info.pdf&amp;diff=180313</id>
		<title>Fájl:Fiz zhmegoldas 2012tavasz info.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fiz_zhmegoldas_2012tavasz_info.pdf&amp;diff=180313"/>
		<updated>2014-04-12T08:35:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fiz_zh_2012tavasz_info.pdf&amp;diff=180312</id>
		<title>Fájl:Fiz zh 2012tavasz info.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Fiz_zh_2012tavasz_info.pdf&amp;diff=180312"/>
		<updated>2014-04-12T08:35:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Altalnos_mikroprocesszor.png&amp;diff=180144</id>
		<title>Fájl:Altalnos mikroprocesszor.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Altalnos_mikroprocesszor.png&amp;diff=180144"/>
		<updated>2014-03-30T16:09:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: Annosz feltöltötte a(z) „Fájl:Altalnos mikroprocesszor.png” fájl új változatát&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180138</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180138"/>
		<updated>2014-03-30T14:05:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 4. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
[[Digit%C3%A1lis_technika_II.| Digitális technika 2. tárgy honlapja]]&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2&lt;br /&gt;
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2&lt;br /&gt;
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is)&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Horizontalis vertikalis vezerlojel.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:Hosszú mikroutasítás, nagy szóhosszúságú ROM-ot igényel, viszont a maximálisan párhuzamos működés miatt gyors.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Milyen tulajdonságai vannak a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;A ROM szószélessége szempontjából ez a legkedvezőbb, viszont a soros működés miatt lassú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:Számlálós címképzésű, két címrészből választó, feltételt címbe másoló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Feltetelt a cimbe masolo.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Rajzolja fel a &amp;quot;két cím a mikroutasításban&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;[[Fájl:Ket cim a mikroutasitasban.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:Mint mesterpéldány, a kimeneteit a vizsgált elem kimeneteivel hasonlítjuk össze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:„Véletlen” inputok, kimerítés, tervezett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:Minden lehetséges bemenetet kipróbálunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:Alternáló minták (010101…, 101010…) beírásával és olvasással való ellenőrzésével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:Az áramkör egy pontja fix 0-ba vagy 1-be ragad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hányféle leragadási hiba van?&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;Kétféle: a 0-ba ill. az 1-be ragadás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:Olyan tesztvektorral, ami a jó hálózatban az fi-re 1-et juttatna el ÉS az fi-re érzékeny a kimenet, vagyis a kimeneten látszik, hogy az f1 0 vagy 1 értékű (ebben az esetben nyilván ha a kimenet az fi=1 értéknek megfelelő, akkor az fi nem ragadt 0-ba, ellenkező esetben viszont igen).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját az 1-be ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;Lásd előző, csak a tesztvektor a jó hálózatban fi-re 0-át juttatna.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:Aritmetikai logikai egység, regiszterek (adat, cím) és a busz kezelés eszközei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:Címbusz (memória vagy periféria kijelölésére), adatbusz (az adat továbbítására) és vezérlőbusz (az adatforgalom típusának, irányának, időzítésének vezérlésére és egyéb funkciókra).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:Memóriák, perifériák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:Ritkán fordul a külvilághoz, egyszerre csak egy eszközhöz fordul, tipikusan vertikális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Altalnos mikroprocesszor.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:Master: CPU, DMA kontroller (DMC)&lt;br /&gt;
:Slave: memóriák, perifériák (Ezek csak akkor, ha egy master kijelöli!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:A törlést a 0-ás érték beírásával valósíthatjuk meg, így nincs szükség külön törlő vezérlőjelre..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Altalnos_mikroprocesszor.png&amp;diff=180137</id>
		<title>Fájl:Altalnos mikroprocesszor.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Altalnos_mikroprocesszor.png&amp;diff=180137"/>
		<updated>2014-03-30T14:02:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180125</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180125"/>
		<updated>2014-03-29T18:33:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 4. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
[[Digit%C3%A1lis_technika_II.| Digitális technika 2. tárgy honlapja]]&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2&lt;br /&gt;
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2&lt;br /&gt;
