VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Mikroelektronika

2026-01-14T15:06:41Z

Albrecht Ádám: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
| nev = Mikroelektronika
| tárgykód = VIEEAB01
| régitárgykód = VIEEAB00
| szak = villany
| kredit = 5
| felev = 3
| kereszt = nincs
| tanszék = EET
| labor = 10 db
| kiszh = nincs
| nagyzh = 1 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| hf = nincs
| levlista = mikroel{{kukac}}sch.bme.hu
| targyhonlap = Tantárgyi EDU felület
}}

A mai elektronika és informatika elképzelhetetlen a nagybonyolultságú integrált áramkörök nélkül. Felépítésükre, a bennük megvalósítható alkatrészekre és áramkörökre vonatkozó alapvető ismeretekkel minden villamosmérnöknek rendelkeznie kell. Ugyancsak ismerniük kell a tervezés leg-elemibb eljárásait – legalább azon a minimál szinten, ami az IC tervező specialistával való együttműködéshez szükséges. Látniuk kell továbbá a hallgatóknak, hogy hogyan kapcsolódik a rendszer szintű tervezés és az igen nagy összetettségű integrált áramkörök tervezése.
A Mikroelektronika tárgy feladata a fent vázolt ismeretek közlése. A tárgy különleges hangsúlyt helyez a kapcsolódó gyakorlati ismeretekre. Számítási módszerek gyakoroltatása, kész megoldások esettanulmány-szerű analízise szolgálja ezt a célt. Ugyancsak ezt szolgálják a számítógépes laborgyakorlatok, amelyek során az IC tervezés egyes elemi lépéseit, módszereit próbálják ki a hallgatók.

A tárgy lényeges feladata, hogy az absztrakt elektronikus működés és a fizikai valóság közötti összefüggéseket megismertesse. Ennek érdekében részletesen tárgyalja a fő IC elemek (dióda, tranzisztor, stb) fizikai működését. Kitér az új fizikai dimenziókat nyitó MEMS és MOEMS elemek fizikájára, amelyekben az elektromos működés a mechanikai és optikai hatásokkal kombináltan jelentkezik. Végül érinti a nanoelektronika fejlődési trendjét is.

A Mikroelektronika tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 1]] és [[Elektronika 2]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A régi (2014-es) tanterv haladóknak az [[Elektronika 1]] című tárgyból az aláírás megszerzése kötelező. Az új tanterv szerint haladóknak nincs előkövetelménye a tárgynak, de ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] illetve a [[Digitális technika 1]] tárgyak ismerete!
*'''Labor:''' A félév során a 10 laboratóriumi gyakorlatból összesen két alkalommal lehet hiányozni. A szabályzat egy hiányzást engedélyez pótlás nélkül, a másodikat azonban kötelező pótolni. (2025).
*'''Zárthelyi:''' Az aláírás megszerzéséhez a nagy zárthelyi sikeres (legalább 40%-os) teljesítése szükséges. A dolgozat mondatkiegészítős kérdésekből áll, amik hasonlítanak az előadás végi ellenőrző kérdések formátumához.
*'''Vizsga:''' A tárgy vizsgával zárul, melynek írásbeli része mindenki számára kötelező. Ezzel a vizsgarésszel legfeljebb közepes osztályzat szerezhető. A jeles érdemjegy eléréséhez a szóbeli vizsgán is részt kell venni, ahol a hallgatók egy előre megadott tételsorból húznak.
*'''Elővizsga:''' A pótlási időszakban van elővizsga. Az elővizsgán azok vehetnek részt, akik a tárgyhoz tartozó Repetitórium foglalkozáson elérték a szükséges pontszámot.

==Segédanyagok==

===Jegyzetek===
* [[Média:Szekely_Vladimir_Elektronika_1.pdf | Székely Vladimir - Elektronika I. félvezető eszközök]] - A tárgyhoz ajánlott irodalom.
* [http://model.com/content/modelsim-pe-student-edition-hdl-simulation ModelSim] - Hasznos program a tárgyhoz, diákoknak ingyenes.
* [[Média:Mikroel ZH összefoglaló.pdf|ZH összefoglaló]] - A diák megtanulása után érdemes összefoglalásként átolvasni.
* [[Média:Mikroel ZH szampeldak.pdf|Diákból kigyűjtött számpéldák]]
* [[Média:Digitális kaputervezés nMOS és CMOS kapcsolástechnikákkal.pdf|Digitális kaputervezés nMOS és CMOS kapcsolástechnikákkal]]
* [[:File:Mikroelektronika mondatkiegészítés.pdf|Beugrókérdések 2019-ig]]

===Laborsegédanyagok===
''Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek''

* [[Média:Mikroel silabusz 1meres.pdf|1. Labor]] - Integrált áramköri technológia és tisztaszobás munkavégzés
* [[Média:Mikroel silabusz 2meres.pdf|2. Labor]] - Termikus laboratórium + [[Média:Mikroel silabusz 3meres kieg.pdf|Kiegészítés]] - Integrált áramkörök termikus viselkedéséhez kapcsolódó alapfogalmak + [[Média:2. labor.pdf|Ellenőrző kérdések válaszai kigyűjtve]]
* [[Média:Mikroel silabusz 3meres.pdf|3. Labor]] - Áramkör szimulációs laboratórium
* [[Média:Mikroel silabusz 4-5meres.pdf|4. és 5. Labor]] - Bevezetés a Verilog alapú digitális tervezésbe

== Zárthelyi ==
A zárthelyi elektronikus formában a tanszéki labortermekben kerül megrendezésre. A tantárgyi EDU felületen kell egy 20 kérdésből álló mondatkiegészítős tesztet kitölteni. Ezek a kérdések nagyon hasonlóak az előadás utáni ellenőrző tesztekhez (érdemes tanuláskor ezeket újra átnézni). A zárthelyi kitöltésére 25 perc áll rendelkezésre és 30 perces bontásokban vannak beosztva az emberek.

A zárthelyi anyaga elsősorban az előadásokból van, de a laboranyagokba is bele szoktak kérdezni, célszerű tehát azokat is rendesen átnézni.

{{Rejtett
|mutatott='''Régi zárthelyi'''
|szöveg=

''A régi zh teljesen más mint az új!''


==== Régi első zárthelyi ====
* [[Media:mikroel_ZH1_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH1_2011ősz.ppt|2011/12 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]]
* [[Media:mikroel_pótZH_2012ősz.doc|2012/13 ősz]] - PótZH
* [[Media:Mikroelektronika_2013ősz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]]


==== Régi második zárthelyi ====
* [[Media:mikroel_ZH2_2008ősz.pdf|2008/09 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH2_2009ősz.doc|2009/10 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH2_2010ősz.doc|2010/11 ősz]]
* [[Media:mikroel_ZH2_2011ősz.pdf|2011/12 ősz]]
* A 2012/13-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es csak a kifejtős rész volt csak más
* A 2013/14-es ZH2 majdnem ugyanaz volt, mint a 2011/12-es
[[Media:mikroel_ZH2_megoldások.pdf|Eddigi összes 2. ZH megoldása]] - 2008-tól 2013-ig

2019-ben a zárthelyi 30 pontnyi mondatkiegészítésből és egy 10 pontos esszé feladatból állt. A mondatkiegészítésekből legalább 15 pontot, a ZH-n összességében minimum 20 pontot kellett megszerezni az elégséges eredményhez.
 
*[https://vik.wiki/images/7/76/16-Pr%C3%B3baZH.pdf 2017. tavaszi próba ZH] - mely nagy mértékben hasonlított a rendes ZH-ra


}}

==Laborgyakorlatok==
Bár klasszikus beugró a laborgyakorlatok előtt nincs, nagyon fontos elolvasni az EDU-n kiadott segédanyagokat az adott foglalkozáshoz, mert jelentősen könnyebb lesz megérteni mi történik órán, illetve a tanárok óra közben bele is kérdezhetnek. (2025)

* ''' 1. Labor: ''' Félvezető technológia I. laboratórium - ''Bevezető''
* ''' 2. Labor: ''' Félvezető technológia II. laboratórium - ''Félvezető labor bemutatása''
* ''' 3. Labor: ''' Termikus szimulációs laboratórium - ''Félvezető eszközök és szerelt áramköri kártyák termikus vizsgálata''
* ''' 4. Labor: ''' Digitális integrált áramkörök tervezése I. laboratórium - ''Kombinációs, HDL alapok''
* ''' 5. Labor: ''' Digitális integrált árakörök tervezése II. laboratórium - ''Sorrendi, állapotgép''
* ''' 6. Labor: ''' Digitális integrált árakörök tervezése III. laboratórium - ''Szintézis FPGA-ra''
* ''' 7. Labor: ''' Félvezető technológia III. laboratórium - ''Intergrált áramkörök mikroszkópi vizsgálata, áramköri kapcsolások visszafejtése, reverse engineering''
* ''' 8. Labor: ''' Analóg integrált áramkörök tervezése I. laboratórium - ''CMOS komplex kapuk tervezése és szimulációja''
* ''' 9. Labor: ''' Analóg integrált áramkörök tervezése II. laboratórium - ''CMOS ring-oszcillátor tervezése és szimulációja
* ''' 10. Labor: ''' Analóg integrált áramkörök tervezése III. laboratórium - ''MOS-FET tranzisztoros alapkapcsolások''
{{Rejtett
|mutatott='''Régi laborok'''
|szöveg=

*2016-ban az első 3 laboron nem volt beugró, az összes többi laboron az edu rendszerben kitöltendő 5 kérdéses igaz/hamis beugró volt. 3 pontot kellett elérni az 5-ből (ha jól emlékszem). A zh beugró kérdései nagyon hasonlítottak ezekre a kérdésekre. 
*2017-ben szinte egyik laboron sem volt beugró. (Egy labvez helyettesítés miatt a második sorban ülőktől szóban kérdeztek beugró kérdéseket.) 
*2019-ben se volt szinte egyik laboron se beugró. (egy labort kihagytam, arról nem tudok nyilatkozni - utolsó előttit) 

