Kooperatív és tanuló rendszerek - zh 2008 03 26
Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.
Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!
Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.
Kooperatív és Tanuló Rendszerek ZH 2008. március 26.
Work in progress...
1. Egy ágenst általában a tulajdonságainak felsorolásával szokás definiálni. Sorolja fel (feltétlenül magyarázattal), milyen tulajdonságokat tulajdonítana egy (intelligens) ágensnek! (5p)
- Alapvető tulajdonságok
- Kitartó (persistent) - folyamatosan konzisztens belső állapottal rendelkezik;
- Autonóm - kontrollt gyakorol a saját belső állapota és akciói felett, cselekvés = f(érzékelés, …) ;
- Önálló - direkt emberi beavatkozás nélkül működik;
- Reaktív - érzékeli a környezetének változásait és reagál azokra;
- Szociális - kapcsolatban áll emberekkel, ill. más ágensekkel;
- Kommunikál - képes információt cserélni más rendszerekkel;
- Kiegészítő tulajdonságok
- Kezdeményezés: - (pro-active) cél-orientált, opportunista viselkedés (felhasználói feladat hiányában maga fogalmazza meg a feladatait);
- Mobilitás - képes helyről-helyre mozogni, megtartva saját belső állapotát;
- Következtetés - alapvetően logikai tudásreprezentációval dolgozik, tehát tudnia kell logikai módon következtetni;
- Tervkészítési készség - a fentiekből értelemszerűen következik;
- Tanulás, adaptáció;
2. Mi a lényege az ún. intencionális megközelítésnek az ágensek logikai modellezésénél? (5p) Mi az ilyen modell neve és mik a komponensei? (5p)
- Nagyon bonyolult rendszerekről úgy is beszél(het)ünk, hogy képesek vagyunk a viselkedésüket megmagyarázni vagy megjósolni anélkül, hogy a működésüket megértenénk (fekete doboz modell, embernél is!).
3. Milyen ágensszervezet egy "közösség"? (5p)
- Nyílt rendszer, folyamatosan érkeznek és elmennek ágensek, de a közeg állandó. Heterogén, sok különböző célú és képességű tagja lehet, de vannak bizonyos normák (pl. csak bizonyos protokollok használhatók), amiket mindenkinek be kell tartania. Az ágenseknek a saját céljaikon kívül a közösségbe tartozáshoz is kell bizonyos képességekkel rendelkezni (pl. bizonyos viselkedésmintákat megvalósítani), ez egyes esetekben túlzott komplexitásnövekedést okozhat.
4. Hogyan működik az egyszerű Vállalkozási-Hálók protokoll? (5p)
- A vállalkozási háló feladatok dinamikus felosztásának egy módja. A felhasználó a feladatot a Menedzser ágensnek adja át. Az kisebb, egyszerűbb részekre bontja, majd kihirdeti az összes, feladatot vállalni hajlandó ágensnek (a vállalkozóknak). Azok - ha képesek valamelyiket megoldani - válaszolnak (a válaszban megadva, milyen gyorsan, milyen minőségű, stb. megoldást tudnak adni). A Menedzser kiválasztja mindegyik feladatra, hogy kinek osztja ki, majd a beérkező részmegoldásokból összerakja az egész feladatét, és továbbítja a felhasználónak.
5. Mi a konfliktusok leggyakoribb forrása ágensek között? (5p) Milyen ágensközösségben esély van a konfliktusokat hatásosan feloldani? (5p)
- Konfliktustípusok: séma-, adat-, tudás-, cél-, terv-, hiedelemkonfliktus.
- A konfliktus feloldásához elengedhetetlen, hogy őszinték és együttműködőek legyenek az ágensek, vagy legyen egy kiemelt szerepű közöttük, aki dönteni tud.
- (Nem biztos, hogy jó!)
6. Magyarázza meg (Austin és Searle elméleteiből merítve), mit ért egy "beszéd aktuson"? (5p) Írja le egy üzenet struktúráját KQML vagy FIPA ágens kommunikációs nyelvekben! (5p)
- Minden beszéd jellegű cselekedet 3 aktusból áll:
- Lokuciós: a szöveg kimondása
- Illokuciós: amit a beszélő el szeretne érni
- Perlokuciós (Pre-?): amit a beszélő a hallgatónál valójában elér
- Beszédaktus: párbeszéd tulajdonképpen szabályalapú viselkedés. Beszédaktusok struktúrája a szükséges és elégséges feltételek rendszere.