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is)&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Horizontalis vertikalis vezerlojel.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:Hosszú mikroutasítás, nagy szóhosszúságú ROM-ot igényel, viszont a maximálisan párhuzamos működés miatt gyors.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Milyen tulajdonságai vannak a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;A ROM szószélessége szempontjából ez a legkedvezőbb, viszont a soros működés miatt lassú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:Számlálós címképzésű, két címrészből választó, feltételt címbe másoló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Feltetelt a cimbe masolo.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Rajzolja fel a &amp;quot;két cím a mikroutasításban&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;[[Fájl:Ket cim a mikroutasitasban.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:Mint mesterpéldány, a kimeneteit a vizsgált elem kimeneteivel hasonlítjuk össze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:„Véletlen” inputok, kimerítés, tervezett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:Minden lehetséges bemenetet kipróbálunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:Alternáló minták (010101…, 101010…) beírásával és olvasással való ellenőrzésével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:Az áramkör egy pontja fix 0-ba vagy 1-be ragad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hányféle leragadási hiba van?&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;Kétféle: a 0-ba ill. az 1-be ragadás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:Olyan tesztvektorral, ami a jó hálózatban az fi-re 1-et juttatna el ÉS az fi-re érzékeny a kimenet, vagyis a kimeneten látszik, hogy az f1 0 vagy 1 értékű (ebben az esetben nyilván ha a kimenet az fi=1 értéknek megfelelő, akkor az fi nem ragadt 0-ba, ellenkező esetben viszont igen).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját az 1-be ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&#039;&#039;Lásd előző, csak a tesztvektor a jó hálózatban fi-re 0-át juttatna.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:Aritmetikai logikai egység, regiszterek (adat, cím) és a busz kezelés eszközei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:Címbusz (memória vagy periféria kijelölésére), adatbusz (az adat továbbítására) és vezérlőbusz (az adatforgalom típusának, irányának, időzítésének vezérlésére és egyéb funkciókra).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:Memóriák, perifériák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:Ritkán fordul a külvilághoz, egyszerre csak egy eszközhöz fordul, tipikusan vertikális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180124</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180124"/>
		<updated>2014-03-29T18:31:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 4. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
[[Digit%C3%A1lis_technika_II.| Digitális technika 2. tárgy honlapja]]&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2&lt;br /&gt;
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2&lt;br /&gt;
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is)&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Horizontalis vertikalis vezerlojel.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:Hosszú mikroutasítás, nagy szóhosszúságú ROM-ot igényel, viszont a maximálisan párhuzamos működés miatt gyors.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Milyen tulajdonságai vannak a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;:A ROM szószélessége szempontjából ez a legkedvezőbb, viszont a soros működés miatt lassú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:Számlálós címképzésű, két címrészből választó, feltételt címbe másoló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Feltetelt a cimbe masolo.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Rajzolja fel a &amp;quot;két cím a mikroutasításban&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
&#039;&#039;:[[Fájl:Ket cim a mikroutasitasban.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:Mint mesterpéldány, a kimeneteit a vizsgált elem kimeneteivel hasonlítjuk össze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:„Véletlen” inputok, kimerítés, tervezett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:Minden lehetséges bemenetet kipróbálunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:Alternáló minták (010101…, 101010…) beírásával és olvasással való ellenőrzésével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:Az áramkör egy pontja fix 0-ba vagy 1-be ragad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hányféle leragadási hiba van?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;:Kétféle: a 0-ba ill. az 1-be ragadás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:Olyan tesztvektorral, ami a jó hálózatban az fi-re 1-et juttatna el ÉS az fi-re érzékeny a kimenet, vagyis a kimeneten látszik, hogy az f1 0 vagy 1 értékű (ebben az esetben nyilván ha a kimenet az fi=1 értéknek megfelelő, akkor az fi nem ragadt 0-ba, ellenkező esetben viszont igen).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját az 1-be ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;:Lásd előző, csak a tesztvektor a jó hálózatban fi-re 0-át juttatna.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:Aritmetikai logikai egység, regiszterek (adat, cím) és a busz kezelés eszközei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:Címbusz (memória vagy periféria kijelölésére), adatbusz (az adat továbbítására) és vezérlőbusz (az adatforgalom típusának, irányának, időzítésének vezérlésére és egyéb funkciókra).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:Memóriák, perifériák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:Ritkán fordul a külvilághoz, egyszerre csak egy eszközhöz fordul, tipikusan vertikális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180123</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180123"/>
		<updated>2014-03-29T18:31:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 4. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
[[Digit%C3%A1lis_technika_II.| Digitális technika 2. tárgy honlapja]]&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2&lt;br /&gt;
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2&lt;br /&gt;