*Ezek az információk a régi tárgyhoz tartoznak, a segédletek mindig letölthetők az edu-s oldalról, ellenőrző kérdések nincsenek.
**1. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron megismerkedünk a tisztaszobás munkavégzés menetével, valamint a tisztaszoba felépítésével és működési elvével.
**2. Labor: A beugró a kiadott segédletből van. Ezen a laboron a THERMAN hőmérséklet szimulációs programmal ismerkedünk meg.
**3. Labor: A beugró a kiadott segédletből van, azzal a különbséggel, hogy a MOS tranzisztor transzfer karakterisztikájánál kérhetnek kiürítéses/telítéses pMOS illetve nMOS karakterisztikát is.
**4. Labor: Nincs beugró. Ezen a laboron verilogban programozunk egy fpga áramkört. A kiadott laborsegédlethez egy rövidebb nemhivatalos [[Media:mikroel_labor_3meres_beugro.doc|összefoglaló]].
**5. Labor: Van beugró. Ezen a laboron egy fokkal bonyolultabb Verilog kódokat nézünk át.
}}

==Vizsga==
* 2019-ben az írásbeli vizsga négy feladattípusból állt, 40 pontot lehetett szerezni:
**beugró rész (jellemzően a laboranyagból mondatkiegészítés jegű feladatok, legalább 7 pontot el kellett érni) - 15 pont
**elméleti kérdések (jellemzően valamelyik tranzisztor elmélete, valamint egy modern technológiához kötődő kérdés) - 10 pont
**digitális kaputervezés nMOS, statikus/dinamikus CMOS kapcsolástechnikával - 5 pont
**számolásos feladat (pl.: földelt source-ú erősítőkapcsolás tervezése, tranzisztor áramainak, erősítésének kiszámolása, etc.) - 10 pont

==Tippek==

*A számonkérésekben nem csak az előadás anyagából vannak kérdések, hanem a laborsegédletekből is, így azokat is ajánlott áttanulmányozni.
*Az órák elsőre unalmasnak hathatnak, de akit kicsit is érdekel a téma annak mindenképpen érdemes bejárni, mert elég alaposan áttárgyalják az alapokat valamint számos ipari példát is hoznak.
*A tárgy oktatói nagyon korrektek, maximálisan azon vannak, hogy a lehető legtöbb jó jegy szülessen. A ZH feladatok elégé sablonosak, évről évre nagyon sok ismétlődik, szóval a zárthelyik előtt fokozottan érdemes végigoldani a korábbi évek ZH sorait.
*Az automatikus javítás miatt a jegyek ponthatárai '''2 ponttal''' csökkentve vannak, ezzel kompenzálva az esetleges javítási hibákat.
*A nagyZH előtt lehetőség van a ZH kérdéseinek egy random részét átnézni az EDU felületen a NZH Minta- és gyakorló-feladatsort használva.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

2026-01-14T13:46:52Z

Jelek és rendszerek 2

2026-01-09T16:22:00Z

Albrecht Ádám: nem működő link eltávolítása

{{Tantárgy
| nev = Jelek és rendszerek 2
| tárgykód = VIHVAB02
| kredit = 6
| felev = 3
| kereszt = van
| tanszék = HVT
| kiszh = 3 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| nagyzh = 1 db
| hf = 3 db
| szak = villany
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
| targyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/
| levlista = [https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
| régitárgykód = VIHVAB01
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Média:Fourier transzformacio HIT jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

===Jegyzetek===

*[[Média:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2010osz ea TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2010osz gyak TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Média:Jelek2 jegyzet A-FI Bilicz jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Média:Jelek2 jegyzet B-DiszkretIdo Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Média:Jelek2 jegyzet C-MV Bilicz 2012 tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Média:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv ===
*[[Média:Jelek konyv 0tartalom.pdf|0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
*[[Média:Jelek konyv 1.pdf| 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
*[[Média:Jelek konyv 2.pdf| 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
*[[Média:Jelek konyv 3.pdf| 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek konyv 4.pdf| 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek konyv 5.pdf| 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
*[[Média:Jelek konyv 0targymutato.pdf| 6. Fejezet]] - Tárgymutató

===Példatár===
*[https://bmeedu-my.sharepoint.com/:b:/g/personal/krisztina_kiraly_edu_bme_hu/EV6HxpyUkZtIi7XcgH7-fBMB5AZKPJVYrXgu-xMggSsfAw?e=HPUByX Dr. Fodor György (szerk.): Villamosságtan példatár]

===Vizsgához segítség===

*[[Média:Jelek2 jegyzet 2012 szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Média:Jelek2 jegyzet 2013 lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Média:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája
*[[Média:JR2 kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]
{{Rejtett
|mutatott='''Régi tanterv témakörei'''
|szöveg=
=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be. A 2022-ben indult tantervben ismét a Jelek 1 része lett.

}}

===Oktatóvideók===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

==Számítógépes segédprogramok==

===Matlab===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Média:MatLab Utmutato Szabtech Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]

További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele

===Wolfram Mathematica===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

===Wolfram Alpha===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

===MAPLE===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Média:Jelek1 MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

===ANDI===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

=====Egyszerűbb telepítés=====
#Lépés: [[Média:Jelek2 ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
#Lépés: [[sourceforge:projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download|DOSbox]] DOS emulátor letöltése és telepítése
#Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
##Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
##Parancs: '''c:'''
##Parancs: '''ANDI.exe'''
#Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
#Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
#Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
#Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri)=====
#Lépés: [[Média:Jelek2 ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
#Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
#Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: <code>[autoexec] MOUNT o . MOUNT c .\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> 
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
#Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
#Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
#Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

==Házi feladatok==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

===Első házi, folytonos időből===

*[[Média:Jelek2 hf1 Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Média:Jelek2 hf1 Erdei Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Média:Jelek2 hf1 SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Média:Jelek2 hf1 Janosi Gergely Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Média:Jelek2 hf1 Erdos Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Média:Jelek2 hf1 Fazekas Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Média:Jelek2 hf1 Matuska Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Média:Jelek2 hf1 Turoczi Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Média:Jelek2 hf1 Szvoboda Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Média:Jelek2 1hf berenyi norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[Média:Jelek2 hf1 2013 Seyler Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Média:Jelek2 hf1 illés attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Média:Jelek2 hf1 2013 Tolnai Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Média:Jelek2 hf1 kaman szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

===Második és harmadik házi, diszkrét időből===

*[[Média:Jelek2 hf2 2008 Ban Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2010 2011 osz Ihasz David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Erdei Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Erdos Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Janosi Gergely Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Média:Jelek2 2HÁZI Szücs Péter.pdf| Szücs Péter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Szvoboda Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2013 Seyler Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 illés attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Szabo Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2013 Tolnai Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf1 2017 kaman szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2018 Loz David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2021 zier blanka alexandra matlabnelkul.pdf|Zier Blanka Alexandra Matlab nélküli munkája]]

|}

*''Vélemény: A házi feladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmiképp ne építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni, és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi feladatot ettől függetlenül szerintem érdemes elkészíteni, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek, mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.''

==Zárthelyik==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

===KisZH===

*[[Média:Zh1 20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:Zh1 20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jr2 kiszh2 2022.pdf|2022/23 ősz]] - 1. KisZH (Horváth Zoltán)
*[[Média:Jelek2 kiszh2 2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:2. kisZH (2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH
*[[Média:Zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH
*[[Média:Zh3 20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:Zh3 mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:Zh3 20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

===ZH===

*[[Média:Jelek2 zh 2015osz B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 zh 2016tavasz B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 zh 201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2 zh 201718 1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20181025 jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20191028 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 zh 20191028 jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:Jr2 zh final 20201026 jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20211025 jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek 2 Zh 2022 ősz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20241028 jav.pdf|2024/25 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20251104 jav.pdf|2025/26 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

===Pót ZH===
*[[Média:Jelek2 potzh 2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2 potzh 2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 pzh 201718 1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 pzh2018osz 1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 potzh 20191111 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 potzh 20191111 jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:Jr2 pzh 20201109 jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20211110 jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20221109 jav.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20241113 jav.pdf|2024/25 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20251127 jav.pdf|2025/26 ősz]] - megoldásokkal

===PótPót ZH===
*[[Média:Jr2 potpotzh 20191218 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 potpotzh 20191218 jav.pdf|megoldások]]
|}

==Vizsgák==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Média:Jelek2 szobeli 2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

===Régi vizsgafeladatsorok===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

====Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Média:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2004-06-07.pdf|2004.06.07]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2004-06-14.pdf|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007.01.09.pdf|2007.01.09]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007-06-11.pdf|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
* 2007/08 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2008-06-10.pdf|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-01-19.pdf|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-06-09.pdf|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-12-22.pdf|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-07.pdf|2011.01.07]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-14.pdf|2011.01.14]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-05-24.pdf|2011.05.24]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-12-20.pdf|2011.12.20]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-01-03 Acsoport.pdf|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-01-03 Bcsoport.pdf|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012.01.10 megoldokulcs 3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012jun12 megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Média:Jelek2 20130108 vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20130122.pdf|2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

* 2012/13 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20130605.pdf|2013.06.05]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013-06-11.PDF|2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Média:Jelek2 2015.01.20 vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Média:Jelek2 vizsga 20150602 mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Média:Jelek2 vizsga3 2016 01 16.pdf|2016.01.19]]
**[[Média:Jelek2 v4 2016 01 26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

* 2015/16 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Média:Jelek2 mintavizsga 2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-21 nagyfeladatok megoldása.pdf|megoldás]]

*2021/22
**[[Média:Jelek2 vizsga 2021-01-04.pdf|2022.01.04]]

|}

====Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-01-04.pdf|2008.01.04]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-01-08.pdf|2008.01.08]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-06-17.pdf|2008.06.17]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-12-22.pdf|2008.12.22]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2009-01-12.pdf|2009.01.12]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2010-01-15.pdf|2010.01.15]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Média:Jelek2 vizsgakicsik 2015 06 16.jpg|2015.06.16]]

*[[Média:Jelek2 vizsgakicsik 2017 01 03.jpg|2017.01.03]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2019 06 11 kereszt.pdf|2019.06.11]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

===Gondolatok a szóbeliről===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

*''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
*''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
*''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
*''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
*''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
*''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
*''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
*''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

==Verseny==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Média:Jelek verseny 2013.jpg|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Jelek és rendszerek 2

2026-01-09T16:20:28Z

Albrecht Ádám: 2025-ös pótzh hozzáadása

{{Tantárgy
| nev = Jelek és rendszerek 2
| tárgykód = VIHVAB02
| kredit = 6
| felev = 3
| kereszt = van
| tanszék = HVT
| kiszh = 3 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| nagyzh = 1 db
| hf = 3 db
| szak = villany
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
| targyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/
| levlista = [https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
| régitárgykód = VIHVAB01
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Média:Fourier transzformacio HIT jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

===Jegyzetek===

*[[Média:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2010osz ea TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2010osz gyak TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Média:Jelek2 jegyzet A-FI Bilicz jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Média:Jelek2 jegyzet B-DiszkretIdo Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Média:Jelek2 jegyzet C-MV Bilicz 2012 tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Média:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv ===
*[[Média:Jelek konyv 0tartalom.pdf|0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
*[[Média:Jelek konyv 1.pdf| 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
*[[Média:Jelek konyv 2.pdf| 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
*[[Média:Jelek konyv 3.pdf| 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek konyv 4.pdf| 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek konyv 5.pdf| 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
*[[Média:Jelek konyv 0targymutato.pdf| 6. Fejezet]] - Tárgymutató

===Példatár===
*[https://bmeedu-my.sharepoint.com/:b:/g/personal/krisztina_kiraly_edu_bme_hu/EV6HxpyUkZtIi7XcgH7-fBMB5AZKPJVYrXgu-xMggSsfAw?e=HPUByX Dr. Fodor György (szerk.): Villamosságtan példatár]

===Vizsgához segítség===

*[[Média:Jelek2 jegyzet 2012 szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Média:Jelek2 jegyzet 2013 lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Média:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája
*[[Média:JR2 kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]
{{Rejtett
|mutatott='''Régi tanterv témakörei'''
|szöveg=
=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be. A 2022-ben indult tantervben ismét a Jelek 1 része lett.