- Feltételek:
- ítélettartam: a világról mond valamit
- normál I/O: képes kimondani, képes meghallani, stb.
- készültségi: milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a beszélő ezt mondja a hallgatónak
- őszinteségi: a beszélőnek akarnia, hinnie kell, amit mond
- lényegi: "kísérlet a beszélő részéről, hogy a cselekvésre vegye rá a hallgatót" idézet a diából...
- KQML:
(ADVERTISE DIRECTION EXPORT (TELL CONTENT-LANGUAGE KIF CONTENT-ONTOLOGY block-world CONTENT-DESCRIPTION physical-property CONTENT (color ?block ?color)))
- FIPA:
- Envelope:
To From Comments ACL-Representation Payload-Length Payload-Encoding Date Ecrypted Intended Receiver Received Transport Behavior
- ACL:
Performative Sender Receiver Reply-To Content Language Encoding Ontology Protocol Conversation-ID Reply-With In-Reply-To Reply-By
7. Ha a modális operátor jelentése (tudás logikában), hogy "ágens tudja", akkor mi az alábbi két axiómának (D és T axióma) az interpretációja? (5p) D: T:
- Négyzet: "Szükségszerűen" operátor
- Rombusz: "Lehetséges", "Nem szükségszerű, hogy nem"
- T axióma: reflexivitás
- D axióma: sorosság (? serial)
- És amit a feladat kérdezett :)
- D: Ha az ágens tudja, hogy p, ebből következik, hogy lehet, hogy p igaz. Tehát lehet téves tudása is.
- T: Ha az ágens tudja, hogy p, akkor p igaz. Azaz itt az ágens csak biztos dolgokat tud.
8. Adja meg az alábbi ACL (KQML) párbeszéd értelmezését, kitérve az egyes elemek szerepére! (5p)
(stream-about :sender A :receiver B :language KIF :ontology motors :reply-with q1 :content m1) (tell :sender B :receiver A :in-reply-to q1 :content (= (torque m1) (scalar 12 kgf))) (tell :sender B :receiver A :in-reply-to q1 :content (= (status m1) normal)) (eos :sender B :receiver A :in-reply-to q1)
- Az első üzenetet A küldi B-nek, és azt kéri benne, hogy B külön üzenetekben küldje el (ha egy üezentben akarná az összeset, :stream-about helyett :ask-about lenne) az összes olyan tudáselemét, ami illeszkedik a :content-ben lévő adatra, ami Knowledge Interchange Format nyelven íródott, és a motorok világához (ontológiájához) kapcsolódik.
- A következő két üzenet B egy-egy válasza A-nak a kérésre (ezt jelzi, hogy a :reply-to mezőben azt az azonosítót használják, amit az első üzenet :reply-with-jében A megadott), mindkettő tartalma KIF nyelvű. Az elsőben m1 torque-járól közli, hogy egyenlő 12 kgf-fel (és hogy ez utóbbi adat skalár), a másodikban, hogy a státusza normális.
- Az utolsó üzenettel jelzi B, hogy vége a válaszüzenetek sorozatának (:eos, end of stream).
9. Legyen egy játékban a hasznosságok mátrixa:
| A\B | Csal | Koop |
| Csal | 1\2 | 1\5 |
| Koop | 4\3 | 2\4 |
Adja meg a játék összes Nash-egyensúlyát (ahol egyik játékosnak sem éri meg egyedülálló módon stratégiát változtatni)! (5p)
- Tegyük fel, hogy A csal. Ekkor B-nek kooperálás esetén lesz a legnagyobb a nyeresége, tehát itt teljesül, hogy B-nek nem éri meg váltani. Ekkor viszont A-nak jobban megérné a kooperálás, így nincs olyan Nash-egyensúly, ahol A csal. Ha feltesszük, hogy A kooperál, akkor B-nek megint kooperálni éri meg jobban, és itt már teljesül, hogy A-nak sem érdeke váltani. Így egyetlen Nash-egyensúly van, amikor mindketten kooperálnak.