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is)&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Horizontalis vertikalis vezerlojel.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:Hosszú mikroutasítás, nagy szóhosszúságú ROM-ot igényel, viszont a maximálisan párhuzamos működés miatt gyors.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Milyen tulajdonságai vannak a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:A ROM szószélessége szempontjából ez a legkedvezőbb, viszont a soros működés miatt lassú.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:Számlálós címképzésű, két címrészből választó, feltételt címbe másoló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Feltetelt a cimbe masolo.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Rajzolja fel a &amp;quot;két cím a mikroutasításban&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Ket cim a mikroutasitasban.png]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:Mint mesterpéldány, a kimeneteit a vizsgált elem kimeneteivel hasonlítjuk össze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:„Véletlen” inputok, kimerítés, tervezett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:Minden lehetséges bemenetet kipróbálunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:Alternáló minták (010101…, 101010…) beírásával és olvasással való ellenőrzésével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:Az áramkör egy pontja fix 0-ba vagy 1-be ragad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hányféle leragadási hiba van?&lt;br /&gt;
:Kétféle: a 0-ba ill. az 1-be ragadás.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:Olyan tesztvektorral, ami a jó hálózatban az fi-re 1-et juttatna el ÉS az fi-re érzékeny a kimenet, vagyis a kimeneten látszik, hogy az f1 0 vagy 1 értékű (ebben az esetben nyilván ha a kimenet az fi=1 értéknek megfelelő, akkor az fi nem ragadt 0-ba, ellenkező esetben viszont igen).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját az 1-be ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:Lásd előző, csak a tesztvektor a jó hálózatban fi-re 0-át juttatna.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:Aritmetikai logikai egység, regiszterek (adat, cím) és a busz kezelés eszközei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:Címbusz (memória vagy periféria kijelölésére), adatbusz (az adat továbbítására) és vezérlőbusz (az adatforgalom típusának, irányának, időzítésének vezérlésére és egyéb funkciókra).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:Memóriák, perifériák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:Ritkán fordul a külvilághoz, egyszerre csak egy eszközhöz fordul, tipikusan vertikális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180122</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180122"/>
		<updated>2014-03-29T18:30:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 4. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
[[Digit%C3%A1lis_technika_II.| Digitális technika 2. tárgy honlapja]]&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2&lt;br /&gt;
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2&lt;br /&gt;
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is)&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Horizontalis vertikalis vezerlojel.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:Hosszú mikroutasítás, nagy szóhosszúságú ROM-ot igényel, viszont a maximálisan párhuzamos működés miatt gyors.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Milyen tulajdonságai vannak a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:A ROM szószélessége szempontjából ez a legkedvezőbb, viszont a soros működés miatt lassú.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:Számlálós címképzésű, két címrészből választó, feltételt címbe másoló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Feltetelt a cimbe masolo.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Rajzolja fel a &amp;quot;két cím a mikroutasításban&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Ket cim a mikroutasitasban.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:Mint mesterpéldány, a kimeneteit a vizsgált elem kimeneteivel hasonlítjuk össze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:„Véletlen” inputok, kimerítés, tervezett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:Minden lehetséges bemenetet kipróbálunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:Alternáló minták (010101…, 101010…) beírásával és olvasással való ellenőrzésével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:Az áramkör egy pontja fix 0-ba vagy 1-be ragad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hányféle leragadási hiba van?&lt;br /&gt;
:Kétféle: a 0-ba ill. az 1-be ragadás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:Olyan tesztvektorral, ami a jó hálózatban az fi-re 1-et juttatna el ÉS az fi-re érzékeny a kimenet, vagyis a kimeneten látszik, hogy az f1 0 vagy 1 értékű (ebben az esetben nyilván ha a kimenet az fi=1 értéknek megfelelő, akkor az fi nem ragadt 0-ba, ellenkező esetben viszont igen).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját az 1-be ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:Lásd előző, csak a tesztvektor a jó hálózatban fi-re 0-át juttatna.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:Aritmetikai logikai egység, regiszterek (adat, cím) és a busz kezelés eszközei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:Címbusz (memória vagy periféria kijelölésére), adatbusz (az adat továbbítására) és vezérlőbusz (az adatforgalom típusának, irányának, időzítésének vezérlésére és egyéb funkciókra).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:Memóriák, perifériák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:Ritkán fordul a külvilághoz, egyszerre csak egy eszközhöz fordul, tipikusan vertikális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180121</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=180121"/>
		<updated>2014-03-29T18:29:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 4. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
[[Digit%C3%A1lis_technika_II.| Digitális technika 2. tárgy honlapja]]&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2&lt;br /&gt;
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2&lt;br /&gt;