}}

===Oktatóvideók===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

==Számítógépes segédprogramok==

===Matlab===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Média:MatLab Utmutato Szabtech Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]

További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele

===Wolfram Mathematica===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

===Wolfram Alpha===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

===MAPLE===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Média:Jelek1 MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

===ANDI===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

=====Egyszerűbb telepítés=====
#Lépés: [[Média:Jelek2 ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
#Lépés: [[sourceforge:projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download|DOSbox]] DOS emulátor letöltése és telepítése
#Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
##Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
##Parancs: '''c:'''
##Parancs: '''ANDI.exe'''
#Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
#Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
#Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
#Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri)=====
#Lépés: [[Média:Jelek2 ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
#Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
#Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: <code>[autoexec] MOUNT o . MOUNT c .\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> 
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
#Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
#Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
#Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

==Házi feladatok==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

===Első házi, folytonos időből===

*[[Média:Jelek2 hf1 Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Média:Jelek2 hf1 Erdei Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Média:Jelek2 hf1 SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Média:Jelek2 hf1 Janosi Gergely Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Média:Jelek2 hf1 Erdos Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Média:Jelek2 hf1 Fazekas Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Média:Jelek2 hf1 Matuska Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Média:Jelek2 hf1 Turoczi Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Média:Jelek2 hf1 Szvoboda Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Média:Jelek2 1hf berenyi norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[Média:Jelek2 hf1 2013 Seyler Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Média:Jelek2 hf1 illés attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Média:Jelek2 hf1 2013 Tolnai Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Média:Jelek2 hf1 kaman szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

===Második és harmadik házi, diszkrét időből===

*[[Média:Jelek2 hf2 2008 Ban Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2010 2011 osz Ihasz David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Erdei Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Erdos Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Janosi Gergely Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Média:Jelek2 2HÁZI Szücs Péter.pdf| Szücs Péter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Szvoboda Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2013 Seyler Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 illés attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Szabo Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2013 Tolnai Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf1 2017 kaman szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2018 Loz David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2021 zier blanka alexandra matlabnelkul.pdf|Zier Blanka Alexandra Matlab nélküli munkája]]

|}

*''Vélemény: A házi feladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmiképp ne építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni, és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi feladatot ettől függetlenül szerintem érdemes elkészíteni, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek, mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.''

==Zárthelyik==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

===KisZH===

*[[Média:Zh1 20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:Zh1 20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jr2 kiszh2 2022.pdf|2022/23 ősz]] - 1. KisZH (Horváth Zoltán)
*[[Média:Jelek2 kiszh2 2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:2. kisZH (2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH
*[[Média:Zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH
*[[Média:Zh3 20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:Zh3 mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:Zh3 20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

===ZH===

*[[Média:Jelek2 zh 2015osz B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 zh 2016tavasz B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 zh 201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2 zh 201718 1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20181025 jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20191028 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 zh 20191028 jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:Jr2 zh final 20201026 jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20211025 jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek 2 Zh 2022 ősz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20241028_jav.pdf|2024/25 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20251104_jav.pdf|2025/26 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

===Pót ZH===
*[[Média:Jelek2 potzh 2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2 potzh 2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 pzh 201718 1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 pzh2018osz 1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 potzh 20191111 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 potzh 20191111 jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:Jr2 pzh 20201109 jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20211110 jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20221109 jav.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20241113_jav.pdf|2024/25 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:jr2_pzh_20251127_jav.pdf|2025/26 ősz]] - megoldásokkal

===PótPót ZH===
*[[Média:Jr2 potpotzh 20191218 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 potpotzh 20191218 jav.pdf|megoldások]]
|}

==Vizsgák==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Média:Jelek2 szobeli 2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

===Régi vizsgafeladatsorok===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

====Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Média:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2004-06-07.pdf|2004.06.07]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2004-06-14.pdf|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007.01.09.pdf|2007.01.09]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007-06-11.pdf|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
* 2007/08 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2008-06-10.pdf|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-01-19.pdf|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-06-09.pdf|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-12-22.pdf|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-07.pdf|2011.01.07]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-14.pdf|2011.01.14]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-05-24.pdf|2011.05.24]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-12-20.pdf|2011.12.20]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-01-03 Acsoport.pdf|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-01-03 Bcsoport.pdf|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012.01.10 megoldokulcs 3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012jun12 megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Média:Jelek2 20130108 vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20130122.pdf|2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

* 2012/13 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20130605.pdf|2013.06.05]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013-06-11.PDF|2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Média:Jelek2 2015.01.20 vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Média:Jelek2 vizsga 20150602 mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Média:Jelek2 vizsga3 2016 01 16.pdf|2016.01.19]]
**[[Média:Jelek2 v4 2016 01 26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

* 2015/16 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Média:Jelek2 mintavizsga 2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-21 nagyfeladatok megoldása.pdf|megoldás]]

*2021/22
**[[Média:Jelek2 vizsga 2021-01-04.pdf|2022.01.04]]

|}

====Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-01-04.pdf|2008.01.04]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-01-08.pdf|2008.01.08]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-06-17.pdf|2008.06.17]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-12-22.pdf|2008.12.22]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2009-01-12.pdf|2009.01.12]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2010-01-15.pdf|2010.01.15]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Média:Jelek2 vizsgakicsik 2015 06 16.jpg|2015.06.16]]

*[[Média:Jelek2 vizsgakicsik 2017 01 03.jpg|2017.01.03]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2019 06 11 kereszt.pdf|2019.06.11]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2023-01-16.pdf|2023.01.16]]

===Gondolatok a szóbeliről===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

*''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
*''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
*''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
*''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
*''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
*''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
*''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
*''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

==Verseny==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Média:Jelek verseny 2013.jpg|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

2025-12-12T09:46:36Z

Albrecht Ádám: 2025ös ZHk hozzáadása

{{Tantárgy
| név = Környezetgazdaságtan
| tárgykód = GT42A001
| kredit = 2
| tanszék = GTK-KGT
| jelenlét = nincs
| minmunka = itteni jegyzet(ek) átnéz
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT42A001/
| tárgyhonlap = https://edu.gtk.bme.hu/
}}

A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a környezetgazdaságtan, a fenntarthatóság és a környezetértékelés elméletével és gyakorlati alkalmazásával, a környezetszabályozás európai uniós rendszerével és annak hazai sajátosságaival. Szóba kerülnek még többek között a hagyományos és az újtípusú makrogazdasági mutatók, az externáliák, és a környezetszabályzás különböző kérdései.

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
* Előkövetelmény: nincs

===A tananyag bővebben===
*A környezetvédelem egyik alapvető célja az emberi tevékenység "káros mellékhatásainak" mérséklése, a környezetünk tönkretételének a megakadályozása. A káros hatásokkal szemben több szinten is felléphetünk, kezdve a már megtörtént baj felszámolásától a gondok megelőzésig. Ennek érdekében mind a magánembereknek, mind a társadalmi, gazdasági csoportoknak sok teendője van. Ugyanakkor fontos megvizsgálni, hogy mivel lehet rávenni, érdekeltté tenni a gazdaság szereplőit a környezettudatosabb viselkedésre. "Kiket kell környezetbarát viselkedésre buzdítani, és hogyan?" Ide sok minden tartozhat a gyerekek nevelésétől a nagyvállalatok gazdasági érdekéig. Annyi bizonyos, hogy a gazdaságnak rendkívül nagy szerep jut a környezeti állapot alakulásában, ez a tantárgy is nagyrészt ezzel foglalkozik.

*A tárgy röviden bemutatja a környezeti problémákat, és azok jellemzőit. Szó esik a környezetvédelem alakulását befolyásoló eseményekről, tényezőkről, és a környezet megóvását célzó törekvésekről. Ezt követően feltárjuk a környezeti válság és a gazdaság kapcsolatát. Megismerünk többféle megoldási kísérlet az egyes problémák felszámolására, mérséklésére...

=== Félévvégi jegy ===
* Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 130px; height: 40px;"
!ZH1+ZH2 !! Jegy
|-
|0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100 || 5
|}

==Segédanyagok==

'''Kikérdező:'''
* [[KörnytanZH1_kvíz | Első ZH kvíz]]
* [[KörnytanZH2_kvíz | Második ZH kvíz]]

'''ZH kérdések:'''
* [[Media:Kornyezetgazdasagtan.pdf | 2. ZH kérdései, készítette: Simon László]]

'''Előadás jegyzet:'''
* [[:Media:Kornygazd_jegyzet.pdf | Előadás jegyzet 2020]]

'''Elméleti összefoglaló:'''
* [[:Media:Környtan zh1 elméleti összefoglaló 2020tavasz Bartus.pdf | 1. ZH elméleti összefoglaló 2020 tavasz]] - Bartus Gábor előadásdiái alapján
* [[:Media:Környtan zh2 elméleti összefoglaló 2020tavasz Bartus.pdf | 2. ZH elméleti összefoglaló 2020 tavasz]] - Bartus Gábor előadásdiái alapján
* [[:Media:környtan_zh2_elméleti_összefoglaló_2014osz.pdf | 2. ZH elméleti összefoglaló 2014 ősz]] - Princz-Jakovics Tibor előadásai alapján

'''2014 őszi előadásdiák(Princz-Jakovics Tibor):'''
* 1. zh anyaga:
** [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_1_3het.pdf | 1_3. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_4het.pdf | 4. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_5het.pdf | 5. hét]]
* 2. zh anyaga:
** [[Media:Kornyezetgazdasagtan_A001_2014osz_8het.pdf | 8. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_9het.pdf | 9. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_10het.pdf | 10. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_11het.pdf | 11. hét]]

==ZH==
===1. ZH===
*[[Media:Kornygazd zh 20120312.png|2012. március 12. megoldással]]
*2018 tavaszi első zh megoldásokkal (A csoport) [[Media:kornygazdtan_1zh1_2018tavasz_6het.jpg.jpg|első fele]] , [[Media:kornygazdtan_1zh2_2018tavasz_6het.jpg.jpg|második fele]]
*[[Media:Környgaz_zh1_2022-04-05.PDF| 2022. tavaszi online zh megoldással]]
*[[Media:korny_zh1_2022.pdf|2022 tavasz (másik kurzus)]] - megoldásokkal (Moodle)
*[[Media:kornytan_zh1_2025.pdf|2025 ősz]] - megoldásokkal (Moodle)

===2. ZH===
*2018 tavaszi második zh megoldásokkal (B csoport) [[:Media:kornygazdtan_2zh1_2018tavasz_13het.jpg|első fele]], [[:Media:kornygazdtan_2zh2_2018tavasz_13het.jpg|második fele]]
*[[Media:korny_zh2_2022.pdf|2022 tavasz]] - megoldásokkal (Moodle)
*[[Media:kornytan_zh2_2025.pdf|2025 ősz]] - megoldásokkal (Moodle)

==Tapasztalatok==

====2006/2007 őszi félév - [[HanakRobert|Hanci]]====

*Az órán kivetített diák (PPT-ben és DOC-ban), valamint a jegyzet megtalálhatók a neten. Az előadó érthetően elmagyarázza az anyagot példákkal illusztrálva. Az óra látogatása követelmény, de ezt nem vette szigorúan. Eddig nem volt katalógus sem, de a legfrissebb (2006/07 - 2.félév) információk szerint már van. Függetlenül attól, hogy lehet-e hiányozni, érdemes bejárni előadásokra. A félév során írt két ZH-ra kaptuk a jegyet. ''---A vélemény elavult lehet''

====2010/2011 tavaszi félév - [[VarfiLaszlo|Laci]]====

*Kicsit frissítésre szorul a tárgy lapja. Ebben a félévben két előadó tartotta - Bartus Gábor és Füle Miklós órája címén Antal Miklós. Sokatmondó, hogy mindkét csoportban 50%-os a bukási arány, elég szigorúan veszik a tárgyat. Antal Miklósnál előadásra járás nélkül körülbelül a tárgy teljesíthetetlen, mert a honlapján elérhető segédanyagok nagyon hiányosak, a ZH teljesítéséhez közel sem elegendőek. A hivatalos tanszéki honlapon elérhetőek Bartus diái, amiből munkával, de fel lehet készülni a ZH-ra, ha nem is 5-ösre, de teljesíthető a követelmény. Csak annak ajánlott, akit érdekel a téma és be tud járni előadásokra, egyébként nagy meglepetésben részesül, hiába 2 kredit a tárgy.

*Annak ellenére hogy csak két kredit, kimondottan nehéz tárgy. Csak érdeklődés és idő esetén ajánlott.

====2013/2014 tavaszi félév - Ágocsi Kiss Bence====

*Kicsit aktualizálom ezt a tárgyat, mert más kicsit a rendszer mint fentebb le van írva. A tantárgyat Dr. Princz-Jankovics Tibor tartotta, az előadáson a tantárgy oldalán lévő diákat magyarázza el mondja el, akinek van ideje megéri beülni mert kevesebbet kell akkor már készülni a zh-ra. olyan 6 előadáson voltam bennt, kicsit figyeltem és a zh-ra átfutottam a diákat plusz megnéztem az oldalon lévő egyik zh-t és ötöst írtam, második zh-ra max 1 óra tanulással és előadás skippekkel 3as elérhető így összesítve egy könnyű 4-est el lehet érni, nem sok időráfordítással. Alapvetően nem egy rossz tárgy, kötválnak teljesen bevállalható

*Az előadás diák nem mindig frissülnek hétről hétre, de a zh előtt egy héttel már stabilan kinnt szoktak lenni

====2017/2018 tavaszi félév - Orosz Péter====
*Maga a tárgy szerintem nem annyira érdekfeszítő, de szerencsére nem szükségeltetik bejárni előadásra a tárgy teljesítéséhez, könnyen megszerezhető a jó jegy enélkül is. Persze akinek felkelti az érdeklődését, az járjon be nyugodtan, őt biztosan leköti.
*Ebben a félévben Dr. Bartus Gábor és Dr. Princz-Jakovics Tibor tartotta. Elég jóindulatúak az oktatók, szinte akárhányszor lehet menni zh-t írni (2 zh van), sok alkalom van, főleg póthét környékén. Lehet pótolni/javítani egy ültő helyben akár kettőt is, és egyik alkalom sem díjköteles.
*A felkészülés nem igényel nagy munkát, vagy sok időt. Az előadásdiák átnézésével is teljesíthető, a könyvet elolvasni értelmetlennek tartom, illetve a fellelhető korábbi zh-k igen nagy segítséget nyújthatnak, mert egy-két kérdés (vagy az egész zh /tapasztalat/) ismerős lehet.
*A több évvel ezelőtti véleményekkel ellentétben szerintem ezt a tárgyat megéri felvenni, mert nagyon ingyenkredit kategória, talán nem annyira, mint a Konfliktuskezelés, de meglepően könnyen összeszedhető az 5-ös. :)

====2019/2020 tavaszi félév - [[Szerkesztő:Pölcz Márton|Marci]]====
*Ez volt az a félév, amikor a koronavírus járvány miatt a szorgalmi időszak hatodik hetétől kezdve az egyetem távoktatásban működött.
*Ebben a félévben az előadásokat Dr. Bartus Gábor (keddi kurzus) és Dr. Princz-Jakovics Tibor (hétfői kurzus) tartotta. Én előbbinél hallgattam a tárgyat.
*A zárthelyiket a GTK moodle oldalán kellett megírni, felépítése azonos volt a rendes zárthelyiével (20 darab feleletválasztós kérdés).
*Magát a tárgyat egyszerű abszolválni, a zárthelyikre való felkészülésre elég egyetlen délután. Abszolút ajánlom kötválként.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Fájl:Kornytan zh2 2025.pdf

2025-12-12T09:43:24Z

Albrecht Ádám:

Fájl:Kornytan zh1 2025.pdf

2025-12-12T09:43:12Z

Albrecht Ádám:

A számítástudomány alapjai

2025-12-06T10:42:49Z

Albrecht Ádám: Évszámozás egységesítése

{{Tantárgy
| nev = A számítástudomány alapjai
| tárgykód = VISZAA07
| régitárgykód = VISZAA05 - VISZAA02
| szak = villany
| kredit = 5
| felev = 1
| kereszt = nincs
| tanszék = SZIT
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| vizsga = szóbeli
| hf = nincs
| levlista = szamtud{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAA05/
| targyhonlap = http://cs.bme.hu/sza/
| facebook = https://www.facebook.com/groups/2092668020957778
}}

'''A számítástudomány alapjai''' fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, a zárthelyikhez főleg a számítások rutinjának megszerzése fontos, míg a vizsgán az elmélet alapos ismeretére helyezik a hangsúlyt.

==Követelmények==

*'''Jelenlét''': Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel.

*'''NagyZH''': A félév során két ZH van. Mindkét zárthelyi 6 darab egyenként 10 pontos feladatból áll. A zárthelyin 50 pont megszerzése jelent 100%-os teljesítményt. Aki ennél is többet ér el, annak az 50 pont feletti részt IMSC pontokban írják jóvá. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-n külön-külön el kell érni 24 pontot. A feladatok között általában mindig van 1-2 "ingyenfeladat", melyek valamilyen alaptételre/algoritmusra van kihegyezve. Érdemes ezeket a típuspéldákat jól begyakorolni, mert könnyen lehet általuk extra 10 pontokhoz jutni! Fontos, hogy a feladatoknál nem elég csak a végeredményt leírni, minden esetben indokolni is kell, lehetőleg minél bővebben (csak így van esély maximális pontot szerezni egy-egy feladatra).
A két ZH mindegyikéhez van egy-egy pótzárthelyi, valamint a vizsgaidőszak első hétében egy pótpótzh. Az új eredmény mindig felülírja az korábbit, ugyanakkor a megszerzett aláírás a sikertelen javítás esetén sem vész el, ilyenkor az aláírás megszerzéséhez szükséges pontszám lesz a ZH eredménye.

*'''Vizsga''': A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 20 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül sorsolnak egyet, amit ki kell kidolgozni. Erre legalább 40 perc áll rendelkezésre. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény a tételben '''vastagon szedett''' fogalmak definíciójának alapos ismerete és értése. A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. '''FONTOS:''' Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. '''A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt.''' Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat. A vizsga pontszámába bekerülnek a két nagy ZH és a gyakorlaton szerzett pontok arányosan, és ezek is alakíthatják a jegyet, viszont ezek csak akkor kerülnek be az összpontszámba, ha az elégséges szintet elérted már.

==Segédanyagok==

===Tételkidolgozás, gyakorló feladatok===

* [https://easymaths.hu/onlinekurzusok/bme/szamitastudomany_alapjai/33/1068 Oktató videók - Papp Márton] - A megújult számtud (VISZAA02) tételsorát követő, zh- és vizsgafelkészülést segítő oktató videók. Minden fogalom, tétel és algoritmus, amit a vizsgára tudni kell, részletes magyarázattal és példákkal. A zh-n szereplő anyagrészekhez gyakorló példák, megoldással és részletes magyarázattal. Kérdések a videókkal kapcsolatban: szamtudkorrep@gmail.com
* [https://www.khanacademy.org/computing/computer-science KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

===ZH/Vizsga jegyzetek és segédanyagok===

Ezen segédanyagok a régi [[A számítástudomány alapjai (régi)|számtudhoz]] készültek, így több témakör kikerült az új tematikából, pl. az absztrakt algebra.

