A vizsga Igaz-Hamis kérdései válaszokkal

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.

• (I)Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.
  • Indukált emisszió jelenségéről akkor beszélünk , ha egy gerjesztett állapotban levő atom egy kívülről érkező foton hatására, két azonos energiájú, fázisú, frekvenciájú, terjedési irányú és polarizációjú fotont sugároz.
• (H)Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.
  • "Ha egy atom energiát nyel el, elektronjai egy megengedett magasabb energiaszintre ugranak fel, majd nagyon rövid id? elteltével visszatérnek az alapállapotukba. Eközben a két energiaszint különbségének megfelelő energiát fény formájában sugározzák ki." (http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/Feny/FY_ft412.htm)
• (I)A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.
  • "Mindezen operátorok közül a Hamilton-operátor kitüntetett helyzetű, ennek sajátértékei az energia lehetséges értékei." (http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantummechanika)
  • "A Hamilton operátor első tagja az elektronok, a második a magok mozgási energiája, a harmadik a mag-elektron vonzás, a negyedik az elektron-elektron taszítás, az ötödik a mag-mag taszítás." (http://theop8.chem.elte.hu/imre/elmkonyv/hf/index.htm)
• (I)A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.
  • az állapot impulzusmomentumát adja meg
  • impulzusmomentum=perdület <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Impulzusmomentum">http://hu.wikipedia.org/wiki/Impulzusmomentum</a> <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantumsz%C3%A1m">http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantumsz%C3%A1m</a>
• (I)A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik
• (H)A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.
• (H)A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.
• (I)A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.
• (I)A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.
• (H)A foton energiája a Planck állandó és a hullámhossz szorzata.
  • Hamis, mert $E=hf$...
• (I)A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.
  • $E=hf$
• (I)A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciával.
• (I)Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.
  • $F=m\cdot n$
• (I)A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.
  • $\Phi =\int {\underline {E}}\mathrm {d} {\underline {A}}$
• (I)Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.
• (H)A Coulomb erő örvényes erőtér.
• (I)A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.
  • Igaz, a mérés kétfajta hibájának szorzata nem lehet kisebb a Heisenberg állandónál.
• (H)Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.
  • Hamis, mert mindig páhuzamos a normálvektorral. (mivel a fém felülete ekvipotenciális felület)
• (I)A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.
  • A villamos eltolásvektor normális komponense megegyezik, ebből a két térerősségérték a dielektromos állandóval való szorzással kapható. Ha a két dielektromos állandó különböző, akkor nyilván ugrása lesz.
• (H)A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.
  • Hamis. A reláció egy adott iránybeli impulzus és hely méréséről szól.
• (H)Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.
  • A szabad töltést adja meg.
• (I)A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.
• (H)A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.
  • n-től függően 0-tól maximum (n-1) lehet, egész szám
• (H)A hőmérséklet növekedésével az ion mozgékonyság folyadékok esetében csökken.
• (I)A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.
• (H)A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.
  • a térerősség csökken
• (H)A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.
• (I)A polarizáció vektora megadja az adott anyag egységnyi térfogatra vonatkoztatott eredő dipólnyomatékát.
• (I)A polarizáció vektora megadja az adott anyag egységnyi térfogatra vonatkoztatott eredő villamos dipólnyomatékát.
• (H)Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.
  • Hamis: Ha az üregben nincsenek töltések, akkor az elektrosztatikus tér nulla, egyébként nem nulla.
• (I)A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.
• (I)Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.
  • ${\hat {F}}\varphi =F\varphi$
• (I)A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.
• (I)A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.
• (I)A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.
• (H)Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.
  • Hamis. A három hullám interferál - akár ki is ejthetik egymást.
• (H)A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.
  • Impulzusüzemű lézer. Folyamatos üzemű például a He-Ne lézer.
• (H)Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.
• (H)Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.
• (I)A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.
• (I)A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.
• (H)A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.
  • Hamis: Gerjesztési tv: a mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja megadja a bezárt felületen áthaladó áramok előjeles összegét, tehát eltérhet nullától. De zárt felületre vett integrálja mindig 0, hiszen a mágneses tér forrásmentes. (A belepő erővonalak ki is lépnek).
• (H)Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.
  • először paramágnes lesz, és magasabb hőmérsékleten válik csak diamágnessé
• (I)Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.
  • mivel paramágnessé válik
• (I)A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.
• (I)Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos
• (I)A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa.
  • $C={\frac {Q}{U}}$
• (H)A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.
  • Hamis: A fajlagos ellenállás és az áramsűrűség szorzata adja meg a villamos térerősséget adott pontban.
• (H)A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.
  • Hamis: Vigyünk fémtárgyra töltést, amely az azonos töltések taszítása következtében a fém felületén helyezkedik el. Nagyon nagy töltés esetében akkora lehet a taszítás, hogy a töltés egy részét kinyomja a felületből, különösen a csúcsok közelében. Ez a hidegemisszió.
• (I)A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.
• (H)Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.
  • Hamis: Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll. (He atommag)