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is)&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Horizontalis vertikalis vezerlojel.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:Hosszú mikroutasítás, nagy szóhosszúságú ROM-ot igényel, viszont a maximálisan párhuzamos működés miatt gyors.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Milyen tulajdonságai vannak a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:A ROM szószélessége szempontjából ez a legkedvezőbb, viszont a soros működés miatt lassú.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:Számlálós címképzésű, két címrészből választó, feltételt címbe másoló.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Feltetelt a cimbe masolo.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Rajzolja fel a &amp;quot;két cím a mikroutasításban&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Ket cim a mikroutasitasban.png]]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:Mint mesterpéldány, a kimeneteit a vizsgált elem kimeneteivel hasonlítjuk össze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:„Véletlen” inputok, kimerítés, tervezett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:Minden lehetséges bemenetet kipróbálunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:Alternáló minták (010101…, 101010…) beírásával és olvasással való ellenőrzésével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:Az áramkör egy pontja fix 0-ba vagy 1-be ragad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hányféle leragadási hiba van?&lt;br /&gt;
:Kétféle: a 0-ba ill. az 1-be ragadás.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:Olyan tesztvektorral, ami a jó hálózatban az fi-re 1-et juttatna el ÉS az fi-re érzékeny a kimenet, vagyis a kimeneten látszik, hogy az f1 0 vagy 1 értékű (ebben az esetben nyilván ha a kimenet az fi=1 értéknek megfelelő, akkor az fi nem ragadt 0-ba, ellenkező esetben viszont igen).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;;+(Nem a kiadott kérdéssor része) Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját az 1-be ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:Lásd előző, csak a tesztvektor a jó hálózatban fi-re 0-át juttatna.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:Aritmetikai logikai egység, regiszterek (adat, cím) és a busz kezelés eszközei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:Címbusz (memória vagy periféria kijelölésére), adatbusz (az adat továbbítására) és vezérlőbusz (az adatforgalom típusának, irányának, időzítésének vezérlésére és egyéb funkciókra).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:Memóriák, perifériák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:Ritkán fordul a külvilághoz, egyszerre csak egy eszközhöz fordul, tipikusan vertikális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Ket_cim_a_mikroutasitasban.png&amp;diff=180120</id>
		<title>Fájl:Ket cim a mikroutasitasban.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Ket_cim_a_mikroutasitasban.png&amp;diff=180120"/>
		<updated>2014-03-29T18:18:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Feltetelt_a_cimbe_masolo.png&amp;diff=180119</id>
		<title>Fájl:Feltetelt a cimbe masolo.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Feltetelt_a_cimbe_masolo.png&amp;diff=180119"/>
		<updated>2014-03-29T18:17:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Horizontalis_vertikalis_vezerlojel.png&amp;diff=180118</id>
		<title>Fájl:Horizontalis vertikalis vezerlojel.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Horizontalis_vertikalis_vezerlojel.png&amp;diff=180118"/>
		<updated>2014-03-29T18:17:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179719</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179719"/>
		<updated>2014-03-16T19:44:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 3. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:1. TFF-ból 1 bites számlálót csinálunk, ennek Q jele van: Q és Cp lesz a CP1, /Q és CP lesz a CP2&lt;br /&gt;
:2. Kétbites Johnson számláló 00 és 11 állapota a CP1 és CP2&lt;br /&gt;
:(órán másokat vettünk, és biztos van még több is)&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179718</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179718"/>
		<updated>2014-03-16T19:33:37Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 3. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik_vezérlő.png.png]]&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:L%C3%A9p-ugrik_vez%C3%A9rl%C5%91.png&amp;diff=179717</id>
		<title>Fájl:Lép-ugrik vezérlő.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:L%C3%A9p-ugrik_vez%C3%A9rl%C5%91.png&amp;diff=179717"/>
		<updated>2014-03-16T19:33:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179716</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179716"/>
		<updated>2014-03-16T19:32:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 3. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Kétfázisú_órajelezés.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Lép-ugrik.png]]Lép-ugrik.png&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:L%C3%A9p-ugrik.png&amp;diff=179715</id>
		<title>Fájl:Lép-ugrik.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:L%C3%A9p-ugrik.png&amp;diff=179715"/>
		<updated>2014-03-16T19:31:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:K%C3%A9tf%C3%A1zis%C3%BA_%C3%B3rajelez%C3%A9s.png&amp;diff=179714</id>
		<title>Fájl:Kétfázisú órajelezés.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:K%C3%A9tf%C3%A1zis%C3%BA_%C3%B3rajelez%C3%A9s.png&amp;diff=179714"/>
		<updated>2014-03-16T19:30:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179713</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179713"/>
		<updated>2014-03-16T19:29:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 3. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png]]&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:ADATSTRUKT%C3%9ARA-VEZ%C3%89RL%C5%90.png&amp;diff=179712</id>
		<title>Fájl:ADATSTRUKTÚRA-VEZÉRLŐ.png</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:ADATSTRUKT%C3%9ARA-VEZ%C3%89RL%C5%90.png&amp;diff=179712"/>
		<updated>2014-03-16T19:28:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179711</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179711"/>
		<updated>2014-03-16T19:26:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 3. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:13&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:Engedélyező, működtető&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:Közvetlen állapotváltozást hoznak létre az adatstruktúrában&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:Annyi bemenete, ahány állapotot a számláló megcímez&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:Műveleti rész, feltétel rész, címrész&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A feltétel MPX select jelének szükséges bitszáma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:A vezérlőjelek száma&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:Moore&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179710</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179710"/>
		<updated>2014-03-16T19:23:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 3. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179709</id>
		<title>Digit2Beugró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit2Beugr%C3%B3&amp;diff=179709"/>
		<updated>2014-03-16T19:23:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 3. Ellenőrző kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{TODO}}&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
==1. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
(A kérdések első része az 1. félévi anyag ismétlése, a továbbiak az új anyag)&lt;br /&gt;
;101. Mi a prefix kód?&lt;br /&gt;
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.&lt;br /&gt;
;102. Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszat”?&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\bar{l} = \sum p_i l_i&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz&lt;br /&gt;
;103. Milyen pozicókódokat ismer?&lt;br /&gt;
: Grey-kód&lt;br /&gt;
: Johnson-kód&lt;br /&gt;
;104. Mi az „eltörlődéses hiba”?&lt;br /&gt;
: Az átvitel során 1 bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.&lt;br /&gt;
;105. Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?&lt;br /&gt;
: előjeles abszolútértékes&lt;br /&gt;
: egyes komplemens&lt;br /&gt;
: kettes komplemens&lt;br /&gt;
: offszet&lt;br /&gt;
;106. Mi az a konjunktív algebrai normál alak?&lt;br /&gt;
: Összegek szorzata. (VAGYok ÉSe)&lt;br /&gt;
;107. Mi az a lényeges primimplikáns?&lt;br /&gt;
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.&lt;br /&gt;
;108. Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!&lt;br /&gt;
: (A NAND A) NAND (B NAND B)&lt;br /&gt;
;109. Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]&lt;br /&gt;
;110. Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!&lt;br /&gt;
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]&lt;br /&gt;
;111. Egy állapot hány helyen lehet a max. ekvivalencia osztályozásban?&lt;br /&gt;
: Egy, a max. ekvivalenciaosztályok egyértelműek a max. kompatibilitási osztályokkal ellentétben.&lt;br /&gt;
;112. Egy digitális alkatrészcsaládban a specifikált bemenet ViL ≤U0; ViH ≥U1. A megkívánt zajtartalék 2 V. Specifikálja a kimeneti feszültséghatárokat!&lt;br /&gt;
: zajtartalék = &amp;lt;math&amp;gt; \operatorname{min}(V_{IL} - V_{OL} , V_{OH} - V_{IH}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OL} = U_0 - 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt; V_{OH} = U_1 + 2V &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;113. Mi az a fan-out és hogyan kell kiszámítani?&lt;br /&gt;
: Az egy kimenetre kapcsolható standard kapubemenetek számát nevezik fan-outnak.&lt;br /&gt;
: &amp;lt;math&amp;gt;\operatorname{min}(|\frac{I_{OL}}{I_{IL}}| ; |\frac{I_{OH}}{I_{IH}}|)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
;114. Mi a feladata a multiplexernek?&lt;br /&gt;
: n db k bites csatornából egyet kiválaszt.&lt;br /&gt;
;115. Multiplexert hogyan lehet párhuzamos soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A bemenetekre kapcsoljuk a párhuzamos adatot, a selectre pedig egy számlálót. &lt;br /&gt;
;116. 4-ből 1-es MPX-ből csinálja meg az F=A*B függvényt!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220_116.png]]&lt;br /&gt;
;117. Rajzolja fel egy 1-ből 2-es DMPX belső kapcsolását!&lt;br /&gt;
:[[Fájl:Digit2_beugro1_20140220.png]]&lt;br /&gt;
;118. Mi a feladata a demultiplexernek?&lt;br /&gt;
: Egy darab k bites csatornát n darab k bites csatorna közül az egyikre kapcsol rá.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;201. Legalább hány kaszkádosító bemenete van egy &amp;lt; , =, &amp;gt; vizsgálatra alkalmas komparátornak? Mik legyenek ezek?&lt;br /&gt;
: Kettő: a=b és a&amp;gt;b&lt;br /&gt;
;202. Rajzolja fel a &amp;quot;két szám közül a kisebbet&amp;quot; kiválasztó áramkör blokkséméját!&lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_202.png|200px]]&lt;br /&gt;
;203. Milyen fontos paramétereik vannak a PLA-knak?&lt;br /&gt;
:Bemenetek száma, mintermek száma (és kapuk), kimenetek száma (vagy kapuk)&lt;br /&gt;
;204. PLA-val lehet-e &amp;quot;hazárdmentes&amp;quot; kombinációs hálózatot készíteni? Miért?&lt;br /&gt;
:Ha van elég ÉS-kapu benne, hogy a hazárdmentesítő primimplikánsok is le legyenek fedve.&lt;br /&gt;
;205. Milyen KI- és BE-menetei vannak a Regiszternek?&lt;br /&gt;
: Adat bemenetek: D0, D1, D2, D3; Adat kimenetek: Q0, Q1, Q2, Q3; Élérzékeny órajelbemenet.&lt;br /&gt;
: bemenet: k db adatbit és egy betöltő jel (load) &lt;br /&gt;
:kimenet: k db adatbit&lt;br /&gt;
;206. 4 bites regiszterekből készítsen 12 bites regisztert! &lt;br /&gt;
:annyi hogy lepakolod egymás mellé a regisztereket és a loadokat összekötöd&lt;br /&gt;
;207. Mi a különbség az &amp;quot;élvezérelt&amp;quot; és a &amp;quot;szintvezérelt&amp;quot; regiszter között?&lt;br /&gt;
: Az élvezérelt regiszter a szinkron FF-nak megfelelően működik (Szinkron DFF-ekből épül fel) A szintvezérelt az aszinkronhoz hasonlít&lt;br /&gt;
;208. Egy kétirányú shiftregiszter törölhető és párhuzamosan beírható. Rajzolja fel a belső blokksémáját!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_208.png|300px]]&lt;br /&gt;
;209. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;gyűrűs számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust! &lt;br /&gt;
: [[File:digit_beugro2_20140308_209.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 001&lt;br /&gt;
:modulus: 3 (n)&lt;br /&gt;
;210. Rajzolja fel egy hárombites &amp;quot;Johnson számláló&amp;quot; felépítését, adja meg a kezdeti állapotot és a modulust!&lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_210.png|200px]]&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 000&lt;br /&gt;
:modulus: 6 (2n)&lt;br /&gt;
;211. Mit tud a &amp;quot;maximális hosszúságúra visszacsatolt&amp;quot; lineáris shiftregiszterekről?&lt;br /&gt;
: A csupa 0 állapotból nem tud továbblépni, de a maradék 2n-1 állapotot meg lehet valósítani egy ciklusban.&lt;br /&gt;
:kezdeti állapot: 0001&lt;br /&gt;
:modulus: 2^n-1&lt;br /&gt;
;212. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert párhuzamos -&amp;gt; soros átalakításra használni?&lt;br /&gt;
: A párhuzamos bemenetek segítségével az adatok egy lépésben vihetjük b, majd az utolsó fokozat kimenetéről sorosan vehetjük ki.&lt;br /&gt;
;213. Írja le, hogy hogyan kell a shiftregisztert soros -&amp;gt; párhuzamos átalakításra használni? &lt;br /&gt;
: Az adat a shift-regiszter első bemeneti fokozatán keresztül lép be a regiszterbe. A teljes regiszter feltöltődése után az adat a párhuzamos kimenetekről egyszerre kiolvasható.&lt;br /&gt;
;214. Milyen modulusú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:10,16&lt;br /&gt;
;215. Milyen üzemmódú számlálók vannak az &amp;quot;új DW &amp;quot; könyvtárban? &lt;br /&gt;
:fel &lt;br /&gt;
:fel-le&lt;br /&gt;
;216. Mit jelent az, hogy egy számláló szinkron? &lt;br /&gt;
:szinkron élvezérelt, az órajellel együtt megy a kimeneten levő változás&lt;br /&gt;
;217. Mit jelent az, hogy egy számláló aszinkron? &lt;br /&gt;
:aszinkron élvezérelt, nem az órajellel együtemben történik a kimeneten történő változás&lt;br /&gt;
;218. Milyen kialakítású CLEAR és LOAD megoldásokat ismer? &lt;br /&gt;
:élvezérelt, szintvezérelt&lt;br /&gt;
;219. Mondjon 2 megoldást számláló modulusának csökkentésére (szinkron Load vagy Clear)! &lt;br /&gt;
:A végső állapot kikódolja, törli a számlálót&lt;br /&gt;
:A végső állapot után vetölt N-et&lt;br /&gt;
:Lefele számlál, a 0 elérésekor betölt N-et&lt;br /&gt;
;220. Mekkora a modulusa annak a négybites bináris számlálónak, amelynek Max állapotában szinkron betöltünk 6-ot? &lt;br /&gt;
:16-6+1=11&lt;br /&gt;
; 221. Egy szinkron törölhető egyirányú decimális számláló modulusát csökkentese le 7-re! Funkcionális blokkvázlatot kérünk! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20140308_221.png|200px]]&lt;br /&gt;
;222. Egy szinkron tölthető 16-os felfele számláló modulusát csökkentse le 12-re! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro2_20130308_222.png|200px]]&lt;br /&gt;
: [[Media:Digit2_2_gyakorlat_megoldas.pdf | 5. oldal, 3 különböző megoldással!]]&lt;br /&gt;
;223. Hogyan tudja egy számláló-egység a kaszkádosítást támogatni? &lt;br /&gt;
:MSB-t negálva továbbkötjük a másikra&lt;br /&gt;
;224. Rajzolja le a számlálók kaszkádosítását &amp;quot;kapuzott órajellel&#039; támogató kapcsolási részletet! &lt;br /&gt;
:[[File:digit_beugro_20130308_224.png|200px]]&lt;br /&gt;
;225. A számlálók kaszkádosításának milyen megoldásait ismeri? &lt;br /&gt;
:kapuzott órajeles&lt;br /&gt;
:MSB-t továbbvisszük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;301. Sorolja fel egy ROM tipikus Be- és Kimeneteit!&lt;br /&gt;
:Be: címbitek (Adress), Output Enable, Chip Select&lt;br /&gt;
:Ki: adatbitek (Data)&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;302. 2kx8 bites ROM-jai vannak, készítsen 4kx8 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;303. 256x4 bites RAM-jai vannak, készítsen 512x4 biteset!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;304. Hány bittel címezhető egy 8k-s ROM?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;305. Rajzolja fel az általános ADATSTRUKTÚRA - VEZÉRLŐ dekompoziciót és a blokkok BE-/Kimeneti jeleit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;306. Sorolja fel a vezérlő jelek fajtáit!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;307. Mi jellemzi a &amp;quot;működtető&amp;quot; típusú vezérlő jelet?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;308. Mire szolgál a feltétel jel?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;309. Hogyan tud elő állítani kétfázisú órajeleket?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;310. Rajzolja fel a kétfázisú órajelezés jellemző idő diagramjait!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;311. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; típusú fázisregiszteres vezérlő egy üteméhez tartozó folyamatábra részletet!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;312. Hány bemenete van a fázisregiszteres vezérlő feltétel-multiplexerének?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;313. Milyen részekből épül fel egy mikroutasítás?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;314. Rajzolja fel a &amp;quot;lép-ugrik&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;315. Mi határozza meg a mikroutasítás &amp;quot;feltétel&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;316. Mi határozza meg a horizontális kódolású mikroutasítás &amp;quot;műveleti&amp;quot; részének hosszát?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;317. Rajzolja fel a vertikális kódolású mikroprogramozott vezérlő jellemző kialakítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;318. Az általunk tanult mikroprogramozott vezérlő Mealy vagy Moore modell szerint működik?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 4. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;401. Rajzolja fel a horizontális és a vertikális kódolású vezérlőjelek előállítását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;402. Milyen tulajdonságai vannak a horizontális kódolású mikroprogramozott vezérlőnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;403. Milyen &amp;quot;következő címképzési&amp;quot; módszereket ismer mikroprogramozott vezérlőkben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;404. Rajzolja fel a &amp;quot;feltételt a címbe másoló&amp;quot; mikroprogramozott vezérlő címképzési megoldását!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;405. Sorozatgyártás ellenőrzésekor a &amp;quot;jó egység&amp;quot; milyen módon szokott megjelenni a tesztelőben?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;406. Milyen módszereket tanultunk a tesztminták (tesztvektorok) előállítására?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;407. Mit jelent az, ha egy áramkört &amp;quot;kimerítően&amp;quot; vizsgálunk?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;408. Regiszter működését milyen egyszerű módszerrel szoktunk vizsgálni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;409. Mi az a &amp;quot;leragadási hiba&amp;quot;?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;410. Hogyan kell egy áramkör fi belső pontját a 0-ba ragadási hibára tesztelni?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;411. A &amp;quot;processzorba&amp;quot; a vezérlés mellett milyen általános célú adatstruktúra elemek kerülnek bele?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;412. Milyen főbb részei vannak a BUSZ-nak?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;413. Milyen tipikus SLAVE-ek kapcsolódnak a BUSZ-ra?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;414. Milyen főbb tulajdonságai vannak a processzoros vezérlésnek?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;415. Rajzolja fel az általános mikroprocesszoros rendszer felépítését!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;416. Melyik rendszerelemek vezérelhetik a rendszer buszt?&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;417. Rajzolja fel egy 4 szintű stack kapcsolási rajz szimbólumát az interfészjelek specifikálásával (adatszélesség 8 bit, méret 4 bájt)!&lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
;418. Szükséges-e törlő vezérlőjel bemenet egy akkumulátor regiszterre? &lt;br /&gt;
:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ellenőrző kérdések==&lt;br /&gt;
;501. Rajzolja fel a stack alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;502. Rajzolja fel az akkumulátor alapú adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;503. Rajzolja fel a 2 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;504. Rajzolja fel a 3 regisztercímes adatstruktúra blokkvázlatát!&lt;br /&gt;
;505. Lehet-e egy regisztertömb ugyanazon regiszterét olvasni és írni egy adott órajelciklusban?&lt;br /&gt;
;506. Milyen tulajdonságai vannak a stack alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;507. Milyen tulajdonságai vannak az akkumulátor alapú adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;508. Milyen tulajdonságai vannak a 2 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;509. Milyen tulajdonságai vannak a 3 regisztercímes adatstruktúra programkód méretének?&lt;br /&gt;
;510. Mi a minimális utasításszélesség egy 30 utasításos, 8 munkaregiszteres akkumulátoros adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;511. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 16 munkaregiszteres 2 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;512. Mi a minimális utasításszélesség egy 40 utasításos, 32 munkaregiszteres 3 regisztercímes adatstruktúra esetén?&lt;br /&gt;
;513. Mi alapján teszünk különbséget egy mikroprocesszor és egy mikrovezérlő között?&lt;br /&gt;
;514. Mi a jellemzője a Neumann típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;515. Mi a jellemzője a Harvard típusú rendszerfelépítésnek?&lt;br /&gt;
;516. Mik az utasításvégrehajtás főbb fázisai?&lt;br /&gt;
;517. Mit jelent a RISC tulajdonság az utasításvégrehajtás szempontjából?&lt;br /&gt;
;518. Miért egyszerű a RISC processzorok utasításdekódoló egysége?&lt;br /&gt;
;519. Mi jellemzi a CISC processzorok utasítás formátumára?&lt;br /&gt;
;520. Miért lehet egy mikrovezérlő utasítás szó szélessége teljesen független az adatszélességtől?&lt;br /&gt;
;521. Milyen alapvető utasításcsoportokat különböztettünk meg az utasításkészlet ismertetésekor?&lt;br /&gt;
;522. Milyen utasításokat tartalmaz a vezérlő utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;523. Milyen utasításokat tartalmaz a műveletvégző utasításcsoport (min. 3 példa)?&lt;br /&gt;
;524. Soroljon fel olyan tipikus utasításokat, amelyek nem tartoznak a vezérlő vagy műveletvégző csoportba (min. 3 példa)!&lt;br /&gt;
;525. Milyen feltételjelek állnak rendelkezésre az ALU művelet eredményéről?&lt;br /&gt;
&amp;lt;!--&lt;br /&gt;
;526. Rajzolja fel a Z flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre!&lt;br /&gt;
;527. Rajzolja fel a N flag előállító logikát egy 4 bites RES[3:0] eredményre! --&amp;gt;&lt;br /&gt;
;528. Mi a hatása az adatmozgató utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;529. Mi a hatása az aritmetikai utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;530. Mi a hatása a logika utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
;531. Mi a hatása az shiftelő utasításoknak a flagekre?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
: Sajnos nincs minden kérdés kiadva. Ha valaki találkozott olyan kérdéssel, ami nem szerepel, írja be nyugodtan, nem baj ha nem tudja a választ.&lt;br /&gt;
: --[[Szerkeszt%C5%91:Kmarko| Sau]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C5%91_fizika&amp;diff=176887</id>
		<title>Bevezető fizika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C5%91_fizika&amp;diff=176887"/>
		<updated>2014-02-03T15:36:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: /* 2. zárthelyi */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Szabvál&lt;br /&gt;
|nev=Bevezető fizika&lt;br /&gt;
|kredit=2&lt;br /&gt;
|tárgykód=TE11AX12&lt;br /&gt;
|tanszék=TTK Fizika Tanszék&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|jelenlét=kötelező&lt;br /&gt;