A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tételsort, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek. Az aktuális tételsor mindig elérhető a tanszéki honlapon! '''FONTOS:''' A vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a tételsorban szereplő összes fogalom, tétel és definíció pontos ismerete!
* '''''Katona-Recski-Szabó: A számítástudomány alapjai''''' - A tárgy hivatalos könyve, ami teljes mértékben lefedi a tananyagot.
* [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/NESZ.pdf NESZ] - Fleiner Tamás jegyzete, Nem csak ehhez a tárgyhoz készült, így kicsit keresgélni kell benne az anyagrészeket, de mindent lefed, amire a vizsgán szükséged lehet.
* [http://www.cs.bme.hu/%7Efleiner/Szasa/Szasa0.0.pdf Szása] - Fleiner Tamás jegyzete, 2024 karácsonyra elkészült a legfrissebb elektronikus SzA segédanyag, a NESZ utódja.
* [http://cs.bme.hu/sza/anim.html Animációk gyűjteménye] - Számos algoritmus és fogalom bemutatása animációval. Érdemes áttanulmányozni!
*[[Média:Szamtud vizsga tetelek 2009.pdf|Tételkidolgozás (2009)]] - Kondor Máté András munkája. '''VIGYÁZAT:''' Több dolog is van benne, ami hibás vagy nem elfogadott a tanszék részéről - Például: prím szám vs. felbonthatatlan szám
*[[Média:Szamtud tétel kidolgozás 2013 ősz Eke Máté.pdf|Tételkidolgozás (2013)]] - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne. '''FIGYELEM:''' Ez csak egy célirányos vázlat, amit akkor célszerű használni, ha már elsajátították az anyagot. Számos rész a Fleiner-jegyzetből van véve csak egyszerűbben, rövidebben megfogalmazva. Ha csak pusztán ebből készültök, az nem biztos, hogy elég lesz a vizsgára.
*[[Média:Sza tetelek 2015.pdf|Tételkidolgozás (2015)]] - Lőrincz Szabolcs munkája. Tartalmazhat hibákat. (A kidolgozás összefoglaló jellegű.)
*[[Média:Számítástudomány alapjai tételek 2018.pdf|Tételkidolgozás (2018)]] - Kidolgozás a 2018 őszi SZA tételsorhoz.
*[[A számítástudomány alapjai - Segédanyagok a vizsgához|Szerkeszthető tételsor]] - Tételek, fogalmas, definíciók és algoritmusok a tételsor szerint csoportosítva. Hibák előfordulhatnak benne! '''Szerkesszétek, bővítsétek!'''
* [[Média:Sza 1zh 2017.pdf|1. zárthelyi összefoglaló]] - az első zárthelyi anyagrészéhez tartozó elméleti összefoglaló (Molnár Martin, 2017).
* [[Média:Sza 2zh 2017.pdf|2. zárthelyi összefoglaló]] - a második zárthelyi anyagrészéhez tartozó elméleti összefoglaló (Molnár Martin, 2017).

===Gyakorló feladatok===
*[[A számítástudomány alapjai - Régi ZH feladatok vegyesen|Régi ZH feladatok vegyesen]] - Nagy részüknél megoldás is van!
*[[Média:Szamtud Láng Csabáné Számelmélet példatár.PDF|Láng Csabáné: Számelmélet példatár]] - Itt csak a számelmélet témakörhöz vannak gyakorló példák.
*[[Média:Szamtud Feladatok a tárgyhonlapról.PDF|Gyakorló feladatok a tárgyhonlapról]] - Megoldások nélkül. Néhány régi ZH feladatsor is van a végén.
*[[Média:Szamtud vizsga régi feladatsorok.PDF|Régi vizsgafeladatsorok]] – Ugyan ma már a vizsga csak szóbeli, de a ZH-k előtti gyakorlásra teljesen alkalmasak ezek a feladatok is.
*Témakörök szerint csoportosított feladatok megoldásokkal együtt:
**[[Média:Szamtud Kisfuzet1 Alapfogalmak.PDF|Kisfüzet 1 - Alapfogalmak]]
**[[Média:Szamtud Kisfuzet2 Sikbarajzolhatosag.PDF|Kisfüzet 2 - Síkbarajzolhatóság]]
**[[Média:Szamtud Kisfuzet3 Szinezesek.PDF|Kisfüzet 3 - Színezések]]
**[[Média:Szamtud Kisfuzet4 Bonyolultsagelmelet.PDF|Kisfüzet 4 - Bonyolultságelmélet]]
*[[A számítástudomány alapjai - Ismert NP teljes problémák|Ismert NP teljes problémák]]

===Drótos Márton 2011 őszi gyakorlati anyagai===

#[[Média:Számtud DM gyak 1.pdf|Ismerkedés a tárggyal]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 1.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 2.pdf|Hányféleképpen?]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 2.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 3.pdf|Rendezések, valamint gráfok alapfogalmai]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 3.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 4.pdf|Fák, utak és körök]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 4.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 5.pdf|Legrövidebb utak]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 5.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 6.pdf|Maximális folyam, valamint minimális vágat]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 6.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 7.pdf|Összefüggőség, valamint páros gráfok]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 7.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 8.pdf|Görög betűk, valamint színezés alapjai]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 8.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 9.pdf|Gráfok színezése, síkbrajzolhatósága, duálisa és PERT]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 9.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 10.pdf|P?NP]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 10.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 11.pdf|Számelmélet alapjai]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 11.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 12.pdf|Lineáris kongruenciák, valamint absztrakt algebra]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 12.pdf|megoldások]]
#[[Média:Számtud DM gyak 13.pdf|Gyűrűk, testek és csoportok]] és a hozzá tartozó [[Média:Számtud DM gyak megold 13.pdf|megoldások]]

==Első zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud zh1 1998tavasz A csoport.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud zh1 1999tavasz.PDF|1998/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud zh1 2003tavasz megoldokulcs.PDF|2002/03 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud zh1 2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud zh1 2006osz megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud zh1 2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud zh1 2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud zh1 2010osz.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2012osz megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud ZH1 2013osz megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Zh2014mo.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh151022mo.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2017osz.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2018 osz.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2020osz.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2021osz.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2022osz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2023osz.pdf|2023/24 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh1 2024osz.pdf|2024/25 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud pzhk 1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud pzh1 2003tavasz.PDF|2002/03 tavasz]]
*[[Média:Szamtud pzh1 2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud pzh1 2006osz megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud pzh1 2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud pzh1 2010osz megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud pzh1 2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud pzh1 2012osz megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud pZH1 2013osz megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud pzh1 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Média:Szamtud potzh1 151207mo..pdf|2015/16]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud potzhk.pdf|2018 ősz]] - megoldásokkal (elsőPZH, másodikPZH egyben)

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud ppzh1 2010osz megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud ppzh1 2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Számtud 2012ősz ppZH 1.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud ppzh1 2015osz.PDF|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
|}

==Második zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud zh2 1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud zh2 2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud zh2 2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud zh2 2006osz megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh2 2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud zh2 2008osz.PDF|2008/09 ősz]] – megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh2 2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud zh2 2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh2 2012osz megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud ZH2 2013osz megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud zh2 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Média:Szamtud zh2 151126mo.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal

*[[Média:Szamtud zh2 2018 osz.pdf|2018 ősz]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud pzhk 1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud pzh2 2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud pzh2 2006osz megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud pzh2 2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud pzh2 2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud pzh2 2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud pzh2 2012osz megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] -megoldásokkal
*[[Média:Szamtud pZH2 2013osz megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud potzh2 151207mo..pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud potzhk.pdf|2018 ősz]] - megoldásokkal (elsőPZH, másodikPZH egyben)

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud ppzh2 2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Számtud 2012ősz ppZH 2.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Vizsga ==
* [[Média:Próbavizsga - 1.rész - válaszokkal.pdf|Számtud online próbavizsga 2020]]
* [[Média:3.Vizsga-2020-ősz.pdf|2020 őszi félév online vizsga]]

== Tippek ==

*Jó eséllyel ebből a tárgyból írjátok életetek első zárthelyiét. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy gimiben elég volt doga előtti este átfutni az anyagot, mert úgyis csont nélkül 5-öst írok... Sajnos az ilyen hozzáállás szokott általában egyenes út lenni a 0 pontos bukáshoz. A számtud önmagában is egy nehéz tárgy, szóval a ZH-ra tényleg kell jópár nap alapos felkészülés, hogy magabiztosan meg lehessen írni.
*A gyakorlatvezetők nagyon segítőkészek. Érdemes hétről-hétre tanulni és mindig rákérdezni azokra a részekre, amiket nem értesz.
*A vizsgán sajnos tényleg komolyan veszik, hogyha belefutsz egy olyan alapdefinícióba, fogalomba vagy algoritmus leírásába, amit nem tudsz 100%-osan egzaktul hibátlanul kimondani (nem szó szerint, hanem hibátlanul), akkor kapásból megbuktatnak. A magolás sem megoldás, ugyanis gyakran tesznek fel nagyon egyszerű példakérdéseket, hogy "nah akkor mutasd be ezt és ezt ezen a gráfon", így nagyon hamar kiderül, ha mégsem érted az adott fogalmat/tételt/algoritmust.
*A tételek bizonyítása nem szükséges feltétele az elégségesnek. Ha úgy érzed, hogy amúgy is nehezen döcög a tárgy, akkor inkább a fogalmakra/definíciókra/algoritmusokra fordítsd az idődet és ne a bizonyításokkal vesződj. Érdemes azonban megjegyezni, hogy már tételenként 1-2 alap bizonyítás simán dobhat 1-2 jegyet az elégséges vizsgán. A jeleshez, azonban az anyag ténylegesen beható ismerete szükséges és elvárt az összes, előadáson bemutatott bizonyítás ismerete.
*A vizsgáról ajánlott időben lejelentkezni, ha tudod hogy úgysem mész el. Nagyon kevés férőhely van és a TOP időpontok sajnos nagyon hamar betelnek. Ne vedd el mástól a lehetőséget, mert elég kellemetlen, amikor valaki 2 nappal a vizsga előtt áll neki készülni és 1 nappal előtte jön rá, hogy ezt bizony tényleg nem lehet megtanulni 2 nap alatt. Úgy kalkulálj, hogy erre a vizsgára minimum 4-5 napot készülni kell.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Jelek és rendszerek 2

2025-11-07T14:32:35Z

Albrecht Ádám: /* Zárthelyik */

{{Tantárgy
| nev = Jelek és rendszerek 2
| tárgykód = VIHVAB02
| kredit = 6
| felev = 3
| kereszt = van
| tanszék = HVT
| kiszh = 3 db
| vizsga = írásbeli és szóbeli
| nagyzh = 1 db
| hf = 3 db
| szak = villany
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA200/
| targyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/
| levlista = [https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek2 jelek2{{kukac}}sch.bme.hu]
| régitárgykód = VIHVAB01
}}

A tantárgy a [[Jelek és rendszerek 1]] tárgy folytatása. Célja megalapozni a folytonos idejű rendszerek vizsgálati módszereit a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban, továbbá a különböző rendszerleírások alapján megismertetni a rendszerjellemzőket és kapcsolatukat. A folytonos idejű rendszerek elméletét követően, a diszkrét idejű jelek és rendszerek vizsgálati módszereinek tárgyalása az idő-, frekvencia-, és z-tartományban. A tantárgy megadja a folytonos idejű jelek és rendszerek diszkrét közelítésének elvi alapjait, és tárgyalja a folytonos idejű nemlineáris rendszerek és hálózatok analízisének alapvető módszereit.

