VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Elektromágneses terek alapjai

2018-11-18T18:44:22Z

Ajtay Barnabás: /* Zárthelyi 2017/2018 őszétől */

{{Tantárgy
|nev=Elektromágneses terek alapjai
|tárgykód=VIHVAC03
|régitárgykód=VIHVA201
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=van
|tanszék=HVT
|kiszh=nincs
|vizsga=szóbeli írásbeli beugróval
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA201/
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/course/view.php?id=48
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/terek terek{{kukac}}sch.bme.hu]
}}

Az '''Elektromágneses terek alapjai''' erőteljesen épít a [[Matematika A3 villamosmérnököknek]], [[Jelek és rendszerek 1]], és a [[Fizika 2]] című tárgyak tananyagára.

A tárgy elsődleges célkitűzése, hogy a villamosmérnök hallgatókkal megismertesse az elektromágneses térrel kapcsolatos alapfogalmakat és matematikai összefüggéseket. Célja továbbá a fontosabb térszámítási módszerek bemutatása, néhány egyszerűen tárgyalható feladattípus megoldása, a megoldások szemléltetése, értelmezése és alkalmazási területeik áttekintése. Egyszersmind megalapozza az MSc képzésben indított Elektromágneses terek tárgyat.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' [[Matematika A3 villamosmérnököknek]], és a [[Fizika 2]] tárgyakból a kredit megszerzése
*'''Ajánlott:''' [[Jelek és rendszerek 1]] kredit megszerzése
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok látogatását ellenőrzik.
*'''NagyZH:''' A félév során egy nagy zárthelyit íratunk, amelyben a tananyag első felét kérjük számon. Aláírást az kap, aki a zárthelyit adott ponthatár felett teljesíti. A ponthatárt nem rögzítjük előre, hanem utólag (a kurzus teljesítési statisztikája alapján) állapítjuk meg, azonban az elérhető összpontszám legalább 50%-ának megszerzésével az aláírás mindenkor garantált. Magas zárthelyi pontszám esetén vizsgakedvezmény jár.
*'''Vizsga:''' A vizsga szóbeli. Aki a zárthelyin magas pontszámot ért el (jelest szerez), annak a szóbeli vizsgán bizonyos kedvezményt biztosítunk (pl. szűkített tételsor vagy csak elméleti kérdés példamegoldás nélkül – az adott félév előadójának döntése szerint). Ez a kedvezmény csak az aláírásszerzés félévében vehető igénybe. Megajánlott vizsgajegyet kaphat, aki az Elektromágneses terek versenyen helyezést ér el; ez a kedvezmény csak a verseny félévében érvényes. Az 5. ismétlő vizsgát (6. vizsgát) legalább két tagú vizsgabizottság előtt kell lefolytatni. A vizsgázó két, vagy három lapot választ: „beugrót”, „tételt”, és nem kötelezően „IMSc tételt”. A vizsgára helyben kb. 15-20 perc felkészülési időt biztosítunk.A beugró általában példa (nagyobb részt a tananyag második feléből), ahol mindenekelőtt a megoldás elvét kell bemutatni, a számszerű eredmény helyessége kisebb súllyal esik a latba. Amennyiben a beugró sikeres, a hallgató rátérhet a tétel ismertetésére, ellenkezőesetben a vizsga elégtelen (1) eredménnyel zárul.

== Segédanyagok ==

=== Hivatalos Jegyzetek ===

*'''''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''''' című tankönyv nagyon jól használható, szinte kötelező a tárgyhoz! [[Media:emt_tankonyv_fodor.pdf]]
*'''''Dr. Zombory László: Elektromágneses terek''''' című tankönyv szintén használható, mely a ''Műszaki Kiadó'' honlapján [http://www.muszakikiado.hu/files/Konyvek/Dr_Zombory_Laszlo_Elektromagneses_terek.pdf ingyenesen elérhető].
*'''''Dr. Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár''''' jól használható gyakorlásra. Érdemes beszerezni!
*'''Kiemelt jegyzet:''' [[Media:Terek_jegyzet2011kereszt.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadó órái alapján ''Mucsi Dénes'' által készített, jegyzetpályázatra beküldött, az előadó által ellenőrzött előadásjegyzet.
*[http://bme.videotorium.hu/hu/category/627/elektromagnesesseg előadásvideók] - A tárgy összes előadásának felvétele elérhető itt - [[Elektromágneses terek alapjai - Előadásvideók címszavai időpontokkal|Veszely-féle előadások címszavai és időpontok]] (Az előadásvideók időpont és téma szerinti tartalomjegyzéke).

===Vizsgához segédanyagok ===

Sikeres beugró után a szóbeli két részből áll, kettő lapot kell húzni az elején. Az egyik egy tétel, ami a kiadott tételsor valamelyik tétele, ugyanolyan formában, ahogyan látható a tanszéki honlapon (nincs semmi magyarázat vagy vázlatpont stb.). A másik része egy feladat megoldása. Ezek a feladatok korábbi beugró példákból kerülnek ki, nem túl nehezek, de ismertetni kell a megoldást, az elméleti hátteret.

*[[Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok|Szóbeli feladatok]] - Itt gyűjtjük a szóbelin húzható számolási feladatokat. '''''Szerkesszétek, bővítsétek! Az is jó, ha csak a feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT írjátok be!'''''
*'''Kiemelt kidolgozás: '''[[Media:Terek_tételkidolgozás2012.pdf‎|Tételkidolgozás]] - 2012/2013-as tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek teljes kidolgozása.
*[[Media:Terek_tételkidolgozás.PDF|Számpéldák]] - Jópár számolási feladat kidolgozása. Néhány hiba előfordul benne! Kérlek ha észlelnél benne bármilyen hibát, akkor írd le pontos magyarázattal a többi [[Elektromágneses terek alapjai - Számolós vizsgakérdések kidolgozásában talált hibák javításai|hibajavításhoz]]!
*[[Media:Terek_40kidolzott_példa.pdf‎|40 vizsgapélda]] - ''Szilágyi Tamás'' által részletesen kidolgozott vizsgapéldák. '''Fontos:''' Most már nem ezek közül kerülnek ki a beugrókérdések! Gyakorlásnak viszont jók!
*[[Media:Terek_tételekhez_képletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Szóbeli tételekhez rendszerezett képletgyűjtemény.
*[[Media:EMT_teljes_2015_osz.pdf|Előadások és gyakorlatok]] - Összes előadás és 6 db gyakorlat. (2015 ősz)
*[[Media:terek_vizsga_2017-01-02.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2016/17 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt.
*[[Media:Terek_Tetelkidolgozás2017.pdf|Teljes tételkidolgozás]] - 2017/18 őszi félév tételeinek teljes kidolgozása. Kézzel írt, szkennelt.

=== Egyéb segédanyagok ===

*[[Media:EMTA2_ZH_kisfeladatok_2015.pdf|Kisfeladatok2ZH]]- 2015 előtti zárthelyik(/vizsgabeugrók) kis-feladatainak gyűjteménye a 3Zh-s rendszer 2.Zárhelyiéhez.
*[[Media:Terek távvezetékesfeladatokkidolgozása.pdf|Távvezetékek]] - Néhány távvezetékes feladat nagyon jó kidolgozása, a hozzájuk szükséges képletek rendszerezésével együtt.
*[[Media:Terek_képletek_1ZH-hoz.PDF‎|Első ZH]] és a [[Media:Terek_képletek_2ZH-hoz.PDF‎|második ZH]] anyagához egy-egy hasznos képlet-összefoglaló.
*[[Media:Terek_magicképletek.PDF|Magic képletek]] - ''Ács Judit'' által összegyűjtött néhány hasznos képlet.
*[http://www.youtube.com/playlist?list=PLEfarzfPitd3styANrY3KT8xg3jOkOLED Elektrodinamika] - 2014. őszi anyag a Széchenyi István Egyetemről, Elektrodinamika tárgyhoz, de tökéletesen használható az Elektromágneses terek megértéséhez - elmélettel, példákkal.

===Régebbi jegyzetek/kidolgozások===

Itt vannak összegyűjtve a régebbi jegyzetek/tételkidolgozások, melyek már kisebb-nagyobb mértékben aktualitásukat vesztették. Ezeket érdemes a végére hagyni és a fentebbi aktuális anyagokkal kezdeni. Ettől függetlenül, ha valaki valamit nem ért, ezek között is érdemes lehet keresgélni, mert vannak bennük hasznos anyagok!