|minmunka=gyakorlati példák&lt;br /&gt;
|tad=http://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX12/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://omg.phy.bme.hu/hu/index.php/bevfiz&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ismertető ==&lt;br /&gt;
*Ez egy &#039;&#039;&#039;felkészítő tárgy&#039;&#039;&#039;, melynek felvétele erősen ajánlott annak, akinek nem sikerült az első félév regisztrációs hetén megírt fizika szintfelmérő. Ugyanis ha az nem sikerült, akkor választhatsz: vagy elvégzed ezt a tárgyat, vagy később 0. ZH-t kell írni Fizika 1-ből. Ha az előbbit választod akkor 1 féléven keresztül, heti egy órában felkészítenek az egyetemi szintű fizika oktatásra, azaz újra leadják a teljes középiskolai fizika anyagot, eléggé gyorsan. Viszont ha elvégzed a tárgyat, akkor nem kell 0. ZH-t írnod Fizika 1-ből, ami azért könnyebbség, mert így két ZH-ban kérik számon ugyanazt az anyagot, nem egyben.&lt;br /&gt;
*Mivel ez egy különálló tárgy, ezért az elvégzése véglegesen kiváltja a Fizika 1 0.ZH-ját, tehát a Fizika 1 többszöri felvétele esetén sem kell 0.ZH-t írnod.&lt;br /&gt;
*A tárgy felkészítő tárgynak számít, de beszámítható a szabvál tárgyak közé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*A min. elégséges &#039;&#039;&#039;félévvégi jegy&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Két ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (egyenként min. 40%) megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A két ZH-ból az egyik pótolható a pótlási héten.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
*A két ZH (ZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt;) átlaga (A) adja ki a jegyet:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;A= \frac{ZH_1+ZH_2}{2}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! A  !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Számonkérések==&lt;br /&gt;
===Fizika 1 0. zárthelyi===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Bevfiz_2010_zh_0I.pdf |0zh2010-I.pdf]]: Fizika 0.ZH (Informatikusoknak) 2010.02.11.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bevfiz_2010_0V.pdf |0zh2010-V.pdf]]: Fizika 0.ZH (Villamosmérnököknek) 2010.02.11.&lt;br /&gt;
Az anyag ugyanaz volt mindkét szakon, ezért kerülhetett ide a Villamosmérnökök 0.zh-ja is. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. zárthelyi===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Bev_fiz1zh_igaz_hamis.doc |2010 ősz - 1.ZH igaz/hamis]] - megoldással&lt;br /&gt;
* [[Media:Bevfiz_zh_pot1zh.pdf |Bevfiz1pot.pdf]]: 1.pót&lt;br /&gt;
* [[Media:Bevfiz_info_2013_1zh.pdf |2013 ősz - 1.ZH feladatok megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2. zárthelyi===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:2ZH_info_a.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatsor(1)]] - igaz/hamis megoldással&lt;br /&gt;
* [[Media:2ZH_info_b.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatsor(2)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:2ZH_mo_a.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] - 1-5&lt;br /&gt;
* [[Media:2ZH_mo_b.pdf |2010 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] - 6-10&lt;br /&gt;
* [[Media:Bevfiz_zh_2011_pot2.pdf |2011 ősz - 2. ZH pót]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bevfiz_ZH2_2012osz_feladat.pdf |2012 ősz - 2. ZH feladatok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bevfiz_ZH2_2012osz_megoldas.pdf |2012 ősz - 2. ZH megoldások]]&lt;br /&gt;
* [[Media:2ZH_info_mo.pdf |2013 ősz - 2.ZH feladatok megoldása]] jelszó: info&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. (ebből adják a feladatokat): [[Media:Bevfiz_tk_drs1.PDF |drs1.pdf]] [[Media:Bevfiz_tk_drs2.pdf |drs2.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Bevfiz_jegyzet_200809_feladatok.pdf |2008/2009-es tematikában előírt feladatok]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Bevfiz_jegyzet_200809.pdf |kézzel írt jegyzet (elmélet/gyakorlat)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:Bevfiz_jegyzet_tematika_200809.doc |2008/2009-es tematika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Középiskolai tematikus fizika képletgyűjtemény: [[Media:Bevfiz_jegyzet_kepletgy.pdf |Kepletgy.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Neten talált anyag a Kirchhoff törvényekről. Elég szájbarágós.: [[Media:Bevfiz_jegyzet_Kirchhoff.pdf |Kirchhoff.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy oktatása során gyakorlaton előforduló feladatok, eredmények és jelenlétellenőrzés: http://fizipedia.bme.hu/index.php/Bevezet%C5%91_Fizika_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érettségi feladatsorok, megoldásokkal: http://matfiz.p8.hu/erettsegi/erettsegi.html&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Interaktív gyakorlófelület: https://alfa.bme.hu/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Infoalap]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villanyalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bevfiz_ZH2_2012osz_megoldas.pdf&amp;diff=176886</id>
		<title>Fájl:Bevfiz ZH2 2012osz megoldas.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bevfiz_ZH2_2012osz_megoldas.pdf&amp;diff=176886"/>
		<updated>2014-02-03T15:34:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: A bevezető fizika 2. ZH-jának megoldása 2012 őszéről&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A bevezető fizika 2. ZH-jának megoldása 2012 őszéről&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bevfiz_ZH2_2012osz_feladat.pdf&amp;diff=176885</id>
		<title>Fájl:Bevfiz ZH2 2012osz feladat.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bevfiz_ZH2_2012osz_feladat.pdf&amp;diff=176885"/>
		<updated>2014-02-03T15:32:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Annosz: A bevezető fizika tárgy 2. zh-jának feladatai 2012 őszéről&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A bevezető fizika tárgy 2. zh-jának feladatai 2012 őszéről&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Annosz</name></author>
	</entry>
</feed>