A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.

== Követelmények ==

* '''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy teljesítése.
* '''Jelenlét:''' Elméletileg az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező jelen lenni, de gyakorlatilag senki sem tartja számon.
* '''Házi feladat:''' A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.
*# Folytonos idejű rendszer/hálózat vizsgálata a frekvencia és a komplex frekvencia tartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata az idő-, és frekvenciatartományban
*# Diszkrét idejű hálózatok vizsgálata komplex frekvenciatartományban
*'''KisZH:''' A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy ZH van a 10. héten, amin 25 pont szerezhető, és még a szorgalmi időszakban egyszer pótolható.
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:
*<math>FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}</math>
Ahol KZHx a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont, a nagyZH pedig legalább 10 pont legyen.
*'''Vizsga:''' Két részből áll: Egy írásbeliből és egy szóbeliből. <del>Az írásbeli (60 pont) első fele két darab 15 pontos nagyfeladat (egyik FI másik DI), a második fele 15 darab 2 pontos kiskérdés.</del> Csak sikeres írásbeli (legalább 30 pont) után kezdhető meg a szóbeli, melyen javítható/rontható is az írásbeli érdemjegye, akár meg is lehet bukni!
'''UPDATE!! 2018 ősztől:''' Az írásbeli vizsga egyszer 100 perces. 2 db 20-20 pontos nagyfeladattal és 10 db 2 pontos kisfeladattal. A nagyfeladatok nagy valószínűséggel a ZH-ból kimaradt anyagrészből (jellemzően a nemlineáris és DI témakörből) kerülnek ki. A szóbeli rendje és a ponthatárok nem változtak.

== Jegyzetek, segédanyagok ==

=== Videotorium ===

*[https://bme.videotorium.hu/en/channels/1578/jelek-es-rendszerek-2 Előadásvideók] - 2013/14 őszi félévében ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásainak felvételei.

=== Fourier-transzformáció ===

*[[Média:Fourier transzformacio HIT jegyzet.pdf|Fourier-transzformáció a HIT tolmácsolásában]]

*[http://phet.colorado.edu/hu/simulation/fourier JAVA-alapú szimuláció a phet.colorado.edu oldalról]

*[http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2011-0013_kelemen_digitalis_jelfeldolgozas/41_periodikus_jelek_fourier_sora.html Link]: Fourier sorfejtés. transzformáció Dr. Kelemen András (SZTE) által

===Jegyzetek===

*[[Média:Jelek és rendszerek 2 jegyzet.pdf|Teljes anyagot lefedő jegyzet]] - Dudás Márton jegyzete, melyet dr. Gyimóthy Szabolcs lektorált és jegyzetpályázatot nyert (ami "kikerült a tananyagból", az az új tanrendre vonatkozik, a régi tárgyhoz az egész aktuális!)(Vannak benne hibák)
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-, Laplace-, és z-transzformáció elmélete és hozzájuk kapcsolódó feladatok megoldással
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2010osz ea TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi előadások]]
*[[Média:Jelek2 jegyzet 2010osz gyak TakacsPeti.pdf|Takács Péter: 2010 őszi gyakorlatok]]
*[[Média:Jelek2 jegyzet A-FI Bilicz jegyzet.pdf|Folytonos idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Média:Jelek2 jegyzet B-DiszkretIdo Bilicz.pdf|Diszkrét idejű jelekről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Média:Jelek2 jegyzet C-MV Bilicz 2012 tavasz.pdf|Mintavételezésről jegyzet]] - ''Dr. Bilicz Sándor'' előadása (Kemecsey Zita munkája)
*[[Média:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]] - Egy jó kis összefoglaló, mely tartalmazza szinte az összes szükséges képletet!

===Jelek és rendszerek tankönyv ===
*[[Média:Jelek konyv 0tartalom.pdf|0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék
*[[Média:Jelek konyv 1.pdf| 1. Fejezet]] - Alapfogalmak
*[[Média:Jelek konyv 2.pdf| 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban
*[[Média:Jelek konyv 3.pdf| 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek konyv 4.pdf| 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban
*[[Média:Jelek konyv 5.pdf| 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása
*[[Média:Jelek konyv 0targymutato.pdf| 6. Fejezet]] - Tárgymutató

===Példatár===
*[https://bmeedu-my.sharepoint.com/:b:/g/personal/krisztina_kiraly_edu_bme_hu/EV6HxpyUkZtIi7XcgH7-fBMB5AZKPJVYrXgu-xMggSsfAw?e=HPUByX Dr. Fodor György (szerk.): Villamosságtan példatár]

===Vizsgához segítség===

*[[Média:Jelek2 jegyzet 2012 szobelire.pdf|Szóbelire összefoglaló]] - Gábor Norbert és Kondor Máté András munkája, de '''NEM TELJES!''' Ezektől eltérő kérdések is lehetnek a vizsgán, esetleg egy adott témakörbe részletesebben is belekérdezhetnek.

*[[Média:Jelek2 jegyzet 2013 lyq.pdf|Teljes előadásjegyzet]] - Klinkó Krisztián munkája. Dr. Gyimóthy Szabolcs 2013-as előadásainak jegyzete. Szerepel benne minden, ami előadáson elhangzott, kivéve az év végi "érdekességek".

*Abból az időből, amikor még Hálózatok és Rendszerek volt a tárgy neve, és szigorlattal zárult ''Gódor András'' készített egy elég terjedelmes és átfogó összefoglalót, mely még most is jól használható a vizsgakészüléshez. Bár kézzel írt és szkennelt, de akinek van türelme átnézni, az sok hasznos dolgot találhat benne:
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 1.PDF| Összefoglaló 1. rész]]
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 2.PDF| Összefoglaló 2. rész]]
**[[Média:Jelek HÁRE szigorlat 3.PDF| Összefoglaló 3. rész]]

*[[Jelek és rendszerek 2 - Veszely konzultáció 2008|2008 - Dr. Veszely Gyula által tartott konzultáció]], mely segít a házi megoldásában is.
*[[Média:Jelek2 előadásjegyzet FI.pdf|E-book reader-re optimalizált FI jegyzet]], ''Bíró Tamás'' munkája
*[[Média:JR2 kartya.pdf|Fontos képletek tanuló kártyákon]]
{{Rejtett
|mutatott='''Régi tanterv témakörei'''
|szöveg=
=== Modulációs témakör ===

A tanév végén jellemzően 2-4 előadás van ebből a témakörből. A vizsgán szinte mindig van 2 modulációs kisfeladat. Továbbá a szóbelinél némelyik vizsgáztató nem szereti, ha semmit sem tudtok ebből a témakörből, szóval legalább egyszer azért érdemes átfutni.
* A radarlab-os honlapról lementett "rövid" elméleti összefoglaló, mely teljes mértékben lefedi a vizsgához szükséges anyagrészt: [[Media:Jelek2_Moduláció_elméleti_összefoglaló.pdf|Elméleti összefoglaló]]
* Szintén a radarlab-os honlapról származó, modulációs feladatok, hivatalos megoldásokkal. Elvileg csak ezek a típuspéldák lehetnek a vizsgán: [[Media:Jelek2_Moduláci_Gyakorló_feladatokésmegoldások.pdf‎|Gyakorló feladatok és megoldások]]
* Továbbá néhány hasznos képlet: [[media:Jelek2_Moduláció_Képletek.pdf‎|Néhány hasznos képlet]]

=== Nemlineáris hálózatok ===

Ez a témakör korábban a Jelek 1 része volt, azonban az új tárgyban átkerült a Jelek 2-be. A 2022-ben indult tantervben ismét a Jelek 1 része lett.

}}

===Oktatóvideók===

*[https://www.youtube.com/playlist?list=PLr5ptf0KeDOsLQJTniQK1tK16PywOy8UB Jelek és Rendszerek 2 Oktatóvideók Playlist] - Cseppentő Bence és Radványi Patrik demonstrátorok közreműködésével készültek, a nagyZH témaköréből. Gyurós Péter munkája.

==Számítógépes segédprogramok==

===Matlab===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 
A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala]. Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Média:MatLab Utmutato Szabtech Jelek.pdf|Matlab útmutató]] Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABösszefogalaló.pdf| Matlab parancsok]] Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Média:Jelek1 MATLABgyorstalpaló.pdf| Matlab gyorstalpaló]]

További hasznos segítség lehet az őszi félévben inudló [[Mérnöki problémamegoldás MATLAB-ban]] tantárgy felvétele

===Wolfram Mathematica===

Tényleg nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például Fourier-sorfejtés vagy -transzformáció, állapotváltozós mátrixokból átviteli függvény meghatározása, stb. Érdemes megtanulni a használatát. '''Fizetős program!''' [http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]

===Wolfram Alpha===

Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.) Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]

===MAPLE===

Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.) [http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal] Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Média:Jelek1 MAPLE.pdf| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!

===ANDI===

A diszkrét idejű, második házi feladat ellenőrzéséhez rendkívül hasznos program. Egy tanszéki munkatárs fejlesztette még évekkel ezelőtt, '''teljesen jogtisztán''' használható. Még DOS-ra írták meg a programot, így telepítése kicsit problémás, de alább olvasható két részletes útmutató:

=====Egyszerűbb telepítés=====
#Lépés: [[Média:Jelek2 ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása a '''C:\''' mappába
#Lépés: [[sourceforge:projects/dosbox/files/dosbox/0.74/DOSBox0.74-win32-installer.exe/download|DOSbox]] DOS emulátor letöltése és telepítése
#Lépés: DOSbox elindítása majd az alábbi parancsok begépelése:
##Parancs: '''mount c c:\ANDI'''
##Parancs: '''c:'''
##Parancs: '''ANDI.exe'''
#Lépés: '''Configurate''' menüpont és ott minden '''DIR'''-t át kell írni '''C:\''' -re.
#Lépés: Teszteld, hogy működik-e egy egyszerű hálózattal: '''graph editor''' -> '''insert''', majd írd be pl hogy: ''i d o'' ('''i''':input '''d''':delay '''o''':output '''l''':line '''m''':erősítő) aztán nyomj egy '''escape''' -t.
#Lépés: '''Analyse''' menüpont: Errort fog dobni, de entert nyomva bevisz a '''Text Editor'''-ba, ahol annyi a dolgod, hogy az első sorba a '''Network: valamirandomakármi;''' legyen írva. '''Escape''', majd újra '''Analyse''' és mennie kell.
#Lépés: Amikor a konkrét hálózatodat rajzolod be, akkor arra figyelj, hogy minden vonalon legyen erősítő. Ha a rajzodban nincs valamelyik vonalon erősítő, akkor egy egyszeres erősítésűt rakj be, hogy tudja a program, milyen irányítású a jelfolyamhálózat. (Ekvivalens a nyilacskákkal a rajzon). Ezt még akkor is csináld meg, ha amúgy egyértelmű, hogy merre folyik! Menteni is lehet a '''graph'''-ot utána. Ha error-t dob először, akkor a 6-os pontban leírtakat kell követni.

===== Bonyolultabb telepítés (megéri)=====
#Lépés: [[Média:Jelek2 ANDI.zip|ANDI.zip]] letöltése, majd kicsomagolása bármilyen mappába (pl. `asztal\ANDIprogram\` mappába kerül a kicsomagolt ANDI mappa, abban a fájlok)
#Lépés: [https://sourceforge.net/projects/dosbox/ DOSbox] DOS emulátor letöltése és telepítése
#Lépés: DOSBOX konfiguráció létrehozása az ANDI mappájába (pl. `asztal\ANDIprogram\dosbox.conf`), az alábbi tartalommal: <code>[autoexec] MOUNT o . MOUNT c .\ANDI\ o: CD ANDI ANDI.EXE </code> 
# Lépés: parancsikon létrehozása. A parancs amit indít '''"C:\Program Files (x86)\DOSBox-0.74-3\DOSBox.exe" -conf "dosbox.conf"''', és az indítási mappa pedig a mappa ahová kicsomagoltad az ANDI-t (és a config is van).
#Lépés: elindítod a programot a parancsikonnal. El kell indulnia a DOSBox-nak, és rögtön bejön az ANDI.
#Lépés: '''c'''onfigurate -> elérési utakat át kell írni '''C:\'''-re, pl. '''C:\HELP''' (a DATA pedig '''C:\'''), majd write config
#Lépés: teszteld le, ha minden jól ment akkor minden működik és ha újraindítod a programot akkor sem kell többet a beállításokhoz nyúlnod.

==Házi feladatok==

A hivatalos leadási határidők csak irányadóak, valójában a gyakvezér határozza meg a pontos leadási határidőt. Mindig megvárják, hogy minden elhangozzon a gyakorlatokon, ami az adott házi elkészítéséhez szükséges. Nem célszerű az utolsó napokra hagyni, mivel mindkét házi megírása külön-külön '''legalább 10-15 órát''' igénybe vesz! Ajánlatos folyamatosan dolgozni vele, ugyanis adott feladatsorban a feladatok úgy követik egymást, ahogy a megoldásukhoz szükséges elméleti anyag elhangzik az előadásokon. Továbbá minden gyakvezérnek van rendszeres konzultációs időpontja, így ha időben szembesültök a problémával, akkor még van idő rákérdezni és javítani.

{| style="border-spacing: 1em; width:70%;"
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

===Első házi, folytonos időből===

*[[Média:Jelek2 hf1 Anon1.pdf|Kidolgozás egy gyakvezér honalpjáról]] H34 J12

*[[Média:Jelek2 hf1 Erdei Bence.pdf|Erdei Bence munkája]] H17 J6[[:File:J6.jpg]] itt a 6 jel eredetije ez a kidolgozásban nem szerepel.

*[[Média:Jelek2 hf1 SZN.pdf|Szabó Norbert munkája]] H33 J10

*[[Média:Jelek2 hf1 Janosi Gergely Peter.pdf| Jánosi Gergely Péter munkája]] ? J15

*[[Média:Jelek2 hf1 Erdos Peter.pdf| Erdős Péter munkája]] H20 J11

*[[Média:Jelek2 hf1 Fazekas Gergely.pdf| Fazekas Gergely munkája]] H22 J15 - '''40 MB!'''

*[[Média:Jelek2 hf1 Matuska Timot.pdf| Matuska Timót munkája]] H30 J11

*[[Média:Jelek2 hf1 Turoczi Zoltan.pdf| Turóczi Zoltán munkája]] H9 J13

*[[Média:Jelek2 hf1 Szvoboda Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]] H17 J10

*[[Média:Jelek2 1hf berenyi norbert.pdf|Berényi Norbert munkája]] H36 J03

*[[Média:Jelek2 hf1 2013 Seyler Lajos.pdf|Seyler Lajos munkája]] H16 J03

*[[Média:Jelek2 hf1 illés attila.pdf|Illés Attila munkája]] ? ?

*[[Média:Jelek2 hf1 2013 Tolnai Daniel.pdf|Tolnai Dániel munkája]] H6 J8

*[[Média:Jelek2 hf1 kaman szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]] H32 J15

| style="vertical-align: top; width:50%;" |

===Második és harmadik házi, diszkrét időből===

*[[Média:Jelek2 hf2 2008 Ban Marton.pdf|Bán Márton munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2010 2011 osz Ihasz David.pdf|Ihász Dávid munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Erdei Bence.pdf|Erdei Bence munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Erdos Peter.pdf|Erdős Péter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Janosi Gergely Peter.pdf|Jánosi Gergely Péter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 TurcziZoltn.pdf| Turóczi Zoltán munkája]]

*[[Média:Jelek2 2HÁZI Szücs Péter.pdf| Szücs Péter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Szvoboda Mark.pdf|Szvoboda Márk munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2013 Seyler Lajos.pdf| Seyler Lajos munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 illés attila.pdf| Illés Attila munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 Szabo Norbert.pdf|Szabó Norbert munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2013 Tolnai Daniel.pdf| Tolnai Dániel munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf1 2017 kaman szilveszter.pdf|Kámán Szilveszter munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2018 Loz David.pdf|Lőz Dávid munkája]]

*[[Média:Jelek2 hf2 2021 zier blanka alexandra matlabnelkul.pdf|Zier Blanka Alexandra Matlab nélküli munkája]]

|}

*''Vélemény: A házi feladatok elkészítése rendkívül időigényes. Semmiképp ne építs arra, hogy az aláírásodat majd a házi feladattal szerzed meg. Egy házira max 2,5 pontot lehet összesen szerezni, és 2 nap munkáért ez nagyon kevés, sokkal egyszerűbb ennyi idő alatt normálisan felkészülni a zárthelyire. A házi feladatot ettől függetlenül szerintem érdemes elkészíteni, bár MATLAB nélkül mindent papíron kiszámolni életveszélyes. A példák jóval összetettebbek, mint sima számonkéréseken és nagyon sok algebrát igényelnének. Ez persze közelebb van már a valóságos problémákhoz.''

==Zárthelyik==
{| style="border-spacing: 1em; width:50%;"
| style="vertical-align: top; width:70%;" |

===KisZH===

*[[Média:Zh1 20181018.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 1
*[[Média:Zh1 20181016.pdf|2018/19 ősz]] - 1. KisZH - 2
*[[Média:Jr2 kiszh2 2022.pdf|2022/23 ősz]] - 1. KisZH (Horváth Zoltán)
*[[Média:Jelek2 kiszh2 2019osz.pdf|2019/20 ősz]] - 2. KisZH
*[[Média:2. kisZH (2021).pdf|2021/22 ősz]] - 2. kisZH
*[[Média:Zh320161202.pdf|2016/17 ősz]] - 3. kisZH
*[[Média:Zh3 20171207.pdf|2017/18 ősz]] - 3. KisZH
*[[Média:Zh3 mikulas.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 1
*[[Média:Zh3 20181204.pdf|2018/19 ősz]] - 3. KisZH - 2

===ZH===

*[[Média:Jelek2 zh 2015osz B.pdf|2015/16 ősz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 zh 2016tavasz B.pdf|2015/16 tavasz]] - B csoport, megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 zh 201617-1.jpg|2016/17 ősz]]
*[[Média:Jelek2 zh 201718 1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20181025 jav.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20191028 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 zh 20191028 jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:Jr2 zh final 20201026 jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 zh 20211025 jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek 2 Zh 2022 ősz.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20241028_jav.pdf|2024/25 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_zh_20251104_jav.pdf|2025/26 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width:50%;" |

===Pót ZH===
*[[Média:Jelek2 potzh 2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]]
*[[Média:Jelek2 potzh 2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 pzh 201718 1.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jelek2 pzh2018osz 1.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 potzh 20191111 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 potzh 20191111 jav.pdf|megoldások]]
*[[Média:Jr2 pzh 20201109 jav.pdf|2020/21 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20211110 jav.pdf|2021/22 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2 pzh 20221109 jav.pdf|2022/23 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Jr2_pzh_20241113_jav.pdf|2024/25 ősz]] - megoldásokkal

===PótPót ZH===
*[[Média:Jr2 potpotzh 20191218 sor.pdf|2019/20 ősz]] - [[Média:Jr2 potpotzh 20191218 jav.pdf|megoldások]]
|}

==Vizsgák==

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, összesen 100 perc áll rendelkezésre. Az első részben két 20 pontos nagypéldát kell megoldani. Az egyik mindig folytonos, a másik diszkrét idejű rendszerek témakörből van. A második részben 10 darab 2 pontos egyszerű számpélda van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. A sikeres írásbelihez legalább 30 pontot kell elérni! (Az nem számít, hogy melyik részből hány pontot szedtek össze).

Az írásbeli után kötelező szóbelizni! A legtöbb vizsgáztató az írásbelin elrontott feladatok elméletébe kérdez bele, így célszerű az írásbeli után megbeszélni a feladatokat. Általában csak maximum egy jegyet módosít a szóbeli, de ha egy alapfogalommal vagy alaptétellel nem vagytok tisztában akkor simán megbuktatnak. A ketteshez minden témakörből tudni kell az alapfogalmakat, tételeket és mindenről tudni kell hogy miért és hogyan használjuk.

[[Média:Jelek2 szobeli 2018osz.pdf|Hivatalos honlapról segédlet a szóbelihez]] - NEM csak ezek a kérdések lehetnek a vizsgán!

===Régi vizsgafeladatsorok===

Régi wikiről összegyűjtött, vágott, kicsit minőség javított, rendszerezett vizsgafeladatsorok.
Az elmúlt években volt némi tematikai változás a jelek 1 és jelek 2 között, így a 2010 előtti vizsgákban lehetnek olyan kérdések amik igazából jelek 1-es témakörök, szóval ezek valószínűleg max csak egy kisfeladat erejéig, vagy egyáltalán nem is szerepelnek az újabb vizsgákban! (pl.: nemlineáris építőelemek)

====Jó minőségű képek, "hivatalos" megoldásokkal====

Célszerű időrendben hátrafelé haladni.

Néhol nem hivatalosak a megoldások, így előfordulhatnak hibák! Kérlek ha hibát észleltek akkor jegyezzétek a [[Jelek és rendszerek 2 - Vizsgák ismert hibái]] rovatban!

[[Média:Jelek2kidolg.pdf|Kidolgozott vizsgák]] - Kidolgozott vizsgák 2012.05.30-tól 2013.12.23-ig, 34 oldalnyi részletes megoldás

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2003/04 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2004-06-07.pdf|2004.06.07]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2004-06-14.pdf|2004.06.14]]
*2006/07:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007.01.09.pdf|2007.01.09]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007.01.16.pdf|2007.01.16]]
*2006/07 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007-06-11.pdf|2007.06.11]]
*2007/08:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2007-01-18.pdf|2008.01.08]]
* 2007/08 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2008-06-10.pdf|2008.06.10]]
*2008/09:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-01-19.pdf|2009.01.19]]
*2008/09 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-06-09.pdf|2009.06.09]]
*2009/10:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2009-12-22.pdf|2009.12.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-07.pdf|2011.01.07]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-14.pdf|2011.01.14]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-01-21.pdf|2011.01.21]]
*2010/11 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-05-24.pdf|2011.05.24]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-05-31.pdf|2011.05.31]]
*2011/12:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2011-12-20.pdf|2011.12.20]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-01-03 Acsoport.pdf|2012.01.03 - A csoport]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-01-03 Bcsoport.pdf|2012.01.03 - B csoport]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012.01.10 megoldokulcs 3.pdf|2012.01.10]]
*2011/12 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012-05-30.pdf|2012.05.30]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2012jun12 megoldokulccsal.pdf|2012.06.12]]
*2012/13:
**[[Média:Jelek2 20130108 vizsga.pdf|2013.01.08]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013-01-15.pdf|2013.01.15]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20130122.pdf|2013.01.22]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

* 2012/13 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20130605.pdf|2013.06.05]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013-06-11.PDF|2013.06.11]]
*2013/14:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2013.12.23.pdf|2013.12.23]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20140114.PDF|2014.01.14]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2014-01-21.PDF|2014.01.21]]
*2013/14 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2014-06-10.pdf|2014.06.10]]
*2014/15:
**[[Média:Jelek2 vizsga 2015.01.13.pdf|2015.01.13]]
**[[Média:Jelek2 2015.01.20 vizsga.pdf|2015.01.27]]
*2014/15 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20150602.pdf|2015.06.02.]] - [[Média:Jelek2 vizsga 20150602 mo.pdf|(nemhivatalos mo.)]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 20150609.pdf|2015.06.09.]]
*2015/16:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20160112.pdf|2016.01.12.]]
**[[Média:Jelek2 vizsga3 2016 01 16.pdf|2016.01.19]]
**[[Média:Jelek2 v4 2016 01 26.pdf|2016.01.26]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

* 2015/16 - kereszt:
**[[Média:Jelek2 vizsga 20160614.pdf|2016.06.14]]
*2018/19/20
**[[Média:Jelek2 mintavizsga 2018osz.pdf|Mintavizsga]]
**[[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-21.pdf|2020.01.21]] - [[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-21 nagyfeladatok megoldása.pdf|megoldás]]

*2021/22
**[[Média:Jelek2 vizsga 2021-01-04.pdf|2022.01.04]]

|}

====Gyengébb minőségű képek/hiányos feladatsorok====

Ezeket csak akkor oldjátok, ha az előző kupacból már mindent átnéztetek!

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-01-04.pdf|2008.01.04]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-01-08.pdf|2008.01.08]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-06-17.pdf|2008.06.17]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2008-12-22.pdf|2008.12.22]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2009-01-12.pdf|2009.01.12]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2010-01-15.pdf|2010.01.15]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 20140610.PDF|2014.06.10]]

*[[Média:Jelek2 vizsgakicsik 2015 06 16.jpg|2015.06.16]]

*[[Média:Jelek2 vizsgakicsik 2017 01 03.jpg|2017.01.03]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2019 06 11 kereszt.pdf|2019.06.11]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2020-01-28.pdf|2020.01.28]]

*[[Média:Jelek2 vizsga 2023-01-16.pdf|2023.01.16]]

===Gondolatok a szóbeliről===

'''Tapasztalatok a levlistáról''': Nagyon változatos, attól függ kihez kerülsz. Van aki az írásbelibe kérdezget, van aki random témát dob fel. A többségnek sikerül tartania az írásbeli jegyét, sőt javítani is lehet 1 vagy nagyon ritkán max 2 jegyet. Viszont rontani is nagyon egyszerű. Ha egy témakörből nagyon gyengék vagytok és belekérdeznek, akkor szinte garantált az 1-2 jegy mínusz. Bukni viszont akár 5-ös írásbelivel is lehet, ha belekérdeznek egy fontos alaptémakörbe, és abszolút fogalmatok sincs róla, akkor garantált a bukás!

*''Barbarics'': Leginkább a vizsgában lévő hibákra kérdez rá, meg egy-két bónusz kérdés.
*''Reichardt'': Bele sem néz a vizsgába, random kérdést ad, jó hosszan kínoz aztán nekem pl rontott mert nem tudtam elég jól a FI-DI szimulációs témát....
*''Pávó'': Kicsit innen kicsit onnan kérdez, tehát egy vizsga hibát kiveséz teljesen akár az egész elméletét a dolognak.
*''Horváth Zoltán'': Írásbelivel elért jegyeddel bemész, megkérdezi stabilizáljunk (egyszerűbb kérdések, marad a jegy) vagy billentsük ki (nehezebb kérdések, javítasz-rontasz). Én stabilitásra szavaztam így egyszerűeket kérdezett viszont azt nagyon alaposan kellett tudni.
*''Gyimóthy'': Korrekt volt, tőlem a DI szimulációt kérdezte, sok időt adott gondolkodni, bár mintha nála lett volna, hogy 3-asról 1-esre korrigált...
*''Bilicz'': Hallottam, hogy volt akivel jó arc volt és kérdezgetett, mikor én benn voltam akkor a srác elég sokat hibázott és csak annyit mondott neki, hogy szokj hozzá a szóbelihez, most elnézi, de volt akit a 4-es (!!!) írásbeli után megbuktatott, mert valami Fourier tétel levezetést nem tudott.
*''Bokor'': Maximálisan jó arc, inkább javít mint ront, de volt akinek azt mondta, hogy mivel nem tudja a modulációs témát, ezért 3-asról indul.
* ''Veszely'': Elég változatosakat kérdez, (amit hallottam az Fourier, Laplace-Z transz, illetve DI-FI Fourier sor definíciók, illetve egy példát adott a transzformálásra, illetve már több embernél is bónusz kérdés volt, hogy mi is az a mértani sor)ha 2-esnél jobb írásbelivel mész akkor próbál segíteni (=néha megmondja helyetted) majd ront az írásbelin...
*''Szabó Zsolt'': Belenéz a vizsgába, amit elrontottál, abból kérdez, aztán kis kérdéseket tesz fel vegyesen az egész anyagból, tőlem pl Fouriert, rendszerjellemző függvényeket (ez elég népszerű kérdés), DI szimulációt és modulációt kérdezett. Tudtam majdnem mindent, és 2 jegyet javított az írásbelimen.
Tehát függ erősen, hogy kihez jut az ember, szerintem Barbarics és HZ a legszerencsésebb szóbeliztető a mi szempontunkból. Ha jól emlékszem a szóbeli első 2 órájában 2 bukás volt össz, aztán fél óra alatt felugrott ez a szám vagy 10-re, közte a 4-esből karó meg hasonló dolgok, tehát én úgy látom, hogy attól is függ, hogy mikor kerül be az ember. Az átlagban viszont tartották magukat a + - 1 jegyhez.

Amit még érdemes megemlíteni, hogy ha valaki jobb írásbelit ír (4-es 5-ös) ,akkor jobban szeretik a mintavételezést, jelrekonstrukciót, szimulációs témát feszegetni.

2013/14-őszén a leggyakrabban elhangzott szóbeli kérdések: Rendszerjellemző függvények; Fourier-Laplace transzformáció - Fourier sor képletek; Mindentáteresztő - Minimálfázisú rendszerek jellemzői; Jel- Hálózat sávszélessége; pólus-zérus ábráról mi olvasható le ill. hogyan írható fel belőle az átviteli függvény; operátoros impedanciák; konvolúciótétel; állapotváltozók fogalma; állapotváltozós leírás mátrixosan; Mintavételezés; Jelrekonstrukció; DI szimuláció; Válasz számítások;

==Verseny==

Jelek és rendszerek tématerületen minden évben hirdetnek versenyt a karon, melynek itt megtekinthető a [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/11?v=Jelek+%C3%A9s+rendszerek hivatalos honlapja]

Elsősorban másodéves hallgatóknak ajánlják, tehát akik már Jelek és rendszerek 2 című tárgyat hallgatják, de akár felsőbb évesek is részt vehetnek rajta. Aki erőteljesebben érdeklődik a tárgy iránt, annak feltétlenül ajánlott a részvétel.

*[[Média:Jelek verseny 2013.jpg|2013-as feladatsor]]

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}