*Az előadás-videók alapján ''Ecker Tibor Ádám'' által készített [[Media:Terek_előadásvideókjegyzet.pdf‎|jegyzet]].
*''Dr. Sebestyén Imre'' 2008/2009 tavaszi félévi előadásai alapján ''Sasvári Gergely'' által készített jól használható [[Media:Terek_jegyzet_2009tavasz.pdf‎|jegyzet]].
*2006/2007-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_2007tételek_1-15.pdf‎|kidolgozása]].
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kézzel írt, szkennelt kidolgozásának [[Media:Terek_tételek1-16_2010tavasz.PDF|első]] és [[Media:Terek_tételek17-31_2010tavasz.PDF|második]] fele (készítője ''Chikán Viktor'').
*2010/2011-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételekhez egy másik, kézzel írt, szkennelt [[Media:Terek_tételekkidolgozása2010tavasz.PDF|kidolgozása]].
*'''Teljes kidolgozás: ''' 2013/2014-es tavaszi félévben kiadott szóbeli tételek kidolgozása (Gyimóthy Szabolcs előadásai alapján), kézzel írt, szkennelt: [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_1-30_tetelek.pdf|1-30-as tételek]] és [[Média:terek_tetelkidolgozas_2013-2014_31-59_tetelek.pdf|31-59-es tételek]]

== Zárthelyi 2017/2018 őszétől==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== ZH ===

*2017/18 ősz [[Media:EMTA_zhA_20171107_jav.pdf|A]]/[[Media:EMTA_zhB_20171107_jav.pdf|B]] csoport - megoldásokkal
*2017/18 kereszt [[Media:2018tavasz_A_csop.pdf|A]]/[[Media:2018tavasz_B_csop.pdf|B]] csoport - megoldásokkal
*2018/19 ősz [[:File:zhAjav_2018_osz.pdf|A ]]/[[:File:zhBjav_2018_osz.pdf| B]] csoport - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*2017/18 ősz [[Media:EMTA_2017_osz_pot_A.pdf|A]]/[[Media:EMTA_2017_osz_pot_B.pdf|B]] csoport - megoldásokkal
*2017/18 kereszt [[Media:2018tavasz_potZH.pdf|PótZH]]- megoldásokkal

|}

== Első zárthelyi (2006-2017)==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
==== ZH - 2015 után====

*[[Media:Terek_2015_tavasz_ZH1_AB.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2017tavasz.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport megoldásokkal - csak A csoport volt
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==== Rendes ZH - 2015 előtt ====

*[[Media:Terek_2006tavasz_1ZHB.pdf‎|2005/06 tavasz]] - B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHB.pdf| 2006/07 tavasz]] - B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_1ZHAB.pdf‎|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - MINTA zárthelyi megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHAB.pdf‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1ZHAB.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_1ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHAB.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_ZH1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013ősz_ZH1_AB.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014_tavasz_ZH1_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH1_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==== Pót ZH - 2015 előtt ====

*[[Media:Terek_2007tavasz_1ZHpót.pdf|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_1ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_1ZHpót.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_1ZHpót.pdf|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_1Zhpót.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_1ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_1ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_1ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_1.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_pZH1_2013kereszt.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_1.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_PZH1_2014kereszt.pdf‎|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
|}

== Második zárthelyi (2002-2017)==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== ZH - 2015 után ===

*[[Media:Zh2_2015_tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH2_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:terek_ZH2_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:terek_ZH2_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH - 2015 előtt===

*[[Media:Terek_2002tavasz_1ZHA.pdf‎|2001/02 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2006kereszt_1ZHB.PDF|2006/07 kereszt]] - B csoport
*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHAB.PDF|2006/07 tavasz]] - A és B csoport
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHAB.pdf‎|2008/09 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHAB.pdf‎|2009/10 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHAB.pdf‎|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010kereszt_2ZHAB.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZH.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_2ZH_AB.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:terek_ZH2_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH - 2015 előtt ===

*[[Media:Terek_2007tavasz_2ZHpót.PDF‎|2006/07 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008tavasz_2ZHpót.PDF‎|2007/08 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Terek_2008kereszt_2ZHpót.PDF|2008/09 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009tavasz_2ZHpótAB.pdf‎‎|2008/09 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2009kereszt_2ZHpót.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2010tavasz_2ZHpót.pdf|2009/10 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2011kereszt_2ZHpót.pdf‎|2011/12 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012tavasz_2ZHpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2012kereszt_2ZHpót.pdf‎|2012/13 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013tavasz_pótZH_2.pdf‎|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2013kereszt_pZH2.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_2014tavasz_pótZH_2.pdf‎|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Terek_PZH2_2014kereszt.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal

|}

== Harmadik zárthelyi (2015-2017)==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== ZH - 2015 után ===

*[[Media:Terek_ZH3_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH3_2015kereszt.pdf|2015/16 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH3_2016tavasz.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport megoldásokkal
*[[Media:Terek_ZH3_2016osz.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal
|}

== Vizsgabeugrók ==

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2008/09 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20090112.PDF|2009.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20090119.PDF|2009.01.19]] - megoldások nélkül

*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20091222.pdf‎|2009.12.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100115.pdf‎|2010.01.15]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100122.PDF‎|2010.01.22]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100129.PDF‎|2010.01.29]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100202.PDF‎|2010.02.02]] - részletes megoldásokkal

*2009/10:
**[[Media:Terek_beugró_20100528.pdf‎|2010.05.28]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100604.pdf|2010.06.04]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611A.PDF‎|2010.06.11]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100611B.PDF|2010.06.11]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618A.PDF|2010.06.18]] - A csoport részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100618B.PDF‎|2010.06.18]] - B csoport megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20100826.PDF|2010.08.26]] - megoldásokkal

*2010/11 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20101222.PDF‎|2010.12.22]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110105.PDF|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110112.PDF‎|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110119.pdf‎|2011.01.19]] - részben megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Terek_beugró_20110526.pdf‎|2011.05.26]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110602.pdf|2011.06.02]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110609.pdf|2011.06.09]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20110616.pdf‎|2011.08.25]] - hivatalos megoldásokkal

*2011/12 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20120112.pdf‎|2012.01.12]] - részletes megoldásokkal

*2011/12:
**[[Media:Terek_beugró_20120531.pdf‎|2012.05.31]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120607.pdf‎|2012.06.07]] - emlékezetből, megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20120614.pdf‎‎|2012.06.14]] - emlékezetből, megoldásokkal

*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugró_20121220.PDF|2012.12.20]] - részletes megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugró_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldásokkal

*2012/13:
**[[Media:EMTa_vizsga_20130606.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből, megoldás nélkül
**[[Média:EMTA_beugro_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldásokkal

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Terek_beugro_2014.01.09.jpg|2014.01.09]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_2014.01.16.pdf|2014.01.16]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20140123.pdf|2014.01.23]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14:
**[[Media:Terek_beugró_20140529.pdf|2014.05.29]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20140605_megoldasokkal.pdf|2014.06.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_2014_v3_A.jpg|2014.06.12]] - A csoport hivatalos megoldásokkal
**[[Media:Terek_2014_v3_B_megoldasokkal.pdf|2014.06.12]] - B csoport hivatalos megoldásokkal (kidolgozva)
**[[Media:Terek_beugro_20140619.pdf|2014.06.19]] - megoldásokkal

*2014/15:
**[[Media:Terek_beugro_20150109.pdf|2015.01.09]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20150528.pdf|2015.05.28]] - megoldásokkal
**[[Media:Terek_beugro_20150604_megoldasokkal.pdf|2015.06.04]] - [[Media:Terek begró 2015.06.04. megoldások.pdf|részletes megoldásokkal]]
**[[Media:Terek_beugro_20150618_megoldasokkal.pdf|2015.06.18]] - megoldásokkal

*2015/16:
**[[Media:EMT20160107.pdf|2016.01.07]] - megoldásokkal
**[[Media:EMT20160114.pdf|2016.01.14]] - [[Media:terek_vizsga_20160114_megoldas.pdf|megoldások]]
**[[Media:Terek_beugro_2016_06_02_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.02]] - részletes megoldással
**[[Media:Terek_beugro_2016_06_16_hivatalos_megoldással.pdf|2016.06.16]] - [[Media:Terek_beugró_20160616_megoldások_javított.pdf|megoldások]] [[Media:terek_beugrokidolgozas_20160616.pdf|megoldások2]]

*2016/17:
**[[Media:20170112.pdf|2017.01.12.]] - hivatalos megoldásokkal
**[[Media:20170123.pdf|2017.01.23.]] - hivatalos megoldásokkal
|}

== Tippek ==

*A tárgynak legendás híre van és tényleg nem könnyű, tehát ne vedd félvállról. Ne becsüld le, mert fontos és szemléletformáló. Alapvetően fizika, de részletesebb és sok a gyakorlati kitekintés. Ha tudod, hogy nem fogsz tudni elég időt szánni rá, akkor ne is vedd fel. A vektoranalízisre erősen épít, így A3 nélkül szintén nem érdemes felvenni.
*Az aláírás a vizsgabeugróhoz képest jóval könnyebben teljesíthető. A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll. A vizsgára az összes tételt tudni kell, mert ha egyet nem tudsz, az hamar kiderül. Ha gyakorolsz és átlátod az anyagot, a beugró akkor is nehéz, erőteljes rutint kell szerezni a feladatmegoldásban. A beugróban egyébként különböző időigényűek a feladatok és ugyanannyi pontot érnek, így ez alapján érdemes szelektálni közöttük.
*Ennél a tárgynál nem működik a "''megtanulok 10-20 képletet és majd behelyettesítek''" módszer! Hiába illenek bele egy képletbe a feladatban felsorolt adatok, attól még lehet, hogy teljesen mást kellene számolni. Tudni kell az alaptételeket, azt hogy mikor milyen egyszerűsítést lehet megtenni és ez alapján kell kitalálni, hogy mivel is kell számolni.
*Előadásra érdemes bejárni, még ha nem is értesz mindent ott helyben, mert ha a ZH-ra való készüléskor szembesülsz először az anyaggal, akkor sokkal nehezebb dolgod lesz.
*Miből tanulj, hogy ne forduljanak elő "''Sajnos most nem tudom átengedni''" típusú jelenségek? A '''Dr. Fodor György: Elektromágneses terek''' könyvet érdemes forgatni, mert abban viszonylag normálisan le vannak írva a dolgok. A Zombori-féle könyv is hasznos lehet, bár kevésbé követi a tematikája a tárgy anyagát és nem azokkal a jelölésekkel dolgozik, amit az előadáson mutatnak. A kidolgozott tételsorokból való készülés általában pedig ezt szüli: "''Ez kevés lesz, kolléga''". A szóbeli vizsgán az érdekli őket, hogy a mélyebb összefüggéseket érted-e, nem pedig az, hogy sikerült-e benyalnod időre egy 50 oldalas kidolgozást. Mindenesetre, ha már érted az anyag velejét, akkor ismétlésre, képletek áttekintésére nagyon jól használható a ''Mucsi Dénes'' által, ''Dr. Gyimóthy Szabolcs'' előadásaiból készített előadásjegyzet.
*Ha Gyimóthy tartja az előadást mindenképp érdemes bemenni a zh előtti "felkészítő" konzultációkra, mert az ott megoldott példák általában kísértetiesen hasonlítanak a ZH feladataira.
*Erősen szubjektív vélemény következik: Szerintem a Fodor-féle könyv egy nagy káosz. Bár illeszkedik a tematikához, de ha igazán meg akarod érteni a miérteket, ajánlom a következő két könyvet:
** Daniel '''Fleisch -- A Student's Guide to Maxwell's Equations'''
** David J. '''Griffiths -- Introduction to Electrodynamics'''
:Ha magyart szeretnél, akkor a Simonyi féle könyv lesz a nyerő. Angol nyelvű mindkettő, de középfokú nyelvismerettel ehetőek. Természetesen nem fednek le minden dolgot a kurzushoz, ezért előadásra érdemes bejárni, ugyanakkor nagyon szilárd alapot adnak az egész kurzushoz. A beszerzésnél a google lesz a barátod. Szintén erősen ajánlott nézegetni ''Walter H. G. Lewin (MIT)'' előadásait a youtube-on, ha úgy érzed a fizikai alapok hiányoznak a kurzushoz. Kifejezetten jól magyaráz, érthetővé tesz mindent.
*Az MIT open coursware oldalról: http://ocw.mit.edu/resources/res-6-001-electromagnetic-fields-and-energy-spring-2008/chapter-1/
:Bal oldalt lehet válogatni a fejezetek között. Hasznos, mivel az elméleti leírás mellett vannak hozzá kísérletes videók. Például a laplace-poisson egyenlet megoldását szemléltető kísérlet stb. stb.

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek hivatalos tanulmányi versenyt is, melynek [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/12?v=Elektrom%C3%A1gneses+terek itt] érhető el a honlapja.

Az Elektromágneses terek verseny témája a villamosmérnöki alapképzésen előadott, hasonló című tárgy anyagához illeszkedik. A versenyfeladatok természetesen mind a fizikai jelenségek, mind pedig azok matematikai modelljei tekintetében a tantárgyi tematikán túlmutató nehézségűek lehetnek.

Tekintettel a másodéves hallgatókra, a kitűzött feladatok közül háromnak az elméleti háttere kapcsolódik az Elektromágneses terek alapjai című tárgynak a verseny időpontjáig elhangzó előadásaihoz. A helyezések megállapításánál ugyancsak tekintettel vannak a másod- és felsőbbévesek tanulmányai közötti különbségre. Az irányelv az, hogy az I., II. és III. helyezés feltétele másodévesek esetén rendre két teljes megoldás, egy teljes megoldás illetve egy értékelhető részmegoldás. A felsőbbévesek esetén pedig rendre három, kettő illetve egy feladat teljes megoldása. Ez tehát azt jelenti, hogy egy másodéves hallgató megelőzi az eredménysorrendben a felsőbbévest, ha a versenyen azonos teljesítményt mutatnak fel.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:ZhBjav 2018 osz.pdf

2018-11-18T18:42:00Z

Ajtay Barnabás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:ZhAjav 2018 osz.pdf

2018-11-18T18:41:58Z

Ajtay Barnabás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Szabályozástechnika

2018-06-11T19:26:16Z

Ajtay Barnabás:

{{Tantárgy
|nev=Szabályozástechnika
|tárgykód=VIIIAB05
|régitárgykód=VIIIA303
|tanszék=IIT
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|kiszh=5 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=vszabtech{{kukac}}sch.bme.hu
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05
}}

A technológiai, élettani, gazdasági és környezeti folyamatok irányítása a mérnöki tevékenységek fontos, széleskörű ismereteket, absztrakciós és alkalmazói képességeket egyaránt igénylő feladatai közé tartozik. A tárgy az irányítástechnika alapjaival, szabályozási rendszerek működési elveivel, analízisével, szintézisével, valamint a számítógépes támogatás nyújtotta eszközök alkalmazástechnikájával ismerteti meg a hallgatókat, miközben alapvető mérnöki szemléletformáló szerepet tölt be. A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek gyakorlati analóg és digitális szabályozási körök vizsgálatára, tervezésére, speciális irányításelméleti kurzusok illetve irányítástechnikai ismeretekre épülő szakirányok (irányító és robot rendszerek, beágyazott rendszerek, járműirányító rendszerek) és tantárgyak felvételére, valamint a [[Labor 1]] és [[Labor 2]] tárgyak kapcsolódó mérési feladatainak elvégzésére.

A tárgy a Matematika A2-A3-ban és a Jelek és rendszerek 2-ben tanult ismeretekre épít - kell a lineáris algebra és a lineáris inhomogén differenciálegyenletek ismerete, valamint a <math>\mathcal{F}</math>, <math>\mathcal{L}</math> és <math> \mathcal{Z} </math> transzformáció készségszintű alkalmazása. Félév során hét számítógéptermi laborgyakorlat van, ahol MATLAB CST segítségével tervezzük meg a különböző szabályzókat.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A 7-7 tantermi és számítógépes gyakorlaton a hiányzások száma nem haladhatja meg külön-külön a 2 alkalmat!
*'''KisZH:''' A felkészültséget a számítógéptermi gyakorlatokon összesen 5 alkalommal kis zárthelyi formájában ellenőrzik. Az aláírás feltétele legalább 3 elégséges osztályzatú kis zárthelyi megírása. A kis zárthelyik nem pótolhatók, a meg nem írt kis zárthelyik az átlagba 0 értékkel számítanak bele.
*'''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyzárthelyit kell megírni, melyen az '''50-ből legalább 21 pontot (42%-ot) el kell érni'''. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Viszga:''' A vizsga két részből áll:
*# 8 darab 5-5 pontos rövidebb kérdés, melyek általában a gyakorlatok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki. Legalább 16 pontot el kell érni.
*# 2 darab egyenként 20 és 30 pontos MATLAB-os feladat: P, PI, PD, PID szabályozók tervezése, PID szabályozó tervezése maximális beavatkozó jel esetén, 2DOF (két-szabadságfokú) szabályzó tervezése, állapotteres szabályzás folytonos és diszkrét időben. Legalább 20 pontot el kell érni.
Összesen legalább 40 pontot el kell érni az elégséges vizsgajegy megszerzéséhez.
*'''Végső jegy:''' A végső jegy három részből tevődik össze. Összesen 110 pont szerezhető, de a ponthatárokat 100 pontos skálán határozták meg - 40, 60, 75, 85.
*#Vizsgán elért pontszám - max 90 pont
*#NagyZH jegy kétszerese - max 10 pont
*#KisZH jegyek átlagának kétszerese - max 10 pont

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

* '''''Lantos Béla: Irányítási rendszerek elmélete és tervezése I - Egyváltozós szabályozások''''' A tárgyhoz szükséges irodalom, mely teljes mértékben lefedi a tananyagot. A tankönyv eredeti példánya a vizsga Matlabos részén használható.
* A tárgyhoz tartozó aktuális előadásdiák és gyakorlati segédanyagok letölthetőek a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki portálról].
* [http://videotorium.hu/hu/search/any/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika Előadásvideók] - 2012/2013 őszi féléves, ''Dr. Kiss Bálint'' által tartott előadások videói.

===MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 

*[[Szabályozástechnika - Matlab alapismeretek|Matlab alapismeretek]] - A legalapvetőbb Matlab kódok részletes ismertetése
*[[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|Szakasz megadása]] - A szakasz megadásának módjai. Érdemes alaposan begyakorolni, mert enélkül megoldhatatlanok a feladatok!
*[[Szabályozástechnika - Soros kompenzátorok tervezése|Soros kompenzátorok tervezése]] - P, PI, PD, PID és PID maximális beavatkozó jellel
*[[Szabályozástechnika - 2DOF szabályzó tervezése|2DOF szabályzó tervezése]] - Részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése|Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése|Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal

===Egyéb hasznos segédanyagok===
*[[Bode-diagram_kézi_rajzolása|Bode diagram how-to]]
*[[Media:szabtech_segedlet_bodekezzel.pdf|Bode diagram rajzolása kézzel]]
*[[Media:szabtech_segedlet_attekintes.pdf|Szabályozástechnika "konyhanyelven"]]
*[[Media:szabtech_segedlet_stabilitasvizsgalat.pdf|Stabilitásvizsgálat]] - Pólus-zérus eloszlás alapján, Nyquist illetve Bode kritérium (fázistartalék) alkalmazásával

==Régi előadás és gyakorlati anyagok==

Legfrissebb segédanyagok megtalálhatóak a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki oldalon], bejelentkezés után.

===Gyakorlati anyagok - 2007 ősz===

* [[Media:szabtech_gyak_2005.pdf|2005-ös gyakanyag]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_1resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 1. rész]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_2resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 2. rész]]
*[[Media:szabtech_1hszkgyak_2010.pdf|1. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_2hszkgyak_2010.pdf|2. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_3hszkgyak_2010.pdf|3. Tantermi gyakorlat dia]]

===Előadás jegyzet - 2007 ősz===

{| style="border-spacing: 1em;"
| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:szabtech_1előadás_2007ősz.pdf|1. Előadás]]
*[[Media:szabtech_2előadás_2007ősz.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:szabtech_3előadás_2007ősz.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:szabtech_5előadás_2007ősz.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:szabtech_6előadás_2007ősz.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:szabtech_7előadás_2007ősz.pdf|7. Előadás]]
| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:szabtech_8előadás_2007ősz.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:szabtech_9előadás_2007ősz.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:szabtech_11előadás_2007ősz.pdf|11. Előadás]]
*[[Media:szabtech_12előadás_2007ősz.pdf|12. Előadás]]
*[[Media:szabtech_13előadás_2007ősz.pdf|13. Előadás]]
*[[Media:szabtech_14előadás_2007ősz.pdf|14. Előadás]]
|}

==Ellenőrző kérdések kidolgozása==
* [[Media:Szabtech_vill_gyak_osszesellkerdes.pdf‎ |2013 őszi ellenőrző kérdések]] - Ezek csak a gyakanyagok végén lévő kérdések összeollózva. Az alant lévő linkeken elérhetőek a válaszok.
* [[Media:szabtech_1gyak_2012ősz.pdf|1. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_1gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_1gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_2gyak_2012ősz.pdf|2. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:Szabtech gyakorlat2 ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_2gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_3gyak_2012ősz.pdf|3. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_3gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_3gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_4gyak_2012ősz.pdf|4. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_4gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_4gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]], [[Media:szabtech_4gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_5gyak_2012ősz.pdf|5. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések_szerk.pdf|Szerkesztett]], [[Media:szabtech_5gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_6gyak_2012ősz.pdf|6. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_6gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_6gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_7gyak_2012ősz.pdf|7. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_7gyakkidolgozás.pdf|Megoldásai]]

==Nagyzárthelyi és vizsga==

A ZH feladatai általában azon gyakorlati anyagok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki, ameddig eljutott az előadás. A ZH feladatok nagyon hasonlítanak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseihez, de néha variálnak rajtuk kicsit, esetleg összemixelnek valamit különböző feladatokból. Mindeképpen célszerű meg is érteni a megoldásokat, különben könnyen bele lehet zavarodni. ''A zh feladatokról fényképet készíteni tilos, ezért nem találtok itt teljes feladatsorokat!'' A vizsga első részére ugyanaz igaz mint a zárthelyire, csak itt már az összes gyakanyagból vannak kérdések. A 7. gyakorlatból általában csak 1 kérdés szokott lenni. A vizsga Matlab-os része általában sablonfeladatokból áll. Aki végigoldja és MEGÉRTI a kidolgozott [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok| Matlab feladatokat]], azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán!

*[[Media:szabtech_ZH_2010ősz.pdf|2010/11 őszi ZH]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2007dec.pdf|2007/08 őszi MINTA vizsga]] és a hozzá tartozó nemhivatalos [[Media:szabtech_konzi_2008január.pdf|megoldások]]
*[[Media:szabtech_vizsga_2011majus.pdf|2010/11 tavaszi vizsga]] - Keresztféléves vizsga, melyet nem az IIT tartott!
*[[Media:szabtech_vizsga_2012januar_gepelt.pdf|2011/12 őszi vizsga]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2012dec.pdf|2012/13 őszi MINTA vizsga]]
*[[Media:szabtech_vizsga_20141222.pdf|2014/15 őszi 2. vizsga]]
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz1m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga kisfeladatok]]
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz2m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga nagyfeladatok]] - [[Media:Pi minta.pdf|1.feladat megoldása]]

==Tippek==

*A tárgy elég nehéz is lehet, azonban ha folyamatosan készülsz, nem okozhat nagy gondot. Az évközi kiszárthelyikre mindig érdemes alaposan felkészülni, mert egyrészt extra pontokat lehet vinni belőlük a vizsgára, másrészt a ZH illetve a vizsgabeugró kérdései is ezek közül kerülnek ki, így ha már itt megtanulod őket, akkor kevesebb gondod lesz a ZH és a vizsga előtt.
*A vizsgára mindenképpen érdemes áttanulmányozni a [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen|Matlab segédanyagok]] részt, mivel a vizsgán eléggé sablonfeladatok vannak - Soros kompenzátorok, 2DOF, FI és DI állapotteres szabályzó. Aki a fenti példákat érti és meg tudja oldani, azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán.
*A vizsgára feltétlenül szükséges alaposan begyakorolni a [[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|szakasz megadása]] című lapon leírtakat, ugyanis a vizsgán szinte minden feladat úgy kezdődik, hogy be kell vinni a Matlab-ba a megadott szakaszt. Azonban ha már itt elrontjátok, akkor az egész feladatban mindenhol rossz numerikus eredmények jönnek ki, ami pedig sajnos azt eredményezi, hogy kinullázzák a teljes 25 pontos feladatot! Tehát érdemes alaposan megtanulni!
*A vizsgán mindent részletesen le kell írni a papírra. A javítók a Matlab-ot csak egy "professzionális számológépnek" tekintik, ezt jó észben tartani. Ha valamit Matlab segítségével számolsz, akkor le kell írni, hogy pontosan milyen kódot írtál be a Matlab-ba és a Matlab erre milyen numerikus végeredményt adott. Minden részeredményt le kell írni, mert ha valahol hiányzik a numerikus eredmény, akkor arra a feladatra nem adnak pontot.
*A mintavizsga kísértetiesen hasonlít a rendes vizsgára, általában csak a 2DoF és az állapotteres típusú példák váltakoznak.
*A pótlási héten lévő vizsgára bárki jelentkezhet.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Szabályozástechnika

2018-06-11T19:21:22Z

Ajtay Barnabás:

{{Tantárgy
|nev=Szabályozástechnika
|tárgykód=VIIIAB05
|régitárgykód=VIIIA303
|tanszék=IIT
|szak=villany
|kredit=5
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|kiszh=5 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=vszabtech{{kukac}}sch.bme.hu
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05
}}

A technológiai, élettani, gazdasági és környezeti folyamatok irányítása a mérnöki tevékenységek fontos, széleskörű ismereteket, absztrakciós és alkalmazói képességeket egyaránt igénylő feladatai közé tartozik. A tárgy az irányítástechnika alapjaival, szabályozási rendszerek működési elveivel, analízisével, szintézisével, valamint a számítógépes támogatás nyújtotta eszközök alkalmazástechnikájával ismerteti meg a hallgatókat, miközben alapvető mérnöki szemléletformáló szerepet tölt be. A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek gyakorlati analóg és digitális szabályozási körök vizsgálatára, tervezésére, speciális irányításelméleti kurzusok illetve irányítástechnikai ismeretekre épülő szakirányok (irányító és robot rendszerek, beágyazott rendszerek, járműirányító rendszerek) és tantárgyak felvételére, valamint a [[Labor 1]] és [[Labor 2]] tárgyak kapcsolódó mérési feladatainak elvégzésére.

A tárgy a Matematika A2-A3-ban és a Jelek és rendszerek 2-ben tanult ismeretekre épít - kell a lineáris algebra és a lineáris inhomogén differenciálegyenletek ismerete, valamint a <math>\mathcal{F}</math>, <math>\mathcal{L}</math> és <math> \mathcal{Z} </math> transzformáció készségszintű alkalmazása. Félév során hét számítógéptermi laborgyakorlat van, ahol MATLAB CST segítségével tervezzük meg a különböző szabályzókat.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A 7-7 tantermi és számítógépes gyakorlaton a hiányzások száma nem haladhatja meg külön-külön a 2 alkalmat!
*'''KisZH:''' A felkészültséget a számítógéptermi gyakorlatokon összesen 5 alkalommal kis zárthelyi formájában ellenőrzik. Az aláírás feltétele legalább 3 elégséges osztályzatú kis zárthelyi megírása. A kis zárthelyik nem pótolhatók, a meg nem írt kis zárthelyik az átlagba 0 értékkel számítanak bele.
*'''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyzárthelyit kell megírni, melyen az '''50-ből legalább 21 pontot (42%-ot) el kell érni'''. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Viszga:''' A vizsga két részből áll:
*# 8 darab 5-5 pontos rövidebb kérdés, melyek általában a gyakorlatok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki. Legalább 16 pontot el kell érni.
*# 2 darab egyenként 20 és 30 pontos MATLAB-os feladat: P, PI, PD, PID szabályozók tervezése, PID szabályozó tervezése maximális beavatkozó jel esetén, 2DOF (két-szabadságfokú) szabályzó tervezése, állapotteres szabályzás folytonos és diszkrét időben. Legalább 20 pontot el kell érni.
*'''Végső jegy:''' A végső jegy három részből tevődik össze. Összesen 110 pont szerezhető, de a ponthatárokat 100 pontos skálán határozták meg - 40, 60, 75, 85.
*#Vizsgán elért pontszám - max 90 pont
*#NagyZH jegy kétszerese - max 10 pont
*#KisZH jegyek átlagának kétszerese - max 10 pont

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

* '''''Lantos Béla: Irányítási rendszerek elmélete és tervezése I - Egyváltozós szabályozások''''' A tárgyhoz szükséges irodalom, mely teljes mértékben lefedi a tananyagot. A tankönyv eredeti példánya a vizsga Matlabos részén használható.
* A tárgyhoz tartozó aktuális előadásdiák és gyakorlati segédanyagok letölthetőek a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki portálról].
* [http://videotorium.hu/hu/search/any/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika Előadásvideók] - 2012/2013 őszi féléves, ''Dr. Kiss Bálint'' által tartott előadások videói.

===MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen===

 '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' 

*[[Szabályozástechnika - Matlab alapismeretek|Matlab alapismeretek]] - A legalapvetőbb Matlab kódok részletes ismertetése
*[[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|Szakasz megadása]] - A szakasz megadásának módjai. Érdemes alaposan begyakorolni, mert enélkül megoldhatatlanok a feladatok!
*[[Szabályozástechnika - Soros kompenzátorok tervezése|Soros kompenzátorok tervezése]] - P, PI, PD, PID és PID maximális beavatkozó jellel
*[[Szabályozástechnika - 2DOF szabályzó tervezése|2DOF szabályzó tervezése]] - Részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése|Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése|Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal

===Egyéb hasznos segédanyagok===
*[[Bode-diagram_kézi_rajzolása|Bode diagram how-to]]
*[[Media:szabtech_segedlet_bodekezzel.pdf|Bode diagram rajzolása kézzel]]
*[[Media:szabtech_segedlet_attekintes.pdf|Szabályozástechnika "konyhanyelven"]]
*[[Media:szabtech_segedlet_stabilitasvizsgalat.pdf|Stabilitásvizsgálat]] - Pólus-zérus eloszlás alapján, Nyquist illetve Bode kritérium (fázistartalék) alkalmazásával

==Régi előadás és gyakorlati anyagok==

Legfrissebb segédanyagok megtalálhatóak a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki oldalon], bejelentkezés után.

===Gyakorlati anyagok - 2007 ősz===

* [[Media:szabtech_gyak_2005.pdf|2005-ös gyakanyag]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_1resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 1. rész]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_2resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 2. rész]]
*[[Media:szabtech_1hszkgyak_2010.pdf|1. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_2hszkgyak_2010.pdf|2. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_3hszkgyak_2010.pdf|3. Tantermi gyakorlat dia]]

===Előadás jegyzet - 2007 ősz===

{| style="border-spacing: 1em;"
| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:szabtech_1előadás_2007ősz.pdf|1. Előadás]]
*[[Media:szabtech_2előadás_2007ősz.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:szabtech_3előadás_2007ősz.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:szabtech_5előadás_2007ősz.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:szabtech_6előadás_2007ősz.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:szabtech_7előadás_2007ősz.pdf|7. Előadás]]
| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:szabtech_8előadás_2007ősz.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:szabtech_9előadás_2007ősz.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:szabtech_11előadás_2007ősz.pdf|11. Előadás]]
*[[Media:szabtech_12előadás_2007ősz.pdf|12. Előadás]]
*[[Media:szabtech_13előadás_2007ősz.pdf|13. Előadás]]
*[[Media:szabtech_14előadás_2007ősz.pdf|14. Előadás]]
|}

==Ellenőrző kérdések kidolgozása==
* [[Media:Szabtech_vill_gyak_osszesellkerdes.pdf‎ |2013 őszi ellenőrző kérdések]] - Ezek csak a gyakanyagok végén lévő kérdések összeollózva. Az alant lévő linkeken elérhetőek a válaszok.
* [[Media:szabtech_1gyak_2012ősz.pdf|1. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_1gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_1gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_2gyak_2012ősz.pdf|2. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:Szabtech gyakorlat2 ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_2gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_3gyak_2012ősz.pdf|3. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_3gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_3gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_4gyak_2012ősz.pdf|4. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_4gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_4gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]], [[Media:szabtech_4gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_5gyak_2012ősz.pdf|5. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések_szerk.pdf|Szerkesztett]], [[Media:szabtech_5gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_6gyak_2012ősz.pdf|6. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_6gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_6gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_7gyak_2012ősz.pdf|7. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_7gyakkidolgozás.pdf|Megoldásai]]

==Nagyzárthelyi és vizsga==

A ZH feladatai általában azon gyakorlati anyagok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki, ameddig eljutott az előadás. A ZH feladatok nagyon hasonlítanak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseihez, de néha variálnak rajtuk kicsit, esetleg összemixelnek valamit különböző feladatokból. Mindeképpen célszerű meg is érteni a megoldásokat, különben könnyen bele lehet zavarodni. ''A zh feladatokról fényképet készíteni tilos, ezért nem találtok itt teljes feladatsorokat!'' A vizsga első részére ugyanaz igaz mint a zárthelyire, csak itt már az összes gyakanyagból vannak kérdések. A 7. gyakorlatból általában csak 1 kérdés szokott lenni. A vizsga Matlab-os része általában sablonfeladatokból áll. Aki végigoldja és MEGÉRTI a kidolgozott [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok| Matlab feladatokat]], azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán!

*[[Media:szabtech_ZH_2010ősz.pdf|2010/11 őszi ZH]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2007dec.pdf|2007/08 őszi MINTA vizsga]] és a hozzá tartozó nemhivatalos [[Media:szabtech_konzi_2008január.pdf|megoldások]]
*[[Media:szabtech_vizsga_2011majus.pdf|2010/11 tavaszi vizsga]] - Keresztféléves vizsga, melyet nem az IIT tartott!
*[[Media:szabtech_vizsga_2012januar_gepelt.pdf|2011/12 őszi vizsga]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2012dec.pdf|2012/13 őszi MINTA vizsga]]
*[[Media:szabtech_vizsga_20141222.pdf|2014/15 őszi 2. vizsga]]
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz1m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga kisfeladatok]]
*[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz2m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga nagyfeladatok]] - [[Media:Pi minta.pdf|1.feladat megoldása]]

==Tippek==

*A tárgy elég nehéz is lehet, azonban ha folyamatosan készülsz, nem okozhat nagy gondot. Az évközi kiszárthelyikre mindig érdemes alaposan felkészülni, mert egyrészt extra pontokat lehet vinni belőlük a vizsgára, másrészt a ZH illetve a vizsgabeugró kérdései is ezek közül kerülnek ki, így ha már itt megtanulod őket, akkor kevesebb gondod lesz a ZH és a vizsga előtt.
*A vizsgára mindenképpen érdemes áttanulmányozni a [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen|Matlab segédanyagok]] részt, mivel a vizsgán eléggé sablonfeladatok vannak - Soros kompenzátorok, 2DOF, FI és DI állapotteres szabályzó. Aki a fenti példákat érti és meg tudja oldani, azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán.
*A vizsgára feltétlenül szükséges alaposan begyakorolni a [[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|szakasz megadása]] című lapon leírtakat, ugyanis a vizsgán szinte minden feladat úgy kezdődik, hogy be kell vinni a Matlab-ba a megadott szakaszt. Azonban ha már itt elrontjátok, akkor az egész feladatban mindenhol rossz numerikus eredmények jönnek ki, ami pedig sajnos azt eredményezi, hogy kinullázzák a teljes 25 pontos feladatot! Tehát érdemes alaposan megtanulni!
*A vizsgán mindent részletesen le kell írni a papírra. A javítók a Matlab-ot csak egy "professzionális számológépnek" tekintik, ezt jó észben tartani. Ha valamit Matlab segítségével számolsz, akkor le kell írni, hogy pontosan milyen kódot írtál be a Matlab-ba és a Matlab erre milyen numerikus végeredményt adott. Minden részeredményt le kell írni, mert ha valahol hiányzik a numerikus eredmény, akkor arra a feladatra nem adnak pontot.
*A mintavizsga kísértetiesen hasonlít a rendes vizsgára, általában csak a 2DoF és az állapotteres típusú példák váltakoznak.
*A pótlási héten lévő vizsgára bárki jelentkezhet.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Informatika 1

2018-03-12T12:48:41Z

Ajtay Barnabás: /* Követelmények */

{{Új_tárgy|Informatika 1 (régi)}}

{{Tantárgy
|név=Informatika 1
|tárgykód=VIIIAB08
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB04
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB08
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' 2018 tavaszi félévtől nincs gyakorlat, az előadás jelenlétet nem ellenőrzik
*'''NagyZH:''' A félév közben 2 darab nagy zárthelyi van, mindegyiken 30 pontot lehet szerezni, ZH-ként nincs minimumkövetelmény. A pótlási héten mindkét zárthelyi pótolható vagy javítható. A pótlásra/javításra a TR-ben (neptun?) jelentkezni kell.

A félévközi jegy a 2 zárthelyi eredménye alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint:
0-23 pont : 1
24-32 pont: 2
33-41 pont: 3
42-50 pont: 4
51-60 pont: 5

==Segédanyagok==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]
* http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_operacios_rendszerek/ch07s04.html

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.

===KVÍZ 2.ZH-hoz===
Teszt alapján összeállított kikérdező program: [[info1_2ZH_Kikérdező|Kvíz]]

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH segédanyagok===
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]

==Régi ZH-k==

* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal

==Régi vizsgák==

A tárgy ugyan már nem vizsgás, de a felkészülésnek nem rosszak ezek a feladatok.

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2003/04:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2005/06:
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]
* 2006/07:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/08:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/10:
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2010/11:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/13:
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből
* 2013/14:
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már a rendes ZH-ra alaposan felkészülj és ott átmenj, különben a pótZH-n sokkal nehezebb dolgod lesz.
* ZH konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.
* Jót tett a tárgynak a megújulás. Egyenletesebb lett a számonkérés. Az első Zh-ra nagyon tudni kell az elméletet, gyakorlatilag a pontok 75%-át arra adják. A 2. és 3. Zh-nál ha az ellenőrző kérdéseket és a gyakorlat anyagát értitek, könnyen lehet 15 pontokat szerezni a 20-ból. A ellenőrző kérdéseket ne magoljátok, értsétek meg mi miért van így. - 2016. tavasz
* Az első zh nagyobb anyagrészből volt, így nehezebbre is sikerült. A zh-k fokozatosan "egyszerűsödtek", mindig volt egy feladat, amit a gyakorlatok nem érintettek, illetve elméleti kérdés is előfordult 1-2 pontért. Az igaz-hamisok nagyrészt a kiadott kérdések közül kerültek ki- 2017. tavasz

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Informatika 1

2018-02-05T14:39:31Z

Ajtay Barnabás: Zh-k száma változott

{{Új_tárgy|Informatika 1 (régi)}}

{{Tantárgy
|név=Informatika 1
|tárgykód=VIIIAB08
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=2 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB04
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/informatika-1
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!
*'''NagyZH:''' A félév közben 3 darab nagy zárthelyi van, mindegyiken 20 pontot lehet szerezni, ZH-ként nincs minimumkövetelmény. A pótlási héten a 3 közül egyet lehet pótolni vagy javítani.

A félévközi jegy a három zárthelyi eredménye alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint:
0-23 pont : 1
24-32 pont: 2
33-41 pont: 3
42-50 pont: 4
51-60 pont: 5

==Segédanyagok==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]
* http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_operacios_rendszerek/ch07s04.html

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.

===KVÍZ 2.ZH-hoz===
Teszt alapján összeállított kikérdező program: [[info1_2ZH_Kikérdező|Kvíz]]

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH segédanyagok===
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]

==Régi ZH-k==

* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal

==Régi vizsgák==

A tárgy ugyan már nem vizsgás, de a felkészülésnek nem rosszak ezek a feladatok.

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2003/04:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2005/06:
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]
* 2006/07:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/08:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/10:
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2010/11:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/13:
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből
* 2013/14:
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már a rendes ZH-ra alaposan felkészülj és ott átmenj, különben a pótZH-n sokkal nehezebb dolgod lesz.
* ZH konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.
* Jót tett a tárgynak a megújulás. Egyenletesebb lett a számonkérés. Az első Zh-ra nagyon tudni kell az elméletet, gyakorlatilag a pontok 75%-át arra adják. A 2. és 3. Zh-nál ha az ellenőrző kérdéseket és a gyakorlat anyagát értitek, könnyen lehet 15 pontokat szerezni a 20-ból. A ellenőrző kérdéseket ne magoljátok, értsétek meg mi miért van így. - 2016. tavasz
* Az első zh nagyobb anyagrészből volt, így nehezebbre is sikerült. A zh-k fokozatosan "egyszerűsödtek", mindig volt egy feladat, amit a gyakorlatok nem érintettek, illetve elméleti kérdés is előfordult 1-2 pontért. Az igaz-hamisok nagyrészt a kiadott kérdések közül kerültek ki- 2017. tavasz

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Informatika 1

2018-01-25T14:19:08Z

Ajtay Barnabás:

{{Új_tárgy|Informatika 1 (régi)}}

{{Tantárgy
|név=Informatika 1
|tárgykód=VIIIAB08
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=nincs
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=3 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB04
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/informatika-1
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!
*'''NagyZH:''' A félév közben 3 darab nagy zárthelyi van, mindegyiken 20 pontot lehet szerezni, ZH-ként nincs minimumkövetelmény. A pótlási héten a 3 közül egyet lehet pótolni vagy javítani.

A félévközi jegy a három zárthelyi eredménye alapján kerül megállapításra az alábbiak szerint:
0-23 pont : 1
24-32 pont: 2
33-41 pont: 3
42-50 pont: 4
51-60 pont: 5

==Segédanyagok==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]
* http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0046_operacios_rendszerek/ch07s04.html

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.

===KVÍZ 2.ZH-hoz===
Teszt alapján összeállított kikérdező program: [[info1_2ZH_Kikérdező|Kvíz]]

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH segédanyagok===
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]

==Régi ZH-k==

* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal

==Régi vizsgák==

A tárgy ugyan már nem vizsgás, de a felkészülésnek nem rosszak ezek a feladatok.

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2003/04:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2005/06:
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]
* 2006/07:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/08:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/10:
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2010/11:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/13:
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből
* 2013/14:
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már a rendes ZH-ra alaposan felkészülj és ott átmenj, különben a pótZH-n sokkal nehezebb dolgod lesz.
* ZH konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.
* Jót tett a tárgynak a megújulás. Egyenletesebb lett a számonkérés. Az első Zh-ra nagyon tudni kell az elméletet, gyakorlatilag a pontok 75%-át arra adják. A 2. és 3. Zh-nál ha az ellenőrző kérdéseket és a gyakorlat anyagát értitek, könnyen lehet 15 pontokat szerezni a 20-ból. A ellenőrző kérdéseket ne magoljátok, értsétek meg mi miért van így. - 2016. tavasz
* Az első zh nagyobb anyagrészből volt, így nehezebbre is sikerült. A zh-k fokozatosan "egyszerűsödtek", mindig volt egy feladat, amit a gyakorlatok nem érintettek, illetve elméleti kérdés is előfordult 1-2 pontért. Az igaz-hamisok nagyrészt a kiadott kérdések közül kerültek ki- 2017. tavasz

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Matematika A1a - Analízis

2017-01-02T14:24:49Z

Ajtay Barnabás: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A1 - Analízis
|tárgykód=TE90AX00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus (2014/15/2)
|tanszék=Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/
|targyhonlap=http://math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=486&targy-nev=Matematika+A1a+-+Anal%edzis
}}

A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]], a [[Jelek és rendszerek 1]] és a [[Fizika 2]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Aláírás megszerzése:''' Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t '''elsőre''' teljesítenie kell.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

==Segédanyagok==

===Elméleti segédanyagok===
*[[Media:MatekA1_függvények.PDF|Képletgyűjtemény]] - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régi ZH jegyzet]] - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]] - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra ([http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha]-val lehet ellenőrizni)
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok

===Gyakorló feladatok===

ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 35%;" |
====Horváth-féle gyakorló feladatok====

*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékszámítás]]
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény meghatározása]]
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]

| style="vertical-align: top; width: 65%;" |

====Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai====

*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]] és a [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]] és a [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]] és a [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]] és a [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]] és a [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldások]]
|}

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Első zárthelyi==

*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]]
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1 zh1 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[:File:matek_a1_villany_2015-16_zh1_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]]
*[[:File:matek_a1_villany_2015-16_zh.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Második zárthelyi==
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]]
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek1_zh2_2014.png|2014/15 ősz]]
*[[Média:matek1_zh2_2015.jpg|2015/16 ősz]] - [[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_megoldasok.pdf|megoldások]]
*[[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Pótzárthelyik==

*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1_pzhk_2014osz.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal

|}

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:100%;"
| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*1997/98:
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|1997.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1997.12.19]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1998.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.13]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.23]] - megoldásokkal
*1998/99:
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|1998.12.17]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1999.01.07]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1999.01.14]] - megoldásokkal
*1999/00:
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|1999.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2000.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2000.01.13]] - megoldásokkal
*2000/01:
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|2000.12.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2001.01.10]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|2005.12.19]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|2006.01.05]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|2006.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|2006.01.09]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|2006.01.12]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|2006.01.18]] - megoldásokkal
*2005/06 - kereszt:
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|2006.06.01]]
*2006/07:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|2007.01.02]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|2007.01.09]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|2007.01.16]]
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|2007.01.23]] - megoldásokkal
*2006/07 – kereszt:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07|2007.06.07]] - megoldásokkal
*2007/08:
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|2008.01.02]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|2008.01.09]] - megoldásokkal
*2007/08 – kereszt:
**[[Média:MatekA1_vizsga_2008kereszt_20008_06_04.PDF|2008.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2011/12:
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|2011.12.21]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|2012.01.11]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|2012.01.18]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|2012.05.30]]
*2012/13:
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|2012.12.19]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|2013.05.29]]
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|2013.06.05]]
*2013/14:
**[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|2013.12.21]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek_A1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
*2013/14 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.05.28_megoldásokkal.jpg|2014.05.28]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.06.04.jpg|2014.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2014/15:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.12.23]]
**[[Média:Mateka1_vizsga_20150108.png|2015.01.08]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2015_01_16.jpg|2015.01.16]]
**[[Média:Mateka1_vizsga_20150122.png|2015.01.22]]

*2015/16:
**[[Média:mateka_a1_villany_2016_1.pdf|2015.12.22]]
**[[Média:mateka_a1_villany_2016_2.pdf|2016.01.07]]
**[[Media:MatekA1a_v3_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]
**[[Media:MatekA1a_v4_2016_01_21.pdf|2016.01.21]]

*2016/17:
**[[MÉdia:matek_a1_villany_2016_osz_1.jpg|2016.12.22]]
|}

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT single variable calculus előadásai, jegyzetei egyéb anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/mathematics/18-01sc-single-variable-calculus-fall-2010/ 
*Az http://ocw.mit.edu -n is érdemes szétnézelődni, nagyon sok hasznos, ingyenes és minőségi tartalom érhető el.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A1a - Analízis

2017-01-01T16:21:19Z

Ajtay Barnabás: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A1 - Analízis
|tárgykód=TE90AX00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus (2014/15/2)
|tanszék=Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/
|targyhonlap=http://math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=486&targy-nev=Matematika+A1a+-+Anal%edzis
}}

A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]], a [[Jelek és rendszerek 1]] és a [[Fizika 2]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Aláírás megszerzése:''' Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t '''elsőre''' teljesítenie kell.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

==Segédanyagok==

===Elméleti segédanyagok===
*[[Media:MatekA1_függvények.PDF|Képletgyűjtemény]] - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régi ZH jegyzet]] - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]] - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra ([http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha]-val lehet ellenőrizni)
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok

===Gyakorló feladatok===

ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 35%;" |
====Horváth-féle gyakorló feladatok====

*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékszámítás]]
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény meghatározása]]
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]

| style="vertical-align: top; width: 65%;" |

====Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai====

*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]] és a [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]] és a [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]] és a [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]] és a [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]] és a [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldások]]
|}

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Első zárthelyi==

*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]]
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1 zh1 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[:File:matek_a1_villany_2015-16_zh1_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]]
*[[:File:matek_a1_villany_2015-16_zh.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Második zárthelyi==
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]]
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek1_zh2_2014.png|2014/15 ősz]]
*[[Média:matek1_zh2_2015.jpg|2015/16 ősz]] - [[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_megoldasok.pdf|megoldások]]
*[[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Pótzárthelyik==

*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1_pzhk_2014osz.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal

|}

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:100%;"
| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*1997/98:
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|1997.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1997.12.19]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1998.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.13]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.23]] - megoldásokkal
*1998/99:
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|1998.12.17]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1999.01.07]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1999.01.14]] - megoldásokkal
*1999/00:
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|1999.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2000.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2000.01.13]] - megoldásokkal
*2000/01:
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|2000.12.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2001.01.10]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|2005.12.19]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|2006.01.05]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|2006.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|2006.01.09]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|2006.01.12]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|2006.01.18]] - megoldásokkal
*2005/06 - kereszt:
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|2006.06.01]]
*2006/07:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|2007.01.02]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|2007.01.09]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|2007.01.16]]
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|2007.01.23]] - megoldásokkal
*2006/07 – kereszt:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07|2007.06.07]] - megoldásokkal
*2007/08:
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|2008.01.02]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|2008.01.09]] - megoldásokkal
*2007/08 – kereszt:
**[[Média:MatekA1_vizsga_2008kereszt_20008_06_04.PDF|2008.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2011/12:
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|2011.12.21]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|2012.01.11]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|2012.01.18]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|2012.05.30]]
*2012/13:
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|2012.12.19]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|2013.05.29]]
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|2013.06.05]]
*2013/14:
**[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|2013.12.21]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek_A1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
*2013/14 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.05.28_megoldásokkal.jpg|2014.05.28]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.06.04.jpg|2014.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2014/15:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.12.23]]
**[[Média:Mateka1_vizsga_20150108.png|2015.01.08]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2015_01_16.jpg|2015.01.16]]
**[[Média:Mateka1_vizsga_20150122.png|2015.01.22]]

*2015/16:
**[[Média:mateka_a1_villany_2016_1.pdf|2015.12.22]]
**[[Média:mateka_a1_villany_2016_2.pdf|2016.01.07]]
**[[Media:MatekA1a_v3_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]
**[[Media:MatekA1a_v4_2016_01_21.pdf|2016.01.21]]

*2016/17:
**[[MÉdia:matek_a1_villany_2016_osz_1.jpg.jpg|2016.12.22]]
|}

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT single variable calculus előadásai, jegyzetei egyéb anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/mathematics/18-01sc-single-variable-calculus-fall-2010/ 
*Az http://ocw.mit.edu -n is érdemes szétnézelődni, nagyon sok hasznos, ingyenes és minőségi tartalom érhető el.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Matematika A1a - Analízis

2017-01-01T16:20:16Z

Ajtay Barnabás: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Matematika A1 - Analízis
|tárgykód=TE90AX00
|szak=villany
|kredit=6
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus (2014/15/2)
|tanszék=Analízis Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/
|targyhonlap=http://math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=486&targy-nev=Matematika+A1a+-+Anal%edzis
}}

A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]], a [[Jelek és rendszerek 1]] és a [[Fizika 2]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.

==Követelmények==

*'''Jelenlét:''' Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Aláírás megszerzése:''' Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése. Aki a 0. ZH-n megbukott, annak az egyik évközi ZH-t '''elsőre''' teljesítenie kell.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-ban a második zárthelyi anyagából, 20%-ban pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! 24 pont fölött vizsgapontot (VP) számítanak a következőképpen:
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma (ZH) jobb a vizsgadolgozaténál (VD), akkor: VP = ( ZH + VD ) / 2
**Ha a 2 zárthelyi átlagpontszáma rosszabb a vizsgadolgozaténál, akkor: VP = VD
:24 és 33 pont között kötelező szóbelizni, 33 és 42 pont között megajánlott kettes kérhető, 42 pont felett pedig megajánlott hármas. A jó és jeles érdemjegyekért mindenképpen szóbelizni kell a sikeres írásbeli után. A szóbeli vizsga a dolgozatok megtekintését követően zajlik le.

==Segédanyagok==

===Elméleti segédanyagok===
*[[Media:MatekA1_függvények.PDF|Képletgyűjtemény]] - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)
*[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régi ZH jegyzet]] - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne
*[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]] - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne
*[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra ([http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha]-val lehet ellenőrizni)
*[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből
*[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok

===Gyakorló feladatok===

ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.

{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"
| style="vertical-align: top; width: 35%;" |
====Horváth-féle gyakorló feladatok====

*[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]
*[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]
*[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]
*[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékszámítás]]
*[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]
*[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]
*[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény meghatározása]]
*[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]
*[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]

| style="vertical-align: top; width: 65%;" |

====Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai====

*[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]] és a [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]] és a [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]] és a [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]] és a [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldások]]
*[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]] és a [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldások]]
|}

{| style="border-spacing: 1em; width: 70%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Első zárthelyi==

*[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]]
*[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1 zh1 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[:File:matek_a1_villany_2015-16_zh1_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]]
*[[:File:matek_a1_villany_2015-16_zh.pdf|2015/16 ősz]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Második zárthelyi==
*[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]]
*[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]]
*[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]]
*[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Matek1_zh2_2014.png|2014/15 ősz]]
*[[Média:matek1_zh2_2015.jpg|2015/16 ősz]] - [[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_megoldasok.pdf|megoldások]]
*[[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

==Pótzárthelyik==

*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]]
*[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]
*[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]
*[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]]
*[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]
*[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH
*[[Média:Matek1_pzhk_2014osz.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal

|}

==Vizsga==

{| style="border-spacing: 1em; width:100%;"
| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*1997/98:
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|1997.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1997.12.19]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1998.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.13]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.23]] - megoldásokkal
*1998/99:
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|1998.12.17]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1999.01.07]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1999.01.14]] - megoldásokkal
*1999/00:
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|1999.12.16]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2000.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2000.01.13]] - megoldásokkal
*2000/01:
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|2000.12.20]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2001.01.10]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2005/06:
**[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|2005.12.19]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|2006.01.05]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|2006.01.06]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|2006.01.09]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|2006.01.12]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|2006.01.18]] - megoldásokkal
*2005/06 - kereszt:
**[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|2006.06.01]]
*2006/07:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|2007.01.02]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|2007.01.09]] - megoldásokkal
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|2007.01.16]]
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|2007.01.23]] - megoldásokkal
*2006/07 – kereszt:
**[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07|2007.06.07]] - megoldásokkal
*2007/08:
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|2008.01.02]]
**[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|2008.01.09]] - megoldásokkal
*2007/08 – kereszt:
**[[Média:MatekA1_vizsga_2008kereszt_20008_06_04.PDF|2008.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2011/12:
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|2011.12.21]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|2012.01.11]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|2012.01.18]]
*2011/12 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|2012.05.30]]
*2012/13:
**[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|2012.12.19]]
*2012/13 – kereszt:
**[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|2013.05.29]]
**[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|2013.06.05]]
*2013/14:
**[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|2013.12.21]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek_A1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
*2013/14 – kereszt:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.05.28_megoldásokkal.jpg|2014.05.28]] - megoldásokkal
**[[Média:Matek1_vizsga_2014.06.04.jpg|2014.06.04]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width:25%;" |

*2014/15:
**[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.12.23]]
**[[Média:Mateka1_vizsga_20150108.png|2015.01.08]]
**[[Média:Matek1_vizsga_2015_01_16.jpg|2015.01.16]]
**[[Média:Mateka1_vizsga_20150122.png|2015.01.22]]

*2015/16:
**[[Média:mateka_a1_villany_2016_1.pdf|2015.12.22]]
**[[Média:mateka_a1_villany_2016_2.pdf|2016.01.07]]
**[[Media:MatekA1a_v3_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]
**[[Media:MatekA1a_v4_2016_01_21.pdf|2016.01.21]]

*2016/17:
**[[MÉdia:matek_a1_villany_2016_osz_1.jpg.jpg]]
|}

==Tippek==

*A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.
*Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!
*Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.
*Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - "Elfogynak a könnyű feladatok".
*Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.
*Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.
*Az MIT single variable calculus előadásai, jegyzetei egyéb anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/mathematics/18-01sc-single-variable-calculus-fall-2010/ 
*Az http://ocw.mit.edu -n is érdemes szétnézelődni, nagyon sok hasznos, ingyenes és minőségi tartalom érhető el.
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Matek a1 villany 2016 osz 1.jpg.jpg

2017-01-01T16:14:13Z

Ajtay Barnabás: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Fájl:Matek a1 villany 2016 osz 1.jpg

2017-01-01T16:13:09Z

Ajtay Barnabás: