3. mérés

A VIK Wikiből

Ez az oldal a korábbi SCH wikiről lett áthozva.

Ha úgy érzed, hogy bármilyen formázási vagy tartalmi probléma van vele, akkor, kérlek, javíts rajta egy rövid szerkesztéssel!

Ha nem tudod, hogyan indulj el, olvasd el a migrálási útmutatót.


vissza a Mérés 1 tárgyhoz

Tanácsok a felkészüléshez

  • Érdemes alaposan átolvasni a kiadott sillabuszt és megérteni az abban leírt 2 kommunikációs módszert. (Azaz tudnotok kell az UART protokoll keretformátumát(igen, bitről bitre!!!) és az SPI működésének lényegét.)
  • A logikai analizátor kezelése elég gyakran gondot okoz, ismételjétek át a 2. mérésen tanultakat.
  • A beugróra ne csak a kidolgozott kérdésekből készüljetek fel, mert nagyon gyorsan ki tud derülni az, hogyha valaki nem olvasta el az útmutatót. (A neten fellelhető kidolgozott beugrók egyébként is tartalmazhatnak banális hibákat, ugyanazt a marhaságot pedig nem szeretjük sokszor elolvasni egymás után. Sokkal jobban értékeljük az egyéni munkát.)

Tanácsok a méréshez

  • A JTAG letöltő kábelt sajnos néha úgyis rá lehet dugni a kártyára, hogy rövidre zárjátok vele a tápegységet. Hogyha gyanúsan nem működik (azaz még a ledek sem égnek) és a feszültség stabilizátor IC is nagyon forró, akkor húzzátok le a tápegységet róla és tegyétek a helyére a csatlakozót.
  • A trigger feltételek beállításánál gyakran otthagyjátok az előző feladathoz használt feltételeket is. Ezt ne tegyétek, mert elég kicsi a valószínűsége, hogy minden feltétel egyszerre teljesül.
  • A képernyő bal szélén több oszlop van: Edge A, Pattern A, esetleg Edge B stb... Az egyes oszlopok akkor jutnak érvényre, hogyha a trigger beállításoknál bejelölitek a hozzá tartozó checkboxot.
  • Amikor a trigger beállításoknak megadtok egy időtartamot (pl: aminél rövidebb impulzusokra triggerelnie kell), ott láttok egy fehér és egy szürke szövegdobozt. A fehérbe tudjátok beleírni azt az értéket, amit ti gondoltok, a szürkében pedig meg fog jelenni egy kerekített érték, amire a jelenlegi beállítások mellett az analizátor képes.
  • Problémát jelent sokaknak a mintavételezési frekvencia megfelelő kiválasztása: ha az órajel periódusidejét (vagy bármilyen más időzítéssel kapcsolatos dolgot) szeretnénk kis hibával mérni, akkor érdemes minél nagyobb mintavételezési frekvenciát választani a mérési hiba csökkentése végett (az analizátorral elérhető maximális frekvencia 500 MHz, tehát érdemes ezen kezdeni, és hogyha nem fér bele a mérni kívánt jel, akkor ezt csökkentjük)
  • Fontos ügyelni a Shannon-Nyquist mintavételezési tétel betartására! A mondanivalója egyszerűsítve: ha van egy jeled, amelynek sávszélessége B [Hz], akkor azt legalább 2*B [Hz]-el kell mintavételezned ahhoz, hogy értelmes eredményt kapj. Példa: 115200 bps UART kommunikációt nem érdemes 100 kHz-el mintavételezni, mert B ~= 115,2 kHz -> 2B=230,4 kHz. 100 kHz < 2B, tehát nem jó.
  • Ha nem időzítéseket, hanem magát a kommunikációt szeretnéd vizsgálni, akkor igyekezz minél kisebb mintavételezési frekvenciát választani (DE ügyelj az előző pontra!!!), mert annál hosszabb ideig tudod rögzíteni azt, hogy mi történt a buszon (a mintákat tároló memória lassabban telik meg).
  • a soros port megfelelő beállításaihoz logikai analizátorral mérjetek rá az UART vonalakra, a kurzorokkal állapítsátok meg a megfelelő bitsebességet (illik tudni azt, hogy periódusidőből hogyan számolunk frekvenciát), próbáljátok kitalálni az adatbitek/stopbitek számát és az esetleges paritásbit meglétét. Természetesen ahhoz, hogy ez gyorsan és gördülékenyen menjen, ismernetek kell az UART keretformátumát.
  • Aki esetleg még mindig nem ismerné az egyes SI mértékegységeket és prefixumokat, azoknak javallott a középiskolás négyjegyű függvénytáblázat áttanulmányozása.
  • Próbáljátok meg részletesen és igényesen dokumentálni a munkátokat, ez később az ellenőrző mérésre való felkészülés során jól jöhet.
  • Nem tilos az, hogy mások jegyzőkönyvét is felhasználd a felkészülésnél, azonban a mérés során kerüljük az ebből való munkát és copy&paste műveleteket, mert észrevétele szankciókat vonhat maga után.

További olvasnivaló az érdeklődőknek

  • Az I2C soros átviteli protokoll 2010 óta már nem szerepel a mérésen, de az érdeklődők utána olvashatnak, hogy mi is az. :)
A lap eredeti címe: „https://vik.wiki/index.php?title=3._mérés&oldid=